Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

Szentendrét Idéző hangulat a gesztenyék alatt. Messze földön talán a legszebb lugas Ignácz Lajos portáján adja az árnyékot, de ízletes szőlővel is bőségesen szolgál­ja a ház lakóit. A házigazda budapesti vállalatnál, a „ká­belfektetésen dolgozik” — ahogy édesanyja, Mariska né­ni elmondja. Mit kell tudni a lugastelepítésről, metszés­ről — arról sokat mondhat­na a gazda, ha itthon lenne. Helyette a szomszéd, Annus néni tart szakmai ismertetőt a krónikásnak. Áruval feltöltött pultok várják a csúcsforgalmat. Gyorsan felépült az új iskolaszárny Traktort Mihály. javít Adorján András, Táborszki Pál és Czeba" Földiszeder, csipkebogyó, itt-ott egy magányos dióía, kökénybokrok, Szederszőnyeg borítja az Űj hegyet. Aki itt bóklászik gyógyfüvek után és neon helybeli — megérzi; va­lamikor nagy kiterjedésű gyü­mölcsös lehetett a község fö­lé magasodó dombon. Talán urasági gyümölcsöskert. Erre megfelel odalenn, Koncz Pis­ta bácsi. Szőlővel befuttatott háza előtt üldögél feleségé­vel, délidőben árnyékban, mert újra ereje van a nap­nak. „A falubelieknek volt ott gyümölcsöse, de ahogy elteltek az évelt, úgy fogyott az erő és a figyelem, nincs, aki megművelje, telepítse. Parlag az, már csak az em­lékekben gyümölcsös. Kár ér­te.” Mindenre nem jut az erő­ből Kálión sem. Helyben mindössze vagy százan dol­goznak itt, a káliéi emberre reggel vár az autóbusz, nyolc- tíz is indul a községből. A helybeliek felkerekednek, be­járnak naponta _ az alig egy­órányira levő fővárosba. Ho­va is? Az Ikarus, Iklad, a huszonegyes építők, a pa- mutnyomó-vállalat, a Nép­stadion és Intézményei Vál­lalat, munkahelyéin dolgoz­nak a kállóiak. Hiába, eljáró község Kálló — gondjai hely­beliek. Nyemcsok Mihály ta­nácselnök azonban öróml ól is szólhat: — Egymillió íö- rint értékű iskolafejlesztést végzett a község ez év janu­árjától a szeptemberi csen­gőszóig! Két tanteremmel bő­vült az iskola, így két kise­gítő osztályt nyithattunk, ahol nagyrészt cigány szár­mazású kállói és; erdőtar- csai gyerekek diffefenciált nevelése- történhet megfelelő körülmények között. Vala­mennyi tizem segített. A Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zet csakúgy, mint az építő­ipari vállalat, amely például külön legyártott számunkra mintegy 120 ezer forint érté­kű anyagot. Volt olyan üzem is, amely engedélyezte, hogy kállói dolgozói az üzemi kommunista műszakot az is­kola bővítésén töltsék le. Mozgalmi ház és pedagógus- lakás építése a következő feladat. Az óvodában hatvanan kaptak helyet. A szülők be­járó dolgozók, de van, amt el kellett utasítani. Nem segít­hetnének az üzemek? „Rossz helyen vagyunk mi kállóiak” — vélekednek a helybeliek. A megye csücskében élők iránt talán kevesebb a figyelem? „Az üzemek, a pestiek, első­sorban Pest megyei települé­seket segítik. Onnan még többen járnak be dolgozni.” Tíz év alatt mintegy féieaer- rel csökken a lakosság szá­ma. A fiatalok igyekeznek közelebb települni a munka­helyhez, ebben az idősebbek is segítik őket. „Az idén mindössze két családi ház épül Kálión” — mondja A napsütés is fényesebb az óvodában. Nyemcsok Mihály. „Az a sok új otthon, amelyet latnak, öt-tíz év gyümölcse.” Koncz Pista bácsi is erről szól: „Két gyerekünk, fiunk van, de nem velünk élnek, felrep­pentek. így aztán kettesben éljük a napokat. A szövetke­zettől mentem nyugdíjba, be­teg is voltam, a pénz .s ke­vés volt. Most mór jobb, ma­gasabb a nyugdíj is, vala­hogy megvagyunk az asz- szonnyal. Az ellátásra nincs semmi panaszunk. Van itt minden a boltban, csak ré­gebben jobb volt a hús vá­lasztéka. Akkor kérhectük, hogy ilyen, vagy olyan le­gyen, most celofánba csoma­golva vehetjük meg.” Csúcsforgalom a Szirakhoz tartozó vegyesboltban, az ABC-ben mindig a buszok érkezése után zajlik. Az új boltvezető-helyettes, Szeles László kállói, korábban a központban dolgozott. „Üjra bevezettük a hús helyben mérését, arra törekszünk, és ebben sok segítséget kapumé a szövetkezet központjától is, hogy a hazatérők itt tudja­nak vásárolni. Ne Kelljen »utaztatni-« a húst, meg a ke­nyeret a fővárosból. Sok a panasz a pásztói kenyérre, a sziráki viszont az utoísó mor­zsáig elfogy. Érthetetlen szá­munkra, hogy lehet egy vál­lalaton belül kétféle Kenyeret sütni?!” Hegyaljai Alajos, a sziráki ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának képviseletében is megerősíti azt, amit a bolt­vezető-helyettes mond. „Nem­csak hivatalosan, magánem­berként, volt munkatársként is gyakran kijárunk a bolt­ba, segítünk, ahol kell”. Van itt minden a kerékpár-alkat­résztől a kétcsillagos mosó­gépig, de a legfontosabb az élelmiszer — ezt hansúlyoz- zák a boltbeliek. Ez szolgál­ja a kállóiak érdekeit. Az eljárókét, akik fáradtan ha­zaérkeznek. „Káliénak nincsenek törté­nelmi nagyjai.” Él ugyan a legenda, hogy Rákóczi feje­delem érre utaztában egy éj­szaka itt aludt, de ezt Bércéi is magának tulajdonítja. A történelmet azonban ugyan­úgy átélte, ahogy más, „hí­resebb” település. .-Tiszta ut­cák, megőrzött régi, felépített új házak jellemzik ma is az eljáró községet. És még vala­mi. Minden téglája, köve mögött a munka aranyfede­zete. T. Pataki László Kép: Kulcsár József Csendesek a nappalok Koncz Pista bácsiéknál. Ez már az új Iválló, öt év munkájának gyümölcse. .

Next

/
Thumbnails
Contents