Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-20 / 220. szám
í Még mindig nehéz idők Anyag, ha lenne MAR AZ ÉVKEZDETBEN sem voltak túlzottan vidámak a nagybátonyi gépüzem vezetői — természetesen a dolgozók sem —, hisz’ egyrészt nem volt még lekötve az éves kapacitásuk, másrészt meg — ha ez meg is történt — mégsem látták biztosítottnak a tervek teljesítését. Mert nem volt anyag, amiből dolgozhattak volna. Vagy ha akadt is, az csak annyira volt elegendő, hogy munkával toldozzák-foldozzák a nyolc órát. Hogy senki se lézengjen ölbe tett kézzel akkor, amikor a vállalat jelentősen lemaradt időarányos árbevételi tervének teljesítésétől. Az utóbbi hónapokbán némiképp javult a helyzet, de a gépüzem kisterenyei részlegének két brigádvezetője, Barna József és Sándor Ferenc, még most is szívja a fogát. — Szinte rendszeres, hogy kis idő után félre kell tenni azt a munkát, aminek nekifogtunk, mert ez is, az is hiányzik. Képtelenek vagyunk dologvégzésünket egyenesen folytatni; szinte so-f sincs az, hogy amit gyártás alá vettünk, azt be is tudjuk fejezni. Márpedig ez roppant nagy időkieséssel párosul, s a más munkára való átállásunk maradék energiánkat is felemészti — kesereg Barna József, a Haladás Szocialista Brigád vezetője. Lehajtja fejét az öltöző asztalára — itt beszélgetünk más szabad hely híján —, s fel-felkapva fejét, mondja további fohászait. Sándor Ferenccel egyetemben. Azt szűröm le tanulságként szavaikból: idén is, miként máskor, a múltban, sokat várnak a Terenyére kihelyezett könnyűacél és középnehéz szerkezeteket gyártó két csarnok munkásaitól. A bányászat igényeinek kielégítésére például. kétszáznegyven nagyméretű csille alvázát kell elkészíteniük még ebben az esztendőben, nagy munkájuk a gyöngyösi gabonasiló tartóoszlopainak legyártása és a nemzetközi kooperációnak eleget téve: a VEGYÉPSZER-nek szükséges, a Szovjetunióból átvezető kőolajvezeték mérőállomásainak részkivitelezése is az ő feladatuk. És sietnének mindennel, de hát... Sándor Ferenc mondja: — Már márciusban hozzákezdünk á gyöngyösi gabonasiló elkészítéséhez. Aztán félretettük a munkát, mert nem volt akkoriban sehol sem beszerezhető nyolcezer milliméter hosszúságú acélanyag. Ez néhány napja érkezett meg. S hogy ennek határideje sürget, más, megkezdett dolgainkat megint félretettük. Jószerivel ennyiből állt most az évünk: amihez volt anyag, elkezdtük gyártani, amihez nem — „pihentettük”. — És idegeskedtünk, éjt nappallá téve gondolkodtunk arról — bizonygatja a másik brigádvezető —, hogy az embereknek munkája legyen. Esküszöm, éjszakánként álmomból felriadva is azon törtem a fejem, mivel töltsük ki hasznosan a nyolc óránkat. Hogy a vállalatnak is hozzunk hasznot, és a mi fizetési borítékunk se • vékonyodjon. Mert, tudja, nem mindegy: órabérben teszünk-veszünk-e valamit, vagy teljesítményben adjuk ki magunkból azt az energiát, amiért — teremteni — ide bejövünk. — Eszerint az idén nem keresik agyon magukat... — De nagyjából megvan, amit elképzeltünk... És megragadnak itt nálunk' a fiatalok is... Ami egyrészt igazolja, hogy megkapják azt a pénzt, amire számítanak, máshonnan nézve pedig be tudtak illeszkedni, megszerették ezt a munkát. Mert szép ez, változatos. Aki ízig-vérig vasas, itt nem hagyná ezt a céget sosem. — Nincs fs nálunk, a nehézségek ellenére sem fluktuáció — mondja Barna József. A múlt évben volt egy „gyerekem”, < aki tartóztatá- som, magyarázkodásom ellenére is elment valamelyik tarjáni gyárba dolgozni. Aztán két hónap múlva visszajött, mondván: „Igaza volt, Józsi bácsi-, legjobb nekem itt!” — S a kudarcok — lévén, hogy a gépüzem időarányos tervének csak alig hetvenöt százalékát teljesítette, — nem zavarják-e a dolgozókat? — De igen. A sikertelenség, még ha nem is rajtunk múlik, bosszantja az embert. Hiszen én is, a kollégám is, minden munkatársunk azért jön be, hogy dolgozzon. Hogy sikert érjen el, s öröme legyen az elkészült munkában. Nálunk nincsenek lógós természetűek. Még azt is elviselik, ha műszakonként háromszor kell őket más gyártásra átvezényelni. Tudják, ez nem a főnökség bűne. Hiszen ők, - ha beledöglenek se tudnak a kisujjukból nekünk anyagot teremteni. A legnagyobb feladatok ilyenkor a középszintű vezetőkre és a műhelyfőnökökre hárulnak. Ok érzik, mikor fogy le az anyag ahhoz a gyártmányhoz, amin éppen az emberek java tevékenykedik, s mikor az az idő, ha már más munka után kell nézni. — Ki is borulunk — ráncolja homlokát Barna József. — De nem számít. A lényeg, hogy boldoguljanak az emberek. Ez a mi két összetartó kollektívánk. Még jó három kemény hónap van hátra ebben az esztendőben. Mik a kilátásaik? — Hajtunk... ha van miből. .. S mi minden tőlünk telhetőt- megteszünk, hogy az éves terv sikeredjék. HAT IGEN, RAJTUK nem múlik. Most már másoknak kell törni a fejüket, hogy meg lehessen valósítani az idei célkitűzéseket. S elgondolkodni azon; jövőre azért másképp kéne... Karácsony György Adatok a gyermekekről w Vj szolgáltatás holt idényben Feliíletvédő üzem Vagányban A szovjet bölcsődékben és óvodákban jelenleg 13 millió gyermek nevelkedik. Az állam a bölcsődékben évente több mint 500, az óvodákban pedig több mint 450 rubelt költ minden gyermekre. A szülők e költségeknek csak egyötödét fedezik. A gyerekeknek 4587 úttörőháza és úttörőpalotája, 1112 ifjú technikusközpontja és 1283 technikusklubja, 676 ifjú természetbarát-központja, 500 ifjú pilóta- és űrhajósklubja van. Az országban 113 báb- és 51 gyermekszínház működik. . A „Bőrlabda”, „Aranykorong”, Ezüst korcsolya” eá más klubok díjainak elnyeréséért rendezett össz-szövet- ségi sportversenyeken évente mintegy 20 millió gyermek vesz j-észt. Szécsényből a Varsány felé vezető úton, nem messze az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyárának gyáregysége után áll egy épület, amelyen látszik: —- Itt volt az ELZETT-gyár- egység galvanizálója — válaszolja érdeklődésünkre Kiss Bertalan üzemvezető. — Most milyen munkát végeznek? — Üzemünk rendeltetése a mezőgazdasági gépek felületvédelme. amelyet itt, és részben a megrendelőink kívánságának megfelelő helyen végzünk el. Erre rövid idő áll rendelkezésünkre. A mezőgazdasági munka jellegéből adódik, hogy a kampányidények ez ideig nálunk holt idényeket jelentettek. Döntöttünk: a szabad kapacitással a személygépkocsik alváz- és üregvédelmét is vállaljuk — utal az új szolgáltatásra az üzem vezetője. — A jelentkező igényt a környékbeli gépkocsivezetők is jelezték, és ezt a kapacitás lekötése is igazolja — hivatkozik a szolgáltatás fontosságára Kiss Bertalan. — Naponta három gépkocsi alváz- és üregvédelmét tudjuk elvégezni. Két nap a várakozási idő, és az előjegyzés alapján végzett, ütemes munka az ügyfeleknek is megfelel. De külön kérésre egy nap alatt is elvégezzük a munkát. — Mennyibe kerül egy komplex védelem? — Ezerötszáz forint. — Más szolgáltatást is adnak? — Igen. Diagnosztikai jellegű munkát is vállalunk. A telep vezetője és dolgozói is örülnek annak, hogy az ügyfelek elégedettek munkájukkal. — Eddig egyetlen panasz sem volt, nem is gondoltuk, hogy ennyien veszik igénybe szolgáltatásunkat — mondja Kiss Bertalan, és hozzáteszi: — Kapacitásunkat még tudjuk növelni. Munkakapcsolatunk jó a budapesti központtal, anyagellátási gondjaink nincsenek, sőt közületeknek el is tudunk adni alvázvédő anyagot. A felületvédő üzem megbízható munkáját a vállalt garancia is kifejezi. A személy- gépkocsik alvázvédelme jó kiegészítő vállalkozásnak bizonyul. A termelés minőségi jellemzői U árom-négy esztendővel ezelőtt biztosan zajos vissz- hangot keltett volna az a tény, ami most természetes; az év első hat hónapjában a szocialista ipar termelése, 1978 hasonló időszakához képest, mindössze 3,6 százalékkal emelkedett.yAmi annak idején meghökkentően hatott volna, az most tudatos törekvést testesít meg: a termelés meny- nyiségi adatai — a sokat emlegetett bázis — helyett a minőségi jellemzők kerültek előtérbe. Ez utóbbiakból érzékeltet valamit, ha leírjuk: az egyik foglalkoztatottra jutó termelés ' idén január és június között 4.9 százalékkal bővült, azaz a korábbiaknál világosabban kirajzolódik a törekvés: termelékenyebben készítse áruit az ipar. Am; persze csak egyike a minőségi jellemzőknek, bár a legfontosabbak közül való. Most két, első pillantásra egymástól független tényt említve: a gépiparban a dinamikus fejlesztésre kijelölt termékek előállítása évente 14—15 százalékkal növekedett a középtávú 'tervidőszakban; ezek jól értékesíthetők a bélés külföldi piacokon. Arányuk jövőre már 40 százalék lesz a teljes árukibocsátáson belül, de: ha a gyártók megfeledkeznek némely, mellékesnek látszó, valójában azonban lényeges tényezőről, mint amilyen a megbízható vevőszolgálat, a folyamatos alkatrész-utánpótlá^, akkor a jogosan, remélt haszon egy része elvész. Állításunkat külkereskedelmi tapasztalatok, s ami keservesebb, az elérhető és az elért árak közötti különbségek igazolják. Mert hiába a korszerű, számjegyvezérlésű megmunkáló gép, ha felületvédelme, festése jogos kifogások tömegére ad okot.'.. Ellenpélda: az erősáramú villamos motoroknál évek óta a megengedett határ alatt van a külföldi vevőktől érkező — s a minőséget érintő — észrevételek száma. Ami éppúgy javára írható a fejlesztés folyamatosságának, a műveletközi és a végellenőrzésnek, mint a szerviz vállalásának. Gyakran hallható, hogy lehetőségeink egy részét veszni hagyjuk, holott kamatoztathattuk volna azokat. S ezeknek a lehetőségeknek a java éppen a termelés minőségi jellemzőinél pocsékolódik, mert hiszen a gyártók némelyike könnyedén „bebizonyítja”, miként lehet jó minőségű acélból, közepes minősítésű alkatrészekből gyenge végterméket előállítani, hányféle módon — szövés- és' nyomáshibákkal, festési elszíneződésekkel — készíthető harmadosztályú pamutszövet abból az alapanyagból, am; megfelelt volna első osztályú áruhoz is. Csupán utalunk rá: az idei első fél év külkereskedelmi minőségvizsgálatai szerint a termékhibák kétharmada (1) pusztán nagyobb figyelemmel, a technológiai fegyelem betartásával megelőzhető lett volna... ! A termelés minőségi jellemzői valójában tanúsítják, mennyire versenyképes az árukészítés és -értékesítés, s mert a verseny mindenkor összemérés valamivel, a hazai gyártóknak a nemzetközi porondon elért helyezése ad tárgyilagos képet arról, mit ér az, amit csinálnak. A sok gyártót átfogó ítélet pedig a gazdaság egészének minősítése, ismét csak arról, mit ér az, amit csinálunk. Beláthatjuk, a .képletes lánc két végpontja nem azonos fajsúlyú, ám mert a nagy' összefüggések lassabban változtathatók, alakíthatók át, hiba lenne erre várva a másik végponton elszalasztani a cselekvési — a haladási — alkalmakat. Amiről, szerencsére, nincs szó, hiszen mozdul előre a kívánalmak teljesítésének ügye, de — sajnos — lassabban, több akadályba ütközve, mint amennyi elfogadható, az össztársadalmi érdekek szemszögéből mérlegelve. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a gépipar megkétszerezi a mostani ötéves tervben dollár elszámolású kivitelét, amikor azt helyeseljük, hogy a biológiailag aktív termékek — így a gyógyszerek, a növényvédő szerek — gyártása az eddigek- nél tágabb teret kap, akkor ezzel a termelés minőségi jellemzőinek egy-egy v elemét is megvilágítottuk. Igen, de rá kell mutatnunk arra is, hogy korszerű és nagyon drága textilipari alapgépeken alacsony áron értékesíthető — azaz nem gazdaságos — termékek tömege készül, s bár 1975 és 1978 között megkétszereződött az analóg számítógépek és az irányítástechnikai perifériális egységek előállítása — 1970- hez képest pedig a hússzorosára nőtt —, ez a dinamikusan fejlődő terület kötéltáncot jár a háttéripar fejletlensége, némely kooperációs partner megbízhatatlansága miatt. A termelés minőségi, jellemzőinek elsődlegessége tehát nem belátás függvénye, hanem szükségszerűség. Az ehhez igazított cselekvés — nagy horderejű és helyi dolgokban — egyaránt szintén nem hagyatkozhat a puszta belátásra. L. G. Járműparádé a BNV-n A múlt héten megnyílt őszi, Budapesti Nemzetközi Vásáron érdeklődők ezrei keresték már fel eddig is a szocialista országok járműiparának kiállítását. A hazaiak mellett japánok, svédek, jugoszlávok, dánok — hogy csak egy-két általunk felismert beszédű érdeklődőt említsünk — álltak meg a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság termékeit bemutató pódiumok előtt, ahol lapunk fotóriportere, Kulcsár József is készítette felvételeit A szép formájú Skoda-kupét akár a helyszínen is bárki szívesen megvásárolta volna. Az NDK járműkiállításánál nemcsak a Trabantokat és Wartburgokat, hanem az MZ-motorokat is nagy érdeklődéssel szemlélték — főleg a fiatalabb korosztálybeliek. A lengyel kiállítók nemcsaK a nálunk is közkedvelt 126-os Fiatjukat mutatták be, hanem korszerű, praktikus utánfutókat is felvonultattak a vásárra. A képen a Moszkvics új változata, amely akármilyen áru, termék — a képen motorkerékpár — fuvarozására is alkalmas. NÓGRÁD - 1979. szeptember 20., csütörtök 3-v
