Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-20 / 220. szám

I Vilóg proletárjai. egyesüljetek! NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 220. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Több terméknél gondot okoz az értékezíté« Időarányosan teljesítették 1 tökésexportterviiket A Salgótarjáni Kohászati Üzemek mindig azok közé a vállalatok közé tartozott, amelyek a világ számos or­szágával kereskedelmi kap­csolatban állnak. A négyezer dolgozót foglalkoztató válla­lat termékei éppen úgy ismertek és I kedveltek a szocialista er- | szagokban, akárcsak a legfejlettebb tőkésorszá­gokban is. A vállalat igazodva a nép- gazdasági igényekhez és a népgazdasági egyensúly javí­tását szolgáló feladatokhoz, évről évre növeli tőkésex­portjának mennyiségét es ér­tékét. A kohászati üzemek idei tervében megközelítően 16 millió dollár árbevétel szere­pel tőkésexportból. Mivel _ a ' világgazdaságban lejátszódó bonyolult változások — és nemkülönben hazai gazdál­kodásunk problémái — szük­ségessé tették, hogy fokozva a munka hatékonyságát, nö­velve a magasabb értékű ter­mékek arányát, a vállalati kollektíva egy 17 millió dol­lárnál nagyobb árbevételi tervet teljesítsen. A vállalat tőkésexportjának 8 hónapi eredményeit átte­kintve első látásra kedvező a kép, hiszen időarányosan jók a tőkésexport eredményei. Azt mondhatjuk, hogy a ko­hászati üzemek már jóval meghaladta a 10 millió dollá­ros teljesítését. Az első ráné­zés azonban mégis csalóka, mert ha a számok mögé te­kintünk — és különösen az előttünk levő időszak felada­tait vesszük számba —. nem kerülhetjük meg a problémá­kat sem. Az első 8 hónap eredmé­nyeit tekintve a kohászati üzemek időarányosan jól tel­jesítette a tőkésexporttervet, a különböző szalagacél-féle­ségekből, a fényes és felületi­leg kezelt huzalokból és szegféleségekből. Természe­tes, hogy ezenkívül számos más terméket is exportál a vállalat, azonban többféle terméknél gondok vannak az értékesítéssel. Közismert probléma a kovácsolt és sajtolt ter­mékek keresletének csök­kenése, amin a vállalat úgy kíván segíteni, hogy fokozza a csá- kánygyártást, mert erre a termékre pillanatnyilag nö­vekvő a kereslet. A tervek szerint — az éves teljesítést figyelembe véve —, mintegy 200—300 tonna többlettermé­ket kívánnak értékesíteni. Lemaradás tapasztalható horganyzott huzalból is. Az értékesítés fokozása érdeké­ben új piacokon próbálkozott a vállalat, azonban ezek ne­hezen állnak be, míg a kó- zel-keleti és iráni piacokon a bonyolult politikai helyzet za­varja az értékesítést. A hor­ganyzott huzalból való lema­radás ellensúlyozása érdesé­ben a vállalat növeli a fé­nyes és felületileg kezelt hu­zalok tőkésexportját, míg a vállalati eredmények szem­pontjából nem elhanyagolha­tó 1,5 millió dollárt a CO^-es hegesztőhuzalok tőkésexport­jával kívánja teljesíteni. A kohászati üzemekben a hagyományos szalagacél-fé- leségekből csak nagyon mini­mális túlteljesítést terveznek exportra. Ezen a területen inkább a magasabb értékű termékek arányának növelé­sével akarják a tervezett dol­lárbevételt elérni. A vállalatnál az év hátra­levő részében nehéz hónapok elé néznek. Az előrejelzések szerint a tervezett dollárbe­vétel teljesítését a rendelések különösebben nem zavarják, mert ezek döntő része vend­ben van. Bíznak benne, hogy az időnként gondot okozó ok­mányok sem jelentenek elhá­ríthatatlan akadályt. Gondterheltebben be­szélnek azonban az alap­anyag-ellátásról. Ez az, amin a vállalat vál­toztatni nemigen tud, csupán felkészülhet arra. hogy a lö­késszerűen érkező alapanya­got a legtakarékosabban, leg­célszerűbben és leggyorsab­ban dolgozza fel a megkívánt áruvá. Pázmán lovag és Kacor király Művelődési központjaink őszi programjából Megyénk művelődési köz­pontjainak szeptember havi műsorfüzeteiben lapozgatva, valamint a további őszi hó­napok elképzeléseinek isme­retében úgy tűnik, művelő­dési központjaink jól készí­tették elő a közművelődési programokat. Ezek az intéz­mények központi fekvésű he­lyeken, közigazgatási centru­mokban tevékenykednek, s vonzáskörzetükbe több ezer ember tartozik. Nem lényeg­telen hát, hogy miiken for­mában és minőségben része­sülnek művelődési, szórako­zási alkalmakban. A nyár idején — egy-két kivételtől eltekintve — mun­kájukat szüneteltető művelő­dő kisközösségek ezekben a napokban szinte kivétel nél­kül, mind újra dolgozni kezd­tek, s tagjaikat tartalmas, ér­dekes foglalkozásokra invicál- ' ják. A rétsági kismamák klubjában a hónap végén Mészáros Márta nagy sikerű és sok vitát kiváltó Kilenc hónap című filmjét tekintik meg a résztvevők, majd a felvetett kérdéseket közösen beszélik meg. A szécsényi nyugdíjasok klubjában a helybeli honismereti kör tag­jai beszélgetnek Szécsénv tö- rökvilág-korabeli életéről a szeptember 24-i összejövete­len. Természetes mindez csak ízelítő. .. Épp úgy,. mint ahogyan csupán jelezni tudjuk — az érdeklődők részleges tájékoz­tatására — a nagytermi ren­dezvényeket.. A képzőművé­szeti világhét alkalmából a hónap közepén mindenütt je­lentős kiállítások lesznek. Salgótarjánban Farkas And­rás festőművész és Kiss Ist­ván szobrászművész, Pászrón Radics István festőd, Balassa­gyarmaton Szemethy Imre grafikus-, Szécsényben Ivanyi Ödön festőművész állít ki. Rétságon Kondor Béla grafi­káit mutatják be az érdeklő­dőknek. Színházi programokat egye­lőre még. nem sikerült min­den művelődési központnak biztosítani. Szécsényben ko­rábban két ízben is rendez­tek országos színházi bemu­tatót, a Népszínház az elmúlt .évadban két bemutatót tartott, az idei szezonban viszont való­színűleg nem lesz egyetlen színházi előadás sem, mivel még nem sikerült az intéz­ményeknek megegyezniük. Balassagyarmaton viszont már biztos, hogy a Népszín­ház bemutatja a Pázmán lo­vag című színművet novem­ber első napjaiban. A Buda­pesti Meseszínház a Kacor király című mese színpadi adaptációjával szórakoztatja szeptember 28-án a salgótar­jáni gyerekeket a Kohász Művelődési Központban. Ugyanitt, ugyanezen a napon Tóth Miklós A mama közbe­szól című komédiáját láthat­ják a felnőttek. A József Attila megyei Művelődési Központban szeptember 18- án kezdődött meg a színházi évad, s továbbra is az itt otthonos színházak, a szolno­ki Szigligeti, a debreceni Csokonai, az Állami Báb- és a Népszínház mutatja be pro­dukcióit. A hangversenyévad általá­ban október, november hó­napokban kezdődik, s a fel­nőttek mellett a fiatalokat, az iskolásokat is várják a koncertek. Pártveseiőh látogatása as őssi WX’F-n Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Brutyó János, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, Győri Imre, a Központi Bizott­ság titkára és Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára szerdán meglátogatta az őszi BNV-t, a fogyasztási cikkek nemzetközi bemutató­ját. A vendégeket Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta. A vá­sárról szóló, a BNV adatait is­mertető rövid tájékoztató után a vendégek megtekintették a szakosított kiállítás legjel­lemzőbb árucsoportjainak — a háztartásvegyipar, a bar- kács- és játékkiállítás, az öl­tözködés, a bútor-, és lakbe­rendezés, a szabad idő és a közlekedés, valamint az élel­miszeripar — bemutatóját és a szocialista országok kiállítá­sait. Kiváló minőségű vetőmagféleségeket ad az országnak — sőt külföldi vevőknek is —, a Pász­tói Állami Gazdaság. Az 1600 hektáron megtermett kalászos háromnegyed részét vetőmagként értékesítik, azon túl jelentős mennyiséget adnak el mákból és borsóból is. Egy esztendőben 280 vagonnyi mennyiséget vásárolnak tőlük, mely más mezőgazdasági üzemekben kerül ve­tőmagként felhasználásra. Képünk a sziráki kerületben levő vetomagtisztítónál és-raktározó­nál készült. — kj — Szlovákok é» magyarok Fejlődő, szépülő Bánk Nógrád megye országosan is­mert — és elismert — köz­sége Bánk. A szlovák nemze­tiségű település egyre in­kább kedvelt kirándulóhelye turistáknak, pihenésre vágyók­nak. Természeti szépsége, ter­mészetes, mély vizű tava, amely strandolásra is alkal­massá teszi, évről évre több látogatót vonz. Bánk a Rétsá­gi nagyközségi Tanács társ­községe, lakói jórészt szlovák anyanyelvűek. Bánk fejlődé­séről a közelebbi és távolab­bi tervekről tanácskozott szer­dán délelőtt Rétságon a Haza­fias Népfront megyei nemzeti­ségpolitikai bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese, Marczinek Ist­ván, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkára, a Magyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségét Alt Gyula titkár képviselte. A Bánkon élő lakosság nem­zetiségi kultúrája, a hagyomá­nyok ápolása, az évente meg­rendezendő nemzetiségi na­pok, a járás, de az egész me­gye egyik különleges színfolt­jává avatják a községet. Az emberek 80 százaléka beszéli, érti a szlovák nyelvet, mely­nek oktatását, már az óvodá­ban megkezdik, majd folytat­ják az általános iskola alsó tagozatában Bánkon, a felső tagozatban pedig Rétságon. A községi könyvtárban sok a szlovák nyelvű könyv, gyak­ran rendeznek író-olvasó ta­lálkozót, nyelvművelő klub, a ..Zomicska” működik. A két­nyelvű feliratok a középülete­ken és az utcákon erősítik a nemzetiségi jelleget, a nagyon szépen berendezett emlékház pedig sók érdekes adattal szolgál a község és környéke történetéből. Bánk, a fejlődés és a fej­lesztés időszakát éli. Gomba módra gyarapodnak a hétvégi házak, szépül a falu. Több mint ötszáz üdülőtelepet par­celláztak, gondozott a strand­ja, kisvendéglő szolgálja az üdülőket, szennyvízcsatornát és -derítőt építettek, utakat, járdákat, villanyhálózatot bő­vítettek. Az Ti j ötvenszemé­lyes óvoda társadalmi össze­fogással épült meg. A számok bizonyítják, hogy az elmúlt öt évben közel hárommillió fo­rint értékű munkával járul­tak hozzá a bánkiak a közös­höz. Sokat segít a Duna­kanyar Intéző Bizottság, amely az V. ötéves tervben közel hárommillió forintot juttatott Bánknak. A nemzetiségi hagyományo­kat büszkén ápolják, bár még mindig vannak olyan lehetősé­gek, amelyek megvalósításra várnak. A falu gyarapodását szolgálja a közműves vízellá­tás, a csatornázás, a fokozot­tabb környezetvédelem, az úthálózat további bővítése, amely már szerepel a tervek­ben. Az idén mintegy száz­fős ifjúsági váltótábor építési munkái kezdődnek el. A helyi népfrontbizottság részt vesz a közös tenniva­lókban, a társadalmi munka szervezésében. A tanácskozás résztvevői a hozzászólások fo­lyamán külön kiemelték, mi­lyen jó kezdeményezés, hogy a vízi színpadot folyamatosan és tervszerűen használják, még több jó nemzetiségi kultúrmű­sorra lenne szükség. Arra is felhívták a figyelmet, hogy nagyobb gondot kellene for­dítani a község tisztán tartá­sára, ez egyformán érdeke ott lakóknak és kirándulóknak. Végezetül a bizottság tagjai egyetértettek abban, hogy idő­szerű volt a téma vitája, sok jó ötletet, javaslatot kaptak tanácsi és népfrontvezetők egyformán. Könnyűszerkezetes épület egymillió négyzetméter árterületen Eddig 20 beruházás fejező­dött be abból a 49-ből, amely a komplex könnyűszerkezetes építésmód központi fejlesztési programjának megfelelően épül az országban — jelen­tette be szerdán Szabó János építésügyi és városfejlesztési minisztériumi államtitkár a budapesti könnyűszerkezetes építkezések megtekintése al­kalmából tartott tájékoztató­jában. Az új építésmód ipari hátterének kialakítására csaknem 3 milliárd forintot költenek az érintett tárcák vállalatai, s ebből-1.2 milliárd az állami támogatás. A fej­lesztésre eddig 1 milliárd fo­rintot használtak fel, ami le­hetővé ‘ tette, hogy a kivitele­zők tavaly már 624 épületet szereljenek össze könnyű te­herhordó és térelhatároló szetf- kezetekbő’ összesen 985 ezer négyzetméter alapterületen. Ebből 181 az ipari, 306 a me­zőgazdasági és 137 a közössé­gi épület Ülésszak az Akadémián /■ a magyar —szovjet tudományos-műszaki együttműködés jubileumán A Magyar Tudományos Aka­démián szerdán délelőtt meg­kezdődött a magyar—szovjet tudományos-műszaki együtt­működés jubileuma alkalmá­ból rendezett háromnapos tu­dományos ülésszak. A plenáris ülésen Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kö­zötti tudományos-műszaki együttműködés 30 éve cím­mel megtartott előadásában áttekintette a két ország kö­zötti tudományos-műszaki kapcsolatok három évtizedes történetét, értékelte a fej­lődés szakaszait. Egyebek kö­zött utalt arra, hogy a 15 év­vel ezelőtt életre hívott ma­gyar—szovjet gazdasági és műszakirtudományos együtt­működési kormányközi bi­zottságának keretében mű­ködik a magyar—szovjet mű­szaki-tudományos együttmű­ködési állandó bizottság. Az albizottságnak jelenleg 26 állandó, ágazati keretben mű­ködő munkacsoportja van. Az együttműködés több mint 400 témára terjed ki. A korszerű városi és távolsági autóbusz­család létrehozásától a nagy-- paneles lakásépítés tökéletesí­tésén keresztül a komplett laboratóriumok, műszerek és laboratóriumi berendezések ki- fejlesztéséig és előállításáig. Márta Ferenc előadását kö­vetően két szovjet tudós is­mertette a tudományos-mű­szaki problémákat, az energe­tika fejlesztésében, illetve a világgazdaság alapvető tör­vényszerűségeit és új tenden­ciáit. A délutáni plenáris ülésen Pál Lénárd akadémikus, az OMFB elnöke a szilárd test fizikai kutatás és műszaki fej­lesztés problémáiról, Szent- ágothai János akadémikus, az MTA elnöke pedig,a neurofi- ziológia időszerű kérdéseiről tartott előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents