Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
Az első negyedévben kezdték gyártani a FÜTÖBER nagybátonyl gyárában a TRAS (gálspi) — thermo ventillátorokat, amelyek eddig belföldi fölhasználásra kerültek. Néhány napja kezdődött el a ventillátorok exportra történő bemérése, s ha azok megfelelnek a követelményeknek, az első jelentős szállítmány még ebben az évben útnak indul a szomszédos Csehszlovákiába. A képen Gáspár László lakatos és Szentandrási László III. éves szakközépiskolás — aki nyári termelési gyakorlatát tölti a gyárban — a TRAS végszerelését végzi. — bábel-felv. — Felelősséggel és nagy leleményességgel lem lehet késni a szállítással T Bárányok a ramadánra — Az élőállatexport dön- cő többsége Olaszországba, Franciaországba, Líbiába és újabban az NSZK-ba irányul. A vágott bárányokat Libanonba, Szaúd-Arábiába viszik, és sikerült betörni a rendkívül igényes svájci piacra is. A mohamedán orszáNógrád megye természe- be véve az 50—52 forintos ti adottságai kedvezőek a átvételi átlagárt, úgy vélem, juhtenyésztés számára. Ezzel kifizetődő a mezőgazdasági a lehetőséggel a jelenleginél üzemek számára, fokozottabban kellene élni _ Mi a helyzet a gyapjú- a juhtenyésztéssel foglalkozó termeléssel? gazdaságoknak. A mostani vi- — a nógrádi gyapjú közis- lágpiaci árak és a megye ál- merten jó minőségű, ami lattenyésztési es takarmanyo- részben a hegyi legelők kizási helyzete megkívánná, hogy getm porszennyezettségének gokba a ramadan ünnepek- az eddiginél nagyobb szerepet tudható be. Jelentős szerepe re ezrével szállítunk hajóval kapjon a termelőüzemeink- van a jq gyapjúterme-lő faj- is pecsenyebárányokat a Földben a juhászat, annál is in- táknak is. Ilyen például az közi-tengeren keresztül. Ez kább, mert 32 tsz-ben és 2 aszkániai merinó is _ vála- vállalatunk évi több tízezres á llami gazdaságban foglalkoznak juhtenyésztéssel. Erről a juh köztudottan legelő beszélgettünk Kemény 1st- állatfaj, így tartása is erre vánnal, a Gyapjúforgalmi alapozott. Kedvező változás Vállalat Nógrád megyei ki- következett be az intenzív legelők telepítése területén megyénkben, például Endre- falván. Egyre gyakoribb a tételének teszi ki. jelentős százalékát rendeltsége vezetőjével. — A megyében gyors ütemben növekszik a gyapjúter- meiés — mondja. — Az 1973- as évi 15 vagonos gyapjú termelés volt a mélypont, ta— Kik vásárolják a magyar pecsenyebárányokat? valy elértük a 25 vagont és növeli a termelékenységet, az idei várhatóan még kedvezőbben alakul. Ezzel párhuzamosan javult a gazdaságok bárányhizlalási eredménye is, úgy is mondhatnám, megtanultak bárányt hizlalni. Természetesen még messze vagyunk az optimális állapottól. Sokat kell fejlődni. Az első lépések már megtörténtek. Egy juhtenyésztési társulás működik már a rétsági járásban 3 termelőszövetkezet közreműködésével, a másik társulás most van kialakulóban a balassagyarmati járásban. — Ez a jövő útja — folytatja Kemény István. — Egyszerre nagy mennyiségben, egyöntetű állományt, minimális súlyveszteség mellett leadni, olyan előnyök, amelyek meggyőző érvként szolgálhatnak minden józanul gondolkodó szakembernek. A Gyapjúforgalmi Vállalat nevével ellentétben nemcsak a gyapjúval foglalkozik, tenyésztési, tartási, takarmányozási szaktanácsokat ad jól képzett szakemberei révén, valamint tenyészanyag-után- pótlásról is gondoskodik a juhtenyésztő gazdaságok számára. Van tehát jövője a juhtenyésztésnek. Hogy a piac kínálta kedvező lehetőséggel hogyan élnek a megye mezőgazdasági nagyüzemei, ez szakaszos legeltetés is, ami a gyepterület önti malis - ki- érd*me? nagyobb figyelmet fordítani erre az állatfajtára — fejezi be a ki- rendeltség vezetője. Z. T. a gyepterület optimális • ki használását teszi lehetővé, és AZ IRODÁBAN készülnek a szállítólevelek, sűrűn kopog a gép: MM Forgás de Gen- gonon Franciaország. Azután, C. Hartuig Írország. Voest-Al- pine Werkzeug Ausztria. De sorra kerül a hazai Mezőgép Tröszt, a FERROGLOBUS, az AGROKER és a VASVIL címe is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemeknek mintegy 1200 vevője van évente. Ezerkétszáz előírással. S ezeket kü- lön-külön és egyenként magas igények szerint kell kielégíteni, mert a kohászati üzemekben az állandó vevőkör megtartására törekszenek. Ki'nt, a tágas gyári udvaron, a rakodótéren ugyanilyen szorgos munka folyik. Tisztítják, söprik, porszívózzák a vagonokat. Az embernek szinte fáj a szíve, amikor látja, hogy egy-egy zárt vagonból ömlik kifelé a kiseprűzött, jó minőségű, több zsákra tehető cement. S még a leyegő tele van szürke porral, amikor a szállításvezető rendelkezik; ide a fra'ncia szalagacélt,- a következőbe az osztrák acélhuzalt. Sorra rendeződnek a kis tételek- Mert előfordul, hogy egy vagonba többet tesznek. így is biztosítják a szállítás gazdaságosságát, a szűk kocsipark legésszerűbb kihasználását. A szállítás manapság már nagyüzemszámba megy a kohászati üzemeknél. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még csak 650 tonna volt a napi kiszállítási terv, 220 fő közreműködésével. Most mindössze 174-en vannak és az átlagos napi kiszállítás az ezer tonna határt súrolja. A kiszállítást a termelés olyan folyamatának tekintik, ahol ugyanolyan gazdaságpolitikai tényezőkkel kell számolni, mint a termelőüze- mekbetn. Ha a kiszállítás késik, akkor jön a kötbér. Ha Hamburgból. Riekából, vagy Konstancából csak percekkel súlyos fék bérekért ott hetelhet a jó minőségű áru, kitéve a páradús levegő okozta korrózióveszélynek. Ráadásul a késedelem büntető elbírálás alá esik a megrendelő részéről. A közeli napokban elkészült egy jelentős huzalexport az NSZK részére. A csepeli szabadkikötőből azonban jelezték, hogy nem tudják fogadni a szállítmányt. Ezért gyors intézkedésre volt szükség. Telefon és telex egyaránt működésbe lépett. S velük együtt a- gyár szállítási dolgozói is felgyorsították a tempót, hogy időben a bratislavai kikötőbe érkezzen az áru, s bár a tervezettől eltérő úton, de határidőre eljusson az NSZK- ba. Ilyen esetekben nagy értéke van a szállítási dolgozók alkalmazkodókészségének. A többletmunka nemcsak abban merül ki, hogy 20 vasúti kocsit meg kellett rakni és a bonyolult vágányhálózaton ésszerűen rendezni. A beérkezett 20 vagon ugyanis tele volt alapanyaggal. Ezt először ki kellett rakni, majd a kocsikat megtisztítaniS amikor felmerül, kinek a neve kívánkozik az elismerés listájára, akkor az üzem vezetője igencsak' bajban van, hiszen hosszú lenne á felsorolás, és kevesen maradnának a 174-es létszámból. Később szóba jön Bacsa József, aki közel 20 éve végzi a szállítás nem éppen könnyű feladatait. Ugyanígy a legönzetlénebbek között lehet említeni Kozma Istvánt, Szakái Józsefet, Farkas Sándort, Ispán Jánost, Kazár Ferencnét, akiknek közreműködésével kizárólag munkaszüneti napokon ha- 'IOBBSZOR előfordul, hogy vonta átlagban 2500—3000 előbb elmegy a hajó, akkor- vállalta. szabad szombaton vagy vasárnap is dolgoznak, s helyette a hét más napjain maradnak távol. Fiikor Béla és tíz társa ilyen szabad szombati „postamunka” után hétközben kapott lehetőséget arra, hogy a vállalati busszal jutalomki - ránduláson vegyen részt Jászapátiban, a meleg víz mellett. Megtörtént, hogy vasárnap a MÁV-val összeegyeztetett lehetőségek alapján 20 exportvagon megrakására rendelték be a szállítómunkásokat. A felmérés szerint a vagonok mozgatásához két mozdonyra volt szükség. A személyzet annak rendje és módja szerint megjelent a gyárban. A vagonok azonban nem érkeztek meg. A gazdaságosság és az ésszerűség végett az egyik mozdony személyzetét hazaküldték. Rövid idő múlva azonban megérkezett a 20 vagon. A két mozdony feladatát Miskolczi János tolatásvezető egy mozdony személyzetével magára tonna készárut raknak be, hogy azok elindulhassanak a részünkre csak botladozó nyelvvel kiejthető távoli országok címeire. AKADTAK már rosszabb napjaik is a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közlekedéssel és szállítással foglalkozó dolgozóinak. Az idei év sem a legkönnyebb esztendő. Mégis most arról adhatunk számot, hogy az eredetileg tervezett és eddig esedékes 125 704 tonna készáru helyett eddig 126 422 tonnát szállítottak ki. S ebben benne va'n már az az eredmény is, amit a korábban elkészült, de ki nem szállított magas félkész és készárukésziet csökkentése érdekében kifejtettek. Mert a magas készlet mérséklése a vállalati gazdálkodásnak ma már nem elhanyagolható tényezője. S a napokra és hónapokra kidolgozott szállítási programon felül ezúttal a helyes készletgazdálkodás kialakításához is hozzájárultak a gyár szállítási dolgozói., . O. B. Kiadók a közművelődésért A bolgár kiadói tevékenység újságok és folyóiratok pél- Ezek a számok is igen jól igen impozáns fejlődéséről dányszámának növekedése érzékeltetik, hogy a szocialis- tanúskodnak az adatok. Míg is. Míg 1939-ben Bulgáriában ta Bulgária igen sokat tesz i939-ben mindössze 6,5 mii- mindössze 130,3 millió újságot a közművelődés fejlesztéseké példanyszamban adtak ki jelentettek meg, addig 19(8- , . ,. könyveket, addig ez az adat ra ez az adat 950 millióra órt, ®s mind a könyvkiadás, 1960-ra 30,2 millióra, 1978-ra módosult. 1960. és 1978. kö- mind a tömegtájékoztatás te- pedig 52,8 millióra növeke- zött mintegy háromszorosára rüietén elért nagyarányú fej- dett- növekedett a megjelenő folyó- ^ talható> amely a íratok peldanyszama, és így . .. ’ , . A könyvkiadáshoz hason- ma már több mint 60 mii- bolgár neptomegek tudati ló dinamizmussal fejlődött az lió jelenik meg évente. fejlődését segíti elő. Az egész megyét átfogó tevékenység révén jól látja a juhtenyésztés jelenlegi problémáit, például az elhúzódó ellési időszakot, a tartási, takarmányozási technológiák hiányosságait. — Gyapjút termelni és bárányt hizlalni érdemes. Számadásaink szerint a megfelelő módon hizlalva 25—26 forintos önköltség mellett lehet egy kilogramm bárányr húst előállítani. Ez figyelemszerelvénnyel te- Munkaközti beszélgetések .-a amennvi va- ^ I átom. lített valamennyi vá gánypár. Szűkében vannak a helynek, ami biztosítaná a bővítést itt, Salgótarján-kül- sőn, hiszen lefelé menethez viszonyítottan a jobb oldalon, a nemrégiben megépült új 21- es út párhuzamos szakaszának töltése, balról meg maga a város szab határt a sínek terjeszkedésének, egy vágányon, szorosan, szin Amikor nehéz — Nem! Csak gyorsabban, okosabban. Élénkült a munkánk ritmusa. És nem fizikailag: inkább iaegileg fáradunk ki. Tudja, lehet, említettem már, nálunk a fürgeség nem párosulhat felelőtlenséggel. A vasúton — ez is köztudott — nem lehet húsz-harminc forintos selojtet csinálni. Itt, ha összeengedünk két exportáruval tömött vagont, a kár tízkát, amit reggeltől sötétedé- — öt évtizeddel a háta mö- tál. Aztán, hogy miképp lesz sig el tudtak volna végezni, gött azért már nem ugrál majd később...? Lehet, tovább ... , kényszerülnek olyan negyven úgy az ember... * tart ez a folyamat. Ügy beleÜByhogy százalékban azokban az órák- _ Nem is kell neki! ö már lendülünk talán. Hiszen én is vd.‘ wjny** vágom, a aar tiz. . . , ,. “*Ih,sz£n.T ban csinálni, amikor mintha kitapasztalta hogv lehet ú«v akkor jöttem ide, amikor ne- ,.®set'1*g emberkülönb ólomnehezék húzná le becsű- fol d^lg^fhog/egSen m- héz volt még abból a kis pénz- elptekb€ ke^' Am.xorneséaael hogy eßWk előtt szov" kodásra' bobiskolasra kész- Sieges lépést, mozdulatot se bo1 megélni, nehezebb volt a jet a’másik előtt magyar t tetve a szemhéjakat. tegyen. Az idősebbekben már nehezebben csinálsel-mozdonv dübörö^ Néha ~ a mostani feszített — szinte valamennyi idegük- *uk me? többen azt a munóránvi tétlenségre is kárhoz- tempóból egyformán mind- ben — benne van a biztos kat* amit mo$t, vagy még töbtatva a vasutasokat, mert hiá- annyiunknak. Hiszen egyik rutin. A precízén végzett kevesebben. De belejotba „szórnák szét” a szolnoki nap nappal, a másikon éjsza- munka alapfeltétele. tunic a aoigoKDa. a hatvani és más irányokba kd ^ópünk szolgálatba. Nincs — De — ismételgetik a MÁV _ Nagyobb munkát _ hisz’ a vagonokat, nincs egy „tál- ^*_h°k°rgés,.ko_gy_kem 1 hivatalos berkeiben is — ők a tranzitforgalom is jóval napalatnyi hely” sem. már elegem van ebből a hajszából, babráljatok ki mással. A dolgok könnyebb és nehezebb résziből egyformán vesszük ki a részünket. — Korra és beosztásra való — Szóval,, most nehéz — mondja Nyíró József, a harmincnyolc esztendős kocsimester —, de — folytatja — _ s zokott dolog ez nálunk. Ügy- tekinteTnélküU hogy se idegesebbek, se kap- kodóbbak nem vagyunk, mint máskor... Amikor nincs vá*. gányzár, hogy mint a napokban, csak éjjel tudjuk továbbítani a tehervonatokat, vagy amikor Szolhok nem fogad, s a mi vonalunkhoz tartozó állomások szinte mindegyikén foglalnak el vágányokat az aziránvba tartó vagonsorok. sem elnézőbbek, mert hogy ő Nálunk gyakran nehéz. már ennyi meg ennyi évtizeFőleg éjszaka, amikor a nap- de*- lcszolgált, s nem tud fúroali zsúfoltság betart” s itt gélkedni- A d°l°gnak ritmusa pan zsurousag. „Derart , s itt van> amihez mindenkinek egymarad rendezésre két-három formán tartania kell magát. irány vonat is. S azt a mun- Ha nehéz, ha nem! tizennyolc tagú Béke brigád tagja, még sjnes az a nagy elöregedési folyamat. Mostaná- — így van. A vasútnál kol- ban, főként amikor igen ne- lektív munka van. Ha kijut héz volt létszámhiány miatta a jóból a sarusnak, ugyanúgy helyzet. s_ tartott is egy-két rá kell hajtania a mozdony- esztendeig, igen is, jelentkeá- vezetőnek, a tolatásvezetőnek, nek a MÁV-hoz a fiatalok, a kocsimesternek vagy a for- _ Mit jelent a vasútnál galmi szolgálattevőnek is. fiatalnak lenni? Akar öreg, akar fiatal... — , _ Hogy negyven év S nem lehetünk senkivel alatt van az életkora. — Akkor mégsem kell ,.retéletekbe kerül. Amikor nehéz, akkor is észnél kell lennünk. És tizenöt fokos hidegben és kánikulában és éjszaka is... Mondom, átvészelünk minden nehézséget. Van úgy, kétszer öltözünk át, ha éjszaka megállás nélkül locsog az eső. s be a pufajkába, ha nincs | .H _____a____ _ #______ hova bújnunk a sínt is dere gyre kevesebben lesznek. El- gyobb, mint esztendőkkel ez- mesztő hideg elől... Mert ott--------*-■* ' van a kihúzóvágány mellett u gyan egy „üvegbódénk”, de az olyan, hogy ha egy ember ...Valamikor egy szakra be akar menni melegedni, ketjárt felettük az idő, nap mint előtt — miként végeznek di- nap vonulnak nyugdíjba... cséretre méltóbban? — De — mondom én, aki a három tartalékban levő ju- .. , _ , , tott, ma kettő. Kevesebben tonek ki.kel1 ^onnie S7Óva1' vagyunk mi is. De nagyobb teljesítményűek már a gépek mindent kibírunk, még akkor is, ha néha ilyen dolgok mia négy régi „tudását ’ ma att káromkodunk is jó sokat, kettő is elegánsán hozza —, , sokkal jobb lett a szervezés, W 'assan bandukolunk a miáltal gyorsultak a kocsifor- kocsimesterrel az árdulók. hamarabb ürülnek-ra- nyéka seholsincs vágányszö- kodnak a vagonok... Azt hi- vevény k,özött. Percnyi kézszem, úgy mondják most di- ritmus törli homlokunkról a tegni” attól, hogy tizen-hu- szonévesekkel telítődik hamarosan a szakma... — Én r\em tudom, de az biztos, hogy a brigádunk embereinek nyolcvan százaléka fiavatos nyelven, hogy nőtt munka hatékonysága. — Ügy. hogy most többet dolgoznak tizenkét óra .alatt? verejtéket, mert jó ez a forró nap, de mégis... ilyenkor is nehéz... Karácsony György NÖGRÁD - 1979. augusztus 11., szombat 3 /
