Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

Az első negyedévben kezdték gyártani a FÜTÖBER nagybátonyl gyárában a TRAS (gálspi) — thermo ventillátorokat, amelyek eddig belföldi fölhasználásra kerültek. Né­hány napja kezdődött el a ventillátorok exportra történő bemérése, s ha azok megfe­lelnek a követelményeknek, az első jelentős szállítmány még ebben az évben útnak indul a szomszédos Csehszlovákiába. A képen Gáspár László lakatos és Szentandrási László III. éves szakközépiskolás — aki nyári termelési gyakorlatát tölti a gyárban — a TRAS végszerelését végzi. — bábel-felv. — Felelősséggel és nagy leleményességgel lem lehet késni a szállítással T Bárányok a ramadánra — Az élőállatexport dön- cő többsége Olaszországba, Franciaországba, Líbiába és újabban az NSZK-ba irányul. A vágott bárányokat Liba­nonba, Szaúd-Arábiába vi­szik, és sikerült betörni a rendkívül igényes svájci pi­acra is. A mohamedán orszá­Nógrád megye természe- be véve az 50—52 forintos ti adottságai kedvezőek a átvételi átlagárt, úgy vélem, juhtenyésztés számára. Ezzel kifizetődő a mezőgazdasági a lehetőséggel a jelenleginél üzemek számára, fokozottabban kellene élni _ Mi a helyzet a gyapjú- a juhtenyésztéssel foglalkozó termeléssel? gazdaságoknak. A mostani vi- — a nógrádi gyapjú közis- lágpiaci árak és a megye ál- merten jó minőségű, ami lattenyésztési es takarmanyo- részben a hegyi legelők ki­zási helyzete megkívánná, hogy getm porszennyezettségének gokba a ramadan ünnepek- az eddiginél nagyobb szerepet tudható be. Jelentős szerepe re ezrével szállítunk hajóval kapjon a termelőüzemeink- van a jq gyapjúterme-lő faj- is pecsenyebárányokat a Föld­ben a juhászat, annál is in- táknak is. Ilyen például az közi-tengeren keresztül. Ez kább, mert 32 tsz-ben és 2 aszkániai merinó is _ vála- vállalatunk évi több tízezres á llami gazdaságban foglalkoz­nak juhtenyésztéssel. Erről a juh köztudottan legelő beszélgettünk Kemény 1st- állatfaj, így tartása is erre vánnal, a Gyapjúforgalmi alapozott. Kedvező változás Vállalat Nógrád megyei ki- következett be az intenzív legelők telepítése területén megyénkben, például Endre- falván. Egyre gyakoribb a tételének teszi ki. jelentős százalékát rendeltsége vezetőjével. — A megyében gyors ütem­ben növekszik a gyapjúter- meiés — mondja. — Az 1973- as évi 15 vagonos gyapjú ter­melés volt a mélypont, ta­— Kik vásárolják a ma­gyar pecsenyebárányokat? valy elértük a 25 vagont és növeli a termelékenységet, az idei várhatóan még ked­vezőbben alakul. Ezzel párhu­zamosan javult a gazdaságok bárányhizlalási eredménye is, úgy is mondhatnám, meg­tanultak bárányt hizlalni. Ter­mészetesen még messze va­gyunk az optimális állapottól. Sokat kell fejlődni. Az első lépések már megtörténtek. Egy juhtenyésztési társulás működik már a rétsági já­rásban 3 termelőszövetkezet közreműködésével, a másik társulás most van kialakuló­ban a balassagyarmati já­rásban. — Ez a jövő útja — foly­tatja Kemény István. — Egyszerre nagy mennyiség­ben, egyöntetű állományt, mi­nimális súlyveszteség mel­lett leadni, olyan előnyök, amelyek meggyőző érvként szolgálhatnak minden józa­nul gondolkodó szakember­nek. A Gyapjúforgalmi Válla­lat nevével ellentétben nem­csak a gyapjúval foglalkozik, tenyésztési, tartási, takarmá­nyozási szaktanácsokat ad jól képzett szakemberei révén, valamint tenyészanyag-után- pótlásról is gondoskodik a juhtenyésztő gazdaságok szá­mára. Van tehát jövője a juhte­nyésztésnek. Hogy a piac kínálta kedvező lehetőséggel hogyan élnek a megye me­zőgazdasági nagyüzemei, ez szakaszos legeltetés is, ami a gyepterület önti malis - ki- érd*me? nagyobb figyel­met fordítani erre az ál­latfajtára — fejezi be a ki- rendeltség vezetője. Z. T. a gyepterület optimális • ki használását teszi lehetővé, és AZ IRODÁBAN készülnek a szállítólevelek, sűrűn kopog a gép: MM Forgás de Gen- gonon Franciaország. Azután, C. Hartuig Írország. Voest-Al- pine Werkzeug Ausztria. De sorra kerül a hazai Mezőgép Tröszt, a FERROGLOBUS, az AGROKER és a VASVIL cí­me is. A Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeknek mintegy 1200 vevője van évente. Ezerkét­száz előírással. S ezeket kü- lön-külön és egyenként ma­gas igények szerint kell ki­elégíteni, mert a kohászati üzemekben az állandó vevőkör megtartására törekszenek. Ki'nt, a tágas gyári udva­ron, a rakodótéren ugyanilyen szorgos munka folyik. Tisztít­ják, söprik, porszívózzák a vagonokat. Az embernek szin­te fáj a szíve, amikor látja, hogy egy-egy zárt vagonból ömlik kifelé a kiseprűzött, jó minőségű, több zsákra tehető cement. S még a leyegő tele van szürke porral, amikor a szállításvezető rendelkezik; ide a fra'ncia szalagacélt,- a követ­kezőbe az osztrák acélhuzalt. Sorra rendeződnek a kis téte­lek- Mert előfordul, hogy egy vagonba többet tesznek. így is biztosítják a szállítás gaz­daságosságát, a szűk kocsi­park legésszerűbb kihasználá­sát. A szállítás manapság már nagyüzemszámba megy a ko­hászati üzemeknél. Tíz-tizen­öt évvel ezelőtt még csak 650 tonna volt a napi kiszállítási terv, 220 fő közreműködésé­vel. Most mindössze 174-en vannak és az átlagos napi ki­szállítás az ezer tonna határt súrolja. A kiszállítást a termelés olyan folyamatának tekintik, ahol ugyanolyan gazdaságpo­litikai tényezőkkel kell szá­molni, mint a termelőüze- mekbetn. Ha a kiszállítás ké­sik, akkor jön a kötbér. Ha Hamburgból. Riekából, vagy Konstancából csak percekkel súlyos fék bérekért ott hetel­het a jó minőségű áru, kité­ve a páradús levegő okozta korrózióveszélynek. Ráadásul a késedelem büntető elbírálás alá esik a megrendelő részé­ről. A közeli napokban elkészült egy jelentős huzalexport az NSZK részére. A csepeli sza­badkikötőből azonban jelez­ték, hogy nem tudják fogadni a szállítmányt. Ezért gyors intézkedésre volt szükség. Te­lefon és telex egyaránt mű­ködésbe lépett. S velük együtt a- gyár szállítási dolgozói is felgyorsították a tempót, hogy időben a bratislavai kikötő­be érkezzen az áru, s bár a tervezettől eltérő úton, de ha­táridőre eljusson az NSZK- ba. Ilyen esetekben nagy ér­téke van a szállítási dolgozók alkalmazkodókészségének. A többletmunka nemcsak ab­ban merül ki, hogy 20 vasúti kocsit meg kellett rakni és a bonyolult vágányhálózaton ésszerűen rendezni. A beérke­zett 20 vagon ugyanis tele volt alapanyaggal. Ezt először ki kellett rakni, majd a ko­csikat megtisztítani­S amikor felmerül, kinek a neve kívánkozik az elismerés listájára, akkor az üzem ve­zetője igencsak' bajban van, hiszen hosszú lenne á felso­rolás, és kevesen maradnának a 174-es létszámból. Később szóba jön Bacsa József, aki közel 20 éve végzi a szállítás nem éppen könnyű feladatait. Ugyanígy a legönzetlénebbek között lehet említeni Kozma Istvánt, Szakái Józsefet, Far­kas Sándort, Ispán Jánost, Kazár Ferencnét, akiknek közreműködésével kizárólag munkaszüneti napokon ha- 'IOBBSZOR előfordul, hogy vonta átlagban 2500—3000 előbb elmegy a hajó, akkor- vállalta. szabad szombaton vagy va­sárnap is dolgoznak, s helyet­te a hét más napjain marad­nak távol. Fiikor Béla és tíz társa ilyen szabad szombati „posta­munka” után hétközben ka­pott lehetőséget arra, hogy a vállalati busszal jutalomki - ránduláson vegyen részt Jász­apátiban, a meleg víz mel­lett. Megtörtént, hogy vasárnap a MÁV-val összeegyeztetett lehetőségek alapján 20 ex­portvagon megrakására ren­delték be a szállítómunkáso­kat. A felmérés szerint a va­gonok mozgatásához két moz­donyra volt szükség. A sze­mélyzet annak rendje és módja szerint megjelent a gyárban. A vagonok azonban nem érkeztek meg. A gazda­ságosság és az ésszerűség vé­gett az egyik mozdony sze­mélyzetét hazaküldték. Rövid idő múlva azonban megérke­zett a 20 vagon. A két moz­dony feladatát Miskolczi Já­nos tolatásvezető egy moz­dony személyzetével magára tonna készárut raknak be, hogy azok elindulhassanak a részünkre csak botladozó nyelvvel kiejthető távoli or­szágok címeire. AKADTAK már rosszabb napjaik is a Salgótarjáni Kohászati Üzemek közleke­déssel és szállítással foglalko­zó dolgozóinak. Az idei év sem a legkönnyebb esztendő. Mégis most arról adhatunk számot, hogy az eredetileg tervezett és eddig esedékes 125 704 tonna készáru helyett eddig 126 422 tonnát szállítot­tak ki. S ebben benne va'n már az az eredmény is, amit a korábban elkészült, de ki nem szállított magas félkész és készárukésziet csökkentése érdekében kifejtettek. Mert a magas készlet mérséklése a vállalati gazdálkodásnak ma már nem elhanyagolható té­nyezője. S a napokra és hó­napokra kidolgozott szállítási programon felül ezúttal a he­lyes készletgazdálkodás kiala­kításához is hozzájárultak a gyár szállítási dolgozói., . O. B. Kiadók a közművelődésért A bolgár kiadói tevékenység újságok és folyóiratok pél- Ezek a számok is igen jól igen impozáns fejlődéséről dányszámának növekedése érzékeltetik, hogy a szocialis- tanúskodnak az adatok. Míg is. Míg 1939-ben Bulgáriában ta Bulgária igen sokat tesz i939-ben mindössze 6,5 mii- mindössze 130,3 millió újságot a közművelődés fejlesztése­ké példanyszamban adtak ki jelentettek meg, addig 19(8- , . ,. könyveket, addig ez az adat ra ez az adat 950 millióra órt, ®s mind a könyvkiadás, 1960-ra 30,2 millióra, 1978-ra módosult. 1960. és 1978. kö- mind a tömegtájékoztatás te- pedig 52,8 millióra növeke- zött mintegy háromszorosára rüietén elért nagyarányú fej- dett- növekedett a megjelenő folyó- ^ talható> amely a íratok peldanyszama, és így . .. ’ , . A könyvkiadáshoz hason- ma már több mint 60 mii- bolgár neptomegek tudati ló dinamizmussal fejlődött az lió jelenik meg évente. fejlődését segíti elő. Az egész megyét átfogó te­vékenység révén jól látja a juhtenyésztés jelenlegi prob­lémáit, például az elhúzódó ellési időszakot, a tartási, ta­karmányozási technológiák hiányosságait. — Gyapjút termelni és bá­rányt hizlalni érdemes. Számadásaink szerint a meg­felelő módon hizlalva 25—26 forintos önköltség mellett le­het egy kilogramm bárányr húst előállítani. Ez figyelem­szerelvénnyel te- Munkaközti beszélgetések .-a amennvi va- ^ I átom. lített valamennyi vá gánypár. Szűkében vannak a helynek, ami biztosítaná a bővítést itt, Salgótarján-kül- sőn, hiszen lefelé menethez viszonyítottan a jobb oldalon, a nemrégiben megépült új 21- es út párhuzamos szakaszá­nak töltése, balról meg maga a város szab határt a sínek terjeszkedésének, egy vágányon, szorosan, szin Amikor nehéz — Nem! Csak gyorsabban, okosabban. Élénkült a mun­kánk ritmusa. És nem fizikai­lag: inkább iaegileg fáradunk ki. Tudja, lehet, említettem már, nálunk a fürgeség nem párosulhat felelőtlenséggel. A vasúton — ez is köztudott — nem lehet húsz-harminc fo­rintos selojtet csinálni. Itt, ha összeengedünk két exportáru­val tömött vagont, a kár tíz­kát, amit reggeltől sötétedé- — öt évtizeddel a háta mö- tál. Aztán, hogy miképp lesz sig el tudtak volna végezni, gött azért már nem ugrál majd később...? Lehet, tovább ... , kényszerülnek olyan negyven úgy az ember... * tart ez a folyamat. Ügy bele­ÜByhogy százalékban azokban az órák- _ Nem is kell neki! ö már lendülünk talán. Hiszen én is vd.‘ wjny** vágom, a aar tiz­. . . , ,. “*Ih,sz£n.T ban csinálni, amikor mintha kitapasztalta hogv lehet ú«v akkor jöttem ide, amikor ne- ,.®set'1*g ember­különb ólomnehezék húzná le becsű- fol d^lg^fhog/egSen m- héz volt még abból a kis pénz- elptekb€ ke^' Am.xorne­séaael hogy eßWk előtt szov" kodásra' bobiskolasra kész- Sieges lépést, mozdulatot se bo1 megélni, nehezebb volt a jet a’másik előtt magyar t tetve a szemhéjakat. tegyen. Az idősebbekben már nehezebben csinál­sel-mozdonv dübörö^ Néha ~ a mostani feszített — szinte valamennyi idegük- *uk me? többen azt a mun­óránvi tétlenségre is kárhoz- tempóból egyformán mind- ben — benne van a biztos kat* amit mo$t, vagy még töb­tatva a vasutasokat, mert hiá- annyiunknak. Hiszen egyik rutin. A precízén végzett kevesebben. De belejot­ba „szórnák szét” a szolnoki nap nappal, a másikon éjsza- munka alapfeltétele. tunic a aoigoKDa. a hatvani és más irányokba kd ^ópünk szolgálatba. Nincs — De — ismételgetik a MÁV _ Nagyobb munkát _ hisz’ a vagonokat, nincs egy „tál- ^*_h°k°rgés,.ko_gy_kem 1 hivatalos berkeiben is — ők a tranzitforgalom is jóval na­palatnyi hely” sem. már elegem van ebből a haj­szából, babráljatok ki más­sal. A dolgok könnyebb és nehezebb résziből egyformán vesszük ki a részünket. — Korra és beosztásra való — Szóval,, most nehéz — mondja Nyíró József, a har­mincnyolc esztendős kocsi­mester —, de — folytatja — _ s zokott dolog ez nálunk. Ügy- tekinteTnélküU hogy se idegesebbek, se kap- kodóbbak nem vagyunk, mint máskor... Amikor nincs vá*. gányzár, hogy mint a napok­ban, csak éjjel tudjuk továb­bítani a tehervonatokat, vagy amikor Szolhok nem fogad, s a mi vonalunkhoz tartozó ál­lomások szinte mindegyikén foglalnak el vágányokat az aziránvba tartó vagonsorok. sem elnézőbbek, mert hogy ő Nálunk gyakran nehéz. már ennyi meg ennyi évtize­Főleg éjszaka, amikor a nap- de*- lcszolgált, s nem tud fúr­oali zsúfoltság betart” s itt gélkedni- A d°l°gnak ritmusa pan zsurousag. „Derart , s itt van> amihez mindenkinek egy­marad rendezésre két-három formán tartania kell magát. irány vonat is. S azt a mun- Ha nehéz, ha nem! tizennyolc tagú Béke brigád tagja, még sjnes az a nagy el­öregedési folyamat. Mostaná- — így van. A vasútnál kol- ban, főként amikor igen ne- lektív munka van. Ha kijut héz volt létszámhiány miatta a jóból a sarusnak, ugyanúgy helyzet. s_ tartott is egy-két rá kell hajtania a mozdony- esztendeig, igen is, jelentkeá- vezetőnek, a tolatásvezetőnek, nek a MÁV-hoz a fiatalok, a kocsimesternek vagy a for- _ Mit jelent a vasútnál galmi szolgálattevőnek is. fiatalnak lenni? Akar öreg, akar fiatal... — , _ Hogy negyven év S nem lehetünk senkivel alatt van az életkora. — Akkor mégsem kell ,.ret­életekbe kerül. Amikor ne­héz, akkor is észnél kell len­nünk. És tizenöt fokos hideg­ben és kánikulában és éjsza­ka is... Mondom, átvészelünk minden nehézséget. Van úgy, kétszer öltözünk át, ha éjszaka megállás nélkül locsog az eső. s be a pufajkába, ha nincs | .H _____a____ _ #______ hova bújnunk a sínt is der­e gyre kevesebben lesznek. El- gyobb, mint esztendőkkel ez- mesztő hideg elől... Mert ott--------*-■* ' van a kihúzóvágány mellett u gyan egy „üvegbódénk”, de az olyan, hogy ha egy ember ...Valamikor egy szakra be akar menni melegedni, ket­járt felettük az idő, nap mint előtt — miként végeznek di- nap vonulnak nyugdíjba... cséretre méltóbban? — De — mondom én, aki a három tartalékban levő ju- .. , _ , , tott, ma kettő. Kevesebben tonek ki.kel1 ^onnie S7Óva1' vagyunk mi is. De nagyobb teljesítményűek már a gépek mindent kibírunk, még akkor is, ha néha ilyen dolgok mi­a négy régi „tudását ’ ma att káromkodunk is jó sokat, kettő is elegánsán hozza —, , sokkal jobb lett a szervezés, W 'assan bandukolunk a miáltal gyorsultak a kocsifor- kocsimesterrel az ár­dulók. hamarabb ürülnek-ra- nyéka seholsincs vágányszö- kodnak a vagonok... Azt hi- vevény k,özött. Percnyi kéz­szem, úgy mondják most di- ritmus törli homlokunkról a tegni” attól, hogy tizen-hu- szonévesekkel telítődik ha­marosan a szakma... — Én r\em tudom, de az biz­tos, hogy a brigádunk embe­reinek nyolcvan százaléka fia­vatos nyelven, hogy nőtt munka hatékonysága. — Ügy. hogy most többet dolgoznak tizenkét óra .alatt? verejtéket, mert jó ez a forró nap, de mégis... ilyenkor is nehéz... Karácsony György NÖGRÁD - 1979. augusztus 11., szombat 3 /

Next

/
Thumbnails
Contents