Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

Bértömeg A közgazdasági példabeszéd Dértömeg-gazdálkodásban rej- gítségével. Így például — de szerint az utcaseprőt nem az- lő ösztönzés is. Ha viszont a nem minden esetben — a ért kell fizetni, hogy a sepre- cég nem lépi túl a tízmilliós vállalat által a hozzáadott ér- gessen, hanem, hogy az utca — példabeli — keretet, akkor ték egyszázalékos növekedése tiszta legyen. Az elv világos, önállóan, tetszése — érdeke — automatikusan lehetővé teszi a gyakorlat viszont sorra pro- szerint dönthet arról, hogy a bérek összegének 0.4 száza- dukálja a váratlannak tetsző feladatai ellátásához megelég- lékos gyarapítását stb. A cég helyzeteket. Így azt, hogy bér szik-e száz emberrel, s ad-e tehát választhat: ha növeli a is van. tisztítandó út is van, nekik havi 8333 forintos átlag- hozzáadott értéket, akkor vagy de a munkára nincs elég je- keresetet, vagy ezt a létszá- emeli a már ott dolgozók ke- lentkező. A köztisztasággal mot megtoldja további hetven- resetét, vagy új munkaerőket foglalkozó vállalat egyik le- öt fővel, igaz, akkor az átlag- vesz fel, ha működésének gaz- hetősége — amennyiben ezt a kereset 4761 forintra csökken, daságossága ez utóbbit indo- reá vonatkozó előírások meg- Napjainkban a bértömeg- kolja. szabályozásnak két fő típusa Volt idő — nem is olyan használatos. Az egyik az ún. régen —, amikor az ún. biz- abszolút. a másik a relatív tosított bértömeg-növekedés bértömeg meghatározása. Az kényelmes támaszként szol- az úgy megnövelni az egy-egy első forma a kifizethető bér gólt a gazdálkodóknak, mert dolgozóra jutó, rendben tar- összegét függetleníti a vállalati az mindenképpen járt. Ma tandó útszakaszt, hogy mindé- tevékenységtől, s a bértömeget egyre inkább abba az irányba niitt legyen a feladatnak gaz- legtöbbször kívülről, az irányi- halad az ösztönzés, a szabá- dája. tó szervek írják elő a gazdái- lyozás, hogy a bérnövekményt Példánk — ma már — nem kodónak. Főként ott alkalmaz- teljesítménynövekmény ala- Bzámít. ritkaságnak a gazdái- zák, ahol nincs mód a válla- pózzá meg, azaz érvényesüljön kodó szervek gyakorlatában, lati teljesítmény és a bérfej- a valamit valamiért elve. Per­lesztés összekapcsolására, s így sze, önmagában a bértömeg- a bérnövekedés a bértömeg gazdálkodás sem tud segíteni meghatározott százalékát te- azon, hogy például — amint heti ki. Szerepe van ott is, azt egy fölmérés kiderítette NAPJAINK TÉMÁI engedik —. felosztani a meg­levő létszámra a teljes bér­mennyiséget. s ennek fejében többletmunkát követelni, az­A fokozatosan terjedő bértö­meg-gazdálkodás kétségtelenül a teljesítménytartalékok föl- szabadítója lehet, hiszen — látszatra — egyetlen kötöttsé- ahol — népgazdasági érdekelt- a vállalatoknál kutatással, fej­het jelöl meg: a vállalatnál — ségből — a létszám további a szövetkezetnél — dolgozók- bővítését nem tartják kívána- oak kifizetett összes bér évi tosnak, esetleg mérséklendő- nnennyiségét, mondjuk tíz- nek vélik. Ilyen alapon gaz­millió forintot. Ennek a sum- dálkodr.ak a bérrel, például a lesztéssel foglalkozók átlagos havi bére 10—22 százalékkal — összességében 16,3 száza­lékkal — volt csak nagyobb a teljes nem fizikai foglalkozású mának a túllépése szankciók- tervező-, a beruházáslebonyo- állomány átlagos bérénél. kai jár; a részesedési alap tér- lító vállalatok, a kutatóin té­rtére a költségvetésnek járu- zetek, ez érvényesül a városi Jé kot kell befizetni, mégpedig tömegközelekedesben. a vasút- progresszíven emelkedő kulcs nál. A másik formánál a vál- szerint. Ennek indoka a bér- lalat tevékenysége egyben kiáramlás ésszerű korlátozá- meghatározója a fölhasznál­ja, bár kétségtelen: ugyanak- ható bér mennyiségének is, kor valamelyest lefékeződik a bizonyos automatizmusok se­Mint a példa is bizonyítja: a lehetőségeket jobban ki kel­lene használni, mert a bértö­meg-gazdálkodás a teljesít­ménytartalékok föltárásának ugyan eredményes formája, de ma még, jórészt csak ígérete. Veress Tamás A java még hátravan Elmozdultak a holtpontról MÉG NEM IS OLYAN ré- hogy napokra kényszerszabad- vagyunk, mint az utóbbi ne­gen gondot gondokra halmozó ságra kellett küldeni a szere­voit — a gyáriak körében el­sődlegesen, de egy-két „szint­tel feljebbi” vezetőknél is — a ZIM salgótarjáni gyárának helyzete. „Rosszlelkek” arról is szót ejtettek, s ez a dol­gozók körében is elterjedt, hogy szanálni kell a gyárat, lőszalagon dolgozókat, s két héttel ezelőtt is hasonló meg­oldáshoz folyamodtak kény- szerűségből, keserű szájízzel a ZIM tarjáni gyárának veze­tői. (Ebbéli gondjaik egyéb­ként most is fennállnak, mert ha az MMG szállítási ígéretét héz esztendők közül bármikor. A ZIM esetében már az is jelentős javulás, hogy az éves 235 milliós készletszintet — időarányosan — mindössze négymillióval lépték túl, hogy a, múlt, esztendő első fél évé­hez viszonyítottan egymillió forinttal kevestob selsjtet mert mégsem mehet a végte- betartja, még akkor sem tud- gyártottak, s hogy a nagyke­lenségig, hogy se ezt, se azt nak — ilyen alkatrészt nem nem sikerül teljesíteni. Mert igénylő készülékek gyártásba hogy sok kívánnivalót hagyott vételével sem — akkora csap­maga után a minőség — igaz, tartalékot felhalmozni, ami az még napjainkban is érkeznek augusztusi gyártást biztossá vissza a Német Szövetségi teszi.) Köztársaságból ott nem kí­vánatos tűzhelyek, amelyeket itt egymással versengve az olcsóbb lehetőségért, vásárol­nak meg kedvezményesen a gyári dolgozók —-, s valami­képp csak elvétve sikerült a SZÁMOTTEVŐ GONDOT reskedelmi vállalatok darab­számban mért reklamációja majdnem háromezerrel csök­kent. Különösen szembetűnő *— és a gyárban roppant ör­vendetes —, hogy az idén ed­dig kivitt termékeikre az NSZK-ból még nem érkezett OKOZNAK még a gyárnak a minőségi reklamáció. Igen — miként az igazgató is mondja —, a minőség £ő- kérdés a ZIM-ben. Ami egyéb­tőkéspiac meglehetős gyakori­sággal történő váratlan vál­tozásai. Mostanság is olybá __________ _ tűnik a helyzet, hogy ha az ként együtt jár a munka szer­programban meghatározott eddig terven felül legyártott vezettsegével, a munkafegye- darabszámú készülékeket le- ^Tecs^lé^e,ket nem i®en>'li az lemmel, a technológiai elő­gyártani. Miként egy, az idei NSZK-beh partner, akkor azo- írások betartásával, s befolyá- esztendő áprilisában napvilá- kat szeptemberig itt kell rak- sorja ezt az ösztönzési rend­got látott pártbizottsági jelen- tározrn. (Termék van pénz szer is. Ami — utóbbi — sok tés is megállapította: „Azala- ertAe addlg nem lesz.) esetben még nemigen ősz­c sony bérszínvonal, a több • Aztán .miként tír. Dia- tönöz, serkent... S hogy a műszakos munkarend, a nehez novszki Gyula is Keiiő hang- még meglevő hiányosságok fizikai munka, a helyenként sülyt íektet ra beszélgetésünk csupán egynémelyikére utal- nem megfelelő munkakörül- foran nen\j? ,ÍHd.ni>,, mi" 5unk> meg hell említeni a mények együttesen az V. öt- iyen helyzet ele állítja őket a még igen-igen alacsony szin- éves tervidőszak első évében a munkaerő-vándorlás a fiuk- ten levő munkafegyelmet. (Ami termelési volumen stagnálását, tuaci0> s ezen túlmenően az egyébként nemcsak a dolgo- az elmúlt években pedig je- a ^eny> hogy nyolc év alatt zókra vonatkozik! Némelyütt eredmé- edden az esztendőben vi- sok gondot okoz a középszintű szont már 109 fizikai dolgozó lépett ki a gyárból. Nehéz, s talán sokaknak sértődést is okoz e néhány szó leírása; mi - 1979 júliusában — úgy az újságíró sem vetné pa­elmozdult a „holtpont- p!rra’ da nem lenne szükség ra, ae tény: néhány-kirívó pél­lentős csökkenését nyezték.” Ez utóbbi kitétel természete­sen az 1978-as, s az azt meg­előző évekre vonatkozik. Mert most tűnik ról” a vállalat. Dr. Dianovszki Gyula igaz­gató nem önelégülten bizony­gatva, hanem csak úgy, ki- csit-örülőn mutatja azokat a teljesítményszámokat, ame­lyek már melldöngetésre is feljogosíthatnának más tem- peraméntumú, kevesebb rosz- szat átélt embereket. Ö vi­szont egyszerűen csak kissé megnyugodott most, mert hiá­ba az eddig nem volt ered­mények, az év neheze még hátravan. S ez nem csak feltételezés. vezetők munkamoráljának és szakmai-irányító készségének nem megfelelő volta.) A „POZITÍV VÁLTOZÁ­SOK SZELE1’ már elérte a ZIM-et. S ha a jelenleg is tar­dától eltekintve a cigány né- *d nagy rekonstrukció befeje­pesseggel van az efféle baj. Jönnek, mennek, — mondja a munkaugyes —, s hiába vannak a létszámban, rájuk számítani nemigen lehet. Hang­súlyozom, — s mi is! — ez nem mindenkire áll közülük. De altalánosnak mondható. Már pedig a gépekhez, a gyártószalagokhoz megbízható munkások kellenek. S hiába — mondaná egy pesszimista — a további fejlesztés, ha... — Hihetetlen energia kel­ződik — szeptemberben meg kezdi próbaüzemelését a leg korszerűbb technikájú, DI- SAMATIC- rendszerű formázó­gép, s beindul a 3 M-es szerel­dei szalag — várhatóan keve­sebb gond nyomja a vezetők vállát. Akik — a nagyszámú, be­csületesen dolgozók segítségé­vel — próbálják újra felvirá­goztatni a ZIM-et... Karácsony György Hatékonyság a kötöttben Megbízhatóbbak a programok Lépések az önálló elszámoláshoz Közismert, hogy a könnyű­iparban van a legtöbb olyan üzem, amelyik kevésbé, vagy az átlagnál jóval alacsonyabb nyereséggel termel. Ahogy a szakemberek mondják, ebben szerepe van a mai termelői árrendszer bonyolultságának, a támogatások és elvonások szövevényes rendszerének, amely zavarja a tisztánlá­tást. Még nehezebb mindenre kiterjedően és tárgyilagosan megítélni az olyan gyárak, te­lepek ez irányú tevékenysé­gét, amelyek valamilyen or­szágos központhoz tartoznak. Emiatt csak néhány jellegze­tes számmal lehet érzékeltet­ni a bekövetkezett előnyös változásokat. MEGHALADJA A TERVEZETTET — Nálunk a hatékonyság legmegbízhatóbb mérőszáma az egy ledolgozott órára jutó normaóra. Másképpen szólva, ez azt jelenti, hogy egy var­rónő egy műszakban hány normaórát teljesít, azaz mi­lyen az időkihasználtság ha­tékonysága. Ezt figyelembe véve ez év első felében a bá­zishoz viszonyítva 0.792 órá­zóknak is, mert biztonságot ad számukra. Tudják, me­lyik az a cikk, amely gyen­gébben, melyik az, amelyik jobban fizet, így hát fel tud­nak készülni a munkára. Közben a szalagvezetők a ráncos a termék. Egyébként az apróbb technikai változta­tásokat a termékek minősé­ge érdekében helyben hajt­juk végre, csupán a lényeges módosításokat jelezzük. Az új termékeknél, illetve alap­művezetőkkel együtt elkészí- anyagok feldolgozásánál pé­tik a szalagtérképet. Ennek dig kölcsönös eszmecsere alap­során közösen eldöntik, me­lyik reszorton hány ember szükséges az egyenletes mun­kához — veszi vissza a szót a gyáregység igazgatója. — Az eredeti program az­tán végig megmarad? — Az esetek 15—20 száza­ján alakítjuk ki a tennivaló­kat — közli az igazgató. — ön szerint miként le­hetne eredményesebbé tenni a kapcsolatot? — Többet és jobbat tud­nánk termelni, ha a jelenle­ginél nagyobb biztonsággal lékában nem. A változás csak készülnének a programok, ha akkor okoz gondot, ha nem az előkészítő műveletek — időben jut tudomásunkra, ha- kellék stb. — pontosabbak nem közvetlenül a termelés lennének. Ha a fél évek in­beindítása előtt. Ilyenre csak oltásakor nem kellene két- a tőkéscikkeknél kerül sor. három hétig csak dolgoztatni. Ezeknek mennyisége igen el- Az idén januárban is na­enyéseö, s ami nekünk nem jó, igen kis szériából áll. Mégis, a vállalat központja kénytelen megragadni min­den lehetőséget, hogy tőkés­exportját növelje. A harma­dik negyedévben például az NSZK-ba 4200 terméket gyár­tunk háromféle cikkben és különböző színekben. Lesz olyan széria, ami 5—10 da­rabból áll. Emiatt gyakran kell átállni. Ez mindig tem­gyon nehezen lendültünk munkába. Ugyanez megismét­lődött júliusban is. és ezért egy napot veszítettünk. Ez az előkészítés hiányai mi­att következett be. Mi pedig az időben elhangzott kri­tikai észrevételeket tjovábbra is szívesen elfogadjuk, a fel­tételek birtokában a szóvá tett hiányosságokat kijavítjuk — mondja Erki Dénes. ról 0,858 órára nőtt, vagyis pókiesést okoz a dolgozóknak, SOK ŰJ TÖREKVÉS VAN meghaladja a . tervezettet. Ha ezután nem lesz különösebb gondunk, akkor október má­sodik felére darabszámban el­érjük azt a mennyiséget, amit 1978-ban. Tehát az idei több­let a hatékonyság növelésé­ből származik — mondja Erki Dénes, a Váci Kötött­árugyár pászitói gyáregysé­gének igazgatója. — Milyen tényezők segítet­tek a jelenlegi eredmény el­érésében ? — Mivel sok összetevőről van szó, ezért egy kicsit ön­kényesen azt említem meg, ami szerintem sokat segített elképzeléseink megvalósítá­sában. Ide sorolom a ter­melési programok időbeni biztosítását. Az ezzel kap­csolatos gyáregységi cselek­vési programunkat egyeztet­tük a váci központ pártui- zotíságénsk elképzelésével. amíg újra belelendülnek a munkáoa elérkezik a műszak vége nes. A váci központ részéről sok vélekedik Erki Dé-; új törekvés tapasztalható a hatékonyság, a minőség, a gazdálkodás javítása érdeké- ELÖRELÉPÉS — ben. Július 30-tól bevezették ÉS KÉRÉS a kéthetenkénti operativ ter­vezést. Éz azt jelenti, hogy Az előbbi gondolat szinte minden szalagra konkrétan es kiköveteld a következőt. Az naponta előírják a feladato- eredményekben milyen sze- kát. A gyáregység vezetősé- repe volt a gyáregység és a gének csak akkor kell vissza- közponc kapcsolatának? jelezni a központba, ha a — Eddig sem volt rossz, kialakult munkamenettől va­dé .lehet még jobb is. Régi lamilyen ok miatt alapvetően fájdalmunkra, a programok el kell térni, időbeni elkészítésére a gya- — Eddig minden új ter- korlatban kaptunk kedvező melést gyorsító, gazdaságossg- válaozt. Javult a szabott árul* got segítő elképzelés beveze- biztosítása. Időben érkeznek tusét a központ nálunk, Pász- a technológia^ utasítások is. tón oldotta meg. Örömmel Előfordul, hogy ezek közül, mondhatom, hogy folyamat- egyik-másik nem stimmel, ban van az önálló elszámolá- Észrevételeinket azonnal je- si egység gondolatának meg- lezzük a központnak, ahon- valósítása. Jászapáti test­nan gyorsan jön a válasz, il­letve az érdemi segítség. A Azóta,^ minden negyedévet központi meósok rendszere megelőzően 2—3 héttel előbb megkapjuk a programot, amit egyeztetünk a szalag vezetők­kel, művezetőkkel, majd Ki­sen megjelennek é» alaposan átnézik a már boesomagolt termékeket. Igen, ilyenkor mindig vannak észrevételek: függesztjük az üzemben Ez hol görbe a varrat, máskor a gyakorlat előnyös a dolgo- meg sűrű, de előfordul, hogy vérgyárunkban 1980. januar 1-től kívánják megvalósíta­ni — mondja a gyáregység­vezető. Amíg Pásztón is sor kerül erre, addig lesz idő' az alapos felkészülésre, és zök­kenőmentes bevezetésére. V. K. Hárommillió új lakás Romániában statisztikai becslések szerint a lakosság száma 1990-re eléri a 25 mil­liót. A jelenlegi népesség 21,5 millió. A távprognózisok azon­ban már jelzik a növeke­dést. A népességszaporu­lattal az építőipar is igyekszik lépést tartani. A tervek szerint 1990-re már minden román állampolgárnak külön szobája lasz. Az elmúlt évek hatalmas lakásépítkezé­seinek tempója arról tanúsko­dik, hogy a terv reális. 1951 és 1975 között mintegy három­millió új lakás kulcsát adták át az építők, és az ütem a mo­dern technika és technológia alkalmazásával egyre nő. A jelenlegi, hatodik ötéves tervben egymillió új lakás építését tervezik. Ezeknek leg­nagyobb része 3—5 szobás lesz. Az urbanizációs folyamat eredményeként az évtized vé­gére 400, ma még 'falusi jéíle- gű település alakul át város­sá. Így 1990-re Románia . la­kosságának mintegy 70 szá­zaléka városi lakos lesz. Hiszen, hogy a második fél lett ahhoz — mondja az igaz­évre tervezett 480 millió fo- gató —, hogy elmozduljunk a rint értékű befejezett terme- holtpontról. Hogy az idei első lést „hozni tudják”, egész sor fél év tervének teljesítése fontos dologra oda kell figyel- csupán egy százalékkal maradt ni. Mik között is elsődleges az el csak az év eleji elképzelé- anyagellátés. Különösen a Me- sektől. Mi több, hosszú idő óta chanikai Mérőműszerek Gyá- először sikerült elérni, hogy a ra okozott nagy termeléski- tervezett 7,1 milliós nyereség esést a tarjáni gyárnak azzal, helyett 13,5 milliót tudunk fel- hogy ígérete ellenére sem tud- mutatni. Igaz, ebből lejön még ta leszállítani kellő mennyi- néhány milliós garanciális és ségben a gázcsapokat. Tör- karbantartási költség, de en- tént olyan eset is evégett, nek levonása után is jobbak Acélabb acél A szovjet vaskohászati tu- amelyek örökre lekötik a dományos kutatóintézetben szénatomokat. A közönséges új eljárást dolgoztak ki, amely acélban a szénatomok vándo- jelentősen megnöveli az acél rolnak, így az veszít tartóssá- szilárdságát és tartósságát. Az gából. Az újfajta acélban gya- új eljárás lényege abban rej- korlatilag nem keletkeznek re- lik. hogy az acélt nagy ener­giájú részecskékkel bombáz- I*dt*ek, jaltai megnövekszik zák. ezáltal az anyagban pont- a belőle készült alkatrészek szerű defektusok keletkeznek, élettartama. Az aratás befejeztével folynak a talaj-előkészítési munkák megyénk termelőszövetkezeteiben. A hegyes-dombos vidék sokszor próbára teszi az embert és a gépet egyaránt. — bábel-felv. — NŐGRAD - 1979. augusztus 8., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents