Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

Mit tud a mini számítógép? Vízi erőművek a Vág folyón A számítástechnika örven­detes terjedése újabb és újabb technikai megoldásokat ered- iményez. Sok olyan tevékeny­ség végezhető gazdaságosan számítógéppel, amely nem igé­nyel nagy kapacitású, bonyo­lult felépítésű és természete­sen drága gépparkot. Ez a le­hetőség. valamint az integrá­lási technika fejlődése tette megvalósíthatóvá a mini szá­mítógépek kifejlesztését. A mini számítógép „Igazi” számítógép, vagyis teljes mér­tékben elektronikus és teljes mértékben programozható. Minden olyan alapkövetelményt kielégít, amely a számítógép- nemzetséghez való tartozáshoz kell. Egyetlen tekintetben kü­lönbözik a közepes és a nagy számítógéptől: kisebb a tel­jesítménye. Ami azonban a teljesítményt illeti, manapság még bonyolultak azok a szem­pontok, amelyek alapján be­csülni vagy mőrni lehet. A teljesítmény vizsgálatánál fi­gyelembe veszik a számítógép belső memóriájának befogadó- képességét, azt az időt, amely valamely adatnak a memóriá­ba való beírásához, vagy on­nan valZ kiszállításához kell, to­vábbá azt az időt, amely va­lami elemi számolási-logikai művelet elvégzéséhez szüksé­ges. A mini számítógépekhez át­veszik a nagy gépekben alkal­mazott technikai vívmányokat, de azért kicsik és olcsók ma­radnak. Sőt bizonyos tekintet­ben a nagy gépek előtt jár­nak: kizárólag félvezető dió­dákból álló memóriákat alkal­maznak ferritmagos tárak he­lyett. Amit csak lehet „huza- loznak” bennük, azaz magá­ba a gépbe építenek be, vi­szonylag kevesebbet hagynak a programra, mint nagy test­véreiknél. Sok szakvélemény szerint éppen cserélhető „csak olvasd!” vagy „főleg olvasd” társaik révén könnyebben igazodnak a változó követel­ményekhez, mint nehézkesebb, nagy termetű társaik. Üzemek­ben, számjegyvezérlésű szer­számgépek ellenőrzésére úgy tűnik, jól beváltak, és hasz­nálatuk más területeken is terjed. Képünkön: a bolgár „Elekt­ronika” gyár új mini számító­gépe „!ZOT 310” rendszerének beszabályozása. A mini számí­tógép a népgazdaság minden területén hatékonyan alkal­mazható. Gépek hő mérséklete Szlovákia egyik legszebb,' legismertebb folyóvölgye a Vág völgye, amely egykor tá­ji szépségén kívül szinte csak. a leúsztatott tutajokról volt híres. A folyó születési helye _ a Liptói-medence. Két ágból. ’ egyesül, az északi ág. a 1- e- hér-Vág a tátrai Csorba-tó alatt, a déli Fekete-Vág vi­szont az Alacsony-Tátrában ered. A két ág egyesülése után felveszi a sebes'_folyásúí bő vizű Árvát és a két Tátra között fakadó Turócot. zsol­náig kelet-nyugati irányú, majd ott délre fordul és egy­re jobban szélesedő meder­ben siet a Duna felé. A Vág képe mára jelentő­sen átalakult. Bár több ter­mészetvédelmi területet ala­kítottak ki partjai mentén, számos ipari létesítménnyel is gazdagodott- Elkészüld a terv a Vág vízi energiájának a hasznosítására is. Összesén 12 duzz-sztóművet teeveznek a Vág folyása mentén; ebből négy már be is aapcstOodott az ország energiarendszerébe. Ennek érdekében szabályoz­ták a folyót, nagy réstót kő­gátak közé szorították, és el­tűntek az egykor oly neveze­tes tutajok. A duzzasztómű­vek egyúttal mesterséges "ta­ükw4 ... »/.....i...-Jk A z építés irányítása vakat hoztak létre, van olyan, is. amelyen moton/shajó köz­lekedik. A tav:./k környékét természetesen üdülőterületek- ké alakították ki. A Vág vízi energiája na­gyobb, mint, a Moldváé, a széles völgyek miatt azonban csak alacsony duzzasztógáta­kat lehet rajta építeni. Ezért aztán “a Vág vízi erőművei egyenként kevesebb énergiát termelnek, viszont több van belőlük, mint a Moldván. Csehszlovákiában egyébként —, amely vízi energiában vi­szonylag szegény ország — jelentős erőfeszítéseket tesz­nek, hogy a vízi energia né­pesedését az ország energia- ellátásából a jelenlegi 9,2 szá­zaléknál magasabbra emeljék. Ezt a célt szolgálja a Fekete- Vágón most épülő, hat, egyen­ként 110 megawattos turbi­nával felszerelt vízi erőmű is. Segítség a mozgássérülteknek Gépek, csapágyak, elektro­nikus készülékek, kényes árut szállító konténerek és még számtalan más szerke­zet élettartama, vagy jó mű­ködése függ attól, hogy bizo­nyos hőmérsékletnél maga­sabbra ne melegedjenek. En­nek ellenőrzésére a szokásos hőmérőket a legtöbb esetben nem lehet használni. Vannak azonban olyan festékek, ame- Ivek bizonyos hőmérsékleten megváltoztatják a színüket. De ezek nem pontosak, csak durva megközelítéssel jelzik a kritikus hőfokot. Most egy táj és egyszerű segédeszközt hoztak létre az ilyen, hűre kénves szerkezetek hőmér­sékletének pontos és meg­hízható ellenőrzésére, a sza­laghőmérőt. A szalaghőmérő keskeny, öntapadó műanyag csíkján különböző hőfokon átalaku­ló anyagok vannak, s mellet­tük olyan Celsius-fokra osz­tott skála, amelyen fekete pont jelzi, hogy különböző anyagok közül a hő hatásá­ra melyik alakul át. Így a hőmérséklet emelkedéáekor azonnal fekete pont jelenik meg a skála megfelelő foka mellett. Ez a pont lehűléskor nem tűnik el, tehát később is bizonyítja a legnagyobb el­ért hőmérsékletet. A kereskedelmi forgalom­ban kis füzetbe kötve árul­ják a szalagokat, öt különbö­ző hőfoktartományú válasz­tékban. A legalacsonyabb hő­foktartományú szalaghőmé­rők alsó mérési határa 35 Celsius-fok, a legmagasabb hőfoktartományban a felső mérési határ 260 C-fok. A szalaghőmérőkkel 1 C-fok pon­tossággal ellenőrizhető a kü­lönböző szerkezetek vagy al­katrészek hőmérséklete. A mozgássérülteknek, á megrokkantaknak a minden­napi életbe való visszasegí- tése nemcsak egyéni, hanem közösségi érdekű feladat is. Ki gondolná, hogy csupán ha­zánkban mintegy 250 ezerre tehető a mozgásban valami­lyen módon és mértékben kor­látozott személyek száma. Azt hihetne az ember, hogy csupán a háborúk „termel­nek ki” nagy számban moz­gásfogyatékosokat, miután már a gyermekbénulás ször­nyű betegségén is jó ideje si­került úrrá lennie az orvostu­dománynak. Ám úgy látszik, hogy a sérülési formák koron­ként változnak. Napjainkban évről évre döbbenetes mér­tékben nő a munkahelyeken, a közutakon maradandó sé­rüléseket szenvedők száma. Az ipar és a mezőgazdaság minden eddiginél nagyobb mértékű gépesítése, a közle­kedés nagyfokú motorizáció­ja mind több áldozatot köve­tel. A fejlődő technika azon- ban nemcsak bajok forrása lehet, hanem nagyon sok se­gítséget is nyújt a sérültek­nek, rokkantaknak a rehabi- litációban, a mindennapi élet­be való visszatérésben. A moz­gássérültnek persze minde­nekelőtt azokat a gátlásokat kell leküzdenie, amik akkor jelentkeznek, midőn koráb­bi életéhez képest a legkü­lönbözőbb kényszerhelyze­tekbe kerül. Az új ritmusú mozgásra, életre felkészítő eszközök, a mind tökéletesebb pótlások segítségére vannak a mozgásfogyatékosoknak gát­lásai leküzdésében. Aranyérmes szárító Gazdasági állataink legel­terjedtebb, télre is tárolható takarmánva a szántással tar­tósított zöldtakarmány, a széna. Természetes gyepnö­vényzetet éppúgy tartalmaz­hat, mint termesztett szán­tóföldi zöldtakarmányokat. Fehérje- és ásványianyag-tar- taLma biológiailag igen érté­kes, íz- és zamatanyagai pe­dig nemcsak az étvágyat fo­kozzák, hanem a takarmány kihasználását is. Vitamintar­talma is nagyobb, mint álta­lában a más takarmányoké, bár a szárítás a tápanyag- és a vitamintartalom veszteségé­vel jár. Ez azt is jelenti, hogy a jó szénakészítés egyik leg­főbb titka a helyes szárítás. Legegyszerűbb, legrégibb megoldás az állványos szárí­tás. Célszerűen kialakított, a földtáblá.i, vagy a szérűn el­helyezett rudakra, nyársakra rakják a fonnyadt züldlakur- mányt.. Főleg a nedvesebb, cgapadékósabb éghajlatú Vi­dékeken használják (Német­ország, Finnország, Svédor­szág, Svájc). Nálunk legelter­jedtebb a szellőztetéses szárí­tóberendezés. Az 1—3 napig előszárított 35—40 százalék nedvességtartalmú zöldtakar­mányt fából készült rostély­szerű felületre kazalozzák. Egymástól 2 méter távolságra a kazal hossza mentén 2—3 sorban fadugókat helyeznek el a rostélyfelületre, amelye­ket a takarmány behordása- kor felhúznak- Az így kiala­kított csatornán áramlik a szárító levegő. Modernebb megoldás, amikor a légáram­lást villamos motorral hajtott nagy teljesítményű ventillátor h zza létre. A szárítási idő a levegő hőmérsékletétől, a re­latív nedvességtartalomtól és a takarmány nedvességtartal­mától függően 4—14 nap. Az időjárástól teljesen füg­getlenítve. a legkisebb táp- anyagvcszteséggel szárít a ígiTóleyegős gyorsszárító. A Képünkön: aranyéremmel kitüntetett ventillátoros szárí­tóberendezés, a „Perla—9”. 60—70 százalékos nedvesség- 'méhyű ventillátor szívja ke- ta’rtalomig fonnyasztott lu- resztül a megszáradt takar­cernát szecskázva adagolják a m“nn*nI egyült a forró Icve­íorgo szarítodobba. A dob takarmány nedvességtartai- WtaUt végénél nagy teljesít; piától függően 5—10 perc, Képünkön: Nyugatnémet gyártmányú rehauiiitácios eszköz, amely lehetővé te­szi, hogy a betegségükből fel­épülök szárazon végezhessék ugyanazokat az úszómozdula­tokat, amelyeket különben csak a vízben tehetnének. Vannak ugyanis betegek, akik nem mehetnek vízbe, holott éppen az úszás sokolda­lúan hasznos mozdulataira lenne szükség a felépülésük­höz. A gumikötelekből, rugók­ból és más egyszerű alkat­elemekből álló úszásutánzó lengő aszta] könnyen átalakít­ható a beteg mozgási szükség­letei szerint. Motorral a vizen Levegőszennyezésük és vl-’' szonylagos zajosságuk miatt a csónakmotorok terjedése ma valamivel visszafogottabb, mint a korábbi esztendőkben, de azért még így is sok ezer új motor talál gazdára a ta­vaszi és nyári hónapokban. Általános jellemzőjük, hogy ezek kétütemű motorok 1—3 hengeres kivitelben,' 70—900 köbcentiméteres hengerűrtar­talommal, 4—70 lóerős telje­sítménnyel. A kisebb teljesít­ményű motorok léghűtésűek. a nagyobbak termosztátszabá- lyozású vízhűtéssel készülnek. Fordulatszám-tartományuk 3000-től 6000-ig terjed. Kétütemű motorokról lévén szó. az tizemanvaguk benzin- olajkeverék, amit — Arol 2— T olajat használva — sem­miféleképp sem szabad 1:25 aránynál hígabbra beállítani, az 1:40—1:3Ó arányú keverék­kel üzemeltetett motorok ugyanis idő előtt tönkremen­nek. A korszerű csónakmoto­rok ötvözött könnyűfémből ké­szült motorblokkjában a hen­gerfuratok keménykróm felü- letűek, ezért rendkívül kopás- állóak. A vízhűtéses motorok szi­vattyús kivitelűek, az újabb konstrukcióknál gumllapáttal ellátva. E motorok száraz in­dítása tilos. Ha beindításuk után az ellenőrző furaton nem jelentkezik a hűtővíz, azon­nal állítsuk le a motort és vizsgáljuk meg a kimaradás okát. A leggvakoribb hibák: levél vagy egyéb szennyező­dés zárja el a szűrő felületét; eldugult a vízcső, eltört a gu- milapát csapja stb. Általában dugulásról van szó, amit könv- nyű megszüntetni. Ám ha to­vábbra is túlmeiegedés' ész­lelünk, vagy a hűtővíz nem je­lenik meg az ellenőrző fura­ton, forduljunk szakszerelő­höz. A főtengely csapágyazása minden típusnál golyós, vagy tügörgős, a hajtórúd alul-fe- lul tűgörgős. Ezek. ha meg­felelő kenést kapnak — az aránylag magas fordulatszám ellenére is — hosszú pzem- időt kibírnak. A motorok egy részénéi rögzített az elögyújtös, a töb­binél folyamatos, a gázgdago- lásSal együtt működik. Ma még a mágaesgyujtás az álta­lános, de egyes típusoknál — főleg a tianyobb teljesítményű modelleknél -- már tranzisz- torizált úri. CL-nyújtást is al­kalmaznak. Több hengeres motoroknál minden hengernek külön transzformátora, meg­szakítója és kondenzátora van. A csónakmoicrok alsó ré­sze (víz alatti része) magában foglalja a lehajló részt, a fo­gaskerekeket és a propeller­tengelyt, amelyet — a nagyobb biztonság kedvéért — kettős szimeringgyürű tömít. Fordít­sunk erre gondot, mert ha a víz behatol, akkor gyorsan tönkremegy a csapágy, majd a fogaskerekek is. Javításuk igen költséges, mindenképpen érde­mes tehát az olajat sűrűn el­lenőrizni, mivel annak állapo­ta (vizessége) elárulja a tömí­tés állapotát. A vízen haladva nagy ívben már csak azért is kerüljünk el minden hargászt, mert a leg­több szimeringsérülést a fel­csavarodott damil okozza, ami egyébként más kellemetlen­ségnek is előidézője lehet. Félmilliószoros nagyítás Amikor a hagyományos mik' roszkópok felbontóképességét már nem lehetett tovább növelni, mert a fénysugarak nem adtaik hírt újabb részletekről, a 0,02 mikron« nál kisebb méretek tartományá­ról, új segítőtárs jelent meg a mikroszkópiában: az elektronsu­gár. Hullámhossza sokkal rövi- tlebb, mint a fényé, és mágnes­lencsékkel a fényhez hasonlóan összpontosítható (fókuszálható). Az első elektronmikroszkópok a hatvanas években jelentek meg és léptek a tudomány szolgálatába. Az elektronmikroszkópban nagy villamos feszültséggel gyorsítják fel az elektronok mozgását. Kez­detben loo—150 kilovoltos gyorsí­tófeszültséggel dolgoztak a mik­rovilágba bepillantást engedő elektronmikroszkópok, a mai tí­pusok gyorsítófeszültsége viszont már nem ritkán 1—3 millió volt. Az elektronmikroszkópoknál is van egy „bűvös határ”, a 2 angstrom (hűszmilliomod millimé­ter), amit sokáig nem tudtak túl­lépni a hagyományosnak tekint­hető mágnesoptikákkal, ugyanis már nem sikerült tovább fokozni a nagyítást. Csak a szupraveze­tőkből készített mágnestekercsek­kel lehetett azután elérni — te­temes kutatómunka révén és nagy erőfeszítések árán — az 1 angst­rom felbontóképességet. De a sikeres vizsgálatokhoz nemcsak jó mikroszkópra van szükség, hanem a vizsgálati da­rab tökéletes előkészítésére is. A biológiai szövetmeiszeteket pél­dául ma már világszerte gyé­mántkéssel vágják elképzelhetetle­nül vékonyra, és a mikroszkóp­ban egy fémrúd hőtágulása segít­ségével mozgatják a tárgyat. An­nak ellenére, hogy az elektron- mikroszkóp drága berendezés, ál­landóan növekszik a kereslet iránta: a tudomány és a tech­nika számára nélkülözhetetlen munkaeszközzé vált. 1 NÖGRAD - 1979, augusztus 5., vasárnap 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents