Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

A nyári akadémián vitatják Az ELZETT Müvek Zár- és Lakatgyár szécsényt gyáregységében élen jár a munkabri­gádok versenyében a Fiikor Bertalanná vezette kulcsozóbrigád, melynek tagjai sorra teljesítik az év elején tett vállalásaikat. A jövő esztendőben szeretnék elérni a szocia­lista brigád címet. A kollektíva tagjai vállalták, hogy az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére még pontosabbban és gondo­sabban végzik munkájukat és kifogástalan terméket adnak ki kezük alól. Hetvenhét vagon megtakarítás Szarvasmarha-tenyésztés Nóqrád megyében Minisztertanács Ä ben hozott határozatot a szarvasmarha-tenyésztés 1972- gáltatás és sorolhatnám még tovább. Ezek közül a legna­gyobb figyelem most a takar­komplex fejlesztéséről. Az mánygazdálkodásra — bele- eddig eltelt több mint hét év értve a rét- és legelőgazdál­során miként mutatkozott meg kormányprogram hatása kodást — összpontosul, ami ismerve az év eddigi kedve­Nógrád megye . szarvasmarha- zőtlen mezőgazdasági eredmé­tenyésztésében, melyek a leg­fontosabb feladatok ma az ágazatban? Többek ezekről a kérdésekről gettünk Zándoki Bélával, a Nógrád megyei Takarmányo­zási és Állattenyésztési Fel nyeit, úgy vélem, érthető is. — Mit tesz a felügyelőség között az ésszerű takarmánygazdái­beszél- kodás, főként a takarékos ab­rakfelhasználás érdekében? — Azt hiszem', nem árulok el titkot, ha elmondom: idén ügyelőség termelésfejlesztési gondok várhatók a takar­oeztályának -vezetőjével. — Célkitűzésünk az volt, hogy megyénk önellátó legyen a tejtermelésben. Ez;t a tervet már 1977-ben megvalósítottuk és előreláthatólag hosszú tá­von is biztosítani tudjuk a lakosság igényeit. — Mekkora jelenleg Nóg­rád megye szarvasmarha-ál. lománya? — A féléves adatok szerint az összlétszám 40 ezer darab, ezen belül a tehénállomány megközelíti a 15 ezret, évről évre gyarapodik. Növekszik a tejtermelés is. A megye két állami gazdasága és 37 ter­melőszövetkezete együttes adatai alapján csaknem egy százalékkal és eléri a 184 ezer hektolitert. Az egy tehénre jutó féléves tejtermelés 1526 liter, ami megfelel a tavalyi­nak. — Melyek ezen a téren a legkiemelkedőbb gazdaságok? — Az eddigi eredmények ismeretében az egy tehénre jutó tejhozam alapján első he­lyen áll a pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság 2133 literrel, a karancssági termelőszövet­kezet követi 2055, és a ma- gyamándori tisztavérű ma­mányellátásban. Kiesésre le­het számítani a szénafélesé- gekbői, valamint az abrak, es lédús takarmányokból is. Ezért nyomatékosan felhív­tuk a mezőgazdasági üzemek figyelmét a szalma maradék­talan betakarítására, a má­sod-, és tarlóvetések időbeni elvégzésére, melléktermékek csökkent a fajlagos abrakfel­használás. Hogy ez a pár de­ka összességében mit jelent megyei szinten? Közel 77 va­gon megtakarítást, azaz 3 millió forintot. De még min­dig vannak kihasználatlan tartalékaink és a jelenleginél többet kell tennünk a gazda­ságos termelés érdekében. Ebben a tekintetben jó ered­ményeket értek el a megye 11 szakosított szarvasmarhate­lepén, ami arra mutat, hogy ez a jövő útja. Az ilyen tele­peken 5—f-7 forint 1 liter tej önköltsége és 7—10 forint kö­rüli a módosított . .árbevétel, ami nem lebecsülendő nyere­séget hoz a nagyüzemeknek. — Mik a távolabbi célkitű­zések a szarvasmarhaprog­ram végrehajtásában a me­gyében? — Elsősorban a szarvasmar. ha- és ezen belül a tehénálloc felhasználására és javasol- mány-növelés, 1980-ra 18 500 juk a tehénbetin etetését. Ez tehénnel és ezen belül 6000 utóbbi felhasználásától érthe- intenzív tej hasznosításúval tetlen módon idegenkednek a számolunk. 1985-re az a szóm legtöbb helyen, pedig kiváló- 19 ezer lesz és ennek több an alkalmas fehérjepótlásra, mint a fele egyhasznú tejter- beltartalmi értékei közel meló. Ebből is látszik, fő cél egyenlőek a tehéntápokkal és a tejtermelés további fokozá- mázsánkénti ára körülbelül sa, természetesen a helyi 100 forinttal olcsóbb azokénál, adottságok figyelembevételé- ami jelentős költségmegta- vei, és a gazdaságosság szem karítási tényező. Tehenenkén- előtt tartásával. Ezzel párhu- ti 4 kilogrammos mennyisé- zamosan növelni kívánjuk a gig veszélytelenül etethető a megfelelő szoktatás után. — Tavaly a megyének jó eredményei voltak az abrak­felhasználás terén országos viszonylatban is. Ma. hogy ítéli meg helyzetünket? — Sikerült ismét előbbre lépnünk. Jelenleg az egy li­ter tejre jutó abrakfelhaszná­lás 41 dekagramm, az előző 43 dekagrammal szemben. gyartarka állománya 1994 li- Marhahústermelésben 5 kilo- terrel. Ezek a számok azt mu- grammról 4,7 kilogrammra tátják, hogy az említett üze­mekben 4000 litert meghala­dó éves tejtermeléssel lehet számolni. — Mi a helyzet a hústerme­lés területén, hol végeznek húshasznosítási keresztezése­ket a megyében? — A húshasznú tehénóllo. mány meghaladja a 2500 da­rabot. öt termelőszövetkezet magyartarka állományában tart a keresztezés Limousin, Hereford fajtákkal, közülük kettőben már az első nemze­dék Charolais-val történő faj­taátalakítása megy végbe. — A megyei takarmányozá­si és állattenyésztési felügye­lőség feladatai köztudottan igen sokrétűek. Hallhatnánk erről bővebben? — Valóban így van. A MÉM és a megyei tanács irá­nyítása alatt működő intéz­ményünk főbb feladatai: a törzskönyvezés, az utódellen­őrzés, a tenyészállat-gazdálko­dás szervezése, a korszerű tar­tási és takarmányozási tech­nológiák ismertetése, a szak- tanácsadás, információszol­hústermelő szarvasmarha-ál­lományt is a kettős hasznosí- tásúak rovására. Hogy ezek­nek a nagy és komoly fel­adatoknak eleget tudjunk tenni, jó fajtákra, korszerű telepekre és technológiákra, mindemellett korszerű szem­léletre és a munka minden területén helytálló szakkép­zett dolgozókra van szükség — fejezte be a beszélgetést Zándoki Béla. Zilahy Tamás Miért előnyös Interjú Révész Miklóssal Figyelembe véve a fővállalkozási nyári akadémia fon­tosságát, az ott tárgyalt témák népgazdaságunk fejleszté­sében betöltött fontos szerepét, az e területen bekövetke­ző előnyös változások szükségességét — felkerestük Révész Miklóst, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság fő­vállalkozási és beruházási szakosztálya, valamint a Ma­fővállalkozási tagozata titkárát Salgótarjánban rendezték meg akadémiát, megkértük, hogy es gyár Kereskedelmi Kamara abból az alkalomból, hogy az első fővállalkozói nyári * válaszoljon kérdéseinkre. — Mi tette szükségessé a nyári akadémia megren­dezését? — Elöljáróban elmondom, hogy általában kétféle fővál­lalkozási tevékenységet szok­tunk megkülönböztetni. Az egyik az úgynevezett export- fővállalkozás. a másik a be­ruházási célú belföldi fővál­lalkozás, mely utóbbit a ha­zai . ipari és egyéb létesítmé­nyek megvalósítása érdeké­ben végzünk. Hazánkban a nagyobb konkurenciával já­ró export fővállalkozás mu­tat kedvezőbb képet, míg a belföldi elterjesztése jóval lassabban bontakozik ki. En­nek a jelenségnek sokféle — jogi, financiális. szervezés- technikai és szemléleti — oka van. Azt ma már ná­lunk senki sem vonja kétség­be. hogy a nagy- és közép­beruházások kivitelezésének legkorszerűbb és legazdasáso- sabb formája a fővállalkozás, amely egyetlen vállalat fel­adatává teszi bonyolult be­ruházási folyamat központi irányítását, s ezért egvelem- Ieges felelőséggel is tartozik. Ennek ellenére mindkét rész­ről (beruházó, kivitelező- fővállalkozó) határozott el­lenállás tapasztalható. Pe­dig a pénzügyminiszter múlt év decemberében kiadott 34/1978 PM. A. H. sz. rende­leté mind a beruházóknak, mind pedig a fővállalkozók­nak igen jelentős pénzüavi- finanszírozási könnyítéseket biztosít. Rugalmasabbá te­szi az ár- és pénzügyi felté­teleket. s ezzel előmozdítja a vállalkozási készség és le­hetőség kialakítását. Vagyis a rendeletnek kettős célja van: egyrészt az. hogy a be­ruházók szakmai segítséget kapjanak az új létesítmények kifogástalan minőségű, határ­időre történő és gazdaságos átadásához, a beruházásban gyakorlott fővállalkozói szak- vállalatoktól, másrészt a fő- vállalkozók megkapják a le­hetőséget a tervszerű lebo­nyolítás finanszírozásához, és teljesítményüknek megfelelő­en a tisztességes nyereség képzéséhez. Ezt a kétoldalú lehetőséget, előnyeit és okos alkalmazását kívánjuk az akadémia előadásain feltárni a kollégákkal megvitatni. — Az előbbiekből egyér­telműen kitűnik, hogy a rendelet mindkét fél ér­dekét képviseli. Vajon mi­vel magyarázható a je­lenlegi tartózkodó maga­tartás. megszüntetni. Továbbá zavar­ja ezt a tevékenységet, hogy az új jogszabálynak több olyan pontja van ami nem teljesen egyértelmű. illetve bizonyos egységes, központi értelmezést kíván. — Mit kell tenni a helyes és egységes értelmezés megvalósításáért? — Az Állami Fejlesztési Bank vezetősége már évek óta tervezi effv központi bankközlemény kiadását. Er­re eddig azért nem került sor, mert készülőben volt az előbb említett új fővállalko­zói alaprendelet. Erre épít­ve az Állami Fejlesztési Bank most már kiadja a közleményt, amely megszün­teti a meglevő pénzügyi bi­zonytalanságokat, ugyanakkor nagyobb bizalomra ösztönzi az érdekelteket. ­— Ön szerint egyedül a jogszabályi rendezéssel meg lehet oldani a bel­földi fővállalkozás fellen­dítését, illetve a beruhá­zási tevékenység haté­konyságának javítását? — Nem. A jogszabályi ren­dezés csak egyik igen fon­tos feltétele a sikernek. A kormány által szorgalmazott célt csak akkor tudjuk el­érni, ha az érdekelt vállala­tok a követelmények szint­jére emelik a tervezési, a szervezési, kivitelezési mun­kát. folyamatosan biztosítiák az ipari hátteret, hel.yreállít­iák a szerződéses fegyelmet. De nagv szükség van a sze­mélyi feltételek megterem­tésére, a korszerű, gyakorlati oktatás, illetve továbbképzés megvalósítására. Az előbbi­eknél csak akkor következik be előnyös változás, ha a szakvállalalatok többségénél alaposan megváltozik a szem­lélet. Sajnos a fővállalkozást mellékprofilnak tekintő és ily felfogásban tevékenykedő vállalatok egv része a sze­mélyi követelmények teljesí­tését figyelemre sem méltat­ja. Több vállalat vezetője úgy véli. hogy aki más be­osztásban nem felel meg, az jó lesz erre a munkára. — A másik nélkülözhetet­len feltétel a speciális szak­mái ismeretek módszeres ok­tatása. E tekintetben még csak a kezdet kezdetén va­gyunk, bár a Szervezési. Ve­zetési Tudományos Társaság eddig is úttörő feladatot végzett. 1972-ben megkezdte a fővállalkozók kétéves gya­korlati továbbképzését. Az Oktatásügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium felismerve az SZVT ez irá­nyú tevékenységének jelen­tőségét. ebben az évben há­romszáz főnek ad képesített fővállalkozói végbizonyít­ványt. A mostani akadémián a szakemberképzésről és -to­vábbképzésről is szót kívá­nunk váltani, véleményt cse­rélni. Végül megragadom az alkalmat, és a fővállalkozók népes tábora nevében megkö­szönöm az SZVT salgótarjá­ni szervezetének, valamint a város vezetőinek az első fő­vállalkozási nyári akadémia megrendezését, azt. hogv al­kalmat adtak e népgazdasási szempontból rendkívül idő­szerű téma széles körű meg­vitatásához — fejezte be nyi­latkozatát Révész Miklós. M. R. — Ennek vizsgálata a nyá­ri akadémia fő feladata. Meg­ítélésem szerint a visszahúzó tényezők között szerepel a korábbi jogszabályok erősen érezhető hatása. Ezt kíván­juk a magunk eszközeivel: felvilágosítással, oktatással Az energiagazdálkodás jövője Fidel Castro ,,A történelem engem igazol” című könyvé­ben megemlítette, hogy a for­radalom előtt a falun és a városok környékén élő 2,8 millió kubai nem hasz.xálha- tott villanyt. Az amerikai tu­lajdonban levő kubai villany- társaság csak ott épített elekt­romos távvezetékeket, ahol busás profitra számíthatott. A villanytársaságot 1960 ban az elsők között államosítot­ták. A népi hatalom azonnal el­sőrendű figyelmet szentelt az elektromosenergia-gazdálko- dásnak. A Szovjetunió segít­ségével Mariéi és Santiago de Cuba városokban, Cseh­szlovákia részvételé/el pedig Cienfuegosban és Nuevitas- ban épültek hőerőművek. Ma­napság a mariell Maximo Gomez villanytelep egymaga több villamos energiát termel évente, mint a forradalom előtt az ország összes villany­telepe. A villanytelepek teljesítő- képessége húsz év alatt csak­nem ötszörösére, a villamos- energia-termelés pedig négy­szeresére növekedett. Az egy lakosra jutó energiatermelés megkétszereződött. 1980-ra Kubának egyesített villamos- energia-rendszere lesz. A vil- lamosenergia-termelés gyors fejlődése csupán a legutóbDi öt évben több száz üzem, 1600 mezőgazdasági objektum és 1200 iskola áramellátásai tette lehetővé. A közeljövőben folytatódik a villamos erőművek bővíté­se. A marieli és a Santiago de Cuba-i erőművek kapacitása már jövőre eléri az egymillió kilowattot. Havanna északi részén pedig 1981 és 1985. kö­zött egy 1,2 millió kilowatt épül teljesítményű hőerőmű fel. A kubai energiagazdálko­dás fejlődésének új szakasza kezdődik 1985-ben, amikor a szovjet segítséggel Cienfuegos környékén épülő atomerőmű első blokkja már áramot ter­mel. Kapacitása eléri majd a 880 000 kilowattot. Az 1985— 2000-es évekre szóló távlati terv több atomerőmű létesí­tését irányozza elő. 8 millió kilowatt összteljesítménnyel. A szovjet főiskolákon már 43 kubai atomenergia-gazdál­kodási szakember végezte el tanulmányait. Jelenleg is mintegy 200-an tanulnak itt. A kubai technológiai főisko­lán is bevezetik az atomener­gia-mérnöki szakot, Cienfue­gosban pedig technikum léte­sül, ahol technikai dolgozókat és szakmunkásokat képeznek majd. ■f gyakorlat „Itt nem sablonos munka van, mint egy gyárban” — vé­lekedik Győri Gyula, a bá­nyavállalat nagybátonyi gép­üzemének motortekercselője. A Azon vagyunk, hogy harmincegy éves szakember a többet keressünk.’1 hónukban. Fönntartanak egy Zsigulit is, ez sem filléres ki­adás. „Mindenki tudja hova tenni a fizetését — mondja — minnéi leégett trafókat, motorokat te­kercseli újra. Nehéz munka ez? „Fizikailag nem nehéz. Csak oda kell figyelni. Szel­lemileg fárad ki az ember.” Tapasztalata szerint jó szem. kézügyesség és nagy gyakorlat kell ahhoz, hogy valakiből jó tekercselő váljon. „Nyáron volt mellettem két srác néhány hétig. Foglalkoz­tam velük, bár ez kis kiesést okozott. Észre lehetett venni ennyi idő alatt is, hogy melyi­kükből lehet jó tekercselő. Az egyiknek odaadtam egy kis forgórészt, nem boldogult ve­le. A másik hamar készen lett, mert jó keze van hozzá.” Látogatásunkkor Győri Gyu­la szabadságáról jött be egy napra. Le kellett adnia egy Brigádja sikerrel oldja meg a termelési föladatokat: több­ször elnyerték a mozgalom aranyicoszorús kitüntetését. Nem állnak rosszul a tanulás­sal sem: maga Győri Gyula i3 ha szerét ejtheti, részt vési tanfolyamokon, továbbképezi magát. Valamiféle kedvtelése van-e, amit odahaza űz? „Van ecv kis szőlőnk, abban dolgozgatok a legszívesebben. Műszaki dol­gokat nem bütykölök. Abból elég, amit itt bent végzek” — mondja a tekercselő. A fiatalember nem veti meg a külföldi utazásokat sem. Olyannyira, hogy annak idején az NDK-ban is dolgozott. Igaz, csupán egy esztendőt. „A szakmámban nem tudtam el­parkettacsiszolót, amit koráb- helyezkedni, másféle munkát ban ő szedett szét, s a helyi végeztem. Anyagilag is hát­szokások szerint nem bízhat- rányban voltam az itthoni, le- ta másra az összerakását. Tel­jesítménybérben dolgozik, ezért munkája közben nem szívesen zavartuk meg. Emi­att ne fájjon a feje — le­gyintett a tekercselő egyik kollégája. — Gyuszit nem le­het föltartani, mert azt a pár percet könnyen behozza.” Ha normáját száz százalékra tel­jesíti, akkor 121 forintot keres naponkint. De — mint ő ma­ga mondja — általában 190 hetőségekhez képest. Ezért döntöttem úgy, hogy egy év leteltével már hazajövök.” Azóta csak a rövidebb főó­rákra vállalkozik. Kocsival bejárta a Tátrát a család. A jövőben egy bulgáriai utat szeretnének tenni — ugyan­csak kocsival. Ez az autó azonban már újabb lesz: nem­sokára érkezik — előrelátha­tólag — az 1500-as Zsiguli. r ■ . ...... Egy gyerek nem gyerek — fonntra egeszul ki az egynap, • vallják Györi Gyuláék ígv bere. Nem túl laza ez a nor- a jövőbeli „tervek” közt első ma. „Nem laza razza a fe- helyen a következő utód sze­jét Győri Gyula. — Csakhát tizenöt éve csinálom, a gya­korlatom már megvan, így az- segíteni tán tudok gyorsan haladni.” Fizetését nem gond elkölteni. Egy kislányuk van tari otl­repel. „Ha otthon lesz az asz- szony, talán könnyebben tud lányunknak, aki most megy iskolába..-r -1 NÓGRÁD — 1979. augusztus 29., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents