Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

Szunnyadó újítások Ötletekben rejlő töke Nem csupán több milliós beruházásokkal, dollárezre- kért való gépvásárlásokkal nyűik mód a műszaki színvo­nal emelésére. Állandó belső „tőkéje” van erre a gyárak­nak az újítók személyében. Hogy ez a „tőke” mekkora ’„profitot” hoz, azt jól de­monstrálja az SKÜ tavalyi újításaiból származó haszon. Az acélgyárban termett öt­letek összesen 18 és fél mil­lió megtakarítást eredményez­tek. Nehéz széjjelválasztani a műszaki színvonalat emelő és az azt nem befolyásoló újí­tásokat. A gyártás- és a gyárt­mányfejlesztést célzó ötletek ide sorolandók, az kétségte­len. De bajosan lehet katego­rikusan elhatárolni a tech­nikai szinttől a szervezést és a munkásvédelmet reformá­ló javaslatokat. Ha mégis a szorosan vett műszaki újítá­sok eredményét vizsgáljuk: az összes megtakarítás több mint egyharmada — hét és fél millió forint — ezekből keletkezett. Mi minden szükségeltetik ahhoz, hogy a ki-kipattanó gondolatok minél hamarabb hajtsanak hasznot a termelés­ben? Két legfőbb dolog kell: pénz és kivitelező. Ami a pénzt illeti: ez a nehezebb kérdés. Az erre for­dítható anyagi erők javarészt lekötöttek. Valamelyest könnyebbséget jelent, hogy a mostani tervidőszakra sza­bott nagyobb fejlesztési föl­adatokat már megoldották a kohászati üzemekben. A fei csinálja meg? kérdés megválaszolása ugyancsak bonyodalmas. Kézenfekvő válasz: a tmk. Csakhogy ők —, amiképp a nevükben is benne van — tervszerűen dol­goznak. A soronkívül jelent­kező, újítással kapcsolatos tennivalók fölborítják az eredeti előirányzatot. Mindkét előföltétel szűkös határokat szab a lehetőségek­nek. Nincs választás: rang­sorolniuk kell az illeté­keseknek a megvalósításra ér­demesült újítások között. Ennek — nyilvánvalóan — vannak káros hátulütői. A hátrébb sorolás kedvét szegi az ötletembernek, a parlagon heverő' lehetőség visszaveti 'a termelést stb. Ám — egye­lőre — nincs más választás. Pillanatnyilag majdnem tíz tucat úgynevezett jog- fönntartásos újítás halmozó­dik az SKÜ újítási irodájá­ban. Ezek azok az ötletek, amelyek jók, de nincs rájuk pénz. Ha alkalom adtán mód nyílik a megvalósításukra, ak­kor az újító érvényesítheti jogát, vagyis fölvehet» az újí­tási díjat. A „szunnyadó” javaslatok hét év alatt szaporodtak meg 118-ra. Több is lenne belőlük, de időnkint felülvizsgálják őket, s ami végképp használ­hatatlan, kidobják, ami köz­ben fölhasználhatóvá vált, megvalósítják. Ez utóbbira példa egy több éves ötlet, amely a DEMAG hengerlő- géDen az izotópos vastagság­mérést oldaná meg. A DE­MAG gépet rövidesen kor­szerűsítik, s ekkor alkalma­sint lehetséges lesz az izotó­pos vastagságmérő fölszere­lése. A brilliáns ötletek — ter­mészetesen — élre kerülnek a rangsorban. Erre példa az őrlőgolyó-hengerlő berende­zés. Erre szovjet ötlet alap­ján dolgoztak ki tervet a mű­szakiak, s azonnal megvaló­sították. A hengerlőre sür­gősen szükség volt, mert se­gítségével két ember képes annyi őrlőgolyót gyártani, amennyit nélküle csak tizen­hét ember tudott. Az újítások gyakorlatba való átültetését — hébe-kor- ba — emberi hibák is nehe­zítik. Korábban hosszú ideig elnyúlt a véleményezés. Az előirt hatvan napot néha úgy tartották be, hogy a szakvé­leményező 59 napig ült a ja­vaslaton, s akkor adta át az egyszemélyi elbírálónak. Ez utóbbi egy nap alatt nem tu­dott mihez kezdeni, ezért azt a diplomatikus szöveget firkantotta a paksamétára: kísérletre elfogadom. Ez az­tán tovább késleltette az újí­tás bevezetésének időpont­ját. Idén a második fél év­től hoztak olyan intézkedést, amelv a szakvéleményeeőket kötelezi arra: 12 nap alatt formálják meg álláspontju­kat az ötletről. így a hatvan nap során több szakvélemé- nyező is szemügyre veheti a javaslatot. ezáltal alaposab­ban előkészített döntések gyorsítják az újítások mű­szaki szintet emelő hatását. Molnár Pál Szibéria megújulása Szibéria és a Távol-Kelet a Szovjetunió intenzív gazdasá­gi és szociális fejlesztésének övezete. Néhány új építkezés —, mint például a BAM, a Jenyiszej és az Angara vízi • erőművei, a tyumeni gáz- es olajfeldolgozó művek — vi­lághírű. De Szibéria megúju­lását távolról sem csak ezek fémjelzik. 1979. első hónapjaiban működésbe lépett a világ egyik legnagyobb erőműve, a 6.4 millió kilowatt teljesítmé­nyű szajano—susenszkojei ví­zi erőmű. (Jelenleg Szibériá­ban 90 hő- és vízi erőmű mű­ködik, összU-ijesű'.nényük 30 millió kilowatt) Megindult a munka a világ legnagyobb konténergyártó ivaeméoen Abakánba.v Megkezdte a ter­melést a csernogorszki mű­bőrgyár. Krasznojarszkban átadták a Távol-Kelet kilencedik felső­oktatási intézményét, a mű­vészeti főiskolát. Elsőként gör­dült fel a függöny Szibéria harmadik állami opera- és balettszínházába n. U gy an 1 tt hozták létre a Szovjetunió tudományos akadémiájánál: kihelyezett intézetét. Ez az új tudományos központ egye­síti az ország vezető erdő- és faipari kutatóintézetét, a fizi­kai intézetet, hehány hatal­mas ágazati laboratóriumot, számítógépközpontot. A közel­jövőben megkezdi működését a biofizikai, vegyipari és öko­lógiai intézet. A lakásépítési program ke­retében hatalmas házgyárak létesülnek, új repülőterek épülnek, ameiyek jelentősen megkönnyítik a végtelen Szi­béria közlekedési problémáit. Már fogadták az első ven­dégeket az új kereskedelmi központok, éttermek, kávéhá­zak. diszkókiubok, koncert- és tánctermek. sportlétesítmé­nyek, üdülők, iskolák es pan­ziók. Szibériában ezekben az években több mint tíz óriási területi-ipari komplexumot hoznak létre. Az országrész kincseinek kiaknázását és az építők .megfelelő életkörülmé­nyeinek megteremtését egy­idejűleg oldják meg. Most ez Szibéria fejlődésének ábécéje. Borisz Ivanov érclelőhelyek tr Titánérclelőhelyre bukkan­tak a geológusok a szerbiai Bosziljgrad közelében. A becslések szerint körülbelül 1 millió torma é-. c található üt. Az érclelőhely érdekessége, hogy kőből és nem homokból nyerhető Ki a titán. A kíak- názási lehetőségek kedvezőek, mert az érc a felszín közelé­ben húzódik pieg. Báritercre oijkkantak a Ljubovija (Bosznia—Herceg­ovina) közelében elterülő Do­bi ja-hegy végben- A bánya­üzem előkészítését még az időn -l'- gaezdik. Az üzeni előreláthatólag 85 990 tonna jó min őség ti bari tk.onc ént rátu - kiOt teytvwl majd ki évente. Jelenleg 3« J00 teámat termel­nek ebbő.' az országban. A j termetes megkezdésére 1981 | nyaram számítanak. Mintegy 490 millió tonnára [ becsült vnsérclelchelyet fe­deztek fel több évi kutatás Után a bosznia—hercegovinál Kosara és G-rmeo hegyek kö­zötti térségben. Ez a ma is­mert jugoszláv vasérckészlet felét jelenti. Álmatlan éjs; ...IGEN, lakok után ez már csempe.. Sokan drukkoltak, hogy a kitűzött időre sikerül-e bein­dítani a próbaüzemet, a rom- hányi Építési és Kerámia- gyár Romhány IIJ. nevű új üzemében. De még ' többen voltak, akik ezért sokat tet­tek, szabad idejük egy részét áldozták fel a siker érdeké­ben. Ugyanakkor voltak, akik jó néhány álmatlan éjszakán át jutottak el a pillanatnyi megnyugvást jelentő kemence begyújtásáig, illetve az első jó termék megjelenéséig. Hallgassunk meg közülük néhányat, akik az átlagnál többet tettek. Az üzemvezető irodáját a két csempeszállító szalag kö­zött egy íróasztal, három négyszögletű ebédlőasztal, és a körülötte levő székek jel­lemzik. A mostani állapot egyáltalán nem zavarja Ba­logh Gyula gépészmérnököt, a Romhány III. üzemvezetőjét, aki korábban a Romhány I. gyáregységet irányította. — A gyár vezetése, a ter­vezés időszakában, velem egyetértésben úgy döntött, hogy idekerülök üzemvezető­nek. Ennek megfelelően ez év február 1-től állandó jelleg­gel itt dolgozom. Az eltelt időszak jórészt a befejező munkálatokra esett. Az üzem technikai, tecnológíai stb. be­rendezésének megismerése meiiett fel kellett készülnöm a próbaüzem zóickenómentes in­dítására, r/ehogy akkor de­rüljön ki; ez nincs, az hiány­zik. A felkészülés során olyan aprónak látszó dolgok sem kerülhették el figyelmemet, hogy az idekerülő dolgozók­nak legyen tiszta vizeskancsó, vizespohár.- Igen, van néhány új dolog, az általam eddig ismert, konstrukcióhoz képest. Ilyen például az cnyagbeioérő rend­szer. a teljesen automatikus présrakó. Nemileg eltérőé* a kemencék, íéiaüiomafizáltak a szalagok, Erek működését né­hány társammal együtt, aki!-: akkor csoportvezetők voltáé, ma pedig művezetők, Olaszai - szagban üzemközoen is tanul­mányoztuk, majd idehaza ki­ki részt "-ett annak a munka- folyamatnak a szerelési mun- káiataiban. ahol irányítja majd a munkát A késieméből kikerült az első oiszkvít, csempe, ami jó tfi!..ősegű vc:i. Ilyenkor az ember elfelejtette, s elfelejti az:, hogy az inéul és előtt másfél hétig esit nyolc előtt soi.asem jutott h-s-ys családjá­hoz. De azóta sen» sikaviút este hat óránál előbb haza­érni. Ez természetes, mivel én csak akkor várhatom pl munkatársaim áldozatkészré­gét, ha magam is példát mu­Munkában az új automata présrakó. tatok. Ügy ítélem meg, nem volt' hiábavaló az eddigi fá­radozás sem, bár az Igazi si­ker még csak ezután követ­kezik. Néhány pillanattal később új mintázatú csempéket he­lyez az asztalra, majd a leg­utolsó bemutatása után csak ánnyit mond: igen, ez már Csempe, ezzel lehet verse­nyezni. .. Ilyet, és ehhez hasonlót kí­vánnak majd gyártani a jó­hírű iparművészek segítségé­vel. Ebben a hónapban 15 új mintázatú csempe nagysoro­zatú gyártását kísérletezik ki és készítik elő. Ezenkívül 20 ezer négyzetméter fehér csem­pét adnak a lakosságnak. Egy kis türelmet kér Fá­bián László megbízott műve­zető, amíg a múlhatatlanul szükséges munkákat elvégzi, majd szívesen válaszol a kér­désekre. Ö is kint járt Olasz­országban, részt vett a konk­rét munkában. — Először van részem üzemindításban. Kollégáimmal együtt a mázgyartó üzem in­dítása előtt például egy hétig 16 órát dolgoztunk. Nem, nem okozott gondot a családban. Feleségem, aki a híradástech­nikában dolgozik, megértette, hogy ez a munka most ilyen nagy elfoglaltsággal jár. De nem csinálok presztízskérdést abból sem, ha olyan munkát is elvégzek, ami nem az én feladatom. Legfontosabbnak azt tartom, hogy kifogástala­nul termeljen, a szalag. Jelen­leg kettő dolgozik,' de, négy szalagnak megfelelő létszám van itt. Mindegyiküket meg­felelő helyen foglalkoztatjuk, hogy mire elérkezik a többi szalag indításának ideje, ak­korra jól belejöjjenek a mun­kába A kollektíva egyharmad része korábban is vel.em dol­gozott, a többiek a társüzem- ből jöttéi:, vagy újra felvéte­lesek. Különösebb gondom nincs velük, annak ellenére, hogy a kollektíva még csali ezután koyácsolódik össze. De már most tapasztalom: van­nak akik mindig találnak ma­guknak munkát, másokat joe- dig irányítani kell. Ide általá­ban olyan dolgozók kerültek,' akik több munkafolyamathoz értenek. Például a szitanyo- rnúgépkezelők képesek a dokkológép kezelésére is. Rö­videsen a mázkezelőket is megtanítjuk a szitagépek is­meretére és hasznos kezelésé­re. Mi a legnagyobb élmé­nyem? Ha egy kísérlet jól si­kerül. .. Végül miként látja új mun­kakörét Koczka Istvánná, aki a Romilány I-ben is présgé­pen dolgozott? __— Nemcsak itt, hanem elő-J ző munkahelyemen is kedvel­tem ezt a munkát. A régi üzemben kézi erővel raktuk egymásra az égetésre váró csempéket. Itt ezt a nehéz, fárasztó fizikai munkát a gép végzi el helyettünk. Ne­kem és társaimnak csak a gép kifogástalan üzemelésére, a rendszeres karbantartásra és a minőségre kell ügyelnünk. Selejtet nem szabad gyártani, mert azzal csak önmagunk­nak ónozunk kárt. Egyébként a nevem rákerül az általam gyártott csempékre. így hát, ha hibázok, vagy figyelmet­len vagyok, nekem kell vál­lalnom a következményeket. Messzemenő következtetése­ket még korai volna levonni annak ellenére, hogy az első eredmények Kedvezőek. Re­méljük, a folytatás még jobb lesz. A nagyobb tempót az js sürgeti, hogy az utóból idő­ben a külföldi tókésvevők nagyon felfigyeltek a gyár termékeire, egyre többe:, kül­dik el levélben konkrét kí­vánságaikat. V. K. Elmélet és pítészmérnök tett a közelmúltban kőműves szakmun- kásvizsgát. Korszerű épületeket már tudott tervezni, de egy falat megépíteni nem. Most pótolta a hiányt. A példa korántsem csak az építészszakmára jellemző. Sok­kal inkább arról van szó, hogy az elméleti tudást minden területen ötvözni kell a jó gyakorlati felkészültséggel s ked­vező, ha mindez egy szakemberben van együtt. Különösen fontos közel lenni a gyakorlathoz a mezőgazdaságban, ahol bonyolult élettani, vegyi, műszaki kérdésekben szükséges a mindennapok során gyorsan és hasznosan dönteni. Szakmunkásokról szólva, elsősorban az ismert szakmák, hegesztők, öntők, kovácsok, szerkezeti lakatosok, üvegfú­vók, kőművesek munkájára gondolunk, s kevésbé a specia­lizálódott állattenyésztőkre, öntöző, növényvédő vagy éppen mezőgazdasági gépész szakmunkásokra. Igaz, a megyeben dolgozó szakmunkások közül csak minden tizedik üzemben dolgozik a mezőgazdaságban. Egy mezőgazdasági nagyüzem­ben a szakmunkások száma hetven' körüli, de van tsz, ahol háromszázon felüli, s olyan is, ahol mindössze 20 fő körül alakul a számuk. Sokkal többet mond, hogy összességében \egy fő szakmunkásra átlagosan 1,3 millió forint eszközérték és 900 ezer termelési érték jut. Mivel az aktív keresők aránya a mezőgazdaságban mér­sékeltebben ugyan, de .továDb csökken, a képzett szakmun­kások szerepe, jelentősége fokozódik. A célkitűzések szerint az ötödik ötéves terv során szak- ~ munkás-képzésben végzők közül a növénytermesztésben száz fö, az állattenyésztésben 130 fő áll a megyében mun­kába, ez négyszázalékos részarányt képvisel. Figyelemmel az ismert munkaerőmozgásra, e területen a célok mara­déktalanul nem teljesülnek. A szemléletben még jelentős tartalékok vannak sok vo­natkozásban. Az idén a szécsényi mezőgazdasági szakközép­gyakorlat iskolában nappali tagozaton harminckét fő tett sikeres érett­ségi vizsgát a mezőgazdasági szakmában, s közülük csak ti­zenhármán vállalkoztak szarvasmarha-tenyésztői szakmun­kás-oklevél megszerzésére. Negyven százalékuk tett bizonyságot, hogy érettségük egy­ben a pályakezdő szakmunkásokkal szemben támasztott kö­vetelményeknek is megfelel. Ami hiányérzetet keltett — az a hatvan százalék. Mi lehet az ok? Mi tartja távol ezeket a fiatalokat a gyakorlattól? Néhányuknál elképzelhető túlzott vizsgadrukk. Nagyobb gond viszont a közömbösség a meg­szerezhető „papír” iránt, s ebben nem szabad lebecsülni a környezeti hatások szerepét. A szakma presztízsével alig­hanem baj van ott, ahol évtizedekig a fő hivatást jelentet­te és jelenti a mezőgazdasági munka, gyermekük esetében viszont ugyanezt már szégyellik. Mit szól hozzá a falu, gon­dolják, mondogatják. Pedig azt ma már senki nem vitatja, hogy a dinamikusan fejlődő, szerkezetében változó, a kor­szerű vívmányok befogadására és alkalmazására képessé váló mezőgazdasági nagyüzemeknek mind több területen vonzóbbá váló körülmények között nemcsak képzett közép- irányítókra, hanem széles látókörű, felkészült, a párt, poli­tikáját értő, azért tenni tudó, önmagát folytonosan tovább­képezni akaró, a szakmáját szerető, művelt szakmunkások­ra van szükség. Az okokat elemezve első helyre a sajátos munkafeltéte­lek kerülnek. A korszerű szakosított szarvasmarha- és ser­téstelepek kedvezőbb munkakörülményei vonzzák a szak­munkásokat, sőt az ott dolgozókban is felkeltik az igényt, mindennapi munka mellett nem egyszer a harminc-negyven év felett is a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. A pásztói Mátraaljai Állami Gazdaság jó példával élen jár. Megszervezték a felnőtt szarvasmarha-tenyésztő szakmun­kásképző taníolyamot, ahová szívesen várták volna a kör; nyező termelőszövetkezetek dolgozóit, ha felhívásuk kellő megértésre, visszhangra talál. A lehetőség tehat még nem minden, ha attól elzárkóznak, vagy nem kívánnak élni ve­le. Elgondolkoztató, hogy a szomszédos termelőszövetkezet­ből sem akadt egyetlen jelentkező sem. Nem kell külön bizonygatni, hogy az eredményes vizsga után többé nem ugyanazok a munkások kerültek vissza a szarvasmarha-istállókba. Politikából, gazdasági életünkből is tájékozódást szereztek, megtanultak kitekinteni, előrébb néz­ni, másképp látni. Sima tengeren bárki kormányos, tartja egy ősrégi mondás. A szarvasmarha-tenyésztés viszont rit­kán ilyen problémamentes, zökkenők nélküli terület. Az itt dolgozók nemcsak tejet és húst termelnek, hanem tudják azt is, mennyiért, milyen összetételű takarmányból, állítják elő, s mi előnyösebb, kedvezőbb, más szóval gazdaságosabb, hatékonyabb. Tudnak tehát szelektálni, kombinálni. Ez vi­szont már több a „józan paraszti észnél”. A továbbképzés lehetőségei összességében adottak. A fel­adatok komplex jellegűek. Mindenekelőtt az igényt kell az emberekben felébreszteni, majd ébren tartani a tanuláshoz szükséges korszerű feltételek biztosításával. Szécsény térségében biztosítottak a továbbképzés feltéte­lei. Sok a tennivaló az iskolai pályaválasztási munkában, a' pályaválasztásra való felkészítésben. Az eddiginél jobban kell előtérbe állítani a mezőgazdasági szakmák reális, élet­szerű ismertetését, a mind több leleményességet igénylő munka megbecsülését, a választott szakma megszeretteté­sét. J avítani kell a fiatalok pályaválasztását segítő üzemi munka szervezettségén is. Jelezni kell a távlatokat, a változás irányát is. A társadalmi és tömegszervezeT, tek, tanáoei szervek, mezőgazdasági nagyüzemek és iskolák jó összefogásával a tervek e területen is teljesíthetők lesz­nek. Dr. Gyöngyösi István NÓGRÁD — 1979. augusztus 1., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents