Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-28 / 200. szám
f Csak a helyszín és az ídoponi ? Ufóirat egy bizottsági beszámolóhoz Nem vitatom, rossz szokás mindent a végén kezdeni, például a napilapot a hírmorzsákkal, a sportcsemegékkel, a vásárolandó áru tulajdonságait zengedező brosúrát a fogyasztói árral, és mondjuk, egy bizottsági beszámolót a feladati résszel, avagy egy újságcikket a ,.slusszpoénnal”. Ám, ha már rendhagyóságot ígértem, íme a vége: a félresikerült, elfogadhatatlan bizottsági beszámolók többet jelentenek a pillanatnyi helyzetkép hibás felvázolásánál: egy szemlélet tarthatatlanságáról és a sematizmus létéről árulkodnak. Ezek után folytassuk az '„elejével”. Nemrégiben ülésezett a KISZ Nógrád megyei bizottsága, s tárgyalta a pásztói járás lakóterületi fiataljainak közművelődését. Az előterjesztés feladati részét nem fogadta el a testület. Ha csupán néhány mondatot idézek ebből, bizonyára kiderül, miért. — Erősíteni kell munkánk mozgalmi jellegét, (hogyan?) (mivel?) — Növeljük a vezetők személyes példamutatását. (?) — Tegyük folyamatossá, változatossá agitációs és propagandamunkánkat. (miben, mivel és hogyan?) — Rendszeres, meggyőző munkával vonjuk be a fiatal értelmiségieket. (?) — Fordítsunk nagyobb gondot . . . (talán figyelmet?) az értelmiségiek közéleti tevékenységének elismerésére. ■ Túlontúl ismerősek e' mön- datok — csupán kiragadva—, s nem is érdemelnének szót, ha oly ritkák lennének a különböző szervezetek, fórumok, tanácskozások, ülések unalomgerjesztő napirendjei között, mint amennyire nem azok. Néha úgy tűnik — munkánk során szinte mindennaposak az értekezletek — csupán a helyszín és az időpont változik, a mondandó ugyanaz. Egy volt, alsóbb szintű KlSZ-bizottsági tag mesélte a közelmúltban, hogy hajdanában „előfordult” vele gyakorta olyanféle jelentésgyártás, mely szerint az érvényben levő határozatokból, az itt-ott hallottakból és nem utolsósorban fantáziájából merítette az éppen következő ülés beszámolóját. Igaz, mondotta néha az ingből literszámra facsarodott a verejték, de „megvolt és elfogadták”. Nem tudom, valóban így volt-e, vagy csak a keserűség, netán a rosszmájúság mondatta ismerősömmel e szavakat, mindenesetre az élet néha mintha igazolná. Félreértés ne essék, nem feltételezem, hogy a pásztói beszámoló, vagy más jelentés ily módon készült, de úgy érzem, a sematikus, hasonszőrű elterjesztésekre ezen apropó kapcsán érdemes néhány percet szánni. A kérdés az, mitől rossz egy beszámoló? Tulajdonképpen egyszerű a válasz: ha elszakad a valóságtól, attól, amit tulajdonképpen többé- kevésbé hűen igyekszik (igyekezne) ábrázolni. Igen ám, csakhogy ez a „valóság” néha, enyhén szólva nem dicsekvésre méltó, „kívánja” a kozmetikázást . . . Elterjedt szemlélet, hogy ilyenkor a hibák ködösítő, megfoghatatlan, bőre szabott szóruhát kapnak. Például, tény: üresek és zárva vannak a klubok. Ez egy „fantomelőterjesztésben” így szerepelhetne: Közművelődési tevékenységünk fontos színtere az ifjúsági klub, mely kihasználtsági foka nem megfelelő, mint megállapítást nyert, a létszám biztosítása objektív akadályokba ütközik, a klubvezető nem megfelelően értelmezi a köz- művelődési tevékenységre vonatkozó feladatterv végrehajtásának elősegítését stb. Mit ért meg ebből a hallgató? Talán az első félmondatot, s míg a többin „rágódik” máris vége a felolvasásnak. Nyilvánvaló, hogy a jövőre, a teendőkre nézve a legfontosabb rész a feladattervezet, hiszen ez alapján munkálkodik majd az érintett csoport, személy. És, ha ez „megfoghatatlan”, általánosságba vesző, akkor mit hámoz le róla a „végrehajtó”? Tapasztalatból tudom, semmit, vaéy legjobb esetben amit éppen jónak lát. Több igényességet és nagyobb figyelmet kíván egy-egy területi fölmérés, összegzés, mintsem néhány órás nekibuzdulást. Egyik, nem túl közeli megyében például hetekkel előbb egy munkabizottság lát neki a személyes bejárásnak, felkeresik azokat a helyszíneket, amelyekről ítéletet, véleményt és, ami a legfontosabb: a helyzet javítására szolgáló konkrét teendőket fogalmaznak meg. Odavaló i ismerősöm szerényen megjegyezte, még így is bőven megesik a téves megítélés. Csakhogy a tévedés esélye a két módszernél lényegesen különbözik. Nem is szólva a következményekről. Tanka László FOROG A KORONG — Több mint fél évszázaAz irdatlan fekete kutya radjon, és egyik kézzel kívül- lustánv nyúlik él a poros ud- ről, a másikkal belülről ala- varon. Méretei még vízszin- kitöm. Lényeg, hogy egyenletes állapotában is tiszteletet tesen hajtsam, meg az anyag parancsolóak. A gazda — mindig középen maradjon. Mészáros Pál becskei fazekas- Végül egy dróttal levágja a mester talán a harmadik „Jó kész padlóvázát és merészen napot !”-ra tekiht ki műhelye felkapja. Az alig nyomódik ajtaján, szemlátomást, csep- össze és mihelyt elengedi, tűs- n . , mP£,fjffVel pet sem örülve a hívatlan Iá- tént visszanyeri tökéletes E® megngye: togatónak. A kapu felé bal- szépségét. — No, láthatta, ilyen muh ka ez. — Valóban nehéz. És égetés ? — Van erre egy régi mon amikor mondom, hogy nem dás: a fazekas tudja mit tesz ban tanultam. No akkor...— fényképezni jöttem. Nagy a kemencébe, de hogy mit telepedik vissza ülőkéjére, je< szusszanással ül le a sarokba vesz ki... ? Annak idején a állított agyagtömb elé és fa- mázat mozsárban kellett ősz- rag tovább ,egy ív alakú, két- szetörni, mert darabosan vet- nyelű késsel, tűk — azért is haltak meg Mi történik az agyaggal, olyan sokan ólommérgezésben lagva epésen meg is jegyzi: . — Veszprémben a Böbe majmot nem fényképezték annyit, mint engem. Csak akkor enyhül meg, da. — Azért érti ennyire a dolgát. — Érti a fene! Ezt élete végéig tanulhatja az ember. Aki ezt csinálja, mindkét keze egyforma ügyes kell, hogy legyen. De hiszen megfigyelhette az előbb. Nem próbálja meg? — Köszönöm, nem — háríaz tom el a megtiszteltetést. — Ahogy gondolja.... ámbár én sem az anyám hasá lezve, a munkában nincs megállás. Felesége — feketébe öltözőt]: törékeny asszony — mutatja meg a kemencét is, míg idekerül, ebben az álla- —, .ma már megőrlik. Ezek- amely vonalaival és méretei pótban? — kérdezem. bői is van több fajta. Én az ....................... .... — Kétfajta agyagot hozok ezer fokon olvadót használom, be a hegyből, a szürke az kö- Hogy a kemence elérje ezt a vér, a sárga az sovány. Attól hőmérsékletet, legalább fél hideg, de talán már holnap függően, hogy mit akarok esi- nap kell, és öt mázsa kemény ezerfokos tűzben fehéredik nálni, különböző arányban fa. Utána lassan kell hagyni benne az agyag. vei leginkább egy elefántra hasonlít. Ég felé nyúló ormánya a kémény. Most éppen Ugyanúgy, házasítom őket. — így mond- kihűlni a tüzet, nehogy a máz ahogy már az ókorban is iz■5/ílr-af” r-n i n f Vi Q ól r\ társai moflronpHp77An ,— t-t u-----t m intha élő társai megrepedezzen. — Mióta űzi ezt a mesterséget ? ja „őket lennének. — S a házasítás után? — Vízzel locsolgatva összedolgozom, majd kigyúrom. Ezután jön a legnehezebb, a korongolás. A korongról lekerülő tárgyak egy-két napi szikkadás után mehetnek a kemencébe. — Miért a korongolás a legnehezebb? — tészem fel a kérdést gyanútlanul. A mester tekintetéből az agyagmaszatos szemüvege fölött azonnal Kodály Zoltán jut az eszembe, aki szóba sem állt a szolmizálni nem tudókkal. Ha most megkérdezi, vajon tudok-e korongolni...? De nem. Korához képest fürgén felugrik, és jókora agyagdarabot kezd faasztalán gyömöszölni. — Mindjárt megmutatom — mondja. — Sokan jönnek ide megpróbálni a korongolást, de csak kikenik magukat, az agyag meg lemászik a tányérról. Lerugdossa a szandáljait és a korong mellé telepszik. Ráteszi a masszát, majd Hagy rúgásokkal hajtani kezdi. S a forgástól két keze alatt az alaktalan tömegből egyre nyúlánkabb és kecsesebb alak nő ki. — Látja, vizes bőrrel nedvesítem, hogy képlékeny mázott a hozzá hasonlókban. Zilahy Tamás Szünidősök a BtlFI-ban — A szünidősötök hol van? — kérdezi kalauzom. Ebben a pillanatban törékeny, szőke fiúcska válik ki a háttérből. Ha nem tudnám, hogy Találkozás a munkával Nyaranta több ezer diák rendelkeznek. Előfordul, hogy egy kisebb helyiségben lyu* dolgozik különböző gyárak- egy ilyen nyári munka után, kádunk ki. ahol néhány férfi ban, üzemekben, a földeken, az általános iskolai bizonyít- ácsorog. Sokat vitatott kérdés, hogy vánnyal a kezükben visszamennyire hasznosítja tóak, jönnek hozzánk a lányok ipa- hogy a népgazdaságnak szűk- ri tanulónak, sége van-e szünidősök mun- > kájára. A vita abból ered, ■& hogy sok helyen nem megfe. , lelő a „hozzáállás”: „Ugyan, Szűk, csendes folyosón ha- a ?yar csa!* tizennégy even gyerek ez még, nem lehet er- ladunk, aminek a vége egy felülieket foglalkoztat, életre bízni semmit. Nem baj, ajtóba torkollik. Itt a gyár- korát meglehetősen alaoe" szaladj le a büfébe, hozz...” egység nyári óvodája, amit csülnem. Hegedűs György két Igen, ha így kezelik őket, évek óta sikeresen működ- hete dolgozik a BUFI raktavalóban nincs szükség a mun- tetnek. Óvatosan lépünk be, rában. O is most volt nyolcakájukra. Ha valaki az első zajt ne csapjunk. Vagy húsz dikos. nyári munkája alkalmával gyerek álmára vigyáz két ezt tapasztalja, a következő kék köpenyes diáklány. Táévben már természetesnek las Katalin harmadikos gimfogja fel és hajlamos lesz a nazista, érettségi után óvónő , ,n. . , , _“ lógásra akkor is, amikor 'már szeretne lenni. Mellette Pri- ao " '' nem, mint „szünidős” megy beli Ildikó ül, ő csak most munkahelyére. fejezte be a nyolc általánost. Szeptembertől idejön szakig munkástanulónak, szeretne lenni. A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati „vprpkkpl, gyáregységében Lantos LászIóné személyzeti vezetővel — Nincs sok gondunk vebeszélgetek: lük. Kicsit azért problémás, hogy háromtól tízévesig min- — Nekünk szükségünk van denféle gyerek megtalálha- a fiatalok munkájára a nyári tó nálunk. Másképp kell bánszabadságok miatt, vagy elő- nj minden életkorral. A nafordul, hogy felhalmozódnak gyobbakkal gyakrabban „ösz- az adminisztrációs teendők, szeakad a bajúszunk”, folySajnáljuk, hogy nyaranta csak ton próbára akarnak tenni . . .„lnpk tizenöt szünidőst foglalkoz- bennünket. Nehezen értik szar"al gyakorlatokkal telnek Mi a munkád? — Címkét ragasztok, meg — Mennyi a munkaidőd? — Nyolctól négyig dolgovarrono zom — HoJV boldogultok 40—45 — Nem unalmas nyolc órán keresztül dobozokat pakolászni ? — Nem. — Jövőre is visszajössz ide? — Nem, mert most megyek szakmunkásképzőbe, szerkezetlakatos szeretnék lenni. Az ezután következő nyarak a mi meg, hogy most nem a ba- vesz- rátnőik vagyunk, hanem óvótathatunk. Kizárólag a dolgozóink gyerekeit szűk fel. Ami a hasznosítha- nők. tóságot illeti: csak irányítás kérdése az egész. Ha mi el- — Hogy telik el egy nalátjuk őket munkával, akkor potok? hasznosak. Sőt, vannak olyan érdeklődő, ínunkéra való Szinte mindegyik egyforgyerekek is, akik „kikövete- n}a’ 8-051 . 9-ig játszunk, azlik” maguknak a munkát. tan tízóraizunk, _ majd lemegyünk a játszótérré. ' Ebede— Milyen területeken al- lünk, utána lefektetjük a kikalmazzák őket? csiket, a nagyobbak meg lemennek játszani az óvó néni— A legkülönbözőbb helye- vei. Három óra körül uzson. ken. Van most két kislány az na, aztán már viszik el a oviban, egy az adminisztrá- gyerekeket. ciónál, egy a büfében és egy -ífr szem fiú a raktárban. Természetesen „segédmunkások”, Üjabb folyosó, mindkét ol- hisz szakmai képesítéssel nem dalán hatalmas kartonokkal, majd el.. .— Mire költöd a pénzt, amit most keresel ? — Tanszerre... meg .. nem.’ tudom. — Hogy érzed, szükség van a munkádra? — Nem tudom, .. .biztos. Ezeknek a fiataloknak ez az első találkozása a munkával. Tény, hogy szükség van rájuk. A BUFI-ban foglalkoznak a fiatalokkal. (veszprémi) Au** linzi unt tsám Megjelent a Béke és Szocializmus A kommunista és munkás- Politikai Bizottságának tagja A szerkesztőség ebben a pártok elméleti és tájékoztató pedig a közelmúltban aláírt számban új sorozatot is indít folyóirata vezető helyen közli SALT_n szerződéssel fog]al_ «Az emberiség távlatai és a Khaled Bagdasnak, a Szíriái . , tudomány” címmel. A cikkek Kommunista Párt FB főtitká- Éozik kommentárjában. írói arról fejtik ki véleményiirának cikkét, a Szocialista In- „A Német Szocialista Egy- két, hogy milyen hatással van ternacionálénak és a nemzeti ségpárt gazdaságpolitikájának a tudomány a jelenkori tör- felszabadító mozgalomnak a és szociálpolitikájának egysé- ténelmi folyamatra. Tyimur viszonyáról. Ilié Verdet, az ge” c. cikkében az NDK gaz- Tyimofejev, a Szovjetunió RKP Politikai Végrehajtó Bi- dasági és szociális eredménye- Tudományos Akadémia a zottságának tagja, miniszter- iről tájékoztatja az olvasókat nemzetközi munkásmozgalmi elnök „A fő feladat a gazdái- Günter Nittag, az NSZEP Po- intézetének igazgatója az im- kodás minőségének javítása” litikai Bizottságának tagja, a perialista országokban folyó címmel írt cikket a folyóirat- KB titkára. Az MSZMP Köz- osztályharc tendenciáiról ad ban. A nagy-britanniai válasz- ponti Bizottsága és a Béke és elemzést. „A társadalmi el ten- tások eredményeit és a brit Szocializmus szerkesztősége tétek elmélyülése” c. írásá- munkásmozgalom perspektí- Tihanyban tudományos kon- ban. Ismertetés olvasható a váit elemzi Gordon McLen- ferenciát rendezett a „Fórra- folyóiratnak ebben a számá- nan, Nagy-Britannia Kommu- dalom és demokrácia” témá- , — . , „ nista Pártjának főtitkára, ról. A folyóirat ebben a szá- ban . főnyid Brezsnyev „A John Pittman, az Egyesült Ál- mában kezdi a konferencián lenini úton” címmel megjele- lamok Kommunista Pártja KB elhangzottak ismertetését. nő hetedik kötetéről. Ötvenhárommillió utas szállítását várják ebben az esztendőben a Volán 2. számú vállalatának dolgozói. Ez G,9 százalékkal több mint az előző évben. A kulturált utaztatás kielégítésére további autóbuszokat vásárolnak, emellett azonban újabb forgalomszervezési intézkedéseket tesznek, javítják a menetrendszerűséget. Képünk a salgótarjáni helyijáratok központi állomásán készült, ahol csuklósbuszok várják utasaikat. — kulcsár-fotó —
