Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

Fájó pontvesztés a nyitányon STC-MlV Hőre 3-3 (I-I) Salgótarján, 4000 néző, v.: Szávó (Bodó, Bognár). Az 1979—80-as labdarúgó-bajnok­ság idénynyitó mérkőzése bo­rús időben vette kezdetét. A csapatok az alábbi összeállí­tásban léptek pályára: STC: Kun — Valuch, Kegye, Csí­ki, Kovács J. — Kiss, Varga, Földi (Cséki a 80. percben), — Berindán (Szoó az 57. perc­ben), Bíró, Kajdi. Edző: dr. Varga László. MÄV Előre: Paulusz — Rábaközi, Szabó, Meggyes, Tóth — Sugár, Lit- vik, Lechner — Bruder, La- zsányi (László II. a szünetben), Ur. (Deák a 85. percben.) Ed­ző: Szőke Miklós. Az első gól nem sokáig vá­ratott magára. A harmadik percben Varga a jobb olda­lon hozta fel a labdát, beadá­sát Meggyes kétségbeesetten szögletre fejelte. Bíró küldte be a labdát a jobb oldalról, Földi az ötös sarkán jó érzék­kel ugrott fel és csúsztatott fejessel küldte azt a kapu jobb felső sarkába. 1—0. A gól fel­rázta a vendégeket. A hatodik percben Lechner bal oldali beadását Lazsányi a jobb ka­pufára fejelte. A MÁV Előre percei következtek. A kilence­dik percben egy lövés nyo­mán a labda alig kerülte el a bal alsó kapufát. Aztán jobb oldalról íveltek be szögletet a vendégek. Egy ideig ott patto­gott a labda az STC kapujá­nak előterében, de végül fel­szabadították nagy üggyel-baj- jal a védők. A túloldalon a huszonegyedik percben Szabó vágott ki egy labdát szögletre. Két perccel később Kiss cse­lezgetett, lövése elakadt a védőkön. A labda Varga elé került, aki laposan kapura lőtt, de Paulusz védett. A hu- szonhetedik percben Lechner indította Litviket, Kegye el­vétette a labdát s a jó hely­zetben levő csatárt, Kovács J. az utolsó pillanatban sze­relte. A harmincegyedik perc­ben egyenlített a vendégcsa­pat. Lechner bal oldalról ívelt be szabadrúgást, Meggyes fej­jel továbbított a kapura, Kun kiejtette azt és a szemfüles Lazsányi három méterről a hálóba emelt. 1—1. A közepes iramú első félidő utolsó per­cében Kiss nagyszerű labdát tálalt Bíró elé, aki futtából, nagy erővel kapu fölé lőtt. Szünet után a negyvennyol­cadik percben Sugár lövését húzta le Kun. Ezt követően a vendégek jobb oldalon ve­zettek több támadást. Az STC védelme ezekben a percekben bizony nem állt feladata ma­gaslatán. Az ötvenharmadik percben Ur vezette fel a lab­dát, már a tizenhatosnál járt, amikor Lityikhez továbbított, akit teljesen üresen hagytak a hazai védők — így a csatár nem is hibázott, mintegy tíz méterről, laposan a kapu jobb sarkába lőtt. 1—2. A hazai csapat percekig ide­gesen játszott. A MÁV Előre ezt kihasználta és többször ve­szélyeztette az STC kapuját. Közben Kajdi lemaradt egy nagyszerű Varga-beadásról, majd Kun ejtett ki egy nem túl erős lövést. A hatvanötö­dik percben egyenlített a ha­zai gárda. Kiss—Bíró—Kajdi volt a labda útja. A MÁV Előre védelme állva maradt, s ez elég volt ahhoz, hogy a hazaiak kapitánya, Kajdi, kö­zelről a kapu közepébe to­vábbítsa a labdát., 2—2. Há­rom perccel később megsze­rezte az STC a vezetést is. Bí­ró jobb oldalról ívelt kapu elé, Földi lövését kiejtette Pau­lusz, és a befutó Csíki nem hibázott. 3—2. Alig telt el egy perc, újabb gól született. Ur nyargalt el a labdával, akit a tizenhatoson belül Kegye el­lökött. Szávó játékvezető ha­tározottan a 11-es pontra mu­tatott. (Ítélete túl szigorú volt). A megítélt büntetőt Sugár ér­tékesítette, 3—3. A hátralevő percekben mindkét csapat nagy erővel küzdött. A ven­dégeknek a mérkőzés hajrá­jában is akadt helyzetük, de azt kihasználatlanul hagyták. Az Idénynyitó mérkőzés a színvonalt illetően bizony nem kényeztette el a közönsé­get. Ezen a találkozón a ha­zaiak több esetben átadási hi­bát vétettek, amely befolyá­solta végül is a folyamatos, gördülékeny játékot, no meg az eredményességet. A ven­dégek higgadtabban, tudato­sabban játszottak. A hazaiak­nál a védelem nagyon gyenge napot fogott ki. Ebben a csa­patrészben Valuch teljesítmé­nye érdemel említést. A kö­zéppályán Kiss, valamint Varga igyekezete dicsérhető. A támadósorban Bú-ó és Kaj di nyújtott átlagon felüli tel­jesítményt. A MÄV Előrében szinte minden csapatrész azo­nos teljesítménnyel járult hozzá az idegenben sikernek számító döntetlen eredmény hez. A védelemben Szabó, a középpályán Sugár játéka emelkedett az átlag fölé. Azon ban Bruder, valamint Ur is sok borsot tört a hazaiak or­ra alá. Demény László Beatélgeléa a balaaaagyarmati Járda aporiéfeléről Szélesebb tömegbázis, jobb minőség Gyalog járj, tovább élsz Motorizált világunkban egyre több ember ismeri fel a testmozgás fontosságát. Nö­vekszik azoknak a tábora, akik a túrázást, kirándulást választják. Sok'család együtt a gyermekkel járja a termé­szetet, róják a kilométereket. Ezek az emberek tisztában vannak azzal, hogy a természet, a tiszta levegő, a szép táj és a mozgás együtt a legjobb kikapcsolódás, felüdülés; sok betegség ellenszere; az álló- képesség, az erőnlét konzer­válásának, vagy növelésének az egyik leghatékonyabb for­mája. Szécsényben a Vörös Mete­or Sport Egyesület biztosít programot tagjainak, azoknak akik a természetet, a túrázást szeretik. Többen családostól tagjai az egyesületnek. Kon- rád István 1970-től egyesületi tag. Nehéz lenne összeszám- lólni a kilométereket, amit az­óta megtett. — Ipari tanuló koromban szerettem meg a kirándulást, a természetet. Ez a kapcsolat azóta csak erősödött. A feleség, Erzsiké 10 éve tagja a természetjárók kö­zösségének. Az első tagság­könyvébe ezt vezették be: Vanya Erzsébet. — Öt éve volt az esküvőnk — újságolja a férj.—, a túrá­kon ismerkedtünk meg. — Akkor ezt a szerelmet és házasságot a természetjárás hozta össze — incselkedem a gondolattal. — Igen — mondja moso­lyogva a feleség. A gyermekek, a 4 éves Ta­más és a 2 éves Márk körü­löttünk sürögnek. Kirándu­lásról folyik a beszélgetés. Az elfogott szavakat hallván Ta­más gyorsan kérdőre vonja a családfőt. — Apu, mikor me­gyünk túrázni? — Szeretsz kirándulni? — Igen — aztán az apu hozzáteszi. — Két kilométert már a Márk is legyalogolt. Munkaidő után gyakran kivi­szem őket ide a környékre. A két srác eltűnik, majd visszatérnek a kis hátizsák­jukkal, mintegy dokumentál­va az előbbi kijelentésüket. — Milyen gyakran vesz­nek részt túrán? — A családdal így négyes­ben minden héten kirándu­lunk a környékre. Az egyesü­letben havonta egy-két alka­lommal szervezünk nagyobb megmozdulást. Több munka­túrán veszünk részt. Ilyen­kor bejárjuk a terepet, fel­festjük az útjelzéseket. Van olyan nap, amikor 30—40 ki­lométert is megteszünk. Egy pár éve még az emberek egy - rész« megmosolygott min­ket, hogy képesek vagyunk a vasárnapunkat a hegyekben mászkálással eltölteni. Ma egyre többen rájönnek, hogy nekünk van igazunk. Jobb kikapcsolódást, felüdülést el sem tudok képzelni, mint a természetet. Az ország szinte minden részét bejártuk, de voltunk már az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelor­szágban, Bulgáriában. Ocsovai Béláéknál is az egész család természetimádó. — Hogy miért szeretem? Nem mindegy, hogy az em­ber a Bakonyon autóval át­utazik, esetleg egy-két he­lyen megáll, vagy végigjárja a hegyeket és völgyeket. Azt mondják, hogy az embert lak­va lehet megismerni; a tájat pedig benne járva. Azt az él­ményt, amit így nyújt a ter­mészet, semmi sem tudja pó­tolni — magyarázza belelel­kesedve Ocsovai Béla. — A gyermekeket is a ter­mészet szeretetére neveljük. Gabica most lesz hetedikes. Csaba pedig ötödikes. Min­den túrára elvisszük őket, 10—15 kilométert már legya­logolnak. A harmadik gyer­mek érkezését októberre vár­juk. Ö is természetjáró lesz — vélekedik a ház asszonya. — Olyannyira, hogy már most túrázik az anyjával. A nyáron Esztergomban volt az országos Vörös Meteor egye­sületek találkozóján — teszi hozzá a férj. — Megéri az időt a fárad­ság, amit a kirándulásra for­dítanak? — Hogy mennyire meg­éri, azt nehéz kifejezni. Együtt van a család, új tájakkal is­merkedünk és a szervezetnek is szüksége van arra a kis mozgásra. A két házaspár életvitelébe szervesen beépült a túrázás. Sokan kényelemszeretetből, esetleg túlfűtött munkatem­pójuk miatt nem mennek a természetbe, nem gyalogol­nak. Pedig jó lenne, ha egy­re több ember ismerné fel: gyalog járj, tovább élsz. Ez év januárjától — közigaz­gatási összevonás folytán — növekedett a balassagyarmati járás sportegyesületeinek szá­ma. Az eltelt időszak tapasz­talatairól, a jövő feladatairól beszélgettünk Domszky György járási sportf elügyel övei. — A nagyobb terület, a megnövekedett sportolói lét­szám nyilván több feladatot is jelent. — Gyarapodott a járás terü­lete, emelkedett a sportkörök száma. Harminc településen harminckét egyesületünk te­vékenykedik. Tizenhat ta­náccsal állunk kapcsolatban. A járási pártbizottság, a já­rási hivatal, a községi taná­csok fontos feladatuknak te­kintik a testnevelés és a sporttevékenység segítését. Kedvező tapasztalatunk, az emberek nagy része szereti a sportot, hajlandók érte áldo­zatot hozni, tesznek is annak érdekében. — ön régi szakember. Hosz- szú évekig a szécsényi járás sportéletét irányította. Most hasonló beosztásban, nagyobb járás sportéletét kell vezetnie. Melyek azok az elképzelések, tervek, amelyeket szeretne megvalósítani? — Mindkét járásban vannak kialakult, jó hagyományok, szokások. Ezeket továbbfej­lesztjük. ■ Szélesebb tömegbá­zissal jobb minőségi sportot elérni. Az a célja munkánk­nak. S ezen az úton kívá­nunk haladni. — S milyen akadályokkal „találkoznak” ezen az úton? — Egyesületeink szellemi és anyagi energiájának nagy ré­szét felemészti a labdarúgás. Ez nagymértékben rányomja bélyegét a minőségi sportra, a többi ágazat tevékenységére. A létesítményeink állapota sem a legjobb. A 32 sportte­lepből csak 12 van bekerítve. Több helyen tehén- és liba­legelő a futballpálya. Az egyéb sportlétesítmények is igen foghíjasak a járásban. Nagyon kevés a női sporto-' lók száma. Csak a szécsényi atléták között van női iga­zolt versenyző. — Az elmondottakból kide­rül, hogy a labdarúgás a leg­népszerűbb. Hogyan ítéli meg a sportág színvonalát? — Valóban a futball viszi a prímet. Még olyan kis telepü­lésen is, mint Cserháthaláp — ragaszkodnak ahhoz, hogy a bajnokságban részt vegyenek. Felnőtt-, ifjúsági és serdülő­csapatok részére szervezünk járási bajnokságot. Gond, hogy kevés a szakember. Ké­pesített edző csak a szécsényi és érsekvadkerti csapatnál működik. Minőségi teljesít­ményben alig vagyunk mér­hetőek. Felső osztályban, a megyeiben, egyetlen csapat játszik a járásból. Segédedzői tanfolyamok szervezésével, az arra történő beiskolázással ta­lán előbbre tudunk lépni. — Említette, hogy labdarú­gó-centrikusok az egyesületek. Milyen elképzelése van a fel­ügyelőségnek, hogy a többi sportágak is mélyebb „gyöke­ret eresszenek” a járásban? — Elsősorban a járási szö­vetségeket kívánjuk megerő­síteni. A labdarúgó-, természet­járó-, sakkszövetségekhez ha­sonlóan, agilis járási vezetést létrehozni. A községekben erőfeszítéseket teszünk, hogy a többi sportágban is kezdjék meg a szervezést. Reménye­ink vannak, mert a községek nagy részében a tömegsport szintjén foglalkoznak a kézi-, röplabdával, atlétikával. Az említett két labdajátékból já­rási bajnokságot indítunk a nők és a férfiak részére. Dej- táron, Bercelen, Érsekvadker- ten a szécsényihez hasonlóan szakosztályt szervezünk. — A legnagyobb járásból viszonylag kevés a megyei bajnokságban szereplő csapa­tok száma. — Ez így igaz. S ezzel mi sem vagyunk elégedettek. Ez bizonyos mértékig az alacsony minőségi sporttevékenységgel függ össze. Minőségi előbbre- lépést várunk a szécsényi at­létáktól. Jobban kell alapozni a szakosztálynak a nagyköz­ségben tanuló 1200 diákra. A megyei bajnokságban az em­lített labdarúgócsapaton kívül a nagylóci sakk-, az érsekvad­kerti és varsányi férfi-kézilab- dacsapat, a szécsényi és dejtári asztaliteniszezők szerepelnek. Ez valóban kevés, előbbre kell jutnunk. — Milyen a járásban a sportkörök szervezettsége? — Nem kielégítő. Egyik gon­dunk. hogy a falusi egyesüle­tek irányítói nem rendelkez­nek megfelelő sportvezetői ké­pesítéssel. Lelkesedés, jószán­dék. az ügybe vetett hit, amely motiválja ez irányú te­vékenységüket. Szeretnénk elérni, hogy az alapfokú sport­vezetői képesítéssel rendelkez­zenek a sportkörökben tevé­kenykedő vezetők. Több he­lyen nem fordítanak gondot a pártoló tagok szervezésére. Pe­dig azon túl, hogy emeli a sportkör saját bevételét, meg­felelő tömegbázist, erkölcsi hátteret biztosít az egyesület részére. — Kielégítő-e az egyesüle­tek anyagi ellátottsága? — A jelenlegi működéshez a forintok biztosítottak. Az előbbrelépéshez az egyesüle­teknek többet kell tenni a sa­ját bevételük növelésére: tag­díj, pályabelépő, társadalmi munkaakció. Van olyan sport­körünk, amelyik saját bevételt nem is tervezett. A gazdasági szervek, tanácsok nem zárkóz­nak el a sport támogatása elől. Amiben többet várunk, az a saját bevétel növelése. Annak a közösségnek, amely maga is erőfeszítéseket tesz a bevétel növelésére, van erköl­csi alapía támogatást kérni. — Milyen a felügyelőség kapcsolata a társszervekkel? — Járási szinten jó munka­kapcsolatot alakítottunk ki az MHSZ-, KISZ-szervezettel, az úttörőelnökséggel. Az a ta­pasztalatunk, hogy a községek is egyre inkább felismerik: egymást megértve, támogatva könnyebben előbbre lehet jut­ni. — Végezetül kérem, hogy szóljon a Balassagyarmat váro­si felügyelőséggel való kapcso­latukról. — Többrétű és eredményes az együttműködés. A városi atlétikai szövetség járási feladatok ellátását is magára vállalta. A mi labdarúgó-szö­vetségünk viszont a városi fel­ügyelőségnek is dolgozik. A járási szintű rendezvényeink­hez pályát, helyiséget biztosí­tanak. Több közös rendezvé­nyünk volt: tehetségkutató és mezei futóverseny. Tömeg­sport-megmozdulás, tovább­képzések — fejezte be nyilat­kozatát Domszky György járási sportfelügyelő. Szenográdi Ferenc Béke Kupa tekecsapat-bajnokság Az elmúlt napokban Szé­csényben rendezték meg a Bé­ke Kupa kisgolyós megyei te- kecsapat-bajnokságot. A ver­senyen öt együttes vett részt. Ami az izgalmakat illeti, az végig kísérője volt a ver­senynek. A szó szoros értel­mében fej-fej mellett, azonos bábudöntéssel, szoros ver­senyt vívtak egymással a te- kézók. Ezt az is igazolja, hogy az első és a harmadik helyezett csapat között mindössze egyet­len fa különbség volt. A győ­zelmet a hazai pálya előnyét élvező szécsényi csapat 207 fával, jobb utolsó „körered­ménnyel” nyerte, a szintén 207' fás endrefalvai gárda előtt. A mátraszőllősi tekézők 206 fá­val a harmadik helyen vé­geztek. Az élelmi szer-na <%\fkcvcfi- kcdclnii vállalatok ajánlatai készítsen fűszeres csőtésztát! Hozzávalók: fél kg csőtészta vagy spagetti, 5 dkg Ráma margarin, egy dl tejföl, egy evőkanál Delikát 8, egy kis fej hagyma, csipetnyi só, bors, majoránna. Forraljunk vizet a tésztának, ízesítsük egy evőkanálnyi Delikát 8-al. Közben reszeljük meg a hagymát, enyhén pi­rítsuk meg a Ráma margarinban, keverjük össze a majo­ránnával ízesített tejföllel és öntsük a csőtésztára, illetve a spagettire. Végül ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Húspótló jellegű, önálló ételnek és köretnek egyaránt kitűnő. NÓGRÁD - 1979. augusztus 26., vasárnap Az STC NB Il-es női kosarasai néhány nappal ezelőtt eredményesen szerepeltek a Szert Sándor-emléktornán. Ez­úttal Egerben mérkőznek a Dobó Kupa küzdelmein. Va­jon sikerül-e megismételni jó teljesítményüket? (Fodor Tamás felvétele) Vásároljon csőtésztát, spagettit! NAGYKERESKEDELMI VÁLLALATOK

Next

/
Thumbnails
Contents