Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

V ,c , Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD'MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF„ 178. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA Segíteni Aell a nógrádi «ménbányáazkodá» gond fain Sokkal többet. Jobban, hatékonyabban kell tenni Műtsahi tanáakosás a Nógrádi Szénbányáknál r A Nógrádi Szénbányák ak- haüzemei az idei esztendő el­ső fél évét meglehetős siker­telenséggel zárták. Szinte majd’ mindegyik teljesítmény­mutatójuk alatta maradt a száz százaléknak: nem tudták teljesíteni a minőségi, a vá­gathajtási, az árbevételi és a készletek csökkentésére vonat­kozó terveket, s így jelenleg a vállalat árbevételi veszte­sége meghaladja a 43 millió forintot. A mostani — júliusi hónap í— pedig még csak tetézte a nehézségeket. Olyannyira, hogy szinte sosem látott gon­dok jelentkeztek; amik ugyan nem katasztrofálisak, -de meg­oldásuk életbevágóan fontosa nógrádi szénbányászkodás helyzetének javításában. Az utóbbi évek jelentős gé­pesítése ellenére is az orszá­gos átlagtól messze elmarad­tak a teljesítmények; azonos gépre és létszámra viszonyí­tottan sem haladnak úgy a vágathajtások, s nem javul a szén minősége. A fél év so­rán — példaként — 30 ezer tonnával több meddő volt a szénben a kelleténél. Mindezek a gondok adták az alaptónusát annak a mű­szaki tanácskozásnak, ame­lyet tegnap a Nógrádi Szén­bányák felelős vezetőinek kép­viseletével Salgótarjánban tartottak; s amelynek negy­vennégy oldalas írásbeli je­lentéséhez elsőként Zsuffa Miklós igazgató, majd Szőke Barna gazdasági igazgatóhe­lyettes fűzött szóbeli kiegé­szítést/ Zsuffa Miklós hangsúlyoz­ta: a jelenlegi népgazdasági helyzet mindenkit önkritikus értékelésre késztet, s ennek túl kell lépnie az állandóan cs»k az objektív tényezőkre való hivatkozáson. Amikkel szembe kell nézni, de jobb szervekéssel és előkészítő munkával ennek elejét lehet venni. Nem elég csupán az intézkedéseket tudomásul venni — azokat maradéktala­nul végre is kell hajtani. Szi­gorú következetességgel kell fellépni "a vezetői munkában még mindig megnyilvánuló hiányosságok,, hibák, rossz módszerek ellen, hiszen csak ezek megszüntetésével for­dulhat jobbá a helyzet. A vállalat valamennyi dolgozó­jának áldozatos, kitartó mun­kája segítheti csak elő — a Nógrádi Szénbányák előbbre lépését Hiszen —, miként Szőke Barna gazdasági igazgató- helyettes is szólt róla — meg­engedhetetlen, hogy a munká­ra fordított költség néhol 200 százalékkal is meghaladja az árbevételt. Ez, ha a mirfo- séget nem képesek tovább fo­kozni, a vállalatnak súlyos veszteséget okozhat. Alapve­tő gond a szervezetlenség, s egy bizonyos — nem manap­ság kialakult — szemlélet, amely önkritikátlanul min­den eredménytelenséget az ob­jektív körülményeknek tu­lajdonít, függetlenítve ennek bekövetkezésétől önmagát. Akadnak — jócskán — te­endők a Nógrádi Szénbányák házatáján, hangoztatta a vi­tában felszólaló tizennégy fe­lelős vezető is. Akik közül többen — közöttük Kakuk Ernő vállalati munkaverseny­titkár, Nagy Gyula szénter­melési osztályvezető, Cserhá­ti József osztályvezető, Má­kos Nándor, a bányai pártbi­zottság titkára, és Korodi Sán­dor gépészeti osztályvezető — a meglevő hiányosságok felszámolására, a jobb, haté­konyabb, a még szervezet­tebb, a személyi felelősségen alapuló munka végzésére hívták fel a műszaki tanács­kozáson .megjelenteket. S rajtuk keresztül az általuk irányított valamennyi üzem dolgozóját. Csak így lehet a teljesítmények és bérek össz­hangját megteremteni, csök­kenteni a veszteségidőket és az utóbbi hónapokban igen­csak megnövekedett üzemen kívüli „balesetek” java részét. Nagyobb gondot kell fordíta­ni a gépek és berendezések működtetésére, hiszen csak az első fél év alatt több mint tizenhétmillió forintot köl­töttek ilyen célra. Tovább kell fokozni a balesetvédelmi előírások ellenőrzésének és végrehajtásának betartását, mert a hasznos tevékenység alapvető feltétele a biztonsá­gos bányaművelés. A műszaki tanácskozáson — főként Szőke Barna zárszavá­ban — igen sok olyan gond megoldására hívták fel a fi­gyelmet, amelyek alapténye­zők. Csak ezáltal realizálód­hatnak az éves tervek, s lesz nyugtalanság nélküli az elkö­vetkezendő idők nógrádi szén­bányászkodása. A szocialista képzőművészet új otthonáért A Szombathelyi Képtárépítő Egyesület munkájáról Ez év nyarán már harma­dik esztendeje működik a Szombathelyi Képtárépítö Egyesület, amelynek munká­járól és céljáról a Magyar Televízió Nézőpont című adá­sa is beszámolt idén tavasz- szal. Az eltelt idő alatt or­szágos társadalmi akció bon­takozott ki, jórészt létrejöttek azok a feltételek, melyek a képtárépítéshez szükségesek, és erősödött az érdeklődés a szocialista képzőművészet, mindenekelőtt Derkovits Gyu­la és Dési Huber István élet­műve iránt. Az egyesületnek több mint háromezer tagja és pártoló­tagja van — köztük Nógrád megyében élők is —, valamint 330 szocialista brigád vallja magáénak célkitűzéseit. Vál­tozatlanul megkapja Vas me­gye üzemeinek, intézményei­nek és szövetkezeteinek tá­mogatását is. A magyar kép­zőművészek és iparművészek — tudomásun:; szerint, néhány Nógrádban elő is — sorra ajánlják fel alkotásaikat. Nagy figyelemmel kíséri az egyesület munkáját az ifjú­ság. ennek egyik példája, hogy a Piramis együttes egyik hangversenyének bevételét ajánlotta fel a szombathelyi képtár építéséhez. Az egyesület továbbra is számit a budapesti és a me­gyei baráti körök munkájára, ilyen kör számos megyébe^ működik- Folytatják a tégla­jegyek terjesztését, értékesí­tését, amelyek 100—200—500 forint értékben vásárolhatók a Szombathelyi Képtárépítő Egyesület irodájában (Szom­bathely, Berzsenyi tér 1.). A képtár számláján csak­nem 30 millió forinttal ren­delkeznek. Ez már jelentős összeg, de egyúttal azt is jel­zi. hogy a társadalom (egyé­nek és közösségek, művészek és művészeti együttesek és mások) további támogatását is kell kérni. A megvalósí­tandó cél szépsége, az orszá­gosan egyedülálló vállalkozás nagysága megérdemli és bizo­nyára meg is kapja a továb­bi segítséget. Így különösen nemes és szép gondolat a vállalatok szocialista brigád­jainak az a szándéka. hogy kommunista műszakot vállal­tak és vállalnak a képtár ja­vára. Az elismerés hangján lehet szólni a szegedi Nemze­ti Színház vezetőinek és mű­vészeinek, három előadásuk bevételei felajánlásáról. az Országos Filharmóniának és a fővárosi előadóművészeknek felajánlásairól. Örömmel adhatunk tájékoz­tatást arról is, hogy a Ma­gyar Nemzeti Galéria ez év őszén Derkovits-emlékkiállí- tásnak ad otthont, amihez több színvonalas Vas megyei rendezvény is kapcsolódik. Aratási helyzetjelentés Keddre a hűvösebb éghaj­latú északi megyékben is végső stádiumához érkezett a kalászosok betakarítása, sőt Borsod és Nógrád megyéből, a búzaaratás, Komárom me­gyéből pedig a teljes aratás befejezéséről érkezett hír. Ezen a tájon különösen so­kat szenvedtek a vetések a mostoha időjárástól; tavaszi fagy, májusi aszály, majd bőséges csapadék károsítot­ta. illetve nehezítette a mun­kát. Borsodban, az ország leg­északibb vidékén, ahol csak- ne-o ea’ddőben ért be a ke- nyérnekvaló az alföldi me­gyékkel, több mint 30 napos megfeszített munkával ke­rült le a búza a földekről. Az esőszürieleket kihasználva gyakran éjjel is arattak, így sikerült a 60 000 hektárról jú­lius végére betakarítani a ter­mést. A szomszédos Kelet-Szlo- vákiából 70 vendégkombájn érkezett, s a baráti segítsé­get most 30 borsodi termelő- szövetkezet viszonozza arató­cséplő gépekkel. Nógrád me­gye mezőgazdasági üzemei­ben 374 kombájn fogyasztot­ta a 24 400 hektárnyi őszibú- za-vetést, s keddre letették /a munka gondját. Az aratás idején a sok eső miatt a gé­pek gyakran 3—5 órákat, sőt félnapokat is álltak. Eredményes fél esztendőt zárt a PÁVA Ruhagyár 2. számú, jánosaknai üzeme. Az üzem 33 szocialista brigádjának több mint 470 tagja járult hozzá ahhoz, hogy árbevételi tervü­ket 15 százalékkal túlteljesítsék. A termékek I. osztályú részaránya a tavalyi 97.2 szá­zalékról, 98,2 százalékra nőtt, a munkahibás selejtet — az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva — egyötödére sikerült csökkenteni. — bábéi felv. — Közös tennivalók Fiatalok és a népfront Jó eredmények, közösen megoldott feladatok fémjel­zik a KISZ-bizottságok, va­lamint a városi nagyközsé­gi népfrontbizottságok eddi­gi együttműködését. A fiata­lokra — friss látásmódjukra, energiájukra, jó ötleteikre — mindenképpen Szükség van a népfrontbizottságok­ban. A közéleti funkciókban, testületekben egyre inkább helyet kapna!? az ifjúsági mozgalomban már bizonyí­tott, arra rátermett fiatalok. A Salgótarjáni városi Ta­nács kilencvenkét tanácstag­jából harminc a fiatal. Ha a városi és nagyközségi nép­frontbizottságok testületéit vizsgáljuk, a számok azt mutatják, hogy a 'lelkes köz­életi munkát végzők közel negyven százaléka a fiatal generációhoz tartozik. Gyakran vetődik fel, hogy a gyermekgondozási sza­badságon levő kismamákat — legtöbbjük KISZ-tag — szükséges lenne jobban be­vonni a közéletbe. Termé­szetesen figyelembe véve, hogy alapvető feladatuk a gyermekek gondozása, neve­lése, de, körültekintőbb, jobb szervezéssel megoldha­tó, hogy több szabad idejük legyen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy Salgótarján­ban, Szécsényben, Hátságon, Nagybátonyban mutatkozik előrehaladás kismamaklubok szervezésében. Pásztón és Balassagyarmaton jól sike­rült kismamaankétokat szer­veztek, Nagybátonyban pe­dig csoportos beszélgetésre hívták meg például a fiatal cigányasszonyokat. Javult a népfrontbizottsá­gok és KISZ-bizottságok együttműködése, az alkotmá­nyos és közéleti feladatokkal kapcsolatos • tennivalókban. A népfron,bizottságok elő­adásokra hívták a közéleti funkcióba megválasztott fia­talokat, amelyeken isirierici- ték a tanácstagok jogait, kö­telességeit, az eljáiások so­kaságát, tágabb értelemben a tanácstörvény legfontosabb tudnivalóival ismerkedtek. Különösen jól végezték — népfront, tanács és KiSL közösen — mindezt Pásztóit, Szécsényben, Salgótarjánban és Nagybátonyban. A fiata­lok jól megállják helyüket választott hivatalukban, gyakran szólalnak fel lakás­ügyekben, szolgáltatásokkal, kommunális intézkedések­kel kapcsolatosan. A fiatalok szívesen vál­lalnak társadalmi munkát a környezetvédelem érdeké­ben. Dicséret illeti a szécsé- nyi, a pásztói és’a rétsági if­júságot a fásításért, parkosí­tásért. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében egyre több helyen építenek sport­pályákat, és a kertbarátkö.- röknek is számos fiatal tag­ja van. A példák azt mutatják, hogy összehangoltabb a vá­rosi és nagyközségi KISZ és a népfront tömegpolitikai tevékenysége. A hagyomá­nyos rendezvények mellett rendszerint közösen szerve­zik az összejöveteleket a március 15-i ünnepségre, VIT-vetélkedőkre, gyermek­napokra. Az együttműködésnek a régi, jó eredményeket ho- zo. oevált formái a további- UKoan is megmaradnak. Mind a KISZ, mind a nép­front külön figyelmet for­dít a gazdasági feladatok megoldására, amely ugyan­csak közös tennivalók so­kaságát v on ja maga után. Uj területet jelent a KISZ Műveit ifjúságért kónyvmű- veiódési akciója, amely ma­gában foglalja a honismeret, a helytörténet és az Olvasó népért mozgalom eddigi tennivalóit. Társadalmi összefogással biztonságunkért Kevés olyan foglalkozás van, melynél annyira fontos, életeket jelentő szerep jut az erőnlétnek, kondíciónak, gya­korlottságnak, mint a tűzol­tóknál. Ha felröppen a vörös kakas, másodpercek töredékén múlhat nagyon sok minden. Nincs idő erőlködésre, ügyet­lenkedésre./A fizikai erőt kü­lönböző tornatermi és sza­badtéri gyakorlatokkal szin­ten lehet tartani, vagy akár növelni is lehet, de a mentés sajátos mozdulatait, fogásait csak természetes környezet­ben. vagy annak lehetőleg hűséges másában saját íthat- ják el igazán, akik erre a hi­vatásra vállalkoznak. Salgótarjánban és Balassa­gyarmaton éppen ezért jelen­tős társadalmi összefogással tűzoltótan- és -versenypályát készítenek. A megyeszékhely létesítménye Baglyasalján, a 4-es busz fordulójától jó kő- hajításnyíra, irigylésre mél­tóan szép természet környe­zetben kapott helyet. A te­reprendezési földmunkák ja­varészt elkészültek. Gépi bér­munkával a lejtőből sík te­repet alakítottak ki. Már áll­nak körben a kerítés oszlo­pai. A mélyebb területeken szétterítésre vár a salak, amit a letermelt földért cserébe kaptak a tűzoltók. A kiképzé­si szünetben a tűzoltóság ál­lományának társadalmi mun­kájával készül el a pálya. A középső rész a fecskendő sze­relésének gyakorlását szolgál­ja. E körül a tűzoltóváltó fu­tópályája húzódik. Lesz még egy háromemeletes épületet jelképező mászófal, a műsza­ki mentés gyakorlásához egy házimitáció, gyakorlásra al­kalmas „üzemanyagtároló”. Ezeken kívül egy víztartály és egy kiképzési célokat szol­gáló tanteremnek használha­tó — faház kerül elhelyezés­re. így tehát nemcsak az ál­lami, hanem a községi ön­kéntes tűzoltók is hasznát látják a pályának. A balassagyarmati gyakor­lóterület a patvarci labdarú­gópálya mellett kapott he­lyet. A tereprendezés ott is kész, sőt már be is kerítet­ték. Mindkét létesítmény üze­mek, intézmények segítségé­vel születik. Hogy mást ne említsünk, Salgótarjánban a városi tanács, Patvarcon ter­melőszövetkezet biztosította a területet. A tűzoltók pedig tervezik, hogy a jövő évi já­rási és megyei tűzoltóverse­nyeket már az új pályákon bonyolíthatják le. I

Next

/
Thumbnails
Contents