Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-14 / 163. szám

♦ Maqyar- ro mán gazdasági kapcsolatok A magyar—román külke­reskedelmi forgalom 1960 és 1978. között több mint hat­szorosára növekedett. A két ország közötti árucsere a hat­vanas években lassan és visszaesésekkel, -a hetvenes­években viszont igen dinami­kusan fejlődött, Magvaror- szág és Romania eddig két tervperiódusban megkétsze­rezte kölcsönös szállításait, Az 1981—1985. évi terv­koordináció során reálisan a forgalom növekedési ütemé­nek mérséklődésével lehet számolni. Ennek egyebek kö­zött az az oka. hogy a követ­ező tervidőszakban még nem várható a gyártásszakosítás­ból és a termelési együttmű­ködésből származó kölcsönös szállítások jelentős növekedé­se. A két ország külkereske­delmi forgalmára tehát to­vábbra is a késztermékek cseréje lesz jellemző. Lázár György és Ilié Ver­dét kormányfői tárgyalásai­nak középpontjában Kádár Jánosnak és Nicolae Ceau- sescu'nak 1977. júniusában megtartott tárgyalásain elfo­gadott határozatok teljesíté­sének áttekintése állt. (MTI) Nicaragua: Vasárnap beiktatják az új kormányt San José-i jelentések szerint a nicaraguai nemzeti újjá­építés kormánya széles körű diplomáciai tevékenységet fejt ki: csütörtökön a Costa Rica-i Puntarenasban az öt­tagú testület képviselői ta­nácskoztak Rodrigo Carazo Costa Rica-i államfővel és Juan Jósé Scheverria köz- biztonsági miniszterrel. Car­los Andrés Pérez volt vene­zuelai elnökkel és Omar Tor- rijos panamai kormányfővel. A nicayaguai ideiglenes kormány szóvivője. Emanuel Espinoza a találkozó után ki­jelentette, hogy a megbeszé­lések „rendkívül pozitívak” voltak és az „új kormányt vasárnap fogiák beiktatni Managuában”. Egyéb részle­teket erről nem közölt. A szóvivő a továbbiakban arról tájékoztatott, hogy pén­teken San Jóséban az Andok- egyezmény (a Venezuelát, Bo­líviát. Ecuadort. Kolumbiát és Perut tömörítő paktum) külügyminiszterei összeülnek a nicaraguai helyzet megvitatá­sára. (Ez a bejelentés ellent­mond a Reuter angol hírszol­gálati iroda értesülésének, mi­szerint a paktum képviselői vasárnap találkoznak Cara- casban). Espinoza azt mond­ta. hogy a külügyminiszteri megbeszélés folytatása azok­nak a tárgyalásoknak, ame­lyeket a nicaraguai ideigle­nes kormány tartott az utób­bi napokban William Bowd- ler amerikai diplomatával, il­letve Costa Rica. Venezuela és Panama képviselőivel. A nicaraguai belső helyze­tet illetően az AP amerikai hírügynökség azt jelentette, hogy csütörtökön Managuá- ból 400 nemzeti gárdista és két katonai páncélos jármű indult el Leónba. A hírügy­nökség szerint ez azt jelzi, hogy a somozista hadsereg támadásra készül a Sandinis­ta front kezében . levő város körzetében. Az AP közölte azt is. hosv Somoza „valahol Floridában” vásárolta azt a hat darab T—28-as vadász­bombázót. amelyek közül ket­tőt a napokban láttak a ma- naguai repülőtéren. Ezt az értesülést a hírügynökség eav magát meg nem nevező kor­mányforrásból szerezte: a tá jékoztató szerint rövidesen megérkezik a nemzeti gárdá' nak a többi gép is. (MTI) Vezet a baloldal A bolíviai elnökválasztásokon egység (UDP) jelöltje vezet, a szavazatok nyolcvan száza- 25 ezer szavazattal előzi meg lékának összeszámlálása után Victor Paz Estessorót, a jobb- Hernán Siles Zuazo, a balol- .................. . , ... d ali és középbal pártokat, köz- kozep lranyzatu nemzetl for- tük a kommunistákat is tö* radalmi mozgalom (MMR) je- mörítő demokratikus és népi löltjét. Újabb megállapodásokat írtak alá jetunió újságnyomó papírból összesen 47 ezer, zsákpapírból 36 ezer, kartonból 91 ezer tonnát szállít Magyarország­kilowattóra villamos energiát, egyezményt. Ez az együttmű- s a Szövetség vezetéken már ködés nemesije a nálunk már 2.6 milliárd köbméter földgázt .működő szovjet berendezések (Folytatás az 1. oldalról.) zések és műszerek karbantar­tását segítő szovjet műszaki egyebek között 7,3 millió ton- kiszolgáló központok építésé- na kőolajat, 1,1 millió tonna hez szükséges területek bizto- kőszenet és kokszot, 6 milliárd sításáról kötött kormányközi nak. Ennek ellentételeként a magyar partner öt év alatt 55 000 tonna offszetpapírt, ,6 milliárd köbméter földgázt .működő szovjet berendezések 21 000 tonna cimkepapírt szál- síállít a Szovjetunió. A beho- műszaki ellátását, zavartalan lítanak a Szovjetuniónak. Ter- zatalnak mintegy egyharmada üzemeltetését segíti, hanem mészetesen a választékcsere gép és berendezés, amely je- lehetővé teszi a szovjet part- révén szállított szovjet termék lentős hozzájárulás küzlekedé- nerek fejlesztési terveinek, a csak egy része, 10—15 száza- sünk, iparunk, mezőgazdasá- még tervezés alatt álló újabb léka, amit egyéb kereskedelmi gunk korszerűsítéséhez, nagy- gépeknek és kontsrukcióknak beruházásaink megvalósításé hoz. Az ülésszakon megállapítot- István külkereskedelmi mi üzletkötések alapján vásáro- a megismerését is. Sárosi Sán- lünk a-szovjet partnerektől. A dorné könnyűipari és Török megállapodás alapján folytat­ják a kölcsönösen előnyös fák: mindkét fél kölcsönösen niszterhelyettes, illetve Jevge- gyértásszakosítást és bővítik fontosnak tartja, hogy az elő- nyin Szizov cellulóz- és papír- a papíripari műszaki-tudomá irányzott szállításokat mara. ipari és Leonyid Zorin külke- déktalanul és ütemesen telje- reskedelmi miniszterhelyettes, sítsék, s ennek érdekében köl- jegyzőkönyvet írt alá a papír- ..,íi" csönösen növelik erőfeszítései- ipari választékcsere megálla- Marini két. podás meghosszabbításáról. t^rrinök^helyittes^a'PartameS Az ülésszak befejeztével A Könnyűipari Minisztérium VadászLm/ten dfszebédet Simon Pál nehézipari minisz- és szovjet partnere, a cellulóz- vaaaszteimet>en aiszeoeaet tér és Török István külkeres- és papíripari minisztérium kedelmi miniszterhelyettes, 1971 óta ötévenként rögzíti a illetve Leonyid Kosztandov gyártásszakosítási és válasz­vegyipari ' miniszter jegyző- tékcsere-együttműködés elő­könyvet írt alá az agrokémiai irányzatait, irányait. Ezúttal ken délután elutazott hazánk­egyezmény bővítéséről. Házi írták alá az 1981—85 évekre hói. Búcsúztatására a Ferihe- Vencel kü‘lügyminiszter-he- szóló megállapodást, amely 8yi lyettes és Leonyid Zorin kül- szerint a két fél egyaránt 39,4 kereskedelmi miniszterhelyet- millió rubel értékű papírter­tes a kölcsönös kereskedelem- méket szállít partnerének. A ben szállított gépek, berende- választékcsere alapján a Szov­nyos együttműködést. A kormányközi bizottság 23. adott, amelyben részt vettek a két küldöttség tagjai és szak­értői. A szovjet küldöttség pánté repülőtéren megjelent Marjai József, Simon Pál és Soltész István. Ott volt Vla­gyimir Jakovlevics Pavlov is. (MTI) Csapatkivonás Ugandából Megkezdődött a tanzániai katonai egységek kivonása Ugandából. Hírügynökségi jelentések szerint az első kon' tingens kedden hagyta el Ugandát, csütörtökön pedig a fővárosban rendezett ünnepé­lyen újabb 1500 fős csopor­tot búcsúztattak. Ismeretes, hogy az Amin-rendszer fölszá­molására szövetségre lépett ugandai emigráns erőkkel együtt tanzániai csapatok is érkeztek a kelet-afrikai or­szágba és jelenlétük döntő volt az Amin had^prege fölött aratott győzelemben. A csapatkivonás üteméről részletek nem ismeretesek: nyugati hírügynökségek úgy tudják, hogy mintegy 40—45 ezer Janzániai katona állomá­sozik Ugandában. Helyi for­rások valószínűnek tartják, hogy egy részük biztonsági okokból továbbra is Ugandá­ban marad. A „Vörös Brigádok” ter­rorszervezet nevében telefo­non közölték az „Ansa” hír- ügynökséggel, hogy ;,kivégez­ték Antonio Varisco ezre­dest, mert Alberto Dalia Chievs csendőrtábornok „jobb keze”- volt. A tábornok már több mint egy éve a kü­lönleges terroristaellenes csoport vezetője. A csoportot tavaly közvetlenül Aldo Mo- ro elrablása után hozták lét­re. SOARES KIÚTJA Mario Soares kiutat indítványoz a portugál alagútból.1 Olyan kabinet megalakítására tett javaslatot Eanes államfő­nek, amely a szocialistákon kívül a 37, úgynevezett független szociáldemokrata képviselőre támaszkodna. A magát „füg­getlen szociáldemokrata egyesülésnek” — és nem pártnak! — nevező csoportosulás szembe helyezkedett Cameiróval, a szociáldemokraták vezérével, elhatárolta magát a párt jobb­oldali politikájától és önálló frakcióként vesz részt a por­tugál törvényhozás munkájában. Vajon hoz-e — hozhat-e — eredményt Soares elképze­lése? Ami a parlamenti matematikát illeti, a javaslat értel­mében a koalíció csekély többséget élvezhetne. A szocialis­ták 102 képviselőjével egyetemben a 263 tagú parlamentben 1,39 voks elegendő ehhez. Más kérdés, hogy a koalíció meg­felel-e a portugál választók igényeinek, s a javaslat egy­bevág-e az egyre inkább jobbra tolódó államvezetés irány­vonalával? Nehéz megválaszolni az első kérdést. Kétségtelen ugyan­is, hogy Soares esetleges új kabinetje Nobre da Costa és Mota Pinto nyíltan jobboldali politikát folytató kormányá­hoz képest „visszalépést” is jelenthetne az alkotmány garan­tálásához, a „vörös szegfűs forradalom” vívmányainak vé­delméhez. A feltételes mód azonban nem véletlen: ma már a szocialista párt is eltávolodott azoktól az eszméktől, ame­lyek mellett 1974. áprilisa után elkötelezte magát. Ha koalí­cióra lép a „független szociáldemokratákkal”, óhatatlanul engednie kell irányukban. Márpedig a Carneiro pártjából kivált csoport valamennyi képviselője többé-kevésbé a lisz- szaboni tőkéskörökhöz kötődik. Ha azonban a portugál közvélemény józanabbik felének felteszik a kérdést: idő előtti választásokat vagy újabb Soa- res-vezette koalíciót kívánnak-e. alighanem egyértelműen az utóbbi mellett,döntene a többség. Az előbbre hozott válasz­tásokat — a jobboldali pártok kivételével — mindenki sze­retné elkerülni. Legfőként a szocialisták, akiknek tömegbá­zisa az utóbbi években számottevően megcsappant, s joggal tartanak attól, hogy a relatív többséget nem tudják meg­szerezni. Eanes államfő szemmel láthatóan nehéz döntés előtt áll. Az országban egyre nyíltabban lép föl a jobboldal, s a tábornok-elnök csekély jelét mutatja annak, hogy ezt az irányzatot [megállítsa. A portugál kommunisták ugyancsak helytelenítik az előbbre hozott választásokat, s minden le- het.séges eszközzel támogatnák egy stabil kormány megala­kítását. Mint Alvaro Cunhal, a PKP főtitkára kijelentette: készek a szocialistákkal és az ország más demokratikus erői­vel, valamint az államfővel minden lehetőséget számba ven­ni, amely a jelenlegi válságból kiutat mutat. Soares számára a PKP álláspontja is fontos tényezővé válhat. De csak abban az esetben, ha hajlandó elfogadni a portugál kommunisták külső támogatását a parlamentben. Ha egyáltalán létezik kiút a lisszaboni alagútból, ez kínál­koznék a legkedvezőbbnek. Gyapay Dcncs ANKARABAN Gerillák elfoglalták az egyiptomi nagykövetséget ' Négy ismeretlen fegyveres pénteken elfoglalta Egyiptom ankarai nagykövetségét. Túszul ejtették a követségen tartózkodó húsz embert, köz­tük a nagykövetet. A diplo­máciai képviseletet őrző török rendőrt és a biztonsági szol­gálat tagját a támadás során megölték. A támadók és a török kar­hatalmi szervek között a tűz­harc még egy óráva.l a követ­ség elfoglalása után is folyt. A diplomáciai képviselet épü­letét katonák és páncélozott járművek vették körül, fölöt­te helikopterek lebegtek; A környező utakat lezárták. A .stratégiai fegyverkezés veszélyes spirálját megállító SALT—II. egyezmény életé­ben rendkívül fontos és koc­kázatos időszak következik. A Bécsben Brezsnyev és Car­ter által aláírt egyezmény, nemcsak a szocialista orszá­gok és 1— Kínától eltekintve — a „harmadik világ” orszá­gainak támogatását élvezi. Az egyezmény pozitív jelentő­ségét elismerték az összes fejlett nyugat-európai tőkés­országok. Ezen az sem vál­toztatott hogy némelyekben -(így például Angliában) az általános politikát tekintve a megelőzőnél lényegesen jobb­oldalibb, konzervatívabb kor­mány vette át a hatalmat. A SZENÁTOROK KEZÉBEN Némi leegyszerűsítéssel azt lehet mondán!, hogy' a SALT —II egyezmény sorsa (és ez­zel a még szélesebb körű SALT—III irányába történő átmenet ügye) az amerikai szenátus kezeibe van letéve. Az Egyesült Államok tör­vényhozására ily módon óriási felelősség nehezedik. A jelen­legi világpolitikai helyzet egyik legizgalmasabb prob­lémája, hogy az egyezmény ratifikálásának, jóváhagyá­sának vitája, amely a megfi­gyelők szeri'nt októberig is el­húzódhat — milyen ered­ménnyel végződik. Elöljáróban hangsúlyozni • WASHINGTON: Szembesítés a SALT—ll-vel kell: a szovjet álláspont az ügyben teljesen jvilágos. El­ső ízben maga Brezsnyev hív­ta fel a figyelmet arra, hogy a Bécsben aláírt egyezmé­nyen nem lehet változtatni. Majd utóbb Gromiko kül­ügyminiszter is kifejtette teljes részletességgel a szov­jet álláspontot. Ez a magatartás teljesen logikus. A SALT—II egyez­mény ugyanis csaknem hét- esztehdeig tartó tárgyalásso­rozat szülötte. Ráadásul a je­lenlegi amerikai adminisztrá­ció (élén Carter elnökkel és Brzezinski nemzetbiztonsá­gi főtanácsadóval) 1977-ben az elnöki periódus kezdetén a SALT-ügybén rendkívül negatív magatartást foglalt el. Szakítottak a Brezsnyev és Ford elnök között létrejött vlagyivosztoki megállapodás alapelveivel és olyan új, meg­közelítési módot dolgoztak ki, amely egyoldalú előnyöket biztosított volna az Egyesült Államoknak. Mindez azt jelentette, hogy az 1977. elejétől 1979. nya­ráig tartó tárgyalássorozat­ban amerikai részről távolról sem „galambok” vettek részt. Az egyezmény technológia­ilag rendkívül bonyolult, 2 NŐGRÁD - 1979. július 14. szombat nagy katonai és tudományos felkészültséget igénylő ren­delkezéseit amerikai részről a Pentagon legilletékesebb szak­értői tárgyalták meg, illetve vizsgálták át és az amerikai „katonai establishment” fe­lelős vezetői minden egyes ponton érvényesíthették ál­láspontjukat. így jött létre a redkívül kényes és kiegyen­súlyozott kompromisszumot tükröző SALT-szerződés, amelynek a szó legszorosabb értelmében minden egyes sza­vát külön mérlegre tették és azt természetesen nem csak a szovjet, hanem az amerikai katonai szakértők is szinte nagyítóval vizsgálták. VÁLTOZTATÁS NÉLKÜL Ilyen körülmények között teljesen logikus az a szovjet álláspont, hogy a kompro­misszum re'ndkívüli ki­egyensúlyozottsága miatt a legkisebb változtatás is „meg­ölné” , a SALT1—II egyez­ményt. Jellemző, hogy maga Carter, 'sőt a közismerten ke­mény vonalat képviselő Brze­zinski is elismerték: a szená­tusnak úgy kell ratifikálnia a SALT-egyezményt, ahogyan azt Bécsben aláírták. Tehát, változtatás nélkül. Carter és az amerikai ad- mi’pisztráció pi'oblérnája lé­nyegében belpolitikai jellegű. A Watergate-ügy óta ugyan­is az amerikai szenátus fél- ténkenyen ügyel az alkot­mányban biztosított jogaira és elveti a túlságosan erős, végrehajtó hatalom, az úgy­nevezett „birodalmi elnök­ség” gondolatát. En’nek kö­vetkeztében (eltekintve az enyhülés olyan megátalko­dott ellenfeleitől, mint Jackson szenátor és csoport­ja a demoScratapárt jobbszár­nyán, vagy a republikánus párt Reagan és Goldwater nevével fémjelzett szélső­jobb szárnya) számos közép­utas szenátor is „köteles­ségének érzi” a Bécsben alá­írt SALT—II kritizálását. Előre kell bocsátani: a sze­nátorok elsöprő többségének egyszerűen nincs is elég ka­tonai szakértelme ahhoz, hogy a rendkívül bonyolult meg­állapodás részleteihez ér­demben hozzászólhasson. A LEGNAGYOBB KOCKÁZAT . Éppen ezért a veszély nem is a SALT—II. szerződés frontális ■ elutasítása — ha­nem az. hogy megfelelő is­meretekkel 'nem rendelkező szenátorok tucatjai (egyéb­ként alkotmányos jogukkal él­ve) úgynevezett „módosítá­sokat” javasolnak az egyez­ményen. Ijz a legnagyobb kockázat, S nyíltan meg kell monda­ni: e pillanatban a SALT- egyezmény változatlan for­mában történő ratifikálásá­nak még nincs meg a szük­séges kétharmados többsége, az amerikai szenátusban. A Szovjetunió természetesen a legnagyobb felelősséggel kö­zelíti meg ezt a problémát. Erre vall, hogy Byrd szená­tor, a demokratapárti többség vezetője szovjetunióbeli út­ján egy és háromnegyed órán keresztül Brezsnyevvel, majd több mint két órát Gromiko külügyminiszterrel tárgyalt. Emellett a szovjet szakértők, széles körével is konzultált és részletes felvilágosításokat kapott az általa feltett kér­désekre. A'Szovjetunió tehát a ma­ga részéről minden erőfeszí­tést megtesz, hogy a szená­tus vezetői birtokában legye­nek az objektív tényeknek és módjuk legyen egyetérteni a saját elnökük által is aláírt okmánnyal. A helyzetet per­sze bonyolítja, hogy Carter elnök más természetű, gazda­ságpolitikai és energiaügyi nehézségei miatt a szenátus hangulata feszült és az elnök enyhén szólva nem áll nép­szerűsége magaslatán. Nyil­vánvaló azonban, hogy az emberiség sorsát és létkérdé­seit érintő egyezmény jóvá­hagyása nem függhet belpoli­tikai és hangulati kérdések­től. Erre az Egyesült Államok szenátusának is rá kell éb­rednie. A rendőrség és a török rá­dió jelentése szerint a táma­dást palesztin gerillák követ­ték el. A rádió közleménye szerint Ecevit miniszterelnök és Ha­san Fehmi Günes belügymi­niszter a helyszínre sietett, hogy irányítsa a követséget megszálló csoporttal folyta­tandó tárgyalásokat. A bel­ügyminiszter különleges köz­vetítőcsoportot állított1 föl. A gerillák az ankarai rá­dió szerint állítólag azt köve­telik, hogy Törökország ismer­je el a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezetet és szakítson meg minden kapcsolatot Egyiptommal. - Jelentések sze­rint a követeléseket tartal­mazó cédulát arabul írták. A török külügyminisztéri­umba kérették Szíria, Irak, Kuvait és Líbia nagykövetét, mert a nagykövetség túszsze­dői áiiítólag repülőgépet kér­tek és valamelyik említett or­szágba, vagy más iszlám or­szágba akarnak menekülni. A török karhatalmi szervek óvintézkedésként körülvették Izrapl ankarai nagykövetsé­gét Az ankarai akciót a „Pa­lesztin Forradalom Sasai el­nevezésű szervezet hajtotta végre az áruló egyiptomi re­zsim nagykövetsége ellen” —, közölte a Reuter bejrúti tudó­sítójával egy ismeretlen tele­fonáló. Mahmud Labadi, a PFSZ szóvivője ezzel kapcso­latos nyilatkozatában leszö­gezte, hogy. szervezetének semmi köze a nagykövetség elfoglalásához. Hasonlóan nyilatkozott a George Habbash vezette Palesztinái Népi Fel- szabadítási Front szóvivője is. Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök ennek ellené­re telefoninterjújában azt fej­tegette, hogy Kairó minden­képpen a PFSZ-t tartja fele­lősnek az akcióért. Kilátásba helyezte, hogy az egyiptomi hatóságok rendkívül kemény és elrettentő ellenakciókhoz folyamodnak a palesztinokkal szemben, ha az ankarai nagy- követségen bárkit bántódás ér. A helyzet rendkívül feszült, bár a lövöldözés délben meg­szűnt, s közben lejárt a túsz­szedők által megszabott má­sodik határidő is, de nem tör­tént semmi sem. • (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents