Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

Üj gyógyszertárral, gazdagodott Tar. A közel kétmillió forintos épületben lakás is helyet kapott. Háttérben — balról — a volt régi bérelt épület. szolgálati Pincér, szakács, üzletvezető a vendéglátókkal Kicsi az adag, meleg a sör, sebb, gondosabban hideg a kávé, híg a leves, fogásokat, nagyobb piszkos ' az abrosz. Ezek a vendég örökzöld panaszai. De miért örökzöldek? Javíthatat­lan a vendéglátás? készített tisztasá­got. Ezeket a kívánságainkat a minisztériumi vezetők nagy nyomatékkai közvetítették a szakma dolgozóinak. A válasz: kevés a munkáskéz a kony- Amikor a csaló, sőt az hákon, a szakmunkásképzőből egészséget is veszélyeztető kikerülő fiatalok nagy része egy-két vendéglátóhely a Kék szerény képességű (az általá- fértyben is helyet kapott, a n0s iskolát végzetteknek nem társadalmi felzúdulás hatá- a színe-java választja ezt a sara új ötlettel állt elő_ a pályát), olykor, akárcsak a szakmá legfőbb vezetősége: háziasszony, az étterem sem közvetlen eszmecserét kellene jut hozzá minden szükséges rendezni a vendéglátás dől- nyersanyaghoz, a II. és III. gozóival. .Minisztériumi főosz- osztályú helyek többségében tályvezető és felszolgáló pár- pedig olyan nagy a forgalom, beszéde... Hátha világosabbá hogy amiatt is nehéz tiszta­ságot tartani. Nyilvános WCrk hiányában a vendéglátóhelyek használják a járókelők, többen térnek be ebből a célból az üzletekbe, Válik, mi a teendő? Négy értekezletet tartót- mellékhelyiségeit tak, valamennyire . 300—300 _ _e.,_,JÍ,_ r«ui. d olgozót hívtak meg, még' hozzá úgy, hogy mindem fajta min?amennyien enni^n?jár- uzlet, etterem, borozo, gebmes , . J kisvendéglő, eszpresszó, bár etb. képviselve legyen. Mindez természetesen nem , csupán kifogásként, hanem TÖBBET ÜL AZ IRODÁBAN magyarázatként hangzott el, amit egyik-másik felszolgáló Az egyik meghívott azért ígérettel is megtoldott, elmondta: a vendéglátás De a magyarázatok sem pusz­dolgozói naponta 5 forint 90 tába kiáltott szavak; a minisz- fillér értékben étkezhetnek tériumi vezetők az eddiginél munkahelyükön: ennyit írnak jobban figyelnek; mi az, ami jóvá ez üzletnek. Csakhogy a a színvonal emelését akadá- lconyha, az étterem dolgozói ]y0zza, és keresik — a kive- általában nem a számukra z^tő utat. készített menüt fogyasztják ezen aligha csodálkozhatunk —, ezért hiány keletkezik. Legalábbis akkor, ha -ezt a NEM JAVÍTHATATLAN ... „ . , ..... _ Egy értekezletsorozattól hiányf nem takarítják^ meg ^ a természetesen nem változik Cigányok ’ a falu szélén A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban körülbelül negyedmillió cigány szárma­zású állampolgár él. A szoci­alista állam sokoldalú segít­séget nyújt nekik lakás-, foglalkozási és gyermekneve­lési problémák megoldásában. S, hogy a segítségnek milyen eredményei lehetnek, arra jó példa Drienovec. A Csehszlovákia keleti csücskében fekvő kis falu 1800 lakosa közül 270 ci­gány származású. Ä falu szélén, az egykori putrik helyén ma szép csa­ládi házak állnak, téglából építettek, egy egész utcára- való. A cigánylakosság problé­máinak megoldását az alap­nál kezdték: a lakáskérdés­nél, a foglalkoztatottságnál és a gyermekek iskoláztatásá­nál. Mindenekelőtt — fel­használva a ’ szocialista ál­lam segítségét — nekiláttak a kunyhósor felszámolásának. Az állam megvásárolta a putrikat, s ma már mind­egyik helyén kész vagy épü­lőben levő téglaház áll. A tu­lajdonos a kunyhóért 3—9 ezer koronát kapott, továbbá egyszeri állami segélyt és tel­ket a tanácstól — ezzel el­indult az építkezés. Az utcán, amelyet két ol­dalról a cigánylakosság új házai szegélyeznek állandó a nyüzsgés. A férfiak a mun­kából térnek haza, a gyere­kek — amikor nincsenek is­kolában — játszanak. Mi­helyt megáll egy látogató, azonnal körülveszik és min­dent szívesen elmesélnek. vendégeken. Természetesen megtakarítják — íme, a kis adagok egyik magyarázata. A megoldás alighanem a kiala­meg a szakma — és a ven­dég! — kritikus helyzete. Kü­lönösen nem a vendéglátásé, megoiaas aiignanem naa- ahol a bajok megszüntetéséhez kult gyakorlat valamiféle le- annyira nélkülözhetetlenek bi­zonyos emberi momentumok is. A pincér figyelmességét, a galizálása, annál is inkább, mert az érvényben levő, ám formális normát ráadásul bo­nyolult módon adminisztrálni is kell. T(HV Mátranovákon Szoros küzdelem kei korcsoportban A sorkötelesek, a kiszolgált katonák jól tudják, hogy a hadseregben minden lehetsé­ges fogalom, tárgy nevét rö­vidítik. Ezt a gyakorlatot követi a Magyar Honvédelmi Szövetség is. amelynek me­gyei vezetősége a minap ren­dezte meg a THV-t. vagyis a tartalékosok honvédelmi ver- senvét —• Mátranovákon. Nógrád és Heves megye tartalékos tisztjei. tiszt- helyettesei közösen verse­nyeztek a több mint 100 ezer forint értékben az esemény­re elkészült lőtéren, a nagy múltú, hajdani bányásztaién il­lést körülölelő dombok, lan­kák között. Az első nap idő­járása kegyeibe fogadta a versenyzőket, a második na­pon azonban már hűvös szél. alapos zuhé zavarta a „me­netrendszerű” lebonyolítást, de a szervezők és a verseny­zők — szó szerint is — hő­siesen állták a sarat. A két megye tartalékosai­nak honvédelmi versenyét a bányatelepd művelődési ház szabadtéri színpadán Szeder­jes! Barnabás, a Magyar Hon­védelmi Szövetség Nógrád megyei vezetőségének titkára nyitotta meg. A huszonhat csapat résztvevőit és a ven­dégeket, házigazdákat köszön­tő szavaiban hangsúlyozta a verseny fontosságát, az el­méleti és. gyakorlati honvé­delmi ismeretek biztos bir­toklásának jelentőségét. Kü­lön elismeréssel szólt Mátra- novák politikai, állami és gazdasági vezetőinek készsé­ges támogatásáról, amely a rendezvény előkészületeiben, szervezésében mindenkor megmutatkozott. A Ganz- MÁVAG helyi gyáregységé­nek szocialista brigádjai, a község fiataljai léUádsmere- tes, dicséretes munkát végez­tek a tíz lőállásos lőtér elké­szítésében. melyet Molnár Mihály, a gyáregység vezető­je avatott fel és adott át használatra. Nemes gesztus­nak tekinthetjük, hogy az új lő- teret elsőként a vendég He­ves megyeiek vehették bir­tokba. A verseny során hárem csa­pat vezetőjétől tudakozódtunk felkészültségükről, várható esélyeikről. Valamennyien már hetekkel ezelőtt nagy elszántsággal készültek a nemes versengésre, amely­nek témaköreiből csupán íze­lítőt adhatunk. Szerepeltek például időszerű katonapoli­tikai és tereptani ismeretek, puska- és pisztolylövészet, fi­gyelőőrs-tevékenység. kézi­gránátdobás, szennyezett te­repszakasz leküzdése. Árva József tartalékos had­nagy Eger városát képviselte, s kisebb-nagyobb erőpróbá­A II. korcsoport salgótarjáni győztesei cclfelderítcs köz­ben (Herényi László, Szabad Sándor csapatvezető cs Ora- vecz Gyula). " (Dánok Ernő felvétele) kon már 18 alkalommal veU részt, közte két ízben orszá­gos versenyen. Csapata a megyei bajnokságot korábban már kétszer megnyerte. — Mi „hozza el” olyan hű­ségesen az ilyen jellegű ver­senyekre? — Mindig szerettem a tár­saságot és itt igazán ió kol­lektívát találok. Meg aztán szeretem kipróbálni a szelle­mi. fizikai erőmet, s egv hon­védelmi verseny erre is re­mek lehetőséget tartogat. Ne­kem' kitűnő szórakozást nyújt, A karancskeszi Komhánvi József a helyi építőipari szö­vetkezet szakmunkásaival. Zsidai Gyulával és • Egyed Bélával együtt versenyzett. Tartalékos tisztek valamenv- nyien. s nyolc éve alkotnak egy csapatot. — A jársi versenyt meg­nyertük — mondja Romhá- nyi József —. ígv mindvégig nagy volt a feszültség ben­nünk. Még a verseny előtt is az elméleti tudnivalókat böngészgettük. A kisbérényeiek csapata — Boros János.* Farkas István és Gerendái Sándor ■— Két fegyvernemet egyesit.; Boros János tizenegv-néhány évvel ezelőtt a harckocsizóknál. két társa a karhatalomnál szol­gált. — Jól összeszoktunk az MHSZ-ben — mondja Boros hadnagy, a csanatkaniténv. aki civilben a költségvetési üzem v»7etőie. — Községünk­ben MHSZ-khtb működik, a .művelődési ház. adott neki helyet. Ttt folvik a sorkötele­sek előkészítése, a tartaléko­sok oktatása. Az utóbbi ép­pen a télen zailott, úgv hoev a lárási és most a megyei verseny jó alkalom Wt a tanultak - felmérésére. És ne­künk — nem akarok nagy szavakat használni, de a ha­za is megköveteli —. hiába Szereltünk le. tanulnunk kell. mert a technika állandóan fejlődik, s ha egv kicsit is becsüljük magunkat, akkor könnyen belátható: nem,ma­radhatunk le! A kétnapos versenyen az alábbi eredmények születtek. A Heves megyei csapatok kö­zül a II. korcsoportban (35 éven felüliek) a gyöngyösi já­rás csapata szerezte me? a bajnokságot, az I. korcsoport­ban ugyanez a járás avatott bajnokokat.. Nógrád bajnoka a II. korcsoportban Salgótar­ján város, az I. korcsoportban a salgótarjáni járás csapata lett. Az előbbi kategóriában dobogós helyet szereztek a salgótarjáni és a pásztói já­rás versenyzői. áz< utóbbiban Salgótarján város és a balas­sagyarmati járás tartalékosai jeleskedtek. A verseny rendezésének fe­lelőse Andó József, az MHSZ megyei vezetőségének utó- képzési előadója a nemes versengésről mondta: — A részt vevő vendégek és szemlélők körében az a vélemény alakult ki. hogy a két megve tartalékosainak honvédelmi versenye jó fel- készültségről és tettrekészsé“- ről tanúskodott, a csapatok kiélezett, szoros küzdelemben diadalmaskodtak a másik fe­lett. Alig néhány pont válasz­totta el egymástól a különbö­ző helyezetteket. Némelyek több számban is maximális pontot gyűjtöttek. Köszönet a felkészülésért, az igyekeze­tért a csapatoknak, a minket sesítő mukásőröknek. a tár­sadalmi utókéozési bizottság tagjainak. A sikerben mind* annviuk közös munkája H»n- ne van. (ok) Adminisztráció... Erre hi­vatkozva számos étterem ve­zetője többet ül az irodában, mint amennyit a vendégek szakács tisztaságszeretetét, az üzletvezető mindenre kiter­jedő gondosságát csak lassan lehet előcsalogatni. A párbeszédek azt a meg­győződést is tükrözik, amely között tölt. Pedig szemmel szerint a vendéglátás nem kellene tartania a konyhát, az javíthatatlan, de feltétlenül áruátvételt, a felszolgálást, javításra szorul. Szólhatnánk a neki kellene elsősorban ügyel- fr;ss> a már az idén elért nie arra, hogy a vendégek jól eredményekről — például át­érezzék magukat. Ehhez ott ról, hogy több a tejből, tej- kell lenni a „placcon”, halta- termékből készült étel, hogy ni, mit mond, látni, mit tesz országszerte megjelentek a a felszolgáló, hogyan és gyermekmenük is: kis adag, mennyit számol. Tehát: csők- kicsiknek való, olcsó ételek, kenteni az adminisztrációs hogy a mellékhelyiségek tisz- munkák _ mennyiségét — ez is tántartása érdekében ösztönző egyik módja a vendéglátás ja- anyagi rendszert vezettek be vitásának. —, ám jobb lenne, ha a ven­dégek nem az újságból, ha­nem saját tapasztalatból ér­tesülnének a kedvező változá- Szeretnénk . változatosabb sokról, ét'anokat, bővebb és korsze­rűbb ételválasztékot, íze- g. zs. NAGYOBB TISZTASÁGOT Viharmodellek A föld felett minden má­sodpercben egyidejűleg mint-' egy 1800 vihar van. Ezt a leningrádi geofizikusok eav csoportja állapította meg több éves me"f így elések után. A megfigyeléseket azért folytat­ták, hogy a vihartevékenység matematikai modelljeit kidol- gozhássák. A mérések azt mutatiák. hogy a földön a legtöbb vihar 19 és 20 óra között van. Megkérdeztük Mi ért méltatlankodnak Romhányban ? Romhányi olvasóinktól kap- — nagymarosi rekeszes 18 tunk levelet a minap, amely- Ft/kg, egyéb fajta rekeszes 16 ben a málha felvásárlási ára Ft/kg. miatt méltatlankodnak. Leve- Ezen áraink a MÉM, valamint lük nyomán kapcsolatot te- a Konzervipari Vállalatok remtettünk a Budapesti Kon- Trösztje által kiadott egységes zervgyár termeltetési osztá- árai országos szinten. - iyával, ahonnan az idei ár- 1979. április 5-én ezen fel­változásról a következő felvi- vásárlási árakat országosan tagosítást kaptuk: megváltoztatták. A MÉM ke­Romhányban egyéni tér- reskedelmi főosztálya 1979. melőkkel termékértékesítési április 8-án kelt 20.590/79. át- szerződést kötöttünk 1978 de- iratában a gyorsfogyasztásra cemberében. Szerződésünkben alkalmas málna felvásárlási az alábbi árak szerepelnek: arányainak növelése érdeké­— nagymarosi gurulós 22 ben az 1979. évi málnafel- Ft/kg, egyéb fajta gurulós 19 vásárlási árakat az alábbiak- Ft/kg. ban módosította: nagymarosi fajta extra gurulós 29.— Ft gurulós 23.— Ft rekeszes 19.— Ft egyéb fajták 25.— Ft 20 — Ft ‘ 17.50 Ft lémálna egységesen 16.— Ft A MÉM által feleméit fel- készterméke csak neki teszi vásárlási árakat termelőink- lehetővé, hogy a fenti minő­kel szerződésmódosításként ségű málnát vásárolja. Kon­dásban közöltük. Az extra z.ervgyárak csak gurulós , és egyéb minőségű fajtát vásá­rolhatnak fel — fejeződik hé gurulós minőség kizárólag csak az Országos Hűtőipari Horváth József termeltetési Vállalatra vonatkozik, mivel osztályvezető tájékoztatója. MADÁRDAL táj szólás ha n Meglepő .eredményre jutott a madártan tudománya azo­nos fajú, de különböző tája­kon élő madarak hangjának összehasonlításával: az éne­kesfajok dalában, akár az em­beri beszédben, táji változá­sok, dialektusok lelhetők fel. Egy-egy tájszólási terü­leten belül a faj valameny- nyi hímje azonos „tájszólás- ban’" f nekel, a különböző ré­giókban viszont, "énekük olykor erősen eltérő. Magnószalagon rögzített hangjaik visszajátszásával megállapították, hogy min­den hím különbséget . tesz faja énekén belül a saját és az idegen dialektus között, és a saját tájszólásban hal­lott énekformára jóval haté­konyabban reagál. A tájszó­lási terület néha nagyon ki­csiny, mindössze néhány négyzetkilométer, és a szom­szédos tájszólási terület fe­lé olykor igen éles a határa. Ellentétben a korábbi fel- tételezésekkel, úgy tűnik, hogy a táji dialektus felisme­rése a madárnak nem örö­költ, hanem szerzett képessé­ge, amely azonban szorosan kapcsolódik örökölt tulaj­donságokhoz is. A fiátal ma­dár a fészek elhagyását kö­vető néhány hónap alatt ta­nulja meg élete egész dal­készletét, mégpedig a közelé­ben élő felnőtt fajtársaktól. Ekkor még szülőhelye köze­lében tartózkodik, így az ar­ra jellemző dialektust sajátít­ja el. Ezzel viszont be is zá­rul körülötte a világ :• más tájszólásrégiók fajtársla­kói nem fogadják be, mivel eltérő éneke miatt idegen­né« tartja«. Feltehető, hogy a tájszólás szerepe a szaporodásban a legfontosabb. A tojók a hí­mekhez hasonlóan felismerik saját lakóhelyük énekdia­lektusát, és csak az ilyen di­alektusban éneklő hím ud­varlását fogadják el. Dél- ameriKal pintye« esetéOen azt figyeltek meg, hogy a di- alektusrégiök határai meg­lepő pontossággal esnek egy­be élőhelyük szerkezetének változásaival. E megfigyelés alapján a tájszólás biológiai szerepe az, hogy meggátolja a más-más élethelyen élő, populációk keveredését. Az énekdialektus tehát a popu­láció állandóságának egyik záloga, s ezzel a bológiai evo­lúció egyik megnyilvánulása. NÓGRÁD - 1979. július 13. péntek ß

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents