Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-05 / 155. szám

T.zennégyen vannak Nógrádban <*

Miként boldogulnak a kedvezőbb adottságú termelőszövetkezetek 7

A termelőszövetkezetek előtt álló közvetlen feladat termelési lehetőségeik teljesebb kihasználása. Miként az egész népgazdaságban, a szövetkezetekben is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésén, a minőség javításán van a hangsúly. Egyetemes érdek, hogy valamennyi szövetkezet fejlődjék — e megállapítások a párt Központi Bizottsága 1978. márciusi ülésén hangzottak el. A szövetkezetek fejlesztése Nógrádban is közösségi érdek. A termőhelyi adottságaik különbözőek. A rossz minőségű föld, a lejtő, az erózió sokkal nagyobb erőkifejtést igényel a kedvezőtlen adottságú közös gazdaságokban, mint a kedvezőbb helyzetben levőkben. Milyen az arány megyénkben? Nógrád 37 termelőszövetkezetéből 18 kedvezőtlen termőhelyi adottságú, 5 gazdaságilag elmaradott, és 14 nem támogatott, tehát kedvezőbb adottságú kategóriába van sorolva. Jellemző, hogy a legmostohább körülmények között működő szövetkezetekben a föld átlagos aranykorona értéke 11,3, míg a kedvezőbb adottsá- gúakéban 18,8. Utóbbiaknak — kisébb számuk ellenére — meghatározó szerepe van Nógrád mezőgazdaságában. Ezért is foglalkozott a közelmúltban a TESZÖV elnöksége a nem támogatott termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetével, a hatékonyság alakulásával, és a további tennivalókkal.

*

A rideg számok sokatmondó tényeket jeleznek. A nem támogatott közös gazdaságok a megye termelőszövetkezetei termőterületének 38 százalékán gazdálkodnak. Viszont az Összes eszközérték 45,8, és a létszám 44 százalékával rendelkeznek. A termelési érték 49 százalékát, a nyereség 52 százalékát produkálják. Az összes részesedési alapból 47 százalék az övék. Jövedelmszínvonaluk 7,5 százalékkal magasabb a megye termelőszövetkezeti átlagánál.

A kedvezőbb termőhelyi adottságú közös gazdaságokban a területi és eszközkoncentráció révén előtérbe kerültek a szakosodási irányok. Megkezdődött a specializálódás, javult a szakosodás gyakorlati megvalósítása. A nem támogatott üzemek a termőföld védelme, a termőképesség' javítása érdekében 1973-tól 62,5 millió forint értékű talajjavító beruházást és több mint 23 millió forint értékű erdőtelepítést végeztek. A gyeptelepítés és -felújítás ebben a tervidőszakban 1400 hektár.

Említésre érdemes, hogy az alaptevékenység aránya az összes árbevételen belül 197 óta nem változott lényegesen: 68—70 százalék között ingadozott. Ezen belül a növény- termesztés csökkenő irányzatot mutatott. A kiegészítő tevékenység az összes árbevétel növekedése mellett megtartotta közel 33 százalékos részarányát.

*

örvendetes, hogy a növénytermesztés szerkezete tovább egyszerűsödött. A jövedelmezőbb árunövények — búza, olajosok, hüvelyesek — termesztése került előtérbe. E szövetkezetek termelésében koncentrálódik — tájkörzeti jelleggel — a burgonya és a bogyósok döntő hányada. A termőterület több mint húsz százalékán gyepgazdálkodást folytatnak. A termelési rendszerbe vont területek nagysága meghaladja a 14 ezer hektárt: hatféle rendszerben 10 gazdálkodóegység érdekelt. A nagyobb értékű biológiai fajták és a korszerűbb technológiák alkalmazása, a tápanyag-gazdálkodás, az okosabb növényvédelem révén emelkedtek a termésátlagok: búzából közel 3 mázsával, kukoricából 2,4 mázsával, burgonyából és cukorrépából 15 mázsával haladták meg a megyei átlagot.

Az állattenyésztési tevékenységükben a szarvasmarha- és juhtenyésztés a meghatározó. A szarvasmarhák, a tehenek 45 százaléka ezekben a szövetkezetekben található. Élen járnak a termelési irányok meghatározásában: hét mezőgazda- sági üzem tej-, hét pedig húshasznosítási irányba szakosodott. Juhtenyésztéssel hét közös gazdaság foglalkozik. Náluk található a megye állományának közel húsz százaléka. A fejlesztés dinamikus és kívánatos is egyúttal. Jelentős a pecse- nyebaromfi-előállítás, mellyel öt szövetkezet foglalkozik, és a megyei termelés 64 százalékát adják. A sertéságazattal viszont nincs mit dicsekedni. Jellemzője a kis méret, és a korszerűsítésre szoruló technológia. Termelése 1975-höz viszonyítva 34 százalékkal csökkent.

Erdőterületük meghaladja a 8100 hektárt, a megye termelőszövetkezeteinek 30 százalékát. Technikai szzínvonaluk és szakember-ellátottságuk nem kielégítő. Felszereltségük változatos összetételű.

Az alaptevékenységen kívüli gazdálkodás jelentősége közel azonos a támogatott termelőszövetkezetekével. Értéke 316 millió forint évente, amely több mint másfélszerese az 1971-esnek. E tevékenység zömmel élelmiszeripari jellegű, amelyből a drégelypalánki szörpüzem 85 millió forinttal, a szurdokpüspöki savanyító pedig közel 11 millió forinttal részesedik.

A nem támogatott szövetkezetek háztáji árbevételből való részesedése közel 43 százalék, és a gépesítésben is jelentős előnnyel rendelkeznek a támogatottakhoz viszonyítva. ,Ezek az üzemek rendelkeznek a nagy erőgépek és a kombájnok közel felével.

A hatékonyság és az eredményesség tekintetében jelentős különbségek vannak. A viszonylag kedvező természeti adottságok ellenére több olyan üzem is akad, amely az elmúlt években a gyengébben gazdálkodó, támogatott szövetkezetek nyereségszintjén állt. Három szövetkezet — Drégely- palánk. Érsekvadkert, Szécsény — adta az összes nyereség 53 százalékát. A nyereség ily mérvű, indokolatlan eltérései jelzik, hogy a területi és eszközhatékonyságban, illetve az élőmunka-termelékenységben további jelentős tartalékok rejlenek.

Rozgonyi István

Kőolajvezeték-építés

Űjabb tevékenységi körrel, kőolaj- és termékvezeték építéssel bővül a kereken egy évtizede Irakban dolgozó magyar olajipari szakemberek munkája. Erről kötött most szerződést az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kőolajvezeték-építő vállalata és a Chemokomplex az iraki állami kőolajipari beruházási vállalattal. A megállapodás

szerint a magyar szakemberek 8,7 millió dollár értékű munkával Dél-Irakban 210 kilométer hosszú kőolaj- és ter- mékvezeték-rendszert építenek. A munkálatokat már jövő év elején meg kell kezdeni Basrah térségében, hogy a terveknek megfelelően mindössze 12 hónap alatt elkészüljön a vezetékhálózat.

Íj üzemanyag

Ikarus autóbuszokon is kipróbálták Taskentben és Bu- harában a szovjet szakemberek tízéves kísérletei eredményeként előállított gázkon- denzátumot. A „fehér olajként” emlegetett új üzemanyag nemcsak lényegesen olcsóbb a hagyományosnál, hanem 30—40 százalékkal kevesebb mérgezőanyagot juttat a levegőbe.

A gázsűrítménnyel, mint hajtóanyaggal először 1968- ban a Komi ASZSZK-ban a „Sarki fény” elnevezésű gázvezeték építésénél próbálkoztak meg a vállalkozó kedvű szakemberek. A kezdeti szerény eredmények további kutatómunkára ösztönözték a taskenti gépjárműintézet és a cseljabinszki politechnikai intézet szakembereit, akikből külön csoport alakult a gáz- kondenzátum gyakorlati alkalmazásának kidolgozására.

Az elmúlt évek kedvező tapasztalatai alapján a Szovjetunió Állami Tervbizottsága úgy döntött, hogy 1979-ben és 1980-ban á korábbinál jóval szélesebb körben alkalmazzák egyelőre próbajelleggel az új üzemanyagot. Ha a kísérletek továbbra is jó eredménnyel járnak, akkor áttérnek a gázsűrítmény tömeges alkalmazására elsősorban a Szovjetunió közép-ázsiai, távol-keleti és északi területein, ahova a hagyományos üzemanyagok szállítása a legköltségesebb.

Munkába állt a második turnus az építőtáborokban

Hétfőn már a második turnus látott munkához az ifjúsági szövetség építőtáboraiban: újabb 11 tábor nyitotta meg kapuit, és így szerte az országban 78 táborhelyen láthatott munkához 12 800 fiatal — mondotta el Márton József, a KISZ-kb építőtáborok bizottságának titkára szerdán az újságíróknak az Ifjúsági szövetség székházában megtartott sajtókonferenciáján az építőtáborozás kezdeti tapasztalatairól.

Örömmel számolt be arról, hogy a diákok általában mindenütt túlteljesítették a vállalt feladatokat. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban serénykedik. Az első csoportban dolgozó csaknem 10 ezer fiú- és leány hasznos segítőtársa volt a mezőgazdasági dolgozóknak, a sürgős idénymunkák elvégzésében. Helytálltak az M—1-as és az M—3-as autópálya építésére vállalkozó fiúk is, a nyári hónapokban összesen hat szakmunkástanulókat foglalkoztató építőtábor működik.

Szét érteni az emberekkel

A pórt volamennyi tagjától elvárja politikájának állandó, folyamatos ismertetését, magyarázatát, indoklásét és védelmét. A kommunistáknak ez mindennapos természetes kötelezettségük. A párt egész agitációs, közvéleményformáló tevékenysége is mindenekelőtt erre épül. Hiszen az MSZMP-ben nincsenek külön feladattal megbízott „agitátorok"; minden egyes párttag a környezetében élők politikai gondolkodásának formálója, a párt politikájának személyes képviselője, népszerűsítője.

Ismert elve ez pártmunkánknak, mégis szükséges időről időre felidézni, hangsúlyozni. Márcsak azért is, mert a tömegtájékoztatási eszközök soha nem látott méretű elterjedésének korszakában óhatatlanul és ismételten felvetődik a kérdés: vajon nem tűnt-e le immár a személyes agitáció időszaka, nem vált-e a politikai munkának ez a formája időszerűtlenné? A tapasztalatok elemzése alapján azonban erre a kérdésre egyértelmű nemmel felelhetünk. Sőt, mint a Politikai Bizottság legutóbbi állásfoglalása is kiemelte: nemhogy csökkenne, de egyenesen növekszik a közvélemény alakításában a személyes meggyőződés, a közvetlen élő szó szerepe.

A szociológiai elemzések nemcsak hazánkban, de másutt is tanúsítják, hogy a tömegkommunikáció információinak, érveinek be- és elfogadásában a különböző kis közösségekben kulcsszerepet játszanak a tekintéllyel rendelkező emberek,, az úgynevezett véleményirányítók. Létfontosságú politikai érdekünk —, s ennek érvényesítése nem kis részben a helyi pártszervezeteken múlik —, hogy lehetőleg minden 'közösségben a pórt tagjai, a kommunisták töltsék be a véleményirányító szerepét, vagyis az ő szavuk legyen a mérvadó.

Ehhez minden alapfeltétel adott. A párt tagjai áitaiában olyan emberek, akik munkájukkal, magatartásukkal tekintélyt szereztek maguknak környezetükben. Mar a tagfelvételkor érvényesül az a törekvés, hogy a párt soraiba olyanok kerüljenek, akik politizáló emberek, akik a .különhöző tömegszervezetekben, társadalmi mozgalmakban tanújeiét adták a politikai kérdések iránti ér deklődésüknek, a párt politikája iránti elkötelezettségüknek. Erre az alapra építve kell a párt- szervezeteknek tudatosan erősíteniük tagjaik agitációs, politizáló-készségét és képességét.

Ennek az agitációnak a közvetlen formája, kerete a környezettel folytatott mindennapos véleménycsere. Hiszen nem vadidegen, ismeretlen emberekhez kell elmenni agitálni, hanem a munkahelyi, szomszédsági, rokonsági környezetben, az ország és a világ dolgait meghényva-vetve kell képviselni és ismertetni a párt álláspontját. Éppen ezért az agitáció semmiképpen sem „egyirányú utca”, amelyben csak egyetlen irányban haladnak az érvek és a vélemények. Nem az a cél, hogy csak a párttag szava hallatsszák, a pártonkívüliek pedig legfeljebb kérdéseiket tegyék fel. A személyes meggyőzés éppen ebben

különbözik az újságcikktől, a pártnapi, illetve rádiós, vagy televíziós előadástól, avagy a fó- rümjellegű műsoroktól is. Párbeszéd ez, amelyben minden oldalról hangzanak .élemények, s felszínre kerülnek az eltérő gondolatok is.

Természetesen nem titkoljuk: azt szeretnénk, arra törekszünk, hogy ebben a kölcsönös véleménycserében a párttagok szava legyen a meggyőző, oz ő érveik találjanak elfogadásra,- a közvélemény az általuk elmondottak jegyében formálódjék minden kérdésben. S ez el is érhető, ha a pártszervezetek céltudatosan foglalkoznak vele, más szóval gondot fordítanak az agitáció elmélyült, átgondolt irányítására.

Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a párttagok mindenütt kellően felkészültek és tájékozottak legyenek. Az általános felkészültséget, az összefüggések ismeretét elsősorban a politikai oktatás, a propagandamt/nka adhatja meg számukra. Ha a foglalkozásokon nem elvont tété-; lekkel ismerkednek a résztvevők, hanem élő eszmékkel, ha az elmélet állandóan szembesül a gyakorlattal, akkor a propaganda képes felvértezni a párttagokat az események megértéséhez, áttekintéséhez szükséges tudással és látásmóddal. i

Ennek azonban párosulnia kel! a párttagok „naprakész" informálásával is. Hiszen érvelésük csak akkor lehet meggvőző, ha ismerik a politikai elhatározások mögött meghúzódó konkrét tényeket és összefüggéseket, a döntések indítékait. Az alapszervezeti vezetőségek mindinkább megkapják ezt az információt, de ezt szükséqes tovább is adni, hasznosítva erre a taggyűléseket, a pártcsoportokat, a politikai vitaköröket és a pórtélét más fórumait.

A feladat azonban nem szűkíthető csak a párttagság felkészítésére. Többről van szó: magában a párttagságban is meg kell teremteni előzetesen az egyetértést ahhoz, hogy a közvélemény formálásában meggyőződéssel és eredményesen tudjon részt venni. A pártfegyelem nyilvánvalóan kötelez —, de az igazi fegyelmezettség alapja is csak a meggyőzés lehet. Már pedig azzal mindig számolni kell, hogy a különböző konkrét döntések eltérő módon érinthetik az egyes párttagok közvetlen napi érdekeit — nemcsak előnyösen, de adott esetben hátra; nyosan is. Ilyen esetben különösen szükséges, hogy a pártszervezetben kellő időt és energiát szenteljenek az intézkedést, vagy elhatározást kiváltó okok és a belőle származó hatások megértetésére, tisztázására.

A meggyőződésből fakadó — és természetesen a tettek aranyfedezetére támaszkodó — meggyőző szó a jövőben is a legfontosabb eszköze lesz a pártpolitika elfogadtatásának, a politikai közvélemény és közhangulat formálásának. Ez adja meg a személyes szóbeli agitáció rangját, súlyát a pártmunka egészén belül.

Gy. L.

Betonkeverők

Naponta 18—20 köbméter

betont kevernek.meg és szállítanak el a Közép-zagyvai Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Tácsuiat pásztói telepéről, melyet a különböző csatorna- rendszerek. ivóvíz- és szennyvízelvezetők építésénél használtak fel. Az előregyártott építőanyag a helyszíni munkálatokat könnyíti.

— kj —

A Banska Bt/slrica-i kerületben

Látogatás barátainknál

agyományos, régi időkre visszanyúló, őszinte barátság alakult ki a közép-szlovákiai Banska Byst- rica-i kerület és Nógrád megye között. Rendszeresek a találkozók, kicseréljük tapasztalatainkat, élményeinket.

A közelmúltban látogatásra hívta meg a Hazafias Népfront Nógrád megyei bizottság küldöttségét az ottani Nemzeti Front. ' A megyei népfront-delegáció tagjaként vettem részt ezen a látogatáson. Megérkezésünkkor már a határon vártak és köszöntöttek a kerület, a járás vezetői, majd Besztercebányán a Nemzeti Front székházában a kerület vezetői fogadták küldöttségünket.

Elsőként Jan Marejka a CSSR Nemzeti Front kerületi Bizottságának vezető titkára tartott tájékoztatót a végzett munkáról. Ezt követően

a kerületi székházban tettünk látogatást, amelyet őszinte baráti beszélgetés követett. Barátaink nyíltan szóltak eredményeikről, de nem hallgatták el gondjaikat sem. Tapasztaltuk, hogy a kerület lakosai szorgalmasan dolgoznak, ily módon készülnek augusztus 29., a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulójának méltó megünneplésére.

Ellátogattunk a Povázokej Bystrica-i járásba, ahol ugyancsak találkoztunk a járás vezetőivel, a Nemzeti Front képviselőivel, őszinte örömünkre szolgált, hogy megtekinthettük a járás legnagyobb üzemét, a mintegy 12 ezer embert foglalkoztató Zá- vodu Gottwaldo üzemet. Ismerkedtünk a színesfémkohászattal, a motorkerékpárgyárral, a szerszámkészülékeket és a golyóscsapágyakat előállító üzemekkel. Szívesen fogadtak bennünket a Barátság

Termelőszövetkezetben, végigvezettek a szarvasmarha-telepen, ahol évente háromezerkétszáz litert fejnek'tehenenként a legkorszerűbb módszerekkel.

Megismerkedtünk a régi, hí- rqs, történelmi nevezetessé-• gekben bővelkedő várossal, Zsolnával. Jártuk a várost, néztük a régi házakat, a boltíveket, a Csodálatos főteret, miközben barátaink elképzeléseikről, terveikről tájékoztattak bennünket.

Besztercebányán, a Nemzeti Front székházában összegeztük a háromnapos látogatás tapasztalatait. Ügy éreztük, hogy küldöttségünket örömmel és szívesen fogadták mindenütt. A három nap — bár nagyon hamar elrepült —

lehetőséget adott, hogy áttekintsük a Nemzeti Front munkájának legfontosabb tapasztalatait. Számunkra különösen hasznos volt, hogy tanulmányozhattuk a társadalmi munka szervezésének módszereit, á kerületi szervek együttműködését, az összehangolt jó munkát.

■ végezetül arról is szólni szeretnénk, hogy itthon minél többet kívánunk megvalósítani a szerzett, jó tapasztalatokból. Meggyőződésünk, hogy küldöttségünk látogatása testvérmegyénkben hozzájárul a két mozgalom, a két megye lakosságának őszinte baráti kapcsolatainak elmélyítéséhez.

Tóth Endréné népfronttitkár Szécsény

NÓGRÁD — 1979. július 5., csütörtök 3