Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-04 / 154. szám

í örcdczeii termék As úton nincs megállás Ötvözzünk jobb ötvöző vei Z fizet Egy ipari termék minőségé­ről szólván jobbára mikro­méterrel mérhető precízségre, tükörsima felületre, óramű pontosságú fogaskerekekre, tengelykapcsolókra gondo­lunk. Holott ugyanilyen lé­nyeges a halomban álló, töre­dezett termék minősége is: az ötvözőanyagé. Ennek színvo­nalát — mint a legtöbb egyéb gyártmányét — az előírt tech­nológia betartása határozza meg. KVARC1TKÖMOSÁS Ahhoz, hogy az ötvözőanyag megfeleljen az egyre szigo­rúbb követelményeknek, több föltételt kell teljesítenie a salgótarjáni ötvözetgyárnak. El kell érni az alapanyagok megfelelő tisztaságát. Meg kell teremtem a pontos mér­legelés, a kellő arányú elegy- összetétel lehetőségét. Ezek után gondoskodni kell a ke­mencék folyamatos adagolá­sáról. Ami az alapanyagot illeti: ezt közvetlenül a bányáktól veszik. A bányák csak azt és csak úgy tudják szállítani, amijük és ahogyan van. A termelvények megtisztításá­ra, válogatására nem vállal­kozhatnak. Ezért az ötvözet­gyár foglalkozik az alap­anyag-előkészítés bevezetésé­nek gondolatával. Többek kö­zött a kvarcitkő mosását és optimális méretűre való, da­rabolását szeretnék megolda­ni. Erre a célra az elképzelé­sek szerint Gyula-rakodón ala­kítanak ki munkaterületet, amihez saját készítésű beren­dezések, valamint vízelveze-' tők stb. szükségesek. A tiszta alapanyagért való fáradozás kifizetődik. A szennyeződés ugyanis kedvezőtlenül hat a kemencére: csökkenti belső munkaterét, deformálja hővi­szonyait. Tiszta alapanyagnál ilyesmivel nem kell számol­niuk a szakembereknek. Korábban térfogatsúlyos mérőmódszert alkalmaztak az ötvözetgyáriak. Ez viszonylag pontatlan volt. Egy rekonst­A mérlegelés alapvető mégha tározója a minőségnek rukció eredményeképp idénre teremtődtek meg a föltételei a súly szerint való mérésnek: egy automatikus mérőberen­dezést állítottak össze. Ez azért volt égetően fontos, mert a mérlegelés talán a legalap­vetőbb meghatározója a mi­nőségnek. A mérleget a hasz­nálatára kioktatott nők keze­lik — szakavatottan. Megfe­lelő összetételű elegy jut a kemencébe. ponként előállítandó ötvözet mennyisége, s az egy tonnára jutó áramfölhasználás. Ha a normától jobb eredményt ér­nek el, nő a teljesítményük, vele a fizetésük. HÖ: 70 CELSIUS-FOK SZORÖLANG KELETKEZIK Követelmény, hogy a ke­mencébe való adagolás üte­mesen történjék. Az ívfényes olvasztóban mindig kellő anyagnak kell halmozódni. Ha nincs kelló anyág az elektró­dák között, szóróláng keletke­zik — így tömérdek villamos áram vész semmibe, s a faj­lagos energiafogyasztás nő. Ebben a munkában már a szubjektív tényezők is számí­tanak. Ezért a dolgozók anya­gilag is ösztönözve vannak a magas színvonalú munkavég­zésre. Előírt számukra a na­Emberi tényezők bizonyos fokig az ötvözetgyártás egész területén hatnak a minőségre. Ez a tevékenység rendkívül nehéz fizikai munka — főleg a meleg nyárban. A kemen­cék mellett hatvan-hetven ft>k hőség dúl. Csapoláskor egész közel kell menni hozzá. Ek­kor szokott bonyodalom adód­ni például a csapolónyílások bezárásával. Ez különösen azután nehéz, miután salak­tartalmú anyagot ürített a kemence. Ilyen alkalommal a dolgozón múlik: meddig vál­lalja a plusz 70 Celsius-fok melegben a nyílászáróval való vesződést. Molnár Pál Automatizált tervszámítási rendszer A Szovjetunió Állami Terv­bizottságában üzembe helyez­ték az automatizált tervszá­mítási rendszer (ATSZR) el­ső ütemét. Ennek kapcsán nyilatkozik Nyikoláj Lebe­gyinszkij, a Szovjetunió Ál­lami Tervbizottságának elnök- helyettese a Szovjetunió együttműködéséről más KGST-tagállamokkal a szük­séges elektronikus ' számítás- technika létrehozásában és a tervezésben való alkalmazásá­ban. — Ezen a területen az évek folyamán kialakult a testvéri' szocialista országok közti együttműködés precíz rend­szere.' A nemzetközi szocialis­ta munkamegosztás lehetővé tette, hogy rövid idő alatt je­lentős sikerek szülessenek. Már létrehozták az iparválla­latok számára az automatizált irányítási rendszer alrendsze­reinek 15 fő típusát. Egyebek közt Bulgáriában „a termelés technikai előkészítésének irá­nyítása”, Magyarprszágon „az állóeszközök irányítása”, az NDK-ban „az adatbank irányí­tási rendszere”, Lengyelor­szágban „a termékek önkölt­ban „a termék minőségének irányítása” a Szovjetunióban „az alaptermelés operatív irá­nyítása”, Csehszlovákiában „a munka és bér irányítása” al­rendszert. A nemzetközi szocialista együttműködés lehetővé tette a harmadik nemzedékhez tar­tozó elektronikus számítógé­pek egységes rendszerének megteremtését, ami viszont módot nyújt a KGST-tagálla- mok együttműködésének mi­nőségileg új alapön való ki­bontakoztatására a tervezés és a gazdaságirányítás tökéle­Az energia nem mellékes költségtényező ségének irányítása”, Romániá-tesítésének területén. Egyesek azt mondhatnák, felesleges foglalkozni vele, mert nem jelentős költségté­nyező, az éves termelési érték alig egy százalékát, 12 millió forintot tesz ki a gyár egyévi energia-felhasználási költsége. Szerencsére sohasem ez.a fel­fogás és gyakorlat jellemezte és jellemzi a Magyar Kábelmű­vek balassagyarmati gyárának vezetőit és ezzel foglalkozó szakembereit. Ellenkezőleg: 1972-től egy olyan csupaszív, "hozzáértő fia­talember, okleveles gépész- mérnök kezébe, került az ener­giatakarékosság megvalósítása, amelynek eredményeként a gyár dolgozói, az ő közremű­ködésével, a KGM vállalatai között lezajlott országos ver­senyben, egy esetben második, másodszor pedig negyedik he­lyet értek el. Az első esetben csak a Csepel Művek bizo­nyult jobbnak. Ma már Svélecz László — mert róla van szó — elhagy­ta régi — energetikusi — be­osztását, megbízták az üzem- fenntartási osztály vezetéké­vel. De most sem tudja ' ko­rábbi önmagát megtagadni. Ugyanolyan precízen, nagy hozzáértéssel és ügyszeretettel beszél az energiaracionali­zálásban, -gazdálkodásban megtett útról mintha naponta ezzel foglalkozná. MESSZEBBRE MUTATVA Az energiatakarékosságban jelentkező céltudatos, követke­zetes, és eredményeket felmu­tató munkához újabb lökést a felsőbb irányító szervek 1976 elején írásban kiadott energia­racionalizálással kapcsolatos útmutatása* olyan magvas gondolatokat ír elő, amelyek­nek megvalósítását alapvetően, a hosszú távú elképzelések kö­zé sorolták. Ugyanakkor éven­ként meghatározzák a konkrét tennivalókat is. , A messzebbre utaló elkép­zelések kategóriájába tartozik a tüzelőberendezések korsze­rűsítése. Ezt. jelzi, hogy az első berendezésbe .új olajégőt szereltek fel, aminek hatásá­ra az eddigi 80 százalékos ha­tásfok 90 ' százalékra nőtt. A másik nagy téma, a tüzelőolaj felcserélése az olcsóbb fűtő­olajjal. Ennek feltételeit az új kazánház felépítésével most teremtik meg. A villamos meghajtású gépek hatásfokát pedig oly’ módon növelik, hogy csak olyan teljesítőké­pességű, meghajtómotort épí­tenek be, ami a leggazdaságo­sabb energiafelhasználást ga­rantálja. — A meddővillamosener- gia-gazdálkodás javítása érde­kében rengeteget tett a gyár vezetése — állítja az üzem­fenntartási osztály vezetője — majd így folytatja: — A si­ker érdekében az összes med- dőenergia-termelő berendezés­re fázisjavító kondenzátort il­letve automatikákat építettünk be. Kedvező hatása jelentke­zik abban, hogy az ÉMÁSZ- tól éves szinten 300 ezer fo­rintot kapunk vissza, mert a legoptimálisabban használjuk fel a tőlük kapott áramot. Az előbbi munkát nem egyszerre; hanem folyamatosan végeztük el, nem vártunk arra, hogy ipegbüntessenek bennünket. A téli időszakban sok szó esett arról, 1 hogy az országot fűtjük. Ennek szellemében fo­gant az az. igazgatói utasítás, ' amely az osztályvezetőket te­szi felelőssé, hogj^ a fűtési idényben, minden termelőegy­ségben, irodában és szociális helyiségben az előírtnak meg­felelő legyen a meleg. Az új tmk-műhelyben a termoven- tillátoros légfűtést vezetik be, az új helyére kerülő acélká­belgyártó üzemrészt pedig a központi gőzfűtéses hálózatba kapcsolják be. . Az előbbiek a magvasabb feladatok egy részét képezik' csak. Emellett jelentős helyet foglalnak el a termelés folya­matosságát szolgáló, a takaré­kosságot rövid' távon belül megteremtő feladatok. Ezek éves, negyedéves és havi bon­tásban szerepelnek az intéz­kedési tervben, de van olyan tennivaló is, 'aminek elvégzé­sét napra is előírják. ÜGYES KEZDEMÉNYEZÉSEKKEL — A gyors eredményt hozó feladatok tulajdonképpen az energiaelosztó berendezések ál­lapotának megóvását, karban­tartását, felújítását jelentik ná­lunk. Ezeket részben külső se­gítséggel, részben saját erőből oldjuk meg. A villamos telep felülvizsgálatát péídául a Vil­lamos Állomás Szerelő Válla­lattal végeztetjük el, mivel itt vannak meg hozzá a legkitű­nőbb szakemberek. A kért munkáért 100 ezer forintot fi­zetünk., Megéri, ha azt vesz- szük figyelembe, hogy egy üzemzavar esetén egy nap alatt négymillió forint terme­lési érték mehet veszendőbe, — érvel Svélecz László. Hasonló módon oldják meg a tüzelőberendezések, a tele­fonközpont és -hálózat karban­tartását, a csatornák mosását. Saját életrevalóságukat, ügyességüket, kezdeményező­kedvüket jelzi a vízvisszahűtő rendszer kialakítása, a két új vízhűtő torony házilagos elké­szítése. Ez utóbbit, ha megren­delték volna, egymillió forin­tot fizették volna ki érte. Mi­vel helyben készült, csupán öt­venezer forintba került. Az új ötven köbméteres víztároló beállításával megoldották a korábban oly gyakran vissza­térő nagy kérdést: lesz-e ele­gendő víz a tisztálkodáshoz, a szociális helyiségek használa­tához, stb. Saját kivitelezésben készült el az olajlefejtő állo­más. ÓVATOS TERVEZÉS? — Mivel mindenki konkrétan ismeri feladatát, így az ellen­őrzés során nincs lehetőség a kibúvásra — veszi vissza a szót az energetikai vezető tá­vollétében az üzemfenntartást osztály vezetője, majd a kö­vetkezőket fűzi az előbbiek­hez: -j Az energiagazdálko­dással és -szolgáltatással fog­lalkozó 25 szakember azért tud megfelelő eredményt fel­mutatni, mert sokasodik azok­nak a fizikai dolgozóknak és műszakiaknak a száma, akik úgy gazdálkodnak a különböző energiákkal, mint a sajátjuk­kal. Íme a bizonyíték. Az első fél évben a meddőenergia­megtakarításnál a tervezett 150 ezer forint helyett 240 ezer forintot teljesítettek. Tü­zelőolajból ugyanezen idő alatt a korábbi elképzelésnek csak nem ötszörösét takarították meg. A körültekintő vízfel­használás tükröződik a 182 ezer forintos megtakarításban. Valaki azt mondhatná: köny- nyű volt túlteljesíteni, mert óvatosan terveztek. A gyakor­lat viszont tudatos tervszerű, szorgalmas, fegyelmezett, elő­relátó munkát igazolt. V. K. ’ A VEGYÉPSZER salgótarjáni gyára termékeinek több mint felét exportálja. A Szovjet­unióba olajmérő állomásokat az NDK-beli NORD cégnek pedig atomipari berendezése­ket szállítanak. Az esztendő II. negyedévében 21: olajmérő állomást szállítanak a Szovjetunióba. A képen Utast Já­nos és Lászlók János az NA típusú mérőállomást szereli. Ebben az évben 12 darab hatal­mas méretű tartályt gyártottak a NORD-nak, melynek értéke 5 millió forint. Béres Imre és Géczi Béla lakatos is derekasan kivette részét a munkából. Vezeték Dániába, Jordániába Fenyőfa bútor az IKEA-nak Alkalmazkodás a változó külgazdasághoz Vállalataink. exportelő­irányzatának végrehajtásába gyakran beleszól a világpoli­tikai és -gazdasági helyzet alakulása. Kapacitásuk ru­galmasságán, kapcsolataik ki­terjedtségén múlik, hogy a bonyodalmak ellenére mi­képp tudják kivenni részüket a népgazdasági föladatok egé­széből. o A szocialista országok közül a Szovjetunió és Vietnam ren­delt balassagyarmati termé­ket. Az előbbi országba irá­nyuló kivitel jelentősen túl­haladta az előirányzatot, így az exportterv összességében teljesült. A tőkéskivitelben mutatkozó lemaradás nagy­részt már, a harmadik ne­gyedévben behozhatónak lát­szik. Hat hónapra 280 millió fo­rinttal egyenértékű dollárel­számolású kivitelt tervezett a Magyar Kábelmúvek balas­sagyarmati kábelgyára. A terv gördülékeny megvalósí­tása elé egy ázsiai megrende­lés leállítása emelt gátat. Kapcsolataik révén egy je­lentős jugoszláv megrende­lésre tettek szert. Déli szom­szédunk 2100 tonna szabad- vezetéket vásárolt a kábel­gyártól, mintegy 75 millió forint értékben. Ezen kívül régi partnereik — svéd és &nn cégek — egy ötéves szer­ződés keretében, az előírtnak megfelelő ütemben kábelért vett át. Kisebb mennyiségre szóló megrendelések "három földrészről érkeztek. A mi kontinensünkről Dánia kért szabadvezetéket. Ázsiából Irak és Jordánia igényelt gyártmányt: az utóbbi ország­ba távvezetéket is épít a ká­belművek. Afrikából egy új vevő jelentkezett: Mozambik. így a tőkésexport értéke 260 millió forint. © Hatmilliós kivitelt irányoz­tak elő június végéig a balas­sagyarmati Ipoly Bútorgyár vezetői. Említésre érdemes mennyiségű szállítmányok három európai ország felé keltek útra a hat hónap. so­rán. Fenyőfából készült bú­tort vásárolt a svéd IKEA- cég és egy francia kereske­delmi vállalat. Egészen más jellegű terméket igényelt egy nyugatnémet megrendelő: fa kábeldobot. . Mindent egybevetve fél-, éves exporttervét 6 millió 800 ezer forint értékben valósí­totta még az üzem. Az év második felében a korábbi megrendelőkön kí­vül egy angol cégnek is szál­lítanak árut: 2500 darab kis-- bútort, mintegy 3 millió fo­rint értékben.. Idén így kö­rülbelül 70—80 százalékkal nagyobb értékű exporttevé­kenységet bonyolít le a bútor­gyár, mint a múlt esztendő­ben. NÓGRÁD - 1979. julius 4., szerda 3 r t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents