Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-27 / 174. szám

Nyírjesi táborlakók r A nyári hónapokban felső tagozatos diákok népesítik be e nyirjesi tábort. Kádárkán Józsefné táborvezető: — A két hét alatt száz pajtás ismerkedik meg játékos módszerek mellett az őrsvezetéssel Az itt kiváló munkát végzett gyerekek jövőre Zánkára kerülnek. A tábor faliújságján percre beosztott napirend tárul az érdeklődök szeme elé. — Mely programok aratták eddig a legnagyobb sikert? — Az ismerkedési est, őrsi portyák. Nemrég húsz szov­jet pajtást láttunk vendégül. — A következő napokban balassagyarmati városnézésre, múzeumlátogatásra, járörversenyre kerül sor. Izgatottan várják a pajtások a közös akadályversenyt a felnőttekkel. A munka mellett kikapcsolódásra, játékra is jut idő. Az előadások után közös játék- és sportfoglalkozások teszik emlékezetessé a izét hetet. Énekszótól hangos az előadóterem. A foglalkozások szüneté­ben {elcsattanó dalok gyakran mcgrezegtetik az épület ablakait Az érdeklődők szeme Czeglédi Lajosra Irányul, aki az elsősegélynyújtás fortélyait mutatja be A két hét alatt a sportolás sem maradhat el. A folyamato­san rendezett versenyeken teljes erőbcdobással folyik a harc az első helyért. Tánjos lábú lányok és fiúk ismerkednek más népek kedvelt körjátékaivaf Bábel László felvételei Szöveg: Ozsvar Lívia Nagybátonyban jártunk Bérlakások felújítása harmincötmillióért Elégedett és elégedetlen lakók Nagybátonyban a község­gazdálkodási vállalat munka* ja egyre jobban a közérdeklő­dés színterére került. Ez ért­hető, mert széles körű építési, felújítási munkát végez. Te­vékenysége ezen kívül kiter­jed még a tanácsi bérlakások karbantartására és több tele­pülésen a köztisztasági felada­tok ellátására is. Az utóbbi négy évben 364 lakás felújí­tását végezték, Illetve végzik e! közel 20 millió forint ér­tékben, s 16 millió forint költséggel 541 lakást vezeté­kes gázzal láttak el. Eredmé­nyeiket a felügyeleti szervek elismerik, ennek ellenére Bol­hás János, a vállalat Igazga­tója .mégis elkeseredett. NINCS A LAKOKNAK NYUGALMA Most a bányavárosi telepü­lésrészen végzik a felújítási munkálatokat. Itt valóban szükség van erre, mert a bér­lakásokat több mint 20 éve építették s a természetes el­használódás és a vezetékes gázszerelés indokolttá teszi. Most két épületen harminc szakmunkás dolgozik, köztük kőművesek, vízvezeték-szere­lők, tetőfedők és festők. A bérházak környéke és a laká­sok úgy néznek ki, mintha bombatalálat érte volna a Lenin utat. De ez mindenütt és mindenkor a felújítás ve­lejárója. Néhányan — mondta az igazgató — olyan goromba vé­leményt is hangoztatnak, hogy a vállalatot községga- rázdálkodási üzemnek kellene nevezni, mert Ilyen helyzetet teremtettek az itt élő és dol­gozó embereknek. Valóban igaz, hogy azokban a lakások­ban, ahol a felújítási munká­latokat végzik, nagy a felfor­dulás. Űj csővezetékeket he­lyeznek el a falakban, felsze­dik a régi burkolatokat, be-, tonoznak, parkettáznak, s köz-' ben a lakók a fürdőszobákat hetekig nem tudják használ­ni. Ez érthetően sok bosszú­sággal jár, s bizony a bérlők­nek a felújítás három-négy hónapjában nem sok nyugal­ma van. Más városokban — a tapasztalatok szerint — a laká­sok felújítása általában egy év. Itt viszont jobb munka- szervezéssel három, maximá­lisan négy hónap alatt végzik el a lakók többségének meg­elégedésére. A FELÚJÍTÁS IDEJÉN ÚJ LAKÁSBA KELLENE KÖLTÖZNI? Ezt az időt sokallják a bérlők, némelykor elmarasz­talják a munkaszervezést, az anyagellátást, máskor olyan meggondolatlan vélemények is elhangzanak, hogy azért nem halad a munka, mert a szakmunkások munkaidő alatt a vendéglőben vannak. Persze, ezek szélsőséges vé­lemények, mert a mértéktar- tóbbak látják, hogy a lakások felújítása nem történhet meg egykét hét alatt. A csőrend­szer cseréje, a gázszerelés •utáni kőművesmunka, a va­kolás, a csempézés, a betono­zás, a parkettázás külön-kü- lön is hosszadalmas munka. Viszont az is igaz, hogy a bútorok ide-oda pakolása, a lakás egyes helyiségeinek idő­leges használhatatlansága a bérlőknek sok bosszúságot okoz. Jó volna a lakókat üres la­kásokba költöztetni — mond­ta Borbás János igazgató — a felújítás idejére. Sajnos, a mostani lakásfeszültség mel­lett erre nem kerülhet sor. Megyei rendelet írja elő, hogy 1981-ig ezt biztosítani kell, de az itteni lakókat ez már nem érinti. Igaz, ha erre került volna sor, több lakó nem szí­vesen vállalkoznék még gon­dolatban sem ilyenre. BOSSZÚSÁG UTÁN ÖRÖM Ottjártunkkor a bérlők mondták el, hogy milyen nagy öröm a felújított lakásokat újra birtokba venni. Megnéz­tük néhány lakásban az el­végzett munka minőségét. Többek között felkerestük ott­honában Róth Jánost, a Lenin út 6. szám alatt. Az egész család csak dicsérő szóval il­lette a vállalatot. Ebben a lépcsőházban is elismerték a bérlők, hogy nehéz volt ki­várni a három-négy hónapot, de megérte, mert a lakásokat széppé és korszerűvé vará­zsolta a községgazdálkodási vállalat. A vezetékes gáz lehetővé tette a korszerű konyhák és fürdőszobák kialakítását. E munkálatok elvégzésére la­kásonként mintegy 150—200 ezer forintot fordítottak, s a lakóknak semmivel nem kel­lett hozzájárulniuk. Csupán türelemre, megértésre volt szükség. A helyszíni tapasztalat alap­ján láttuk, hogy a vállalat mindent megtesz annak érde­kében, hogy egyre szebb és kulturáltabb lakáskörülmé­nyek között éljenek az embe­rek a bányavárosban. De ép­pen a felújítás időszakában, a nehézségek és a bosszúságok közepette' van szükség a mér­téktartásra, mert a vállalat ve­zetősége is jól látja a szerve­zésben előforduló esetleges hi­bákat, s azokat időben igyek­szik kijavítani. — gyenes — Európai gyermektalálkozó hazánkban A gyermekek nemzetközi éve rendezvényeinek jellegé­ből adódóan hol a gyerekek, hol a felnőttek kerülnek az érdeklődés homlekterébe. Most, a július 28-án kezdődő európai gyermektalálkozó fő­szereplői ismét a gyerekek lesznek. 64 országból, 700 kül­földi kislány és kisfiú érkezik ezen a héten hazánkba, hogy részt vegyen a találkozó al­kalomhoz illően gazdag prog­ramjában. Ilyen még nem volt — állíthatjuk teljes joggal, pedig Csillebércen és Zánkán ugyancsak nagyszerű nemzet­közi táborok és találkozók zajlanak évek, évtizedek óta minden nyáron. Most azonban sokkal többről van szó. Szin­te valamennyi európai gyer­mekszervezet elküldi gyer­mek- és felnőttképviselőit. Az úttörőkön kívül cserké­szek, sólymok, farkaskölykök, táborlakók és ki tudná fel­sorolni még, hogy hányféle gyermekszervezethez tartozó vendégek jönnek hazánkba, a július 28-tól augusztus 14- ig tartó találkozóra. Nehéz lenne felsorolni, hány helyen fordulnak maja meg, hány kirándulást, játékokkal fű­szerezett találkozót, tábortü­zet szerveznek számukra a rendezők. , Az ünnepélyes megnyitó Bu­dapesten a Népstadionban lesz. A béke és barátság je­gyében megrendezendő nagy­gyűlés után már ott, az első helyszínen megkezdődik a játék, dal, tánc, barátkozás. Találóan mondotta Sziics Ist­vánná, a Magyar Úttörők Szö­vetségének főtitkára, hogy ezen a találkozón a diplomá­cia nyelve a játék, a közös együttlét és cselekvés lesz. Budapesti tartózkodásuk alatt természetesen Csillebér­cen táboroznak a vendégek. A tervek szerint már az első tábortűznél megalakítják a csillebérci játékvárost, amely a nemzetközi találkozó egyik bázisa lesz. A másik Zánka, ahol hét napig élvezik az im­már Európa-hírü gyermek- város vendégszeretetét. Ve­lük együtt élik át a barátság, a játék, a sport és a béke, a szolidaritás a műveszetek nap­ja gazdag eseményeit azok a magyar úttörők, akik Zán- káról megyéjükbe kísérik és néhány napig saját otthonuk­ban vendégül látják külföldi barátaikat. Jut tehát bőségesen idő játékra, komoly elfoglaltságra — a csillebérci búcsúzás ide­jéig — augusztus 14-ig. A meghívott gyerekek már jó előre jelezték, hogy részt vesznek kultúrműsorokban, beneveznek a sportversenyek­re, fizikai munkát végeznek Zánka új létesítményeinek építésénél, -a környékbeli ter­melőszövetkezetekben, érté­kes ajándéktárgyakat készí­tenek a zánkai szolidaritási vásár számára. A hivatalos szerveken túl neves alkotó népművészek, színészek, híres sportembereit vállalták a találkozó vendég­látóinak szerepét. A gyere­kekkel együtt érkező felnőtt­vezetők, az ENSZ különböző szervezetei, a DÍVSZ, az NDSZ, a Nemzetközi Nőszö­vetség, a Béke-világtanács megfigyelőként résztvevő kén­viselői számára nemzetközi gyermekvezetői szemináriu­mot szerveznek, amelynek napirendjén, a nemzetközi enyhülés, a békés együttmű­ködés, a gyermeki jogok biz­tosítása, a béke megőrzésének aktuális feladatai szerepelnek.- A találkozó valamennyi részt­vevője látogatást tesz a Par­lamentben is, ahol a Nemze­ti Előkészítő Bizottság veze­tői fogadják őket. A központi, a'megyei, a csa­pat- és a családi programok' szinte pillanatnyi pihenőt sem engedélyeznek majd, dehát ismer-e fáradtságot egv ti­zenéves, ha játékról, dalról,' táncról, barátkozásról van szó? Exportőrklubok Az export növelésére a Lengyel Külkereskedelmi Ka­mara mellett új Intézmények alakultak a közelmúltban, pél­dául a piackutató központ és a termelők és exportőrök jogait képviselő központi intézet. Előkészítés matt áll az export- termelés lexikonénak és egy címjegyzéknek a kiadása, amely az összes lenijei válla­latok adatait tartalmazza. Üj kezdeményezés az ex­portőrklubok létrehozatala is. Ma több mint 20 ilyen klub működik az országban. Cél­juk, hogy segítsék azoknak az adminisztratív és egyéb aka­dályoknak az elhárítását, ame­lyek a külkereskedelem fej­lesztésének útjában állhat­nak. A klubok küzdenek a jobb kooperációs tevékenv- ségért, az újítások gyorsabb bevezetéséért. Az exportcikkek minőségének javításáért ka ->- csoiatot tartanak a termeiű- üzemeKkel. A klubok tagsága rendezi meg „Az év legjobb exportőre’’ címért folyó verse­nyeket. Számos úí javaslatot dolgoznak ki az exportjog te­rületén is. KISTERMELŐK SIRÁMA Nem kell Nógrád megyében a Szé- csény és Vidéke ÁFÉSZ egy szakcsoportja foglalkozik to­jástermeléssel. A megtermelt tojást a megyei sütödéknek, cukrászüzemeknek értékesítik. Május második felében nem volt talán egyetlen nyugodt napja sem Győri János ság- újfalui szakcsoportvezető­nek. A csoport tagjai érdek­lődtek nála személyesen, te­lefonon, táviratban. Az egyik távirat szövege: „További fe­lelősséget a tárolt tojások minőségére nem tudok vál­lalni!” A szakcsoport vezetője sem tudott sokkal többet, mint a többi termelő, csak sejtette a szállítás késésének okát, nem először fordult elő „tojásdömping” idején. Májusban rekkenő hőség volt, árnyékban is 30 Celsi- us-fok körül. Manapság már nem sok háznál van földbe vájt pince, ahol a romlandó árut tárolni lehetne. A kis­termelők pedig nem tudnak, de nem is hivatottak hűtő­pultokat üzémeltetni. A to­jás pedig — hacsak nem csi­béket akarunk belőle — ké­nyes a melegre. Végül is a tojásokat el­szállították a termelési he­lyekről. Hogy mennyi rom­lott meg belőlük? Hány ál­matlan éjszakát okozott a szakcsoport tagjainak? Erről nem készült kimutatás. Min­denesetre tanultak belőle. Ha újra késik a szállítás, viszik a piacra. Ezzel ugyan az AFÉSZ-nek okoznak nehézséget, de ez még mindig nem olyan tetemes összeg, mintha rájuk romlana a sok tojás. A kistermelőktől elvitték az árut, de az ÁFÉSZ továbbra is tárolni volt kénytelen, ad­dig, amíg az említett partne­reknek szüksége nem volt er­re a mennyiségre. A helyzet az volt, hogy az átvevőknek (sütöde, cukrászüzem) nem kell annyi tojás, mint ahány darab átvételére szerződtek. Hol hát a probléma? Túl sok tojást állítanak elő a me­gyében, vagy a piackutatással van baj; esetleg mindkettő­vel? A MÉSZÖV idei évi felvá­sárlási terve szerint, idén 31 százalékkal kívánják a tojás­felvásárlást növelni. (Ezek szerint a megyében mégsem a tojás? termelnek elegendőt?) A MÉ­SZÖV szakcsoportokkal fog­lalkozó illetékeseihez nem ér­kezett jelzés sem a szállítási zökkenőkről, sem pedig az ér­tékesítési gondokról. Mint el­mondták, ha ismerték volna a problémát, segítettek volna a helyzeten. Nem hibáztatják a szécsényi ÁFÉSZ-t, hiszen ők maguk is hibásnak érzik ma­gukat a problémák feltárásá­nak hiányáért. És a piac? Rácz Istvánnak, a Szécsény és Vidéke ÁFÉSZ szakcsoport­előadójának véleménye: — „Mi javasoltuk a Nógrád me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnak és a ZÖLD- ÉRT-nek, hogy kapcsoljanak be minket is a folyamatos áruellátás biztosításába. Ha nem is at egész megyét, de egy részét el tudnánk látni friss tojással. Jól járnánk mi ezzel, mert így megszűn­nének az időnként jelentkező értékesítési gondjaink. Ök is jól járnának velünk, tudniil­lik jelenleg az a helyzet, hogy a megye lakosságának tojás­szükségletét más megyék to­jásterméséből biztosítják. Miért ne lehetne a megyei­teknek megyei termést juttat­ni?! Hiszen a kistermelés egyik alapvető funkciója, hogy azokkal az árukkal, melyeket megtermel, kielégítse közvet­len környezete szükségletét. Így nem lennének az ÁFÉSZ-n,él szállítási késések, megoldódna értékesítési gond­juk. A kisárutermelés területén ma még meglevő hiányossá­gok — szervezettség, szállítá­si, értékesítési gondok stb. — a kisárutermelők termelési kedvét nagymértékben be­folyásolják, sőt esetenként az­zal jár, hogy a kistermelő megszünteti, felszámolja a termelést. Országos jelenség, hogy a kistermelők száma évről évre fogy. Ugyanakkor népgazda­ságunk nem nélkülözheti a mezőgazdaság bruttó termelé­si értékének egyharmadát ter­melő háztáji és kisegítő gaz­daságokat. (tuzánc) 5 | NÓGRÁD = 1979. július 27. péntek /

Next

/
Thumbnails
Contents