Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-24 / 171. szám

Az árintézkedések nyomában (1.) ffioídivio mezonazdasagácaít villamosííáso Negyven évvel ezelőtt a moldáviai falvakban nem is mertek más fényforrást, mint a petróleumlámpát. És mind össze húsz év leforgása alatt befejezték a köztársaság tel­jes villamosítását... Ma a cél — megkétszerez­ni Moldávia mezőgazdaságá­nak energiaellátását. A köz­társaság mezőgazdaságában egyre nagyobb teret kap a termelési kooperáció és sza kosítás. egyre több gondot fordítanak az ál'attenvésztési komplexumok kialakítására, gyümölcsösök és szőlőültet- vénvek telepítésére, továbbá f“'dolgozóüzemek építésére. Mindez a munkafolyamatok nagyfokú gépesítettségéhez vezet, amihez jobb villamos- energia szükséges. Ennek ér­dekében Moldáviában mosta­náig jelentős erőműrendszer énült ki. amely nemcsak ké­pes kielégíteni a köztársaság energiaszükségletét. hanem je’entős mennyiségű villa­mos energiát szállít a szom­szédos Ukrajnába, valamint Biügáriába. Az úi erőművek átadása révén 1980-is Moldáviában évente 20 milliárd kilowatt­óra vilalmos energiát fosnak termelni, ami a tizenötszörö­se a cán Oroszország ener­giatermelésének. Szagtalan uborka Az uborkának nincs szaga '— erre a következtetésre ju­tottak azok az NSZK-beli ku­tatók, akik arra keresték a választ, hogy milyen a vegyi összetétele a mindnyájunk ál­tal jól ismeri uborkaszagnak. Kiderült, hogy az olyan ubor­ka, amelyiknek a héja telje­sen sértetlen, nem tartalmazza az uborkaszag illóanyagait. Ezt az illóanyagot linolsav alkot­ja, ami enzimtevékenység so­rán lejátszódó gyors láncreak­ciók eredményé. Az uborkában van linolsav is és enzim is. 1A kémiai reakció megindulá­sához azonban szükség van a levegő oxigénjére. Ez akkor kerül az uborkába, ha felvág­juk a növényt, megsérül a hé­ja vagy ha leszedjük a szárá­ról. Ha oxigénmentes környe­zetben szeleteljük az uborkát, nem keletkezik „uborkaszag". Tolmácsi nappalok Most már nyugodtak a nap­köziek. Ott fent, az 'igazgató mö­götti falon nyolc kis vörös -zászlón sárgállik a hímzés: Kiváló gyáregység. Hihetet­len szinte, s mégis igaz: a Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár tolmácsi üze­me kettő híján egy évtizede — s tegyük hozzá, megszakí­tás, esztendei kihagyás nél­kül — lett jó a legjobbak kö­zött. Jó széria — mondom az igazgatónak, aki rábóli’nt, s azt mondja: — Még kettő. .. még kettő hiányzik onnan. Megígértem a dolgozóknak, hogy mire nyug­díjba megyek, ott lesznek azok is fent. — Nem könnyelmű-e az „egyszemélyi vezetés” ígé­rete, mert legyen az akár a legtalpraesettebb igazgató is, csak a fejével és a két kezé­vel csodát művelni azért mégsem képes —: hát szó­val. .. — ismétlődik a két szó, de a velem szemben üiő ráérez a feltételes módra. Be­fejezni sem hagyja a mondó­kát, teszi helyettünk ezt — ö. Szőke Gyula. — Mikor ezt kijelentettem, mindahnyiunk nevében értet­tem... Nem magamnak: az itt dolgozó százegynéhány ember teljesítőképességé­ben okos, szépén sikeredő munkájában bízva, mind­annyiunknak állítottam ki ezt a „képességbizonyít­ványt”. Mert igén is: képe­sek vagyunk még további eredmények elérésére. — Nem túl optimista? — Ha tudná, hónnan indul­tunk, meg sem kérdezné ezt. Mesél, emlékezik Szőke Gyula, aki 1958. elején került idd, az akkori gépállomásra, Erdőkürtről, főmérnöknek, s lett aztán egy-két hónap után igazgató. Mondja, feleleve­níti az akkori állapotokat, s az ember szinte szemei előtt látja a sarat dagasztó kör- möstraktorokat, a düjedező épületeket, s a telepet víz nélkül kibetonozott járda... !no ne is soroljuk tovább, mi minden nem volt akkoriban. De lett! Mosolyog snost már mindezeken az igazgató hiszen, ha kitekint parányi irodája ablakán, elkönyvel­heti; milyen másabb is lett ez a pánszáz négyzetméteres világ. S milyen lesz még. Hiszén — járunk kint a gyárudvaron s közben mutat­Tartalék alkatrészre nincs is szüksége a japánok által szállított szakadásgátló be­rendezésnek, mert a műszer meghibásodása teljesen ki­zárt. Legalábbis így ígérik a szakemberek a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. hú­zóüzemében most alkalma­zásra kerülő integrált áram­körös készülékről, mely szi­rénázással, villogó fénnyel azonnal jelez, ha a készülő üvegtáblán hibát — követ, hólyagot, törést^ — észlel, s egyúttal automatikus intéz­kedéseket tesz a _ hiba oká­nak elhárítására. A hasznos berendezés a minőségileg mind kifogástalanabb termé­kek gyártásában vész részt eredményesen. Egy nap alatt a Zagyva III. üzemrészben — tervek szerint — mintegy 25 ezer négyzetméternyi üveget készítenek. — kulcsár — ja: Itt már az új forgácsoló' csarnok épül, a kerítésen túl .pedig éppen a minap sajátí­tottunk ki területet dolgozó­ink lakásépítésének céljára, Harminckét család kap maid ott hamarosan otthont, két­szintes, korszerű épületekben ami szebbíti a most sem csúnya, börzsönyi falucska képét. örül hát Szőke Gyula, s miért is ne lenne magabiz­tos. Nem, nem c.sak a falon virító vörös zászlók miatt, ha­nem mert úgy mennek már a dolgok a kis gyárban, ami­ről évekkel ezelőtt álmodni sem mertek volna. Azt itt ké szült gépek, berendezések nemcsak, hogy hazai berkek­ben. ha'nem külföldön — Csehszlovákiában, az NSZK- ban, Bulgáriában, az NDK- ban, s hamarosan Angliában — is ismertek már. Amolyan „hézagpótló” rettentő nagy mennyiségű Ké­zi munkát takarítanak mega szép falu modern gyárának termékei. Szinte hihetetlen mennyiségű öntvény, ková­csolt, préselt termék sorjá- zására — éltelenítésére — tisztítására képesek, s akár­hol felhasználhatván tudnak egyszerre négy különböző mé­retű anyagot méret szerint szétválasztani. — Hitte volna-e jó néhány évvel ezelőtt, „traktoros” ko­rában, hogy üzleti ügyben megjárja Nyugat-Nómetor- szágot is? — Dehogy! Hisz’ egy-két vezető ember akkor még ben­nem sem fizott, ötvennyolc­ban be akartam lépr.i a vadásztársaságba. s azzal utasították el egyetlen nap alatt a kérelmemet, hogy nem való a kezembe a pusica, mert ötvenhatban fegyvert viseltem. Méltatlan lenne, ha most megint... — És nem? — De! Hárman őriztük az erdőkürti gépállomást leven­tepuskával, nenogy valami baj történjen... Persze, igen rövid idő alatt tisztázódott a helyzet, még bocsánatot is kértek tőlem, de... a tüske megmaradt. Azt vallottam, s tartom magam ma is ebhez: személyes példamutatással és munkával kell milyenségün­ket bizonyítani. Ami nem ke­vés álmatlan éjszakával is jár, de — megéri! Nyolc éve becsülnek is már minket tet­teinkért. Persze, nehéz volt az út idáig. Mondja, hogy hatvan­nyolcban, amikor rátérte« a vasszerkezetek gyártására, a gyár valamennyi — szám sze­rint nyolc — hegesztője meg­jelent irodájában, s asztalt, mellett döngetve tiltakoztak az új norma miatt, s tagad­ták meg a munkát. Ö nem hajlott — ők kiléptek. Igaz, 'néhány hétig nagy gondban volt, de azóta rend van a dolgozók között. Azt tartja: nem cél a mindenárén va­ló munkaerő-megtartás. Aki lóg, iszik, selejtet gyárt, men­jen, ahová akar. S hogy most is néhánnyal keveseb­ben vabnak, mint kellene? Nem gond: a kilencedik zász­ló elnyerése már most, a fél év zártával is, csaknem biz­tos. Elbizakodottság nélkül. Csupán az emberekben, s munkájuk eredményében bízva... * Karácsony György Csigalépcső formájú kémény „Ha eredetiségre törekszel — csak rajta!” — határozta el Bent Mikkelsen, Skarnig dán kisvárosban tevékenykedő ké­ményseprő. És házának tete­jén öt méter magas, csavart alakú, csigalépcsőhöz hasonló kéményt épített. De ezzel még nem érte be; feltette magá­ban, hogy találmányát tökéle­tesíti, s eléri „a forma és a tartalom egységét”. Mivel pe­dig a kémény tartalma a füst — a leleményes kéményseprő találmányát olyan különleges berendezéssel látta el, amely szabályos karikákban eregeti a füstöt, Mi indokolja a fogyasztói árak emelését 7 Az értékarányos fogyasztói árak kialakítá­sa évek óta terveink közt szerepel. A megtett részintézkedések mellett a mostanihoz hasonló széles körű áremelésre is készültünk, ám ezt valamikor csak nagyarányú jövedelemkiegé­szítéssel tudtuk elképzelni, hogy az árváltozá­sok miatt egyetlen nagy társadalmi réteg élet- szívonala se csökkenjen. Ehhez a reáljöve­delmek korábbi, viszonylag magas növekedé­si ütemét is meghaladó, mondhatni lökésszerű emelésre lett volna szükség. Időközben a ked­vező lehetőség reménye szerte foszlott, s az életszínvonal elért eredményei megszilárdítá­sának szükségessége kikényszeritette a mos­tani lépést. BEFOLYÁSOLNI A FOGYASZTÁST ‘ A cserearányromlás, a gyarapodó külgaz­dasági veszteségek miatt évről évre nőttek a fogyasztói árkiegészítésekre fordított össze­gek. A terhek mind nyomasztóbbá váltak, s napirendre került az ésszerűbb, a reálisabb árarányok kialakítása, az árrendszer tovább­fejlesztése. Az intézkedések célja az áruellá­tás eddigi színvonalának fenntartása, a költ­ségvetési terhek csökkentése, a kereslet és a fogyasztás befolyásolása, ahol szükséges a kínálat bővítése, a termelés ösztönzése. Tehát az intézkedések lényege nem a vásárlóerő el­vonása, hanem az évek óta napirenden levő feladatok megoldásának elősegítése, a terme­lők. a fogyasztók befolyásolása. A fogyasztás elért szintiének csökkentésével sehol nem számolunk, csupán — ahol indokolt — a nö­vekedés ütemének mérséklésével. JÓLLAKNI ÉS LAKNI Az élelmiszerek ára átlagosan 20 százalék­kal emelkedik. Gazdasági, társadalmi. • poli­tikai súlyát tekintve egyaránt ez a legjelen­tősebb lépés a mostani árintézkedések között. A kenyér árát például 3,60-ról 5.40-re emelik. A mindennapi kenvér ára 28 év óta r.em vál­tozott. Azóta e nehezen megszerzett létfenn­tartási cikk átvitt értelmű fogalommá vált. (Ezer kilogramm kenyér eddig annyiba ke­rült, mint egy tonna búza.) Mert a „min­dennapit” időközben megdrágította a kor­szerű technika alkalmazása és a kenyérgyári dolgozók növekvő jövedelme. De az ár- és ér­tékviszonyokkal együtt megváltoztak az élet- körülmények is. Jelzi ezt, hogy valam:kor az alacsony személyi jövedelemhez igazodtak — a termelési költségektől függetlenül — az élelmiszerárak és a lakbér. A kialakuló szo­cialista árpolitika célul tűzte, hogy mindenki jóllakhasson és valahol lakhasson. A ruházati cikkek árát viszont jelentős forgalmi adóval ' terhelték. A sertés- és a marhatőkehús ára 30 szá­zalékkal, a zsiradékoké 17 százalékkal emel­kedik. Az áremelés differenciáltságát jelzi, hogy a baromfihúsárak 8 százalékkal növe­kednek, amíg a vaj ára változatlan marad. Az árváltozások mértéke nemcsak az ártá­mogatástól függ, hanem a*z exportlehetőségek­től, a kereslet-kínálat alakulásától is. A vaj állami dotációja — mint a tejtermékeké ál­talában — magas. De a tejtermeléssel együtt képződő vaj hazai fogyasztását célszerű a vi­szonylag alacsony árral ösztönözni, mintsem ráfizetéssel exportálni. Vagy a csekély áreme­lés hasonlóképpen a baromfihús itthoni fo­gyasztásának kedvez. Ha ugyanis nő a viszony­lag olcsó baromfi aránya a hazai fogyasztás­ban, akkor növekedhet a sertés- és marha­hús kivitele, javulhat, gazdaságosabbá válhat a húsexport áruösszetétele. Miközben fenn­maradhat, sőt mérsékelten tovább növeked­het az egy főre jutó évi 75 kilogrammos hús­fogyasztás. . Végül még egy példa a piaci ellátás javí­tására. A húskészítmények ára átlagosan 21 százalékkal emelkedik, de ezen belül a szá­raz- és füstölj; áruké 25 százalékkal. Mivel e termékek iránt a hazai és a külföldi kereslet. egyaránt nagy, az igényeket eddig nem tudtuk megfelelően kielégíteni. INDOKOLT TAKARÉKOSSÁG A tüzelőanyagok és az energiaszolgáltatás áremelését elsősorban az energiahordozók vi­lágpiaci árának a legutolsó fogyasztói árrende­zés óta végbement jelentős — sőt várhatóan tovább tartó — emelkedése indokolja. A tü­zelőanyagok és fűtési szolgáltatások árát leg­utóbb 1974-ben' emeltük, a villamos - energia ára pedig 15 éve változatlan. Az átlagnál na­gyobb mértékű a távhőszolgáltatás díjának emelése. De a fogyasztó ezután is a költségek­nek átlagosan mintegy 40 százalékát viseli. A díjemeléssel mérséklődik alközponti — il­letve a távfűtéses lakások fűtési költségeinek meglevő nagy különbsége. A háztartási tüzelőanyagok áránál jobban, átlagosan 51 százalékkal emelkedik a villa­mos energia fogyasztói ára. Ahhoz, hogy a villamosenergiá-termelés és -fejlesztés költ­ségei megtérüljenek 90 százalékos áremelésre lett volna szükség. A háztartások villamos- energia-fogyasztása tavaly átlagosan 14.5 szá­zalékkal növekedett. A takarékosság tehát in­dokolt, fő módszere a korszerűbb elektromos és elektronikus készülékek (pl. tranzisztoros, integrált áramkörös tv) gyártása és alkalma- zása. De az elektrifikált háztartásokban ezen túl még számtalan lehetőség nyílik a villa- mosenergia-takarékosságra, amely végered­ményben erőművi beruházásokat tehet fe­leslegessé. A motorizáció térhódítását sem akarjuk, nem is lehetne megállítani. A növekedés üte­mét azonban lehet és kell is mérsékelni, hogy a jelenlegi szint, az évi 90—100 ezer új sze­mélygépkocsi értékesítése' mellett csökkenjen a sorban állás, megszűnjék a nagyarányú spe­kuláció. hogy a gépkocsiforgalom növekedésé­vel lépést tarthasson az út- és szervizhálózat fejlesztése. < JÖVEDELEMKIEGÉSZÍTÉS A különböző iparcikkek: a bútorok, a cipő, az egyes építőanyagok, a mosószerek, a szap­pan, csakúgy mint a tisztítás, cipőjavítás ár­emeléseit a nyersanyagok és az energiahor­dozók világpiaci drágulása indokolja. Az áremeléssel járó többletkiadások rész­beni ellensúlyozására jövedelemkiegészítésben részesül 10, millió 200 ezer magyar állampol­gár. A lakosság csaknem valamennyi rétegére kiterjedő differenciált részbeni „kártalanítást” szükségessé teszi a széles körű és olykor nagy mértékű áremelés. Teljes ellentételezés­ről, kompenzálásról így sem beszélhetünk. Az áremelések egy év alatt a lakosságnak össze­sen 28 milliárd forint többlet kiadást okoz­nak,* s ebből 21 milliárdot.. tehát 75 százalékát fedeznek a jövedelemkiegészítések. Vagyis át­lagosan az élelmiszerek és a háztartási ener­gia drágulásának terheit. Ahogyan az ilyen átlagolásnál már lenni szokott; a családok egyik része jól kijön majd a jövedelemkiegészítésbői, a másik része nem — ez függ fogyasztói szokásaiktól, fogyasztá­suk összetétel élői. A magasabb jövedelmű ré­tegeknek általában jobban nőnek kiadásaik, míg az alacsonyabb jövedelmüeké viszonylag kevésbé. Mégsem lett volna célszerű a jöve- delemkiegészités.íket a.keresetek százalékában megállapítani. Társadalmilag igazságosabb a fix összeg odaítélése, az azonos szintű fo­gyasztás támogatása. Az a kívánatos, hogy a munkajövedelmekben érvényesüljön a hatá­rozott differenciálás. A 7. ELŐREHALAD A.S , FELTÉTELE A fogyasztói áremelések — a jövedelemnö­velő intézkedések ellenére — fokozzák tehát a vásárlók terhejt. A mostani intézkedések egy év alatt 9 százalékkal növelik a fogyasz­tói árszintet. Ebből 1979-re 4 százalék jut, amiből 3 százalékot fedez a jövedelemkiegé­szítés. így végeredményben 1979-ben az ere­detileg a tervben számított 4.7—4.9 százalék­kal együtt 9 százalékos fogyasztói árszintnö­vekedés várható. Az életszínvonal-politikában, a jövő meg­alapozásában úgy haladhatunk előre, aho­gyan megvalósulnak gazdasági célkitűzéseink, ahogyan javul a gazdálkodás minősége, ha­tékonysága. Az egyes ember sorsa, és a tár­sadalom boldogulása egyaránt a személyes teljesítményektől, a közös munkánktól függ. Kovács József (Folyt, köv.) Bővítik a metróhálózatot A prágai metró első 8,7 kilométer hosszú szakaszán 1974. május óta, közlekednek szerelvények, amelyek tavaly már naponta 395 000 utast szállítottak. Most kibővítik a földalatti vasutat: az 5,8 ki­lométeres / úiabb szakasz alagútjai elkészültek, jelen­leg a síneket fektetik le. sze­relik a technológiai berende­zéseket és kialakítják az ál­lomásokat. A meghosszabított metróvonal végállomása a dé­li völgyzáró gáthoz kerül, a fürdő- és üdülőövezet közelé­be. A prágai metró úgyneve­zett háromszögének azonban ez a vonal csak egyik. Ké­szül a másik kettő is. az A és a B Vonal. Az A vonal 4,7 kilométer hosszú szakaszát az elmúlt év augusztusában adták át a nagyközönségnek. Ezt most keleti irányban 2,7 kilomé­terrel meghosszabbítják. A munkálatokat előrelátható­lag jövő év decemberében befejezik. A B vonal építé­séhez ebben az évben kezd­tek hozzá. Ez a Prága dél­nyugati részén levő vasútál­lomástól északkeleti irányban vezet. Részben a Moldva fo­lyó. részben a városközpont alatt fut. L NÚGRÁD = 1979. július 24. kedd 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents