Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-17 / 165. szám

Száznyolc Idős ember tölti napjait a szentkúti szociális otthonban. A gondozottaknak takaros épület, festői környezet, ízletes koszt biztosítja a jó közérzetet — BL —

Erős „ügyes” betegek

Mnros ki

Mindenekelőtt szeretném előre bocsátani, hogy a salgótarjáni rendelőintézet betegeinek nagyobb részéről nem esik szó a következőkben. A többség ugyanis tudja, hogy a munkához csakúgy, mint a kulturált Várakozáshoz,» hasonló viselkedéssel kell hozzájárulni. Bár kevesen vannak, de akadnak mindig, akik hatékonyan tevékenykedve, szinte semmivé teszik a többség gondosságát, alkalmazkodását.

Aki a buszmegállóból fellépdel az intézet lépcsőjén, azt minden fokon szemét fogadja. Ha az illető idegen,_ s a fogászatra igyekszik, kérdeznie sem kell, merre menjen, turistajelzések vörösével vezetik oda a lépcsőkön, fordulókban eldobált tamponok. Az emeleteken sern kedvezőbb a helyzet. Az egykor makulátlanul fénylő szürke műanyag padlót, s némely helyen az Öngroplast falburkolatot fekete sebhelyek borítják. Megannyi elíaposott, elnyomott csikk emlékeként. A várócsarnokokban — egészség- ügyi intézmény lévén — tilos a dohányzás. Az előtérnek kialakított lépcsőfordulók hamutartókkal, fém gyűjtőedényekkel várják a nikotin rabjait, azonban mindig akadnak, akik nem veszik a fáradtságot a pár lépéshez, s ha ki is mennek, sajnálják a karmozdulatot, amivel a füstölgő csikket a tartóba juttatják.

. A büfé környéke, a gyermekrendelés várója még sze- metesebb a többi résznél. Eldobált papírosok, széttaposott ropi és keksz „színesíti” a környezetet. A sportorvosi rendelő előtt valamely életerős várakozó egyetlen mozdulattal végigszakította az ülés műbőr huzatát. A sebhelyből szégyenlősen kikandikál a szivacs. Akinek ereje nem futja ilyen mozdulatokra, az ügyeskedik, például zsi- letpengével hasít a műbőrbe.

A megdöbbentő tapasztalatok arra késztettek, hogy érdeklődjek az intézet illetékeseinél, miért szemetes az épület, s mi a helyzet a rongálásokkal?

Megtudtam, hogy a rendelő takarítógárdája jól összeszokott, hozzáértő emberekből áll, akik jól végzik munkájukat, a látszat ellenére. Erről meggyőződhet mindenki, aki reggel hétkor keresi fel az épületet, melynek akkor még minden helyisége tiszta. Azonban néhány fegyelmezetlen ember órák alatt „előállítja” a fent leírt állapotot. Arni a roiigáiásokat illeti, szinte lehetetlen lépést tartani a helyreállításban. A gyerekek unalmukban „legyűjtik” a Reluxaredőnyök állítócsavarjait. Mások az ablakokat összefogó Teschauer-csavarokat szedik ki. „Tűnt el” már csaptelep, csempe, van ahol nem merik kitenni a higiéniát, . a cseppfertőzés megelőzését szolgáló

mikrofonokat, mert azoknak is lába kelt.1 Unatkozó vagy dühös betegek dobtak már vécékagylóba fél csempét — az egész szerelvényt ki, kellett emelni az eltávolításához —, s a karbantartó szerelők, ha egy öblítőtartály felakad, már tudják, h'ogy megint találrlik benne egy-két kisebb-na- gyobb pálinkásfiaskót. Az idén eddig 631 órát kellett aa efféle vandalizmus nyomainak helyreállítására fordítani, nem szólva a felhasznált anyagról. Lehetne még sorolni, mi mindennel rongálják, csonkítják az intézetet, de talán ennél fontosabb arra felhívni a figyelmet, hogy mindezt mások szeme láttára teszik.

A betegnek, aki állapotánál fogva „nyűgösebb”, igényesebb környezetére, nehn mindegy, milyen körülmények között várakozik. Azok, akik állapotukat rosszul viselik, feszültségeiket agresszióval vezetik le, környezetrontó hatásukkal nemcsak anyagi kárt okoznak hanem megnehezítik betegtársaik helyzetét is. Éppen ezért mindenkinek érdeke volna, hogy megakadályozza az efféle rongálást. A betegeknek is S. nekik van erre a legtöbb lehetőségük, hiszen ők nemcsak a szemetet, az égésfoltokat látják, hanem a szemetel őt, a csikktaoosót is. Nekik módjukban áll rájukszólni.

— gáspár —

JNoteszlap

Hasznos fadományok

Jogos a feltételezés, hogy minden ember ért egy kicsit az elsősegélynyújtáshoz, legalábbis tudja, hogy baj esetén mi a teendő.

Aztán mi történik? Bekövetkezik a kisebb-nagyobb baleset, és szerencse, ha gyorsan akad valaki a közelben, akit a rémület nem bénított ra«C és valóban tud segít- sétfct nyújtani. Legtöbben csak tanácstalanul állnak, sopánkodnak. Sajnálják a bajbajutottat. Csakhogy

ilyenkor nem a sajnálkozás a legfontosabb.

Mindezeknek elejét veendő szervezi a Vöröskereszt a különféle tanfolyamokat, közötte tiz elsősegélynyújtó oktatást. Jellemző példa: Nóg- rád megyében a vöröskeresztes alapszervezetek az elmúlt két esztendőben- hétszáz — különféle témakörben — tanfolyamot szerveztek, amelyeket tizenhétezer ember hallgatott végig. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tanfolyamok szervezetsége, színvonala, a vezetők felkészültsége lényegesen jobb. mint az elmúlt években. így természetes, hogy több hallgatót is vonzottak.

Az üzemekben leginkább az elsősegélynyújtási tanfolyamokat látják szívesen, ezekhez a vezetők munkaidő- kedvézményt is adnak. A többi összejövetelt a lakóterületeken — klubokban, művelődési házakban, iskolában — tartják. Amikor egy-egv tanfolyam befejeződik, annak hallgatóit az alapszervezetek legtöbbször bevonják — nem is sikertelenül — az egészségügyi állomások munkájába. Ez kétszeres haszon. Aki elvégezte, gyarapodott tudásban, ismeretekben, másrészt pedig a Vöröskereszt is nyert egy-egy használható embert.

Legtöbb hallgatója, legnagyobb „sikere” minden esetben az elsősegélynyújtó tanfolyamoknak van. Ezek töltik be egyértelműen funkciójukat. a munkahelyek is szívesen veszik szervezésüket.

Az elméleti tudnivalók mellett gyakorlati foglalkozásokat is tartanak, aki papírt kap, annak számot kell adnia a tanultakról. Jó szokás, hogy a nagyüzemekben elsősegély- nyújtási vetélkedőket is rendeznek,. amelynek anyagi és erkölcsi sikere egyformán van.

Régóta ismert és kedvelt a szülők iskolája. Az összejöveteleket a népfronttal és a pedagógusokkal karöltve irányítják, színhelyük is rendszerint az iskola.

Az elsősegélynyújtás után talán a családi élet témaköre iránt legnagyobb az érdeklődés. A tizennégy-tizen- nyolc éves korosztály részére szervezik a családi élet iskolája lányoknak és \ fiúknak címmel. Rendszerint orvosok, egészségügyi szakemberek az előadók, akik a fiatalok életkori sajátosságainak megfelelően irányítják a beszélgetést. illetve felelnek a kérdésekre. A vöröskeresztes titkárok több helyről is jelezték észrevételüket, hogv nemcsak ezt a korosztályt, hanem a huszonöt-harminc éveseket is foelalkoztatia és érdekli a családi élet témaköre. Erdern"'! lenne az ő számukra Is tanfolyamokat tartani.

Nagyobb terület, több gond...

Nem titok: jobbat szeretnénk

Beszélgetés a balassagyarmati járás ifjúságmozgalmi munkájáról

Ez év januárjától — a közigazgatási összevonás folytán — gyarapodott a balassagyarmati járás KISZ-eseinek tábora, s az áprilisi küldött- gyűlés idején 13 bizottság és 83 alapszervézet működött, a taglétszám pedig 1776 volt. Az összevonás óta eltelt időszak tapasztalatairól beszélgettünk Demus Ivánnal, a KISZ balassagyarmati járási bizottságának titkárával.

— A nagyobb terület, nyilván több gondot is jelent...

— Április 28-tól vagyok titkári tisztemben, ez előtt négy hónapig dolgoztam e járásban, korábban pedig a szé- csényi járás bizottsági titkára voltam. Tehát nem „máról holnapra” csöppentem a mozgalomba, ismerem jól munkám területét. Az irányításban új volt viszont, hogy 23 alapszervezet közvetlenül hozzánk tartozik, nem valamelyik bizottsághoz. Rövid távú terveink között szerepel/ ennek módosítása, hiszen a törődés, a kapcsolattartás, az irányítás sokkal gyümölcsözőbb, ha az alapszervezet- bizottság-járási szerv lépcsői megvannak.

— A termelői struktúra különbözősége milyen nehézséget okozott?

— Nagy a terület, sok.apró községgel és jelentős mezőgazdasági üzemekkel. Közvetlen munkatársaim között egyfelől a mozgalmi munka területeit, másfelől az üzemeket, termelőszövetkezeteket, községeket soroltuk be különböző szempontok alapján, így jobban ellenőrizhető és „szemmel tartható”. a munkakapcsolat.

— A küldöttgyűlést statisztikában olvasható 1776 fős taglétszám rendkívül alacsonynak tűnik. Hiszen a megye IS ezres táborának, ha jól számolom, ez mindössze a 10,1 százalékát jelenti.

— Valóban kevés. A szervezettség növelésére erőfeszítéseket teszünk. Az utóbbi, nem egészen három hónapban csaknem négyszáz fiatallal nőtt KISZ-eseink száma, s ez nem kis eredmény.

— Térjünk át a mozgalmi munka néhány területére, elsőnek a gazdasági tevékenységre.

— Programunkban ez a legfontosabb teendőnk; a pártalapszervezetek cselekvési programjai alapján készítjük el feladattervünket. Ebben megtalálható a termelési mozgalmakban, a szakmai akciókban való részvétel, igyekszünk a figyelmet a

A csecsemőgondozási tanfolyam is sok-sok hasznos ismerettel bővíti elsősorban a lányok, de a fiúk ismereteit is. -Mégis a kívánatosnál kevesebbet szerveznek az általános és középiskolákban. Talán azért, mert ehhez nincsen külön tankönyv, oktatási segédeszközökkel sem rendelkeznek. Pedig a gyermekorvosok a megmondhatói, meg a védőnők, hogy sok . fiatal - asszonynak bizony érdemes lett volna elvégezni egv-egy ilyen tanfolyamot, mielőtt gyereket hoz a világra. Felvetődött. hogy a tanfolyamokat jó lenne a nőket foglalkoztató üzemekben és az iskolák mellett, a lakóterületeken is megtartani. A védőnők bizonyára sok segítséget adnának mindehhez. Az eddiginél több helyen tervezik a házi betegápolás! és gondozási, valamint a mezőgazda- sági üzemi egészségügyi ismeretekkel ‘ foglalkozó tanfolyamok rendezését, amelyek sokakat érdekelnek, és alapvető közegészségügyi tudnivalókat „adnak”. Mindenképpen hasznos tudományok ezek, érdemes nagyobb gondot fordítani rájuk.

____ — CSC —

m

unkatermelékenység növelésére, a gyártott termékek minőségének javítására irányítani. Ipari és mezőgazda- sági területen 21 ifjúsági brigád dolgozik, munkájuk sok segítséget ad a helyi feladatok megvalósításához. Az elmúlt évben a járás ifjúkom- munistál közel 31 ezer órát töltöttek társadalmi munkával. Gondjaink is vannak, közülük elsőnek említem a termelőszövetkezeti KIS2-szer- vezetek és a helyi cselekvési programok közti eltérést. a gazdaságpolitikai agitáció elégtelenségét, valamint az egyéni vállalások formalitását és ebből következően az értékelésük mikéntjét.

— Nemrégiben tárgyalta o járási bizottság az elmúlt politikai képzési év tapasztalatait. Milyen eredménnyel?

— E képzést a párttal

együttműködve végezzük, propagandistáink nagy részét ők adják. Idén 61 Ifjúsági vitakör indult, s átlagosan 8— 10 foglalkozást tartottak, ebből két előadás, a közéleti- ségről és az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről,

mindenütt szerepelt. Tapasztalataink nem valami rózsásak, a kezdeti lendület alábbhagyott, sőt előfordult, hogy a kevés résztvevő miatt elmaradt a vitakqr. Az aktivisták körét 11 helyen indítottuk el, ez a vezetőségi tagok képzésére szolgált, akik megismerkedtek a mozgalmi feladatokkal, a pártmunkával stb. Itt is voltak lemorzsolódások, elmaradt előadások, de az összkép kedvezőbb volt az előbbinél. Kilián-kört egyetlen helyen, a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában vezettünk. Tartalmas voit és mindenképpen hasznos. Ezen kívül még az alapszervezeti titkárképző tanfolyamot indítottuk be, hasonlóan kedvező tapasztalatokkal.

— E rövid áttekintés után: mi a közeljövő feladata?

— Az előbb említett hiányosságok megszüntetése és természetesen az akcióprogramban megfogalmazott teendők megvalósítása. Az elkövetkező hetekben válik véglegessé a járási hivatal és bizottságunk közötti együttműködési megállapodás,

amely a tanács- és az ifjúsági törvényben foglaltak végrehajtását teszi könnyebbé és jobbá. Szerepel e megállapodásban, csupán kiragadva, a közös rendezvényterv készítése, az úttörők üzemlátogatásai. a pedagógusok társadalmi tevékenységének

megítélése, az ösztöndíj-alapok létrehozása, a cigányfiatalok helyzetének javítása és még sok más egyéb intézkedés, amely a közös egyeztetés után válik véglegessé.

— Egészen közeli program viszont a titkári felkészítő...

— Sokat várok ettől a tá- börtól, ugyanis első alkalommal lesznek együtt az egykori szécsényi járásiak az „új terület” KISZ-eseivel, valamint ez lesz az első találkozás a frissen választott titkárokkal. És nem túlzók, ha azt mondom, ettől a felkészítéstől függ, milyen évet zárhatunk jövő tavasszal. Nem titok: jobbat szeretnénk az ideinél 1

T. L.

Az anyák védelmében

Megütközve hallgattam fiatalasszony ismerősöm kálváriáját. Munkahelyet keresve, eljutott egyik nagyvállalatunkhoz. Kedvesen fogadták, és felderült a tekintetük, mikor megmutatta a ’ szakmunkás-bizonyítványát Az érdeklődés azonban hamar tartózkodásba fordult, amikor a családi körülményei kerültek szóba, és elárulta, hogy fél év múlva anyai örömök várnak rá. Nem utasították el nyíltan, — hogyan is tették volna, hiszen akkor ellentétbe kerülnek a munkajog szabályával, — de a vállalat illetékesei ettől kezdve úgy irányították a beszélgetés fonalát, hogy a végén neki kellett nemet mondani. Azt már csak távozása előtt, „jóindulatúan” súgták meg, hogy tudnak ám ők jobb munkafeltételeket is teremteni az említetteknél, de csak azok számára, akikre tartósan számíthatnak.

Ilyen szomorú tapasztalatokat szerencsére ma már egyre ritkábban hallani. Az utóbbi években a terhes nők védelme a munkáltatók java részénél megfelelő. A kedvező, változás mögött a szocialista humánum mellett, jelentős gazdasági érdekek húzódnak: az aktív keresőknek közel a fele nő, és a „gyengébb nem” munkaképes korú tagjainak 75 százaléka veszi ki részét a társadalmilag szervezett munkából.

Az anyai hivatás azonban a teljes értékű munkavégzés mellett sem szorulhat — és»nem is szorul — háttérbe. Aligha beszélhetnénk nemek közötti egyenjogúságról, ha nem volnának többletjogai azoknak a dolgozó nőknek, akiket néhány hónap választ csak el attól, hogy életet adjanak.

Munkajogunk biztosítja is e kedvezményeket. A munkáltatónak a terhes nő kérelmére és orvosi vélemény alapján gondoskodnia kell arról, hogy állapotának megfelelő munkakörbe kerüljön, anélkül, hogy átlagkeresete csökkenne. A kismama, terhessége negyedik hónapjától a gyermek egyéves korág nem kötelezhető túlórázásra és készenlétre vagy túlmunkára is csak beleegyezésével lehet beosztani. Fontos garanciát nyújt az előirás is, ami szerint a felvételre jelentkező nővel kötendő munkaviszony, terhesség címén nem tagadható meg.

Jó néhány vállalatnál, már az átszervezések, rekonstrukciók megkezdése előtt gondoskodnak arról, hogy a terhes anyák még átmenetileg se kerülhessenek egészségükre káros munkakörbe, amely állapotokhoz képest aránytalan terhet róna rájuk. Sok helyen feltérképezik azokat a tennivalót, amelyeket a könnyebb munkakörbe helyezendő kismamák elláthatnak. Szó sincs arról, hogy a vállalatoktól ez valamiféle jótékonykodó gesz+us. Meg lehet és meg is kell találni mindenütt a lehetőséget arra, hogy a kismamák képzettségükkel, képességükkel arányban álló, hasznos munkát végezzenek.

Érthető módon ott a legkedvezőbb a kép, ahol szervezetileg is keresik a megoldást, azaz arra törekszenek, hogy gazdája legyen a kismamák érdekvédelmének. Fórumul szolgálhat erre a vállalati nőbizottság, vagy kisebb gazdálkodóegységeknél a szakszervezeten belül működő szociálpolitikai bizottság.

A terhes anyákat óvni, védeni, mindannyiunk kötelessége. Az már a munkáltatókon múlik, hogy valódi tartalommal töltsék meg a törvényes kereteket.

ff. f.

NÓGRAD i- 1979. július 17. kedd 5