Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-13 / 136. szám

Megyék eleiéből üfsig’I'íll» konléneriöríénci ■ így készül az óriás vasdoboz Vácott, a Magyar Hajó- cs Da rugyár konténerüzemében Az első kerék elkészítése óta aligha született olyan egysze­rű, s a szállítást mégis forra­dalmasító találmány, mint a konténer. S éppen, mert olyan magától értetődő az ötlet, nincs is senki, akit a gondo­lat szülőjeként tisztelhetnénk. Építs egy vasúton, hajón, teherautón egyaránt szállít­ható nagyméretű dobozt, s ahelyett, hogy az árut rakod­nád az egyik járműről a má­sikra, csak ezt kell átemelned. Ennyi az egész. Gyorsabb, egyszerűbb, olcsóbb ez a mód­szer. Épp ezért az utóbbi év­tizedekben világszerte elter­jedt a használata. Először az Egyesült Államokban honoso­dott meg, az elmúlt harminc évben Európában is tért hó­dított s mára már az egész világon „polgárjogot” nyert. Olyannyira gyorsan, hogy a gyártásával foglalkozó cé­gek nem győzték kielégíteni az igényeket. Ezt a piaci hely­zetet használta ki tíz évvel ezelőtt a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára. JÖTT A MENTÖÖTLET De hogyan lesz egy a neve szerint vízi járműveket gyár­tó üzemből konténergyár? A kérdésre Cserkaszki Antal főmérnök adott választ: — Már sokkal régebben is elkalandoztunk a hajógyártás­tól. A sok ok közül csak egyet említek. Bár nem vagyunk messze a Dunától, az üzem mégsincs a vízparton, így a hajógyártás soha sem bizo­nyult egyszerű feladatnak. Többek között ez az oka, hogy á hatvanas évgkben fő termé­künk a motorkerékpár oldal­kocsi lett. Az automobilizmus terjedésével a kereslet s a haszon egyre csökkent. Ke­restük a kiutat, sokfelé ka­csingattunk. így készült pél­dául a Fecske névre keresz­telt magyar szárnyashajó és néhány tengeri mentőcsónak. A sorozatgyártásig azonban egyik sem jutott el. így. kö­töttünk ki 1968-ban -a konté­nergyártás mellett, mert ez az előbbieknél sokkal biztosabb piacot, s hasznot ígért. Az el­ső évben sok nehézség köze­pette 250 szállítótartály , ké­szült. A korábbi gazdaságtalan ol- dalkocsigyártás befejezése azonban nem.ment egyik nap­ról a másikra, s az új szak­ma betanulása sem zökkenők nélkül. Hiszen az MHD váci gyára a magyar gépipart messze megelőzve látott hozzá a termékszerkezet korszerűsí­téséhez. Nem rendelkeztek megfelelő gépekkel, konténer­gyártó tapasztalatokkal, s a nyolcszáz munkást is át kel­lett képezni az új feladatok­ra. Többségük azelőtt alumí­nium hegesztéssel, préseléssel, szerelései foglalkozott, s hoz­zászoktak a csupán néhány ki­lós alumínium alkatrészek­hez. A konténer többnyire acélból készül, más hegesztési módszerekkel, s egy-egy al­katrésze is mázsákat ■ nyom­hat. TAKARÉKOS MÓDSZER Fokozatosan tanultuk — munkások, mérnökök, tech­nológusok, konstruktőrök — az új mesterséget, s közben már a piacra dolgoztunk. Bár az átképzés idejére munkaidő­kedvezményt adtunk, amíg nem gyakorolták be az új munkát, a teljesítményköve­telményeket is alacsonyabban szabtuk meg, így is mindenki­nek többet kellett magára vál­lalnia. Azt is igyekeztünk megértetni, hogy a régi lemez lejárt, nincs más útja boldo­gulásunknak — folytatta a fő­mérnök. — A legtöbben meg­értették, s vállalták az átme­neti ideig tartó nehézségeket. Nyolc évig tartott a termék­váltás időszaka, 1975-bep ké­szült el az utolsó oldalkocsi. Az első évben 250 szállítótar­tályt gyártottak, idén majd­nem négyezer a cél. Közben azonban sok minden történt a gyárkapun belül, s kívül is. Kezdjük talán azzal, hogy a hazai felhasználók is megbarátkoztak az újszerű, ta­karékos szállítási módszerrel. Konténer-pályaudvar épült Budapest—József-város állo­máson, a csepeli dunai kikötő­ben, Győrben, s Záhonyban, a magyar—szovjet külkeres­kedelem javát lebonyolító vas­úti átrakó csomópontokon. Akarva akaratlanul egyre több hazai cég szállít konténerrel, hiszen partnereik így küldik, sokan már csak így fogadják az ömlesztett, vagy a darab­árut. Egyre több területen fe­dezik fel a nagyméretű szállí­tótartályok előnyeit. Köz­ben az MHD váci gyára is módosított gyártmányain. JÓ AJÁNLÓLEVÉL — Tekintélyes mennyiségű konténert gyártunk, a szak­mában jól ismerik a nevün­ket. Nincsenek piaci gondja­ink. Ez azonban annak is köszönhető, hogy rájöttünk: a hagyományos konténerek gyár­tásában nem lehetünk a nagy külföldi cégek yetélytársai. Ezért konstruktőreink olyan konténereket terveztek ame­lyek különleges igényeket is kielégítenek. így mi készítet­tük a lakókonténerek első sorozatát, amelyeket külön- külön, vagy akár emeletes h$zzá összeszerelve a vándor­ló szakmákban, például az építőiparban használnak. (Ezt ma már egy barcsi szövetke­zet gyártja.) De készült itt túlnyomórészt hazai felhasz­nálásra tejszállító, ideiglene­sen a központi fűtést pótló thermokonténer is. Most ép­pen olyan különleges megerő­sített acéltartályok készülnek sorozatban, amelyek a drága, elsősorban a szobrászatban használt olasz márvány szállí­tására valók. Sokat vásárol­nak a tőkéscégek az ömlesz­tett áruk, például a gabona szállításához magyar konté­nert, más célra nyitott tete­jűt, vagy sokajtósat. Miért éri meg a hajógyár­nak éppen ezeket készíteni? A válasz egyszerű: mert töb­bet fizet értük a piac, átlago­san 2200, 3000 dollárt dara­bonként. Van-e jövője a ma még va­lóban kelendő gyártmány­nak? A prognózisok biztatóak. A világon gyors iramban hó­dít tovább a konténer, alkal­mazásának újabb és újabb módszereit találják ki. Egé­szen biztos, hogy 15—20 évig lesz kereslet iránta. S az, hogy a báci hajógyár .termé­keit a világ legnagyobb kon­ténert kölcsönző cégei vásá­rolják, mindenképpen jó aján­lólevél. Ha a hamburgi kikötőben, az angliai dokkokban, az olasz kamionokon, vagy vala­melyik arab ország repülőte­rén SEA, TOL, PUMA jelzé­sű különleges konténereket lá­tunk, nagyon valószínű, hogy Vácott készítették az ügyes ke­zű hegesztők, szerelők, fes­tők. A bolgár gyorsírás megalkotását ■már IS79-ben, az oszmán elnyomás alól felszabadult Bulgária első nemzetgyűlésén elhatározták. Alt­kor meghívták Szlovéniából a ne­ves gyorsírót, Anton Beszensekef. aki a német Gábelsberger gyors­írási rendszerét az ország nyelv sajátosságainak megfelelővé tette Megindult a gyorsíróképzés, a; első tanfolyamon huszonötén vet­tek részt. Nemsokára gimnázium tantárgy is lett, gyorsíró diákegy­letek alakultak, majd létrejött az Általános Bolgár Gyorsíró Szövet­ség. Neves bolgár politikusok, írók egész sora hasznosította munkájá­ban a gyorsírást, a parlamenti gyorsíróként is dolgozó költő, Három Harmincöt esztendeje áll a pult mögött Balassagyarmaton Demeter György. S most, ahogy a tenyérnyi raktárban beszélgetünk, hátunkat a fel­tornyozott sörösládáknak vet­ve, mégis egy réges-régi, há- rctm évtizedes emlék világoso­dik meg. Oly frissen és eleve­nen lép elő az emlékezet ho­mályából. mintha csak tegnap történt volna. Az éppen hogy szabadult kereskedősegéd, alig 16 éves volt csak, harmadmagával ke­rített három parasztszekeret. Befogtak, s kihajtottak a tót­gyarmati határba. Megrakták a szekereket púpozva cukor­répával, visszazörögtek a vá­rosba, s leszórták az egészet a bolt kellős közepére. Aznap már nem is nyúltak hozzá, jő csatakosak-sórosak voltak a répák. Másnap nyitáskor ré­pát árultak a népnek. Vitték, mint a mannát. Melasznak. 1946 március elején volt. így esett meg Demeter György életének első árubeszerzése. Különös csengésű az a törté­net éppen a Delikatesse üz­letben, ahol külföldi italok­tól, drága cigarettáktól ros­kadoznak a polcok, ahol min­dig sokféle felvágottból, ínyenceknek való rák- és ka­Geotóqiai felfedezés Jakutia déli részén, a Baj- kál—Amúr vasút pályája mentén felfedezték a gazdag csaratokkini vasérclelőhelyet. Készleteit több milliárd ton­nára becsülik. A jakutszki geológusok felfedezése igen fontos: ez a „vasércraktár” ugyanis a nyerjungrinszki kokszolható szén lelőhelyének közelében van. Az igen gaz­dag vasérclelőhely módot nyújt arra, hogy hatalmas ko­hászati, kokszkémiai és fű­tőanyag-energetikai ipart lé­tesítsenek. A bautzerii ferde torony Ferde tornyok — ha nem is vetélkedik a pisai hírével — az NDK-ban több helyütt akadnak. Ilyen például a Drezda megyei Bautzenben 1490 és 1492 között épült bi­rodalmi torony, amelynek 1 méter 40 centiméteres elhaj- iása az idők múltával fokozó­dott. Az elmúlt években a to­rony fundamentumában vég­rehajtott különböző eljárások­kal sikerült a dőlést meg­akadályozni. Így a bautzeni ferde torony már nem ferdül tovább, s még sok-sok éven át a turisták kedves célpont­ja maradhat. & nevetés egészséges Amerikai orvosok szerint az emberi test számára a leg­jobb gimnasztika a — neve­tés. Amikor nevetünk tágul a tüdő, több oxigént lélegzőnk be, ami serkenti a szívműkö­dést, és gyorsítja a vérkerin­gést. A, nevetés állítólag jó­tékony hatással van a többi belső szerv működésére is. Oimcso Debeljanov például először gyorsírásban rögzítette verseit. Az állami gyorsíró Intézet, tmelynele feladata a gyorsírásel­mélet továbbfejlesztése, a mód­szertan és a gyakorlat problémái­nak a vizsgálata, M51-ben alakult meg. Az intézet munkatársai részt vesznek -a nemzetközi szövetség, íz INTERSTENO munkájában is. Az utóbbi években a gyorsírás gé­pesítésének a kérdéseivel is fog­lalkoztak. A gyakorló gyorsírók munkáját szaklap: a „Sztenografski Pregled” segíti. Jelenleg 150 magasan kva­lifikált gyorsírót tartanak számon Bulgáriában, közülük hárman az utóbbi évek világversenyein az élen szerepelnek. Csulák András Gyorsírás egykor és ma szekér cukorrépa viárkonzervekből lehet vá­logatni. — Más ma a kereskedés, mint akkor — mesél nérnl nosztal­giával a Delikatesse üzletveze­tője. Vagy talán csak a rég elmúlt Ifjúság blzsergeti meg fájón a szivét? — Az első, amire engem, a vékony pénzű suhancot megtanítottak, hogy ajtónyíl'ásra behunyt szemmel Is köszönni kell. Mindegy ki a- miért jön, de aki a boltba beteszi a lábát, azt vendég­ként kell fogadni, mindenben a szolgálatára lenni. Tehettük persze, hisz nem volt ilyen sűrű forgalom, mint manap­ság. Volt idő kedélyes diskur­zusokra, napi hírcserére, sem­mitmondó udvariaskodásra. Jócskán felgyorsult azóta a tempó az üzletekben is. A bolt­vezető ma elsősorban gyorsa­ságra, ügyes tüsténkedésre buzdítja tanulóit, mert min­den évben fogad egyet-egyet, még ezen a picinyke helyen is. — Kevés ma már a hagyo­mányos kiszolgálási formában működő üzlet — magyarázza. — Pedig a fiatalok itt tanul­hatnak igazán vevővel bánni. Csak az a baj, hogy kevés idejük marad a bolti gyakor­latra. Nem tartozik a vándorló kedvűek közé Demeter György. 35 esztendő alatt mindössze két üzletben dolgozott. — Mit gondol, nem unalmas így az élet? Hevesen tiltakozik: — Unalmas?! Mikor embe­rek között sürgölődhetek? Ho­vá gondol?! Beszél aztán az árubeszer­zés fortélyairól, Izgalmairól. Olyan hévvel és szeretettel, mintha világ életében a pult mögé kívánkozott volna. Nem így volt pedig. Mert katedrá­ra álmodta magát. Tanító akart lenni. Csak hát a háború... Mégsem érzi elvesztegetett- nek az életét. Elmúlt éveinek értelme, szépsége Itt van, eb­ben a csöppnyi boltban, ahol emberek százai teszik szatyor­ba az aznapi ebédnek-, vacso- ránakvalót Hajdanában a szükség kény­szerének engedve lépett be a balassagyarmati magyar köz- tisztviselők szövetkezetébe ke­reskedőtanulónak. Ma, ha szí­ve vágyára hallgat, akkor sem tehet egyebet, mint útnak in­dul reggelente a főutcán a Delikatesse felé... sz. m. , Hétköznapi dolgok TEJ, ÜVEG Egyik mini csemegeboltunk- ban, Salgótarjánban nagy cim- festői műgonddal megalkotóit közlemény figyelmezteti a vá­sárlót arra, hogy a szóban forgó helyen este ■18 óra után üve­get nem váltanak vissza. Ugyancsak itt, a kiszolgáló­pult mögötti másik felirat sze­rint jegyes (csecsemő-) tejet csak 18 óráig kaphat az arra jogosult. A boltocska reggel hét órá­tól a nap szinte minden sza­kában rendkívül forgalmas, zsúfolt, többnyire — mint mondani szokás — egy gom­bostűt sem lehetne leejteni. Csupán estefelé, úgy hat óra tájon csendesedik el a vásár­lók rohama. Aki tehát nap közben kíván üdítős, sörös, boros, paradicsomos, konzer- i>es üvegeket beváltani vagy levásárolni, azoknak szembe kell nézni a hosszas sorál­lással, várakozással — holott mindezt elkerülhetné este, a hattól hétig terjedő időszak­ban, amikor az eladóknak, pénztárosoknak alig akad dol­ga. Am a rend az rend, az üres üvegféléket nemhogy visszaváltani, de még levásá­rolni sem lehet. Aki abban a hiszemben megy, hogy üvegei értékéért árut visz haza, té­ved. S ugyanígy a jegyes tej esetében is. Pedig sok kis- i mama van, aki váltott mű­szakban dolgozva csak a jel­zett időszak után érne rá be­szaladni a boltba kicsinye jár randóságáért. HŰS A szóban forgó csemegeüzlet társszomszédjaként: húsbolt. Nem éppen a leg előzékeny eb - bek közül való, na de most nem az a téma. Hétfőn fes­tették a boltot. Helyes: fontos a higiénia. De az'már kevésbé dicséretes, s nem váll valami nagy figyelmességre, hogy a zárvatartást elfeledték vásár­lóik előzetes tudomására hoz­ni. Sokan fordultak vissza bosszúsan, akik a város más lakónegyedeiből jöttek, pedig csak egy szetrény táblácskára lett volna szükség az ajtón, amely előzetesen figyelmeztet a tatarozásra. Mint amilyent ünnepi nyitvatartások és szün­napok idején szokás kitennií Lám, az egyik boltnak két táblája is van — igen sokak szerint szükségtelenül — a> másiknál a szükséges is hi­ányzik. Pedig: mindent a kedvei vevőért! — hirdeti a kereske- delem. (b. t.) A Nógrádi Szénbányák ménkesi aknaüzemében befejezésé­hez közeledik a második éve tartó föld alatti, szállítási re­konstrukció. A több mint kil encvenmillió forintot érő munkával előreláthatóan e hónap végen készülnek el. A képen: Varga Rudolf szocialista brigádvezető és Kovács Jó­zsef gépiizembcli dolgozók —, akik a villamos szereléseket végzik — elektromos kábelt vágnak méretre. (krekács) NÚGRAp — 1979. június 13., szerda 5 V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents