Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-10 / 134. szám
7 aMácsi korszerűsítések Pátemosster fSZERTÜSZ SALVtJS! az ipottápolában A CÍM ŐSZINTÉN mer vallva, elsősorban a figyelmet szeretné felkelteni egy fontos kérdés iránt: a tanácsi munka sok figyelemmel, felelősséggel együttjáró korszerűsítéséről van szó. A „hangzatos” cím azonban ugyanakkor szószerinti értelemben igaz. Pá- ternoszter, örökmozgó lift is működik abban a korszerű irattárolóban, amelyet rövidesen munkára fognak a Balassagyarmati városi Tanácson. Mégis, ha csak ezt látnánk- értékelnénk, akkor, amikor a tanácsi ügyvezetés, ügyintézés korszerűsítését vizsgáljuk — alapvetően hibás, egyoldalú kénét kapnánk. Miként érdemes ezt a mindannyiunkat érintő fontos tevékenységet szemlélni, s ezen belül magát a korszerűsítést — erre kértünk választ Balassagyarmaton a városi tanács titkárától, dr. Petrik Jánostól. A tanács sokoldalú tevékenységéből ezúttal csupán a hatékonyságot növelő gyakorlatot és a terveket vesszük számba. — Lényeges szempont, hogy a tanácsi munka korszerűsítésének eredményeit, s az erre irányuló törekvéseket, terveket ne kössük egyetlen időponthoz — hangsúlyozta a titkár. Csupán csak a balassagyarmati vonatkozásokról szólva — a rövidesen munkába fogott gépi eszközeink beszerzése, egyáltalán a beszerzés lehetőségének felmerülése hosszú folyamat része. Az igaz, hogy egy-egy időpontban különösen előtérbe kerül, kedvező fejlődési feltételek közé helyeződik á korszerűsítés, így volt ez a megyei tanács végrehajtó bizottsága tavaly hozott határozata nyomán is, amely éppen ezt a munkát helyezte középpontba. Korábban is minden tanácstörvény előírta a munka korszerűsítésének feladatát, s különösen 1967 óta vett komolyabb lendületet ez a gyakorlatban. A tanácsok önállóságának erősödésével együtt növekednek az államigazgatási feladatok és az ügyforgalom is. Űj feladatokat kell ellátniuk a tanácsoknak, nagyrészt a régi létszám megtartása mellett. Mindez hatással van a belső személyi tartalékok feltárására, az ügyintézés egyszerűsítését jól szolgáló módszerek keresésére és azok alkalmazására. — Balassagyarmaton mikor és mivel kezdődött megragad- hatóan is ez a gyakorlat? — Szerény eredményként emlegetjük ma már azt a hetvenes évek elején bevezetett gyakorlatot, amely nyomán úgynevezett beadványminták széles körű terjesztésével segítettük a lakossági tájékozottságot, s ezzel természetesen, a saját munkánkat. Ugyanakkor a városi tanács belső szervezeti munkáját is szabályoztuk, összhangban az országos előírásokkal. Ez is a korszerűsítés jegyében történt! Elkészítettük a jogszabálygyűjteményt, amely egyszerű eszköznek látszik, mégis, jelentős mértékben segíti ügyintézőink, szakembereink munkáját. NÉGY ESZTENDEJE mun- kateher-vizsgálatot tartottunk a városi tanácson, ez a személyi munka ésszerűsítését szolgálta, és a létszámgazdálkodásban, a belső átszervezésekben hozott újat. Ezt a vizsgálatot az idén újra elvégezzük. Két éve felülvizsgáltuk a nyilvántartási rendszert. Ezzel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy dolgozóink összesen 281 nyilvántartást vezetnek. — Milyen tapasztalatokkal, gyakorlati eredménnyel szolgált a vizsgálat? — Felismertük, hogy korszerűbben kell végezni ezt a munkát is. Kidolgoztuk, nem kis fejtöréssel, kollektiven, az úgynevezett peremlyukkártyás rendszert. A szociálpolitikai ágazatban két éve alkalmazzuk, nagyon jó, mások által is elismert, sőt igényelt formában. Az idős korúak szociális gondoskodásában ügyintézőinknek 16-féle szempont alapján kell végezniük a fontos munkát. A peremlyukkártyás módszert alkalmazzuk egyebek között a művelődési ágazat személyi nyilvántartás’á- ban. A módszer iránt érdeklődik Leninváros, Kazincbarcika, sok helyen már be is vezették. Ez egyébként városi tanácsunk szellemi produktumának tekinthető, szerepelt egy pályázaton is, amelyet az Államigazgatási Szervezési Intézet hirdetett meg. Az ottani eredmények nyomán tízezer forintot kapott a tanács, amelyet a gépesítés bővítésére használtunk fel. Ugyanezt alkalmazzuk a lakás és környezete, valamint a lakásigénylők nyilvántartására, nagyon jó eredménnyel. — A városi tanács épületének felújítása után újabb jelentős lépéseket tesznek a tanácsi munka részben gépi eszközökkel történő korszerűsítésére. — A korábbi gyakorlat és folytonosság teszi lehetővé, hogy jelentős anyagi támogatással, amelyet a megyei tanács bocsátott rendelkezésünkre, néhány korszerű gépi eszközt is alkalmazzunk. Ugyanakkor ügyfélszolgálati irodát is nyitunk, továbbá központi leírót létesítünk, és ehhez kapcsolódva központi iktatót alakítunk ki. A leírói kapacitás összevonásával, a korszerű technikai eszközök alkalmazásával javulnak a hatékonyság feltételei. Két nagy befogadóképességű irattárolónk készen áll a munkára. Két év iratanyagát fogadják be. A beépített körforgó liftrendszerrel nagyon rövid idő alatt bármelyik irat kikereshető. Nyolcvanezer akta tárolására alkalmasak! Mindez a tanácsi munkával együtt járó intézkedési és előkészítési tevékenységet, végső soron a jobb, gyorsabb ügyintézést és várospolitikai munkát segíti majd. UGYANAKKOR két nagy munkába is belefogtunk: a Házi jogtanácsadó mintájára a városi tanács rendeletéit ismertető, a balassagyarmatiaknak szóló időszakos kiadványt jelentetünk meg, amelyben egyebek között a lakásigénylés formáit, az állattartás szabályait, a városban történő magánerős építés rendjét ismertetjük. A szakemberek részére készülő kiadványunk tulajdonképpen mindarról szól, amiről most beszélgettünk — mondotta befejezésül dr. Petrik János. T. Pataki László Az egykori szegénynegyed — ma A 900 éves német város, a lengyel határnál fekvő Görlitz egyike ama kevés városi településnek, amelyek nem szenvedtek károkat a II. világháborúban. Manapság mégis számos disszertáció foglalkozik a görlitzi városépítészeti tervekkel. A dolgozatok témája: hogyan lehet a történelmi ősi városmagot korszerű szocialista lakóhellyé változtatni. A reneszánsz és barokk építészet jegyeit egykor magán viselő görlitzi óváros sok évszázados lakóházai a korai kapitalizmus idején már sokat vesztettek egykori fényükből, és a város ipari proletariátusának a lakóhelyéül szolgáltak. A szegénynegyeddé átalakult városrészben tönkrementek a homlokzatok, letöredeztek, elkoptak a jellegzetes épületdíszek. A 84 000 lakosú település építészeti emlékeinek védelmét az első német munkásparaszt állam vállalta magára. Szanálási programot dolgoztak ki, amely szerint az óváros közelében 10 000 lakosú új negyedet létesítenek, s Korszerű házaiban 9000 óvárosi lakó közül 4000-ret helyeznek el. Az óvárosban a kultúrtör- ténetileg nem jelentős épületeket lebontják, a műemlékeket azonban korhű állapotban állítják helyre. A díszesebb polgárházakban, éttermek, kávéházak, sörözők kapnak majd helyet. A nagyarányú építőmunkában NDK-beli és lengyel építészek vesznek részt, ______ . . Weimari irodalmi múzeumok A klasszikus német irodalom emlékeit őrző múzeumi gyűjtemények sok látogatót vonzanak Weimarba. Az elmúlt évben 80 országból több mint egymillióan keresték fel ezeket az emlékhelyeket. A leglátogatottabb volt a Goethe- ház, a Schiller-ház és a nemrégiben átrendezett Herder Múzeum. A Schiller-házban a nagy költő születésének 220. évfordulója alkalmából 1979 őszére a gyűjteményt életrajzi tematika szerint rendezik el. A helyiségeket teljesen korhűen restaurálják, hogy a ház emlékhelyjellegét még jobban kiemeljék. Páratlan győgyértékű rfir Bükkszéken vpvssr. Ili fllllllIlii ; II III lllll .. A bükkszéki bányászgyógyüdülő, előtérben a csak nyáron üzemelő panelházak. "H Fotó: Tulok Ferenc ] Olyan kara nyári kánikula, mint amilyen manapság uralkodik a Heves megyei Bükkszéken — a nógrádiak által is kedvelt fürdőhelyen — 1911 óta nem fordult elő. A Bükk nyugati lejtőjén, völgyben elterülő, alig több mint eztr lakosú településen 1939-ig semmi különös nem történt. Csupán a római katolikus templom számított műemléknek, mely eredetileg román stílusban készült, de 1472-ben gótikussá építették át. Negyven esztendővel ezelőtt a külvilágtól addig elzárt kis falu élete gyökeresen megváltozott. Az azóta híressé vált, és a szakemberek véleménye szerint Magyarországon egyedülálló lúgos, konyhasós vizet 1939-ben találták meg a faluban. A geológusok olajat kerestek a föld mélyében, eközben páratlan győgyértékű vízre bukkantak. Azóta is 517 méter mélységből negyvenfokos meleg víz formájában buzog a felszínre. A bükkszéki természetes termálvizet azóta sokszor megvizsgálták. Ezek alapján a földkerekség legkitűnőbb hévizei közé sorolják. Bár a bükkszéki víznél hazánkban számos ismertebb gyógyhatású hévíz van, a Sal- vus víz mégis sokirányú fel- használása miatt versenyképes bármelyikkel. Mozgásszervi, gyomor- és légzőszervi betegségek megelőzésére, valamint utókezelésre alkalmas. A községi nyilvános strandot 1939-ben nyitották meg, amely nyaranta — Kovács Ferenc fürdővezető a megmondhatója — a fürdőzők óriási tömegét vonzza. A fővárosból, Borsodból, Hevesből, Nógrádból számos vállalat, intézmény létesített üdülőt, épített hétvégi házat a fürdő környékén. A legnagyobb és.a legszebb egy dombon nyílt meg 1967- ben. A modem, háromszintes, pompás környezetben fekvő épület főbejárata fölött a „Jó szerencsét!” felirat máris sejteni engedi, hogy bányászgyógyüdülőről van szó. A borsodi, a mátraaljai, és a nógrádi szénbánya vállalatok közös beruházásában épült, és 1972 óta bekapcsolódott a fenntartók közé az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt is. Legközelebb a nógrádi bányászokhoz áll, mert a Nógrádi Szénbányák az üzemeltetője. Salgótarjánból érkezett néhány héttel ezelőtt az új üdülővezető, Végh József is. Szűcs József né vezető könyvelő pedig korábban a Nóg- rád megyei Nyomdaipari Vállalatnál dolgozott. Nem olcsó mulatság a bányászgyógyüdülő fenntartása. Tavaly a négy gazda négymillió 827 ezer forintot költött a dolgozók kényelmes, Zavartalan pihenése, gyógyulása érdekében. Miként részesülnek a főépületben levő 110 és a panelházakban található 20 férőhely kihasználásából az egyes vállalatok? Végh József válasza: — A főépületben kéthetes turnusokban 51 borsodi, 33 nógrádi, 16 kőolajipari és 10 mátraaljai bányász, nyugdíjas pihénhet. A panelhazakban egyidejűleg nyolc kőolajipari, hat nógrádi, négy borsodi és két mátraaljai dolgozó nyerhet elhelyezést. A gyógyulás céljait egy fedett medence szolgálja a főépületben. Naponta két alkalommal (délelőtt 9—12 és délután 16—18 ór^ között) van fürdési lehetőség. A gyógyulást másodállásban dr. Katona Miklós körzeti orvos segíti. A táplálkozásra nagy figyelmet fordítanak. A nehéz fizikai munkások igényéhez mérik az elemózsiát. Az üdülő vezetőjének véleménye szerint a kosztra eddig még senötvenhét esztendővel ezelőtt esküvőre készültek az etesi Amália-telepen. Precsek Gusztáv és Nagy Erzsébet esküdött örök hűséget egymásnak. 'A menyasszonyon hófehér ruha sok-sok hímzéssel, a fején fátyol. A vőlegény a kötelező sötétben. Megfogták egymás kezét. 1922-őt írtak akkor. Egyikük sem volt még húszéves ... Guszti bácsi a sövényt nyesegeti. Lassan forgatja az ollót. Hiába, a szeme már nem a régi, jól oda kell figyelnie, mit, hogyan csinál. Erzsi néni kezében kiskapa. Zsörtölődik, hogy kemény a föld, megbolondult az időjárás, bezzeg valamikor nem ilyen nyarak voltak. Akkor volt meleg, meg hideg, amikor kellett. Szép házuk van, mögötte hosszan elnyúló nagy kert. Egészen a patakig ér. Guszti bácsi már betöltötte a hetvenhetet, Erzsi néni is lassan' a hetvenhatodik születésnapját ünnepli. Tevékenyek mindketten. — Pedig nem volt könnyű életünk, azt elhiheti — emléÖtvenhét esztendő kezik Erzsi néni. — Nem is tudom, mi tartja az emberben az erőt. Annyi bánat, baj ért, aztán mégis itt vagyunk. Guszti bácsi tizenkét évesen került a bányához kifutó gyereknek. Amíg az édesapja az első világháború harctereit járta, másik testvérével együtt a családfenntartó szerepét vállalta, hogy a kisebbeknek enni adjanak. Utána villanyszerelést tanult. Vájár- kodott Karancskesziben, Jenő- aknán irodavezető lett, a pál- falvai szénrakodón meg felvigyázó. Megvették a telkft, aztán három év alatt felépítették a mostani házat Zagy- vapálfalván, a Nagymező út 42. szám alatt. Erzsi néni felnevet, amikor meséli: — Beköltöztünk, de még ajtó sem volt. Az uram akkoriban huszonnégyórázott. Nem volt üzemi ebéd, meg ilyesmi. Bekészítettem hát ételhordóba a kosztját. Reggel akarja vinni, üres, hát a macska megette. ,, ___ A z asztal üveglapja alatt fényképek. Két iker kislány. Ahogy nőttek, növekedtek, úgy szaporodtak a képek csecsemőkortól az óvodáskoron át, az iskolásig. Az idős házaspár szeme megfényesedik. — Az unokáink. Zsuzsi és Magdi. Ök a mindenünk. Nagyon szeretjük mindkettőjüket. Ragaszkodóak, aranyosak, most végzik a nyolcadikat. Jó fejük van, tpvábbtanulnak. Erzsj néni azt is elárulja, hogy a két kislánynak gyűjti a kelengyét. — Tudom, hogy most más világ van, más a szokás. Én tartom magam a régihez, ha férjhez mennek, tudjanak mihez nyúlni. Jólesik majd az. Ebben a hónapban ünnepelték az ötvenhetedik házassági évfordulójukat. Nagy idő, több mint fél évszázad. Erzsi néni ünnepi ebédet főzött, volt húsleves, rántott hús, torta. Még sör is került az asztalra. — Legjobban talán a negyvenediket ünnepeltük, Az uram akkor ment nyugdíjba, összekapcsoltuk a kettőt. öregesen, egyszerűen éldegélnek. Hangoskodás, veszekedés nem hallatszik. Csak néha zsörtölődnek ezért, azért. Lgfőbb szórakozásuk a televízió. Guszti bácsi büszkén mondja: — Ez a televízió már a második minekünk. El nem mulasztanánk a híradót, minden este megnézzük. Ha meg is öregedtünk, jó tudni, mi újság a világban. Valamikor régen még detektoros rádiónk is volt. Hétvégeken közösen vásárolnak. Autóbuszra ülnek, a vásárcsarnokban megveszik, ami kell. Erzsi néni ügyesen beosztja, mert mindennap frisset főz. — Az én Gusztim a gulyást, meg a borsólevest szereti legjobban. Kedvére teszek, hadd örüljön az öregem. Tudja, amikor Erzsébet-napon kórházba voltam, olyan gyönyörű szegfűket hozott, hogy csuda ... Csata! Erzsébet ki nem panaszkodott. Genga Vilmos főszakács — nevét megcáfolva — kitűnő konyhavezető. Mi került például pénteken, Medárd napján az étlapra ? Reggelire tea, párizsi, vaj és retek, vagy kávé, vaj és méz állt rendelkezésre. Az ebédnél a paradicsomleves mellé rántott csirkét, burgonyával és savanyúsággal, vagy natúr sertésszeletet, finom főzelékkel és savanyúsággal lehetett választani. Mindkettőhöz túrós bukta dukált. Vacsorára cigánypécsenyét, burgonyát savanyúsággal, vagy teát, szardíniát keksszel, netán tejet, vajat sajttal lehetett fogyasztani. Egy üdülő napi' étkeztetésére 34 forintot fordítanak. A napi teljes ellátás 120 forintba kerül. Viszont, akit beutalnak két hétre, csupán 392 forintot fizet. Megéri tehát és nemcsak a nyugdíjas bányászoknak. Időnként nászutasokat is fogadnak. Csönd, nyugalom, jó leve-' gő, gyógyító meleg víz mellett kulturális, sportolási lehetőségek is vannak. A szórakoztató programról Antdhi Zsuzsa kultúrfelelős gondoskodik. Ismerkedési és búcsúest mellett egészségügyi, TIT- előadásokat, filmvetítéseket tartanak és két színes televízió is az érdeklődők rendelkezésére áll. Jól felszerelt a könyvtár. Időnként kirándulnak Egerbe és a siroki várhoz. A gyógyüdülő közelében füves labdarúgópálya található. A főépületben pedig (bár most korszerűsítik) fedett tekepályán guríthatnak a teke hívei. A csütörtöki váltás napján az elsők között érkezett Gajdár Béla nyugdíjas, aki körzeti alapszervezeti párttitkár Zagyvarónán. Az 57 évéből közel 30 évet töltött a bányánál. Szókimondó, eredeti humorral megáldott, mozgékony ember. Ö mondotta: — Olyan vagyok, mint a fecske, gyakran visszatérek.' Ezúttal tizedszer pihenek Bükkszéken. Fürdéssel, olvasással szeretném az időt tölteni-. Ö mint törzsvendég, már joggal köszönhet így Bükkszéken: Szervusz Salvus! Rozgonyi István ] Modern légkalapács A sűrített levegővel működtetett kalapács helyett Japánban új aggregátot fejlesztettek ki, amely állandó erős vibrálásával , már nem veszélyezteti a vele dolgozók egészségét. A kalapács működését egy regulátor irányítja, anélkül, hogy a kalapácsot kézzel kellene tartani. Az új aggregátot főleg a kohóiparban használják régi öntőformák széttörésére és a nyers í vas feldarabolására. NÓGRÁD — 1979. június 10., vasárnap