Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-07 / 131. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PJ A XXXV. ÉVF., 131. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK Hangunk a világban Dr. Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára felkérte az államokat, foglalják össze véleményüket egy hosszabb távú átfogó leszerelési programmal kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság kormánya készséggel eleget tett a felkérésnek és eljuttatta állásfoglalását a világszervezet New York-i központjába. Hazánk külpolitikájának meghatározó eleme, hogy erőnkhöz mérten, minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a nemzetközi feszültség enyhítését. Ennek a folyamatos törekvésnek a jegyében fogalmazódott meg a főtitkár kérésére kifejtett magyar állásfoglalás. Lényege: 1. A végcél az általános és teljes leszerelés. 2. Az ehhez vezető, nyilvánvalóan hosszú és nehéz úton mindig a megoldásra legérettebb, konkrét kérdéseket kell megközelíteni. 3. Különös figyelmet kell fordítani ci legveszélyesebb, a tömegpusztító fegyverfajtákra. 4. Mivel azonban az államok katonai költségvetésének jó részét még mindig a hagyományos fegyverfajtákra fordítják, ezek gyártásának fokozatos csökkentése is fontos cél. 5. A leszerelés és az államok közötti bizalom között szoros kölcsönhatás van. 6. Tovább kell fáradozni mind a leszerelési tárgyalásokon szóba kerülő fegyverfajták, mind az e tárgyalásokon részt vevő államok körének bővítésén. 7. Az államoknak le kellene mondaniok az erőszak alkalmazásáról, illetve az ezzel való fenyegetésről. 8. A helsinki záróokmányt aláíró országoknak meg kellene állapodniok: elsőként nem használnak sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert egymás ellen. 9. Az államok, mindenekelőtt a jelentős katonai erőt képviselő országok, csökkentsék katonai költségvetésüket és a felszabaduló összegeket fordítsák békés fejlesztési célokra. Most volt tíz esztendeje az emlékezetes budapesti felhívásnak, amely segítette Európát és a világot' ahhoz, hogy eljusson Helsinkiig. Éppen az évfordulón ismét hazánkból tett közzé béke- felhívást a Varsói Szerződés országainak külügyminiszteri bizottsága. A szovjet-amerikai csúcstalálkozó, a SALT—II egyezmény aláírásának küszöbén jóleső érzéssel mondhatjuk el: hazánk, a szocialista közösség aktív tagjaként hallatja hangját a változó világban — és hangját meghallják. Harmat Endre Egyre jobbak, szélesebbek lesznek útjaink Iff technolog Nagyüzem a KPM-ben A KPM Nógrád megyei Közúti Igazgatóságának ez esztendőben kétszázmillió forintot meghaladó összege van a megye 960 kilométeres közúti hálózatának karbantartására, korszerűsítésére. Igaz, ebből a téli károk kijavítása több mint 14 milliót „elvett” már — miből egyébként hét kilométernyi útszakaszt lehetett volna építeni, de a mai napig 1979-ben elvégzett munkák tovább csökkentették az országos szinttől való lemaradásunkat. Hiszen: e hónap végére teljesen elkészül a Salgótarjánba bevezető, 21-es számú útnak a benzintöltő állomástól a felüljáróig négy sávra szélesített szakasza, melytől remélik a zsúfoltság csökkentését. Felújították, korszerűsítették a Kisterenyét Mátraszelével — Rákóczi-telepen át vezető — utat, és a megye déli része felé közlekedők, valamint az arrafelé gyöngyösi útirányt választók legnagyobb örömére, ugyancsak ezen időpontra átadják a Szécsényt Pásztó- val összekötő utat. Kiszélesítve, megerősítve, új burkolattal ellátva — 28 kilométer hosszúságban, tehermentesítve a 21-es és 22-es közlekedési útvonalat is. Mindezek mellett befejezték már az idegenforgalmi szempontból is igen fontos diós- jenői út felújítását, amely egyrészt a Börzsöny hegységbe tartó, valamint a jenői két tóhoz vezető autózást hivatott megkönnyíteni, jobbá tenni. Ugyancsak e hónapban is végzi az Egri Közúti Építő Vállalat a Rétság és Katalinpuszta közötti útszakasz felújítását, korszerűsítését, s tart a Szécsényt Ipolytarnóccal összekötő „vonal” hat méterre történő szélesítése, melynek munkálatai a fél év végére fejeződnek be. Negyedév végéig egyébként két kisméretű hidat is forgalomba helyeztek — nagyobb átalakítás után: egyet-egyet Szentén és Felső- petényben. Az idei esztendő eddig eltelt időszaka alatt egyébként a forgalom biztonságát elősegítő, két kilométer hosszúságú szalagkorlátot helyeztek el különböző veszélyes kanyaró, meredélyek mellett futó utak szélén, leállósávokat létesítettek, s folyamatosan végzik a közutakon levő háromszáz- negyven különféle méretű híd — kevés megyében van eny- nyi — felülvizsgálatát és rendszeres karbantartását. Százszázalékosan felfestették az utakra a burkolati jeleket, rendbe hozták, ,,frissítették” az irányító, figyelmeztető, igazító táblákat- Április 25-e óta végzi a KPM megyei közúti igazgatósága a nagy teherbírású gépjárművek tengelynyomásmérését, ami szintén az utak állagának megóvását hivatott elősegíteni. Ezen idő alatt több mint 300 ezer forintnyi bírságot róttak ki a túlterhelt gépkocsik üzemeltetőire, s várhatóan a „közutak elleni vétséget” elkövetők további jelentős összeget lesznek kénytelenek a KPM pénztárába befizetni: lévén, hogy majdnem semmibe veszik az ez irányú rendelkezéseket. Pedig egy tizenegy tonnás jármű ugyanakkora megterheléssel rongálja az utakat, mintha azon két, egyenként tíztonnás kocsi haladt volna végig. Különösen rontja a nógrádi utak állagát a komáromi híd lezárása, miből kifolyólag naponkénti átlagban negyven-öt- ven nagy kamion lép ki és be Parassapusztánál és a balassagyarmati „átkelőhelynél.” Újdonság a KPM-nél, hogy még e hónapban, nálunk vadonatúj — az erőművek pernyéjét hasznosító — technológiával kezdenek útkorszerűsítéseket. Az ún. pernyestabilizációs eljárással, melynek lényege, hogy a különleges „betonba” cement helyett e fentebbi kötőanyagot használják fel, sokkal olcsóbban, kevesebb munkával tudják — most elsőként a legéndi bekötő utat — korszerűsíteni. Miáltal lényegesen lerövidül a forgalomba vétel idője is. A megyei KPM igazgatóságának törekvése, hogy a jövőben mind több, a gyöngyösvison- tai hőerőműből származó pernyét használjon fel útjaink javítására. Hamarosan megkezdik — régi kívánság már — a pásztói átkelési szakasz korszerűsítését, mely munkával csak jövőre végeznek. Július első napja lesz a kezdete a Dejtár és a Nagyoroszi, csaknem hat kilométer hosszú út hat méterre szélesítésének és az etesi bekötő út korszerűsítésének. Idén, a szakemberek szerint, meg több, jobb úton autózhatunk-közlekednetünk, mint akármelyik eddig eltelt esztendőben. •• Öntözés a mezőgazdaságban Az utóbbi napokban a mezőga'őasági öntözéssel kapcsolatban több olyan nyilatkozat, közlemény látott napvilágot, amely szakszerűtlensége Tniait sok félreértésre adott okot. Különösen a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság körében okozott zavart az, hogy a valóságosnál lényegesen nagyobbnak tüntették fel az öntözési lehetőségeinket, és kisebbnek azok kihasználását. A félreértést növelte az is, hogy a legtöbb településünkön szigorú intézkedésekkel korlátozzák az öntözést, sok esetben bírságot kell fizetni az engedélyezett időn kívül történő öntözésért. Mindezek mi95 Félidő” után Közepes forgalom a könyvhéten Jubileumi ünnepi könyvhét zajlik ebben az évben Magyarországon július 1-től 8-ig. Fél évszázaddal ezelőtt rendezték meg az első könyvnapot hazánkban. Az idei könyvhetet Nógrád megyében is a korábbiaknál fokozottabb előkészületek előzték meg. Gyorsmérleget készítettünk arról, hogy Salgótarjánban eddig milyen az ünnepi könyvhét könyvforgalma? A megye legnagyobb könyvesüzlete a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 353. számú Nógrádi Sándor könyvesboltja. Tegnapig mintegy 160 ezer forint volt az ünnepi forgalma. Ez megközelítően a tavalyihoz hasonló. Jó közepes forgalomnak felel meg, de nem kiemelkedő. Ebből a könyvtár sátrainak forgalma körülbelül 15 ezer forint. A könyvtér négy sátorból áll, ebből három a Nógrádi Sándor könyvesbolté, egy pedig a pavilonsori üzleté. A pavilonsori bolt forgalma 73 ezer forint, sátoráé 10 ezer. A nagy könyvesbolt sátrai szaksátrak, ifjúsági, művészeti és ismeret- terjesztő irodalmat kínálnak, a pavilonsori bolt sátra pedig szépirodalmat,» ennek a forgalma a sátrak közül a legnagyobb. Mint tudjuk, a jubileumi ünnepi könyvhétre kevesebb mű jelent meg, de a korábbi évekhez képest nagyobb példányszámban. A jól fogyó könyvekből kevés érkezett, már az első nap elkeltek. Például Balassa Iván—Ortutay Gyula: Magyar néprajz című könyve, A korona kilenc évszázada című könyv, a Magyar Helikon kiadása, valamint a félárú könyvek, a Körkép ’79, a Rivalda 77—78, a Szép versek 1978. Ezeken túl, melyek a legkeresettebb könyvek Salgótarjánban? Itt is néhány példát említünk: Végh Antal: Akkor májusban esett a hó, Vargyas Lajos: Balladáskönyv, Simon István: Gyönyörű terhem, Cseres Tibor: Parázna szobrok, Móricz Zsig- mond: Erdély. Nagy sikere van továbbra is a Rakétakönyveknek, valamint Ransch- burg Jenő: Szülők lesznek, Kiss Tamás: így élt Móricz Zsigmond, László Gyula: „Emlékezzünk régiekről...”, Móricz Zsigmond: Pipacsok a tengeren című könyveinek. Az üzemeknél is ünnepi események zajlanak a könyvhéten. Az üzemi terjesztők számos helyen rendeztek árusítással együtt könyvkiállítást. Nagy sikere volt a Lampart ZIM salgótarjáni gyárában a rendezvénynek, itt több mint 15 ezer forint értékben fogyott el könyv. Az öblösüveggyárban* a BRG-ben s a Bolyai János Gimnáziumban szintén sikeres volt a vásár. A Nógrádi Sándor könyvesboltnak nyolcvan üzemi könyvterjesztője működik Salgótarjánban és környékén. att a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az alábbi tájékoztatást adta ki: Az összes öntözhető terület az ország mezőgazdaságilag művelt területének mindössze hat százalékát teszi ki. A művelt terület 94 százalékán a szárazgazdálkodás körülményei között kell védekezni az időjárás negatív hatásai ellen. A gondosan bevetett területek, a jól ápolt kultúrák tanúskodnak azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a mezőgazdaságban dolgozók az időjárás káros hatásainak mérséklésére nap mint nap tettek és tesznek. Erre a gondosságra utal az is, hogy amikor lehetett, késlekedés nélkül megkezdték az öntözést. Hazánk 450 ezer hektár berendezett öntözhető területtel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy az öntözési szezonban mintegy 3,5—4 hónap alatt ennyi terület öntözésére van lehetőség. A kapacitások teljes kihasználása mellett iüO— 110 ezer hektár terület öntözhető egy hónap alatt. Ezen túlmenően mintegy 60—70 ezer hektár ismételt öntözése lehetséges és szükséges. Az öntözhető kultúrákat ugyanis általában 2—4 alkalommal látják el mesterséges úton csapadékkal. Az idei öntözési idény május másödík dekádjában kezdődött és ezt követően bontakozott ki teljes körben az öntözés. A mai napig mintegy 80 ezer hektárt öntöztek meg a gazdaságok. Az öntözésre be- (Folytatás a 2. oldalon) Vízre áhítozva „Erik az eper, mert szaglik a föld” — szólnának rendes körülmények között a drégelypalánki asszonyok így tavasz végén, amikor eljön a szamócaszedés ideje. De most nincs rendes időszak. „Harmincöt esztendeje szedem a gyümölcsöt, de ilyen szárazságot még nem értünk meg” — sopánkodott Csósza Józsefné, mellette a sorokban Hrubják Józseíné és testvére, Árvái Józsefné gyűjtik az aszott termést. „Amíg tavaly 45 ládával szedtünk ugyaninnen, most alig lesz meg a 7, vagy 8 rekesszel” — panaszolták be az időjárást. Öntözéssel valami javítható a termésen, így Drégelypalán- kon is gyakorta permetezik a vizet csapadék helyett. „A patakról nyomatják szivattyúkkal az éltető nedűt, melynek ha neve nincs is, de vize azért még ebben a szárazságban is van. A növénytermesztési brigád felelősségteljesen végzi a munkát Andalik Péterné és Nagy Mihályné a vizet szállító csőrendszert viszik a szükséges helyekre. Öntözni kellene mindenütt, sajnos, erre ugyancsak kevés lehetőség kínálkozik a megyében. Nincsenek nagy folyóink, tavaink, a víznyerés nagy küszködésekkel oldható meg. Dej- táron, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fac.se- metekertjében szerencsések a körülmények, így a fóliasátrak és a szabadföldek növényeit rendszeresen locsolhatják. Kulcsár József képriportja
