Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Felnőttekről gyerek szemmel Azt hiszik rólunk... Táakacsinálók Kezük akár a motolla Megvallom, a gyerek szócs­kát némi töprengés után ve­tettem csak papírra, mivel azok a nagylócl pajtások, kikkel a felnőtt korosztályról beszélgettünk, néha olyan frappáns és bölcs véleményt mondtak, amely bármelyik idősebb szájából elhangozha­tott volna. Azt boncolgattuk, hogyan és milyennek látják felnőttismerőseiket? Kikre néznek föl, kihez szeretnének hasonlítani és kire nem? Van-e álmuk, vágyuk, netán mesebeli kívánságuk? — Néha túlságosan gyerek­nek néznek bennünket — mondta Kozma Zsuzsanna, nyolcadik osztályos tanuló — máskor pedig komoly felnőtt­nek. Van amikor többször a fülünkbe rágják nyilvánvaló dolgokról, hogy ez jó, ezmeg rossz. És előfordul, hogy pél­dául egy május elsejei felvo­nuláskor, azt hiszik, muszáj­ból és kedvetlenül vonulunk fel, mint néhány felnőtt, pe­dig számunkra ez nagy él­mény, s szívvel-lélekkel ve­szünk részt rajta. — Nekem jólesik, ha anyu­ék nem szólnak rám, amikor leszakítok egy szál virágot, pedig kisebb koromban még ki is kaptam érte — veti köz­be a negyedikes Oláh Jancsi. — Az emberek között vannak irigyek is, akik nem szeretik, ha valakinek több pénze van, szebb a háza. Minket is iri­gyelnek, mert félcigányok, fél­parasztok vagyunk, meg egy kicsit gazdagok is. Azt hi­szik rólunk, gyerekről, hogy hamar elfáradunk, pedig ez sem igaz, állítom, tovább bír­juk, mint ők! — Olyan szeretnék lenni, mint az unokanővérem és a csapatvezetőm — jegyzi meg Szeles Magdolna hetedikes ta­nuló. — Szeretem bennük, hogy igazságosak, szót érte­nek velünk, nem szigorúak. Kit nem szeretek? Egyik is­merős házaspár mindig szid­ja egymást, tücsköt-bogarat szórnak egymásra, őket nem szeretem! — Általában érdeklődési körünknek megfelelően vá­lasztunk olyan embereket, akikre egy kicsit felnézünk — mondja Kozma Zsuzsa. — Ez, például lehet egy könyv­élmény is, az én esetemben így történt; a Nobelről ol­vasott regény, így érzem sze­repet játszott abban, hogy ta­nulmányaimat a debreceni vegyipari szakközépiskolában folytatom. — Éveken át, mondhatom tudatosan készültem az óvó­női pályára — szólal meg László Mónika, aki szeptem­bertől a balassagyarmati Szántó Kovács János Szakkö­zépiskolában tanul majd. — Négy éve járok Szécsénybe zongorázni és nagyon szere­tem a gyerekeket is. Ha sike­rül az iskolát elvégezni, szí­vesen visszajönnék ide, Nagy- lócra. — Nagyon tetszik nekem, amit a keresztanyám csinál — ömlik ki Oláh Jancsiból a szerény dicsekvés. — Zöldsé­ges és sok ember megfordul nála... De én rádió- és tévé­szerelő szeretnék lenni. Sok pénz és gazdagság nem kéne, ami van, az elég nekem, az a lényeg, hogy végigjárjam a nyolc osztályt, s legalább megtartsam a négyest, de az ötös még jobb lenne... — Másfajta életet szeret­nék élni, mint a mai felnőt­tek többsége. Nem kívánom, hogy az életem zökkenőmen­tes legyen, de ne érjenek megrázkódtatások. Szeretnék sokat utazni, érdekes embere­ket megismerni, s mindig az­zal foglalkozni, amiben örö­möm lelem — jegyzem szó szerint Kozma Zsuzsa mon­datát. S míg mindenki elsorolja vágyait, csupán egy dologra figyelek: a pénzre és az anya­gi gazdagságra. Ez a két szó kizárólagos érvénnyel egyi­küknél sem szerepel. Sőt, til­takoznak is ellene. Jó lenne tudni: végérvényesen. (tanka) Ána nt topók Lopják az áramot! Olya­nok, akik nem mennek a szomszédba egy kis bütykö- lésért,, nem félnek az áram­tól. Lopják magánfogyasz­tók, sőt. — nem szégyellik — közületek is. Gyárak, szö­vetkezetek. Pedig az energia egyre drágább kincsünk, elő­állítása sokba kerül. Vi­szont vannak, akik fölös energiájukat — eléggé el nem ítélhető, önző módon értelmezett takarékosság cí­mén — o villamos energia ellopására használják. Az ÉMÁSZ „felderítői” nyitott szemmel járnak. Például 1974-ben 19 áramtolvajt fü­leltek le a megyében. Egy év múlva 16-ot. Számuk az ­óta sem változott jelentősen. Már, ami a felderített esete­ket illeti. De bizonyára töb­ben halásznak a zavaros­ban. A népgazdaságnak oko­zott kár pedig évente tSbb millió forint. Az emberi fan­tázia végtelen, a lopás rmód­szerei sokfélék. Am ezeket a furfangos megoldásokat is­merik a szakemberek, és fel­fedezésük esetén eriél-yesev intézkednek. Például az egyik phomok- terenyei lakos több.- -éven át fűtötte lakását elektromos hősugárzókkal, a v/Manyóra megkerülésével. így. nem kel­lett fát, szenet, vaijy tüzelő­olajat vásárolnia. Am így sem lett számára olcsó a mulatság, mert a beépített teljesítményt figyelembe véve — visszamenőiig — áram­lopás miatt 16 ezer 400 fo­rint befizetésérte kötelezték. Egy nógrádsápi ügyes toed 5 —, amikor a szakemberek felfedezték a zsíiványsáóoí — csaknem kilökte őket a la­kásból. Szorospatakon is cif­ra ügy kerekedett. Már két éve húzódik. Az áramtolvaj ugyanis felvette a nyűlcipöt, és ismeretlen helyre költö­zött. Azóta is ■ keresik. Ke­véssé valószínű, hogy elbúj- dosott a Mátra -rengetegébe, mert ott legfeljebb mécses-1 sei világíthat magának. Az orcátlan áramlopásnak fokozatai vannak. A gátlás­talanság egyik iskolapéldá­ja: előfordult, hogy az utcai villanyoszlopról „csapolták le” az áramot. Nem ritkaság a tetőtartóról megszel zett potyaáram sem. Takarékos­kodjunk az energiával — halljuk útcm-útfélen. Így igaz, ám ne a népgazdaság kárára! Mert az ellopott energiáért, a megtakarított forintokért cserébe a még értékesebb becsületet veszít­hetjük és esetleg később a bugyelláris is bánja az orcát­lan haszonlesést. Mert há­romszáz forint fölött már feljelentés a nóta vége. Aki­nek pedig áramlopás miatt elhúzzák a nótáját, az bizo­nyosan nem kap nevetőgör­csöt. Ugye, nem éri meg? r. 1. A falon Jól láthatóan a vérvö­rös selyemzászló. Rajta a felirati a Vállalat kiváló ifjúsági brigád­ja. Hiiszkék is rá a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat pásztói üzemé­nek bördíszmürészlegében. A November 7. nevet viselő kollek­tíva kitüntetése valamennyiüket nagy örömmel töltötte el. CsAkányovszky Józsefné rész­legvezető mutatja be a lányokat, fiaValasszonyokat. Az Adidas Cf£ Invmár világhírűvé vált sporttás­káit készítik Pásztón. Pirosat, fe­ketét, zöldet, ahogy a mtdrrende- liök kívánják. Csákányovszkyné joggal büsz­kélkedik: — Kezdetben a c£g szakemberei gyakran jártak ellenőrizni. Egy­szer csak észrevettük, hogy mind ritkábban jönnek. Olyannyira elé­gedettek a minőséggel, megbíz­nak bennünk. Csomagoljuk a tás­kákat, Vizgonba rakjuk és már csak a rendeltetési helyén nyit­ják fel. A kitüntetett brigád vezetője Virág Lászlóné. IV|int a nevük is mutatja, a tagjai fiatalok. Gyors, nagy teljesítményű gépeken rtol-; goznak. Kezük akár a motolla. Az anyagon egy pillanat alatt végigszalad a, tű, összeállítják, ki­fordítják, befordítják, ellenőrzik, aztán máris jöhet a következő. A £arna, szőke fejek figyelem- mji hajolnak a munkadarabok fölé. Ilyenkor nincs beszélgetés, tcrcfcre. Első a termelés. Havon­ta tizennégy-tizenötezer táska ké­szül és ..utazik" Pászíóról. Akik kézbe veszik a szemre is tetsze­tős, plllekönnyü táskákat, talán gondolnak egy-egy pillanatra az ügyes kezű asszonyokra, lányokra, akiknek munkáját őrzik a varrá­sok. Még elújságolják, ők készítik majd a moszkvai olimpiára utazó magyar küldöttség divatos táská­it is. Ez mindenképpen méltó el­ismerés. .. A megyeszékhely nagyüzemeiben Üzemegészségügy nyáron Az immár több napja tar- dolgozókkal egyénileg, illetve rom rendelő forgalma.' Na- tó kánikula megviseli, erősen csoportosan folytatott felvilá- ponta körülbelül 120 páciens igénybe veszi az emberi szer- gosító beszélgetéseknek, egész- keresi fel az egészségügyi lé­vezetet. Különösen érvényes ségügyi előadásoknak. Ezek tesítményt. Ellenben május- ez a megállapítás a gyárak- aktuális témákkal — a nyári ban négy esetben figyeltek ban dolgozó munkásokra, fertőzések, ételmérgezések meg kolbász fogyasztása után akik nehéz körülmények eile- megelőzésével — foglalkoznak, kialakult ételmérgezést, mely- nére is helytállnak. Ezért ér- A Salgótarjáni Kohászati nek gyógyulási ideje három deklődtünk három üzemben Üzemekben dr. Bodzás Magda hét. És még egy nyári gond: arról, hogy a hőség miként be- üzemorvos tájékoztatott arról, hétfőnként sokan keresik fel a folyásolja a munkavégzést és hogy a néhány, kiugróan ma- rendelőt enyhe napszúvásra milyen aktuális feladatoka; gas vérnyomással jelentkező utaló tünetekkel, bőrgyulla- kell megoldaniuk az egészség- betegen kívül nem emelke- elássál, ami a túlzásba vitt na- ügyi szolgálatot teljesítő szak- dett különösebben meg a há- pozás következménye, embereknek. Nyolcvanezer diák a KISZ-építőtáborokban A Lampart Zománcipari Művek salgótarjáni gyáriban — dr. Sashegyi Júlia üzemor­vos tájékoztatása szerint —, nem emelkedett különösebben a betegforgalom, maradt a napi 60 körüli átlag. Ellenben a szív- és keringésrendszer­betegségekben szenvedők kö­rében gyakori az ájulásos rosszullét — ami a lezuhanó vérnyomás következménye —, szédülés, eszméletvesztés. A vállalat munkavédelmi osztályának vezetője, Molnár István elmondotta, hogy a nyári meleg rovására írható baleset nem történt, és remél­hetően a gondos intézkedések a jövőben is megelőzik a sérü­lések bekövetkezését. A meleg munkahelyeken dolgozók szó­davízfogyasztása a duplájára nőtt, de még így is nehéz el­viselniük a 40—45 Celsius-fo- kos hőmérsékletet. A védő­ételként adott tejet naponta közel 900 ember fogyaszthat­ja el. A salgótarjáni síküveggyár­ban Szép György üzemi ápoló naponta négy-öt kisebb-na- gvobb (főleg figyelmetlenség­ből eredő) sérülést és két-há- rom rosszullétet lát el, ezen­kívül asszisztál a rendeléseken is, melyeken a szokásos 15— 20 beteg helyett még egyszer annyian jelennek meg. Mun­kaköri feladatai közül kiemel­kedő fontosságot tulajdonit a Több mint 13 ezer diák­munkás, az idei építőtáboro- zók első turnusa június 17-én foglalja el helyét 67 KISZ- építőtáborban — mondották a KISZ kb építőtáborok bizott­ságán. Az elmúlt hónapokban fel­készültek a mezőgazdasági és ipari üzemek a segítőkész fia­talok fogadására. Jóllehet, az igények minden korábbit fe­lülmúltak — a tavalyinál 12 ezerrel több fiatalt „kértek” erre a nyárra —,11 ezerrel több, vagyis az egyetemistá­kat és a főiskolásokat is be­leszámítva 80 ezres tanulóif­júság kapcsolódhat be a nép- gazdaságilag is nagyon hasz­nos „társadalmi munkába". Június végétől már „teljes lesz az üzem”: mind a 78 épí­tőtáborban munkához látnak a diákok. Többségük ezen a nyáron is a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban se­rénykedik majd. Halásztelek, Kecskemét és Mezőkovácshá- za szövetkezetei, Etyek, Mar- tonvásár, Simonpuszta, Szob és Zalaegerszeg állami gaz­daságai első alkalommal kap­nak a nyári munkák dandár­jában sok száz segítőkész di­ákbrigádot. A szakmunkástanulóknak is több, szakmába vágó mun­kalehetőség áll a rendelkezé­sükre. Építőtáboraik alig két­éves múltra tekintenek visz- sza: az idén mintegy 2 és fél ezer tanuló, 12 szakma kép­viselője tesz szert hat mun­kahelyen gyakorlati ismere­tekre. Szakmai táborok nyíl­nak a budapesti új sportcsar- nak, a délpesti kórház és a metró építésénél, továbbá Aj­kán az aluminiumkohó re­konstrukcióján. Fiatalokat várnak Diósdra, a gördülő­csapágy-művek építésére, Szolnokra a gyermekváros és más ifjúsági intézmények gyarapítására. Az elmúlt években népsze­rűek lettek a szakosított tá­borok: a vakáció idején a központi építőtáborok 35 tur­nusában 4500 diákkal foglal­koznak főiskolások és egyete­misták. Halásztelken például az iskoiarádió-szerkesztők gaz­dagítják a munka után rádiós­ismereteiket. Az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács támogatásával hét táborban egy-egy turnus résztvevői köz­lekedési tudnivalókkal ismer­kedhetnek, délutánonként. A hazai idénymunkák vég­zésének meggyorsításába be­kapcsolódnak határainkon túlról érkező fiatalok is. Négyszáz magyar középisko­lás utazik Lengyelországba, s ugyanennyien érkeznek on­nan négyhetes . építőtáboro­zásra. A kecskeméti és a ko­máromi nemzetközi építőtá­bor 100—100 külföldi egyete­mistát és főiskolást fogad. A békéscsabai konzervgyárban 150 eszperantó nyelvet tanuló külföldi diák dolgozik váll­vetve magyar társaival. Az ÁIB titkársága a tábo­rozási idényben több mint 700 kulturális műsort szervez a táborlakók szórakoztatásá­ra. Útnak indul a budapesti Pinceszínház, a Mikroszkóp Színpad társulata. Polbeat- énekesek és más művészek teszik változatossá az ifjú- : munkások szabad idejét. I A szegecselőgép mellett Alapi Ferencné (Bábel László felvételei) | NÓGRÁD — 1979, június 5,, kedd 5 i /

Next

/
Thumbnails
Contents