Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-05 / 129. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV. ÉVF., 129. SZÁM ARA: 1,20 FT 1979. JÚNIUS 5., KEDD fi látogatás ütőn A magyar—szovjet tárgyalások befejeződtek; a közös közlemény mondatai összefoglalják a megbeszélések lényegét. A teljes egyetértés, a kérdések azonos vizs­gálata az alap — aztán, ha valaki megkísérli a szovjet— magyar párt- és állami tárgyalások témáit fontossági sor­rendbe rakni, bizonyosan az első tárgykörök között említi majd azt a megállapítást, hogy a két párt „tisztelettel tekint a társadalom forradalmi átalakításáról, a szocializmus és a kommunizmus építéséről szóló, Marx, Engels, Lenin tanítá­sait továbbfejlesztő testvérpártok alkotó útkeresésére” — azaz alapvető fontosságúnak mondja a testvérpártok inter­nacionalista szolidaritásának állandó növelését. A legmagasabb szintű megbeszélések valóban az egész vi- iágon megszólaló visszhangjában volt egy elem, amelyre ér­demes külön is felfigyelni. Baráti országok sajtója csakúgy, mint a nyugati tudósítók, szónoki fordulatnál, udvariasság­nál jóval többnek tekintették, hogy a vendég, Leonyid Brezsnyev, jó néhányszor utalt Budapest politikai szerepére. Valóban: aki ma napjaink történelmének eseményeit kísérli meg összefoglalni, irányzatait próbálja elemezni, szükségsze­rűen korszakváltó jelentőségű tettnek értékeli az európai biztonsági értekezlet záróokmányát. S ehhez szorosan oda­tartozik, hogy ennek előzménye a szocialista közösség orszá­gainak emlékezetes budapesti felhívása volt. De Leonyid Brezsnyev Budapestet említette, mint a holnap felé vezető út lényeges állomását akkor is. amikor a szocialista külügy­miniszterek minapi felhívását idézte. Most, néhány nappal ezelőtt a katonai enyhülés megvaló­sítására, a hidegháború maradványainak végső eltakarításá­ra hívtak fel újra a mi fővárosunkból a Varsói Szerződés külügyminiszterei — s ahogy Leonyid Brezsnyev megjegyez­te, nem más leszerelési kezdeményezések, tárgyalások, meg­levő fórumok helyettesítésére, hanem éppen azok eleveneb­bé tételére javasolja az új budapesti kezdeményezés az új összeurópai értekezletet. „A BéCs előtti állomás” — jegyezte meg szellemesen, az időbeli és a földrajzi fogalomra egyaránt gondolva, az egyik nyugati rádiókommentátor a magyar fővárosban lezajlott fontos politikai tárgyalásokról. Valóban így van. Mindazok a megnyilvánulások — Kádár János beszédei, más magyar felszólalások —, amelyek a Brezsnyev-látogatás napjaiban elhangzottak magyar földön, nemcsak a szovjet politika ál­talános békeszándékait hangsúlyozták. Mindenütt szó esett a hónap közepén sorra kerülő szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról, a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról kidol­gozott újabb, immár második szovjet—amerikai megállapo­dás aláírásáról. S amikor Leonyid Brezsnyev azt mondta, hogy a szovjet fél kész aktív, konstruktív párbeszédre a világpolitikai tárgykörök mindegyikében, nagyon is konkrét, nagyon is időszerű kérdésekre gondolt. Éppen a szocialista országok pozitív kezdeményezéseinek sora mutatja meg a lehetséges utat: a tárgyalásokkal, a megállapodási készségnek a megállapodás reális lehetőségei­vel való összeegyeztetésével. Ha Budapest „a Bécs előtti állomás”, nekünk magyarok­nak külön is jó okunk van örömmel és elégedetten össze­gezni az elmúlt hét magyar—szovjet csúcstalálkozójának eredményeit. Utalhatunk itt mindenekelőtt arra, amit Ká­dár János úgy fejezett ki, hogy újra hangoztatva elveink, céljaink, érdekeink közösségét, a teljes nézetazonosságot, a forradalmi hagyományok folyamatosságában, történelmi perspektívában ábrázolta a testvéri szovjet—magyar vi­szonyt. S idézhetjük Leonyid Brezsnyev megállapítását ar­ról hogy egy-egy ország „megismételhetetlen vonásai”, sa­játosságai figyelembevétele nélkül lehetetlen egészséges együttműködést kialakítani, kölcsönös megelégedéssel ren­dezni ezt, vagy azt a problémát”. Alighanem a Brezsnyev- látogatás talán leglényegesebb két mondataként kell meg­jegyeznünk a díszvacsora pohárköszöntőjében mondottakat. „A szovjet—magyar együttműködés normájává vált, ^ hogy Figyelemmel, a szó szoros értelmében jó szándékkal kezel­jük egymás sajátosságait. Sőt, mi több, barátaink érdekeit és gondjait mindannyian a magunkénak érezzük és saját­jainkként figyelünk azokra.” Természetes dolog, hogy a magyar politika a szovjet párt­ós kormányküldöttség látogatásának alkalmát is felhasznál­ta arra, hogy kifejezze, milyen elsőrendű jelentőséget tulaj­donít a Moszkvához fűződő testvéri szövetségnek, annak a kipróbált, mindig eredményes együttműködésnek, amely gondos egyeztetés, a közös és kölcsönös érdekek figyelembe­vétele közepette jellemzi a szocialista közösség országainak fellépését a nemzetközi színtéren. Nyílt szó, világos beszéd szólt a hazai holnapról is az el­múlt napokban. Amikor Kádár János rádió- és televízió­beszédében az elért hatalmas eredmények mellett az előt­tünk álló útszakasz új, nehezebb, bonyolultabb feladatairól beszélt, olyan kérdésekre utalt, amelyekkel a mindennap: munka a gazdasági építés hétköznapja mind gyakrabban tesz fel. A politikai témák mellett átfogó véleménycsere zaj­lott Budapesten a magyar—szovjet távlati gazdasági együtt­működés fő irányairól. Amikor a közös közlemény külön is kiemeli, hogy „a felek szükségesnek tartják az együttes ter­vezési tevékenység tökéletesítését, a termelési kooperáció es szakosítás fejlesztését” — nem egyszerűen az 1990-ig szóló hosszú távú program befejezésének meggyorsítására hívnak fel, hanem arra is, hogy a műszaki-tudományos együttmű­ködés hatékonyságának növelésével is erősítsék a két ország sokoldalú gazdasági kapcsolatait. V áltozó világ új jelenségei, új problémái, új és bátor megközelítéseket, feleleteket követelnek. Szilárd és egyértelmű ideológiai megalapozás kell ezekhez a fe­leletekhez és ezért is utal a közlemény a magyar—szovjet ideológiai együttműködés fontosságára. Hogy a nem köny- nyű feladatokkal megbirkózzunk, a legnehezebb kérdésekbe is megadhassuk a kor és a szocialista eszmék által megkö­vetelt legjobb választ, a szocialista közösség egységének, '■’yüttműködésének erősítését kell szolgálni. Fontos eszmecseréi) o nemzetközi gyermekév budapesti fórumán Hétfőn a Parlamentben ple­náris üléssel folytatta munká­ját a gyermekév budapesti nemzetközi fóruma. Az ENSZ szakosított szervezeteinek kül­döttei, s a hetvennél több or­szágból érkezett delegátusok — politikusok, társadalmi sze­mélyiségek, szakértők — a gyermekek boldogabb és biz­tonságosabb jövőjét szolgáló nemzetközi együttműködés tennivalóit vitatják meg. Délután szekcióülésekkel folytatódott az eszmecsere. Az első szekció témája a gyer­mekek jogainak elismerése és érvényesítése, a résztvevők meghallgatták és megvitatták az ENSZ Emberi Jogok Bi­zottsága genfi irodájának je­lentését. A második szekció­ban azokról a gazdasági, szo­ciális és egészségügyi kérdé­sekről esett szó, amelyek a jövő nemzedékének érdekét szolgálják; beterjesztettek az ülésen az UNICEF-nek (az ENSZ nemzetközi gyermek­alapjának), továbbá a WHO- nak, a FAO-nak és az ILO- nak, azaz az Egyesült Nem­zetek Szervezete egészségügyi, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, illetve munkaügyi szer­vezetének jelentéseit, amelyek egyebek között kijelölik a gyermekegészségügyi és -élel­mezés helyzetét, a falusi gye­rekek nevelésének speciális kérdéseit. A harmadik szek­ció ülésének résztvevői az ok­tatás és nevelés kérdését tűz­ték napirendre, az UNESCO jelentése nyomán vitatták meg a teendőket. A nemzetközi fórum részt­vevői több fakultatív program közül választhatnak; gyer­mekintézményekben tehetnek látogatást, gyermekklubokkal, s a Kodály zeneoktatási mód­szerrel ismerkedhetnek. Este az Operaházban gyermeksze­replők — együttesek — föl­lépésével gálaestet rendeztek az öt világrészből érkezett de­legátusok tiszteletére. (MTI) Közvetlenül az üveghuták szomszédságában látják el feladataikat Bállá Géza és Bácsi Béla, a salgótarjáni síküveggyár Zagyva III. üzemrészében, ahol a forró nyári időjárás hatványozottan érvényesül. Az ezerötszáz foknál magasabb belső hőmérsékletű üveg- kohó mellett félszáz Celsius-fok körüli melegben kell dolgozniuk; a síküveggyártá­sához szükséges alapanyagokat adagolják a kemencébe. — kulcsár — Tanácsi vb-ülés Balassagyarmaton Sokoldalú együt Hosszabb ideje, pontosab­ban hat éve, sokoldalú mun­kakapcsolatban áll egymás­sal Balassagyarmat város Ta­nácsa és a Nógrád megyei Ta­nács VB balassagyarmati já­rási hivatala. A két tanácsi szervezet együttműködését megállapodás rögzíti, amely­nek végrehajtását legutóbb, három éve tárgyalták. A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának hétfői ülésén, egye­bek között, újra napirendre került a város és a járás kap­csolatának értékelése. Megállapították, hogy a különböző fórumokon, eddig, is rendszeresen foglalkoztak az együttműködés feladatai­nak megvalósításával, s rend­re feltárták az ezzel összefüg­gő hiányosságok okait is, to­vább javítva a kapcsolatot. A városban működő családi ün­nepségeket rendező iroda, rendszeresen ad módszerta­ni segítséget a járás közsé­geinek, ugyanakkor maga az iroda is részt vállalt jó né­hány esetben egy-egy rendez­vény lebonyolításában. A két tanácsi szervezet között jó a kapcsolat például a gyám­ügyek intézésében; az igaz­gatási osztályok ebben sikere­sen együttműködnek. kon­zultálnak, átveszik a hasz­nos tapasztalatokat, s egysé­ges gyakorlatot igyekeznek ki­alakítani. Ugyanez elmond­ható a munkaügyi tevékeny­ségről is, hiszen például a pályaválasztási munkát is összehangoltan végzik. Az együttműködési megállapo­dás kiterjed az oktatási-köz­művelődési területekre is, és megfelelően alakult az évek során folytatott gyakorlati munkában. Különösen hatékony volt az együttműködés a hagyo­mányos palóc nap szervezé­sében és megrendezésében a városi tanács és a járási hi­vatal között. Ismeretes, hogy a városban levő közművelő­dési intézmények járási fel­adatokat is ellátnak. Éppen ezzel kapcsolatban hangzott el az észrevétel, hogy mun­kájuk hatékonysága érdeké­ben feltétlenül meg kell va­lósítani az intézmények kö­zött a tervtárgyalások beve­zetését, mert ez a gyakorlat­ban még nem alakult ki. Hasznos lenne az is — hang­súlyozták —, ha járási fel­ügyelő is bekapcsolódna az intézmények felügyeleti vizs­gálataiba, s ezzel is segítsé­get nyújthatna a hálózati­módszertani munkában. A kapcsolat értékelésében kitértek az oktatás, a sport, a kereskedelem, a mezőgazda- sági és élelmezésügyi tevé­kenység területén elért együt­tes eredmények tárgyalására is. Különösen jelentős a vá­rosi ellátásban az utóbbi, amely évek óta jól szolgálja a termelői és fogyasztói igé­nyek kielégítését. Említés történt arról is, hogy az év eleje óta a közegészségügyi feladatokat járási és városi! szinten a városi tanács illeté­kes osztálya végzi, s bár ez­zel megvalósult az ésszerűsí­tést szolgáló integráció, a munkafeltételek javítása sür­gető feladat. A kapcsolatok­ról' szóvá megállapították, hogy a jövőben az időköz­ben bekövetkezett területi és szervezeti változásokhoz kell igazítani a gyakorlatban ed­dig is hasznosnak bizonyult, sokoldalú együttműködést a városi tanács a járási hiva­tal között. Szakértői konferencia Salgótarjánban A hazai ökonometriai modellekről Szakértői konferenciát ren­dezett a magyarországi öko­nometriai modellekről Salgó­tarjánban, a Salgó Szállóban a Magyar Közgazdasági Tár­saság matematikai-közgazda- sági szakosztálya a társaság Nógrád megyei szervezetének támogatásával. A konferencia célja, • hogy megvitassa az ökonometriai kutatások ha­zai helyzetét, a magyarorszá­gi önkonometriai modelleket, azok alkalmazásának, gya­korlati felhasználásának ered­ményeit és lehetőségeit. A háromnapos tanácsko­zást tegnap délután Illés Miklós, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese nyi­totta meg. Bevezetőjében szólt arról, hogy a megváltozott fel­tételek a gazdaságirányítás­ban és a gyakorlati mun­kában egyaránt új módszere­ket. eddig mellőzött összefüg­gések figyelembevételét, mi­nőségileg más jellegű tevé­kenységet követelnek meg. Szükségszerűen nagyobb sze­repet kap a tudomány. — A rendezvénysorozat megtartásának szükségessége és aktualitása politikai és gazdasági okokból követke­zően is vitathaíafiah — mon­dotta a továbbiakban Illés Miklós. — Egyetlen tudo­mányág sem tárta fel, fogal­mazta meg még olyan egzakt módon a gazdasági jelenségek közötti összefüggéseket, mint az ökonometria. Ennek elle­nére az ökonometria szocia­lista gazdaságban való alkal­mazhatósága viszonylag hosz- szú ideig váratott magára, éppen azért, mert vitatott volt. Hosszú ideig uralko­dott az a nézet, hogy ökono­metriai módszerek természe­tüknél fogva mindenekelőtt a tőkés gazdaság vizsgálatánál alkalmazhatók, és elsősorban a konjunktúraciklus változása­inak előrejelzéseire alkalma­sak. Csak az utóbbi évtized­ben alakult ki a szocialista - országokban az a meggyőző­dés, hogy az ökonometriai- kutatások. eljárások, az öko­nometriai módszerek a terv- gazdaság, a szocialista gazda­ság fejlődése törvényszerűsé­geinek kutatásában is siker­rel felhasználhatók. E tudományág jelentős fel­adata lehet, hogy a tervező szerveknek olyan számszerű információt nyújtson, amely­nek felhasználása elősegíti a tervek jobb megalapozását, felépítését, vagy amelynek segítségével érthetővé válik, mi okozza a tervtől való elté­réseket. Az ökonometria lehe­tővé teszi, hogy megismerjük a gazdasági fejlődés meny- nyiségi törvényszerűségeit, a különböző típusú termelési, technikai, összefüggéseket. Módot ad a nem tervezhető jelenségek prognosztizálásá­ra, becslésére. Módszerei ar­ra is felhasználhatók, hogy a gazdasági ösztönzőknek a népgazdaság egyes területeire gyakorolt hatását vizsgáljuk. Éppen ezek miatt az ökono­metriai módszerek alkalmazá­sa ma már a szocialista gaz­daság további fejlődésének el­engedhetetlen és szükséges feltétele. A konferencia tegnapi nap­ján négy előadás hangzott el az ökonometriai modellekről, a modellezésről s annak ed­digi tapasztalatairól. A kon­ferencia programja ma foly­tatódik. Jubilál a számítógépes rendszer Tízéves az ESZR, a KGST- országok egységes számító- géprendszere. Ebből az alka­lomból, két hét múlva Moszk­vában, nagyszabású nemzet­közi kiállítást rendeznek. Az együttműködésben részt vevő nyolc ország, köztük hazánk vállalatai bemutatják az ESZR-hez tartozó szerszám­gépeiket, perifériaegységeiket, távadatfeldolgozó rendszerei­ket. Tizenkét hazai vállalat állít ki a moszkvai jubileumi bemutatón. A jubileumi bemutatón a miniszámítógépek kiállítá­sán a magyar ipar az SZN 52 típusú számítógép mintapél­dányát állítja ki. A hazai szá­mítástechnikai ipar azMSZR- rendszerben eddig csak di- splayeket, sornyomtatókat, fix tárcsás tárolókat, azaz pe­rifériákat gyártott. A moszkvai bemutatón kü­lön kiállítást rendeznek a szakemberképzésről, amelyen a budapesti nemzetközi szá­mítástechnikai oktató- és tá­jékoztató központ színes tab­lókon, diaképeken ismerteti tanfolyamainak rendszerét.

Next

/
Thumbnails
Contents