Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-30 / 151. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV ÉVF., 151. SZÄM ARA: 1.20 FORINT 1979 10NIUS 30., SZOMBAT Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-étt Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Köznonti Bizottság megvitatta és elfogadta df időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentést, és a párt soron következő kongresszusának összehívására vonatkozó előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Nyilatkozat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulójáról Harmincéves a Kölcsönös Gazdaság; Segítség Tanacsa — a szocialista országok sokoldalú gazdasági és tudományosműszaki együttműködésének eisó szervezete a világtörténelemben. A KGST tevékenysége mindezekben az években a testvéri országok szoros gazdasági kapcsolatainak fejlesztését, a szocialista közösség erejének és összeforrottságá- nak megerősítését, a szocializmus és a kommunizmus építésének ügyét szolgálja — állapítja meg bevezetőként a nyilatkozat, majd így folytatódik: összegezve a tanács harmincéves tevékenységét és kiemelve á KGST tagállamok társadalmi-gazdasági vívmányai és együttműködésük fejlesztése közötti elválaszthatatlan kapcsolatot, a KGST ülésszaka mély megelégedéssel állapítja meg, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében a történelemben első ízben kerültek gyakorlati megvalósításra új típusú nemzetközi gazdasági kapcsolatok, amelyek a szocialista internacionalizmus, az államok szuverenitása, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapulnak. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — amely tagországai gazdasági és társadalmi haladásának fontos tényezője — elősegíti a szuverén szocialista államok népei baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlődését és elmélyülését a s-zocializmus és a kommunizmus építésében szerzett élenjáró tapasztalatok kölcsönös meghonosítását, a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos kiegyenlítődését. Az európai KGST-tagál- lamok ezen az útón jelentős sikereket értek el. A Kubai Köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság népei a Szovjetunió és a többi testvéri ország közreműködésével rakják le a korszerű ipar alapjait. A kölcsönös együttműködés bővítése és elmélyítése — valamennyi testvér'ország állandó erőfeszítéseinek eredménye. Ehhez a közös ügyhöz igen jelentős mértékű a Szovjetunió hozzájárulása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége — harmincéves történelmének valamennyi szakaszában — változatlanul arra irányult, hogy még jobban erősítse a szocialista országok testvéri együttműködését, új formákkal és módszerekkel gazdagítsa, amelyek mind teljesebben és hatékonyabban megfelelnek az országok társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak, elősegítik a szocializmus és a kommunizmus építésének útján való előrehaladásuk gyorsítását. A kölcsönös áruszállítások egyeztetésével kezdve a testvéri országok fokozatosan áttértek a termelés, a tudomány és a technika egész területét felölelő kölcsönös gazdasági együttműködés magasabb, komplex formáira. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának életében valóban történelmi esemény volt fa tanács tíz évvel ezelőtt megtartott XXIII. (rendkívüli) ülésszaka. Ez az ülésszak meghatározta a KGST-tagállamok közötti együttműködés további tökéletesítésének és a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének a komplex programban megtestesülő irányvonalát Ez az irányvonal teljes mértékben igazolta önmagát. A komplex program sikeresen teljesül. A KGST-tagállamok együttműködése minőségileg előre lépett, még határozottabban irányul a technikai haladásra, a termelésszakosításra és kooperációra, a természeti erőforrások együttes kiaknázására, a szocialista országok népeinek közös javára. A szocialista nemzetközi munkamegosztás szakadatlan elmélyülését tanúsítja az a tény, hogy a KGST-tagállamok kölcsönös áruforgalmának volumene 1950-től 1978-ig ’ huszonkétszeresére nőtt, növekedési üteme lényegesen meghaladta a nemzeti jövedelmet és az ipari termelését. ' A szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek minden irányú kiaknázását szolgálja a KGST-tagállamok mélyülő tervezési együttműködése. Tervalapokra helyezve a népgazdaság fejlesztését, a szocializmus ezen országok tapasztalatai alapján nemzetközileg is bebizonyította a gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezésének fölényét. A KGST-tagállamok * államközi kapcsolatainak mindennapos gyakorlatává vált a népgazdasági tervek koordinálása, a gazdaságpolitikai kon-, zultáció, az egyes iparágaknak és termelőágazatoknak az érdekelt országok által törfénő együttes tervezése, a népgazdaság tervezésével és irányításával kapcsolatos tapasztalatcsere. Az utóbbi években a tervezési együttműködés olyan új formákkal és eszközökkel gazdagodott, mint a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett terve, a hosszú távú együttműködési célprogramok. A tervezési együttműködés világos perspektívát biztosit az országok számára, mindegyiküknek lehetővé teszi a, hazai erőforrások, a szocialista nemzetközi termelésszakosítás és kooperáció előnyeinek hatékonyabb kiaknázását, lényegesen gyengítve a tőkés világ- gazdaságban időszakonként jelentkező válságmegrázkódtatások hatását. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának gyakorlatában — a tudomány és technika területén való nemzetközi kooperáció fejlett rendszere alapján — megvalósul a korszerű technológia, a műszaki tapasztalatok, az alapkutatások eredményeinek széles körű cseréje. A tudományos és műszaki együttműködés meggyorsította a testvéri országok technikai fejlődésének ütemét. A szocialista országoknak a tudomány területén elért nagy eredményeit jelképezik a KGST-tagállamok jelentős győzelmei az Inter- kozm osz-program végrehajtásában, a nemzetközi személyzetek 1978-ban megkezdett föld körüli űrrepülései. A sokoldalú együttműködés fejlesztése az emberi tevékenység fő területén — az anyagi termelésben — életre hívta a KGST-tagállamok nemzetközi gazdasági szervezeteinek hálózatát, amelyek bevonják a közvetlen együttműködésbe a különböző országok minisztériumait, vállalatait és egyesüléseit és tevékenységüket mind szorosabban összehangolják a KGST-szervek munkájával. Létrejöttek és állandóan tökéletesednek a kölcsönös külkereskedelmi valutáris, pénzügyi és hitelkapcsolatok, amelyek ösztönzik a KGST-tagál- Jiamok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tervszerű elmélyítését és fejlesztését, valamint hozzájárulnak azon „ erőfeszítéseikhez. hogy gyengítsék a tőkés világgazdaság válságjelenségeinek gazdaságukra gyakorolt hatását. A testvéri országok Együttműködése ezernyi termelő- és tudományos-műszaki kollektíva, a dolgozók milliós tömegeinek közvetlen ügyévé vált. A KGST 30. évfordulójával kapcsolatban számos országban kibontakozott a dolgozók kollektívái közötti, nemzetközi szocialista munkaverseny. Elért eredményeikre támaszkodva, • a KGST-tagállamok figyelmüket az előttük álló ügyekre, az új íe,aautókra összpontosítják. A szocialista gazdaság hatékonyságának további növelése megköveteli a nemzetközi gyártás- szakosítás és kooperáció elmélyítését. E cél elérésében fontos szerepe van a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának és megvalósításának — a KGST- tagállamok párt- és kormány- határozatainak megfelelően. A hosszú távú -együttműködési célprogramok, a komplex programot konkretizálva. és fejlesztve meghatározzák az alapvető társadalmi- gazdasági -fejlesztési problémák megoldását szolgáló együttműködés egyeztetett stratégiáját -1990-ig. Arra hi-. Szemrevett szembetakarítók A nyolc borsórendrevágó már üzem közben vizsgázott, a tizenöt szovjet kombájn,, a szemszállító teherautók, az erőgépek pótkocsijaikkal, a szalmalehúzók, kazalrakók fegyelmezett sorokba állítva a ^majorban várták a gépszemlét Szirákon, a Mátraaljai Állami Gazdaság kerületében, hogy a kritikus szakmai követelményeknek megfeleljenek, melyeket a következő hetek nagy nyári dandárján teljesíteniük kell. Az aratást megelőző szemle során az állami gazdaság vezetői a kom- bájnosokkal, szerelőkkel együtt megállapították, hogy a július első heteiben induló betakarításra minden készen áll. Megszervezték a munkák során a szérvizügyeletet a műhelyekben, de a földeken, a helyszínen is szakemberek hada áll majd az esetleges hibák elhárítására, vigyáz a minél kisebb szemveszteség betartására. A Mátraaljai Állami Gazdaság 2461 hektárnyi területéről lekerülő termés biztos kezekben van. A Krajcs Pál vezette szocialista brigád,' közöttük Pete László kombáj- nossal már tapasztalt, összeszokott kollektíva. Velük együtt sok-sok fiatal, így Osztroluczki János is, aki először vesz részt a nyári munkákban, eredményes teljesítményeket várnak. — kulcsár — vatottak, hogy még szélesebb körűen használják ki a szocializmus előnyeit, segítsék az egyes testvérországok és az egész szocialista közösség érdekeinek megfelelő gazdasági megoldások- megtalálását. A tanács ülésszaka a XXXII. és XXXIII. ülésszakon jóváhagyott hosszú távú célprogramokat fontos és új lépésnek tekinti a KGST-tagállamok kölcsönös gazdasági együttműködésének fejlesztésében és elmélyítésében. Az ezekben előirányzott gyakorlati tevékenységek komplexuma megbízható irányt ad a testvéri országoknak számos igen fontos népgazdasági feladat közös megoldásához az elkövetkező évtizedben. A küldőttségvezetők megerősítik a KGST-tagállamoK, azon szilárd eltökéltségét, hogy biztosítják az említett programok következetes megvalósítását, minden egyes oi- szág gazdaságának és népjo- létének további fellendülése,* a szocializmus ügyének erősítése érdekében. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy az elkövetkező évtizedben együttműködésüket elsősorban a tudományos-technikai haladás minden módon való meggyorsítására; a nyers- és fűtőanyagok, az energia, a gé-. pék és berendezések, valamint a korszerű technológia iránti szükségletek ésszerű kielégítésére; a lakosság élelmiszerekkel és ipari fogyasztási cikkekkel való ellátásának javításába; a KGST-tagállamok hatékony és 'műszakilag fejlett közlekedési hálózatának létrehozására összpontosítsák, népgazdaságunk és kölcsönös együttműködésünk növekvő követelményeinek megfelelően. A KGST-tagállamok e célból koordinálják népgazdasági terveiket, összeállítják a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervét, valamint kétoldalú, hosszú lejáratú (1981—1990) gyártásszakosítási és kooperációs programokat dolgoznak ki. A KGST-tagállamok és a KGST-szervek a jövőben is aktívan és alkotóan kutatják az együttműködés új hatékony formáit és módszereit, továbbfejlesztik a tanács tevékenységét, oly módon, hogy azt a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés konkrét fejlesztési kérdéseinek megoldására irányítják. Ez hozzá fog járulni a KGST-tagállamok népgazdasága mindenirányú továbbfejlesztéséhez és a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez, ezen országok kommunista pártjai által meghatározott céloknak és feladatoknak megfelelően, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítési és kiegyenlítődési folyamatának meggyorsításához. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, amely hat európai ország tegionális szervezeteként jött létre, 30. évfordulójának évében Európa, Ázsia és Latin-Amerika tíz szocialista országának együttműködési szervezetévé vált. A KGST-tagá'.íamok közötti együttműködés elveinek és gyakorlatának vonzereje, nagyszerű társadalmi és gazdasági sikerei, a tanács tevékenységének áiilandóan erősödő demokratizmusa és nagy nemzetközi tekintélye, a KGST-tagállamok kölcsönös együttműködés által a világ- gazdasági kapcsolatokra gyakorolt'pozitív hatása növekvő' érdeklődést kelt a világ számos országában együttműködésünk tapasztalatai iránt. Bővül Jugoszlávia részvétele a KGST-szervek munkájában. Együttműködés folyik a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. Sokoldalú gazdasági kapcsolatok kialakítására kerül sor az Angolai Népi Köztársasággal és a szocialista Etiópiával. A KGST — megállapodások alapján — együttműködést folytat Irakkal, Mexikóval és Finnországgal. A KGST-tagállamok eltökélt szándéka, hogy erősítsék az összes szocialista állammal való barátságot és egyenjogú együttműködést. Következetesen fellépnek a fejlődő országokkal és rriás államokkal való egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséért, azok társadalmi rendszerétől függetlenül. Ez az elvi irányvonaluk a szocializmus lényegéből, a szocialista országoknak a béke ügye melletti elkötelezettségéből ered, enyhülési politikájuk szerves része. A KGST-tagállamok, következetesen végrehajtva az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának rendelkezéseit, fellépnek a nemzetközi szervezetekben a konstruktív együttműködésért a béke, a haladás és a fejlődés érdekében, a KGST-ne^ az ENSZ és harmadik országok gazdaság szervezeteivel való egyenjogú és tevékeny együttműködéséért. Határozottan fellépnek azért, hogy a világgazdasági kapcsolatokban megszűnjön az imperialista, gyarmatosító és új gyarmatosító politika okozta diszkrimináció és egyenlőtlenség, tevékenyen közreműködnek az új, igazságos gazdasági rend megteremtéséért folyó harcban. Az ülésszak kijelenti, hogy a KGST a jövőben is fejleszteni fogja együttműködési kapcsolatait a harmadik ’országokkal az igazságos, egyenjogú és kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében, hozzájárulva ezzel a világgazdasági kapcsolatok progresszív átalakításához. Összegezve a Kölcsönös Gaz-’ dasági Segítség Tanácsa három évtizedes tevékenységének eredményeit, a KGST XXXIII. ülésszakán résztvevő küldöttségvezetők kifejezik a KGST- tagállamok azon szilárd elhatározását, hogy a jövőben is tovább szélesítik és mélyítik a sokoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést, tevékenyen életbe léptetik az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a KGST- tagállamok szocialista gazdasági integrációjának elmélyí-; tésére irányuló komplex program rendelkezéseit, minden egyes állam és a KGST-tagállamok egészének érdekében,' a szocializmus és a kommunizmus felépítése, valamint a tartós világbéke biztosítása érdekében. (MTI) /
