Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-29 / 150. szám

Világ proletárja?, egyesüljetek! I MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉSA MEGYEI TANÁCSLAPJA XXXV. ÉVF., 150. SZÁM ARAi 1,20 FORINT 1979. JONIUS 29., PÉNTEK Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ' 'A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 29-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az 1979. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának ta­pasztalatait összegző jelentés és a párt soron következő kongresszusának összehívására vo­natkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Elnökaég előli Építőipari szövetkezetek Nógrádban Az építőipari szövetkezetek helyzetével és feladataival foglalkozott csütörtöki ülésén Salgótarjánban a KISZÖV el­nöksége. A testület megálla­pította, hogy az építőipar sze­repe — ezen belül az építő­ipari szövetkezeteké — növek­szik a megyében. Egyre na­gyobb feladatok hárulnak reájuk a lakásépítésben, az üzemi rekonstrukciókban, a kommunális beruházásokban, a lakáskarbantartási, -felújítási tevékenységben. A megyében Salgótarjánban, Balassagyar­maton, Jobbágyiban, Érsek- vadkerten és Karancskeszi- ben működik építőipari szö­vetkezet. A legerősebb a Sal­gótarjáni Tervező- és Építőipa­ri Szövetkezet, amely tavaly 128,9 millió forint termelési értéket állított elő, 552 dolgo­zóval, míg az 1980-as felada­tuk 134 millió forint elérése. Ám a koncentrált termelést nehezíti, hogy nagyon sok helyen dolgoznak. A tanácsi és szövetkezeti érdekek egyezte­tésében, a vállaláspolitikában további finomításokra van szükség — hangsúlyozta Gel­lérthegyi Gyula, a STÉSZ el­nöke. De sok szó esett a töb­bi építőipari szövetkezet jelen­legi helyzetéről és további tennivalóiról is. Az elnökség megállapította, hogy az öt épí­tőipari szövetkezet nagysága a különböző átszervezések nyo­mán kedvezően alakult. Ám a kialakult termelési szerkezet korántsem megfelelő, mert egyes szövetkezetekbe a ve­gyes termelési tevékenység erősödött, melyet az átszerve­zésekkel mérsékelni akartak. Nem tartják kielégítőnek a szövetkezetek közötti, vala­mint a szövetkezetek és más építőipari egységek közötti termelési együttműködést sem. Holott a különböző nagyságú és felszereltségű építőipari szervezetek hasznosan kiegé­szíthetik egymást, de ehhez a feladatokat koordinálni kell. Elkerülhetetlen a vállalkozási tevékenység javítása. A gaz­dálkodást is biztonságosabbá kell tenni. Az adottságokat fi­gyelembe véve továbbra is a közepes és a kisebb értékű főleg munkaigényes feladatok­ra vállalkoznak az építőipari szövetkezetek. Ugyanis az ál­lami építőiparban 100 forint termelési értéket 30 forint ál­lóeszközértékkel állítanak elő, míg az építőipari szövetkeze­tekben 18 forint értékűből. A szövetkezetek az intenzív fej­lődés időszakát élik. Legfon­tosabb teendőjük a termelés hatékonyságának, minőségé­nek javítása, a helyi erőfor­rások jobb hasznosítása, a gazdálkodás színvonalának emelése és a gazdálkodási együttműködés fejlesztése. A megyei pártbizottság áprilisi határozata alapján azon kell munkálkodni — hangsúlyozta Szalai Gáspár KISZÖV-elnök —, hogy a megye építőipari szövetkezetei helyüknek, sze­repüknek, súlyuknak megfele­lően tevékenykedjenek a me­gyei feladatok megoldásáért. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A könnyűipari miniszter beszámolójában összegezte a ruházati rekonstrukció II. sza­kasza végrehajtásának eddigi eredményeit, s javaslatot tett a további tennivalókra. A kor­mány a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács határo­zatban rögzítette a mezőgaz­dasági szövetkezeti jogsegély- szolgálat bevezetésével és mű­ködtetésével kapcsolatos főbb elveket, és egyben hozzájárult, hogy a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa erre vonat­kozó részletes irányelvét ki­adja. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a háztáji és kisegítő gazdasá­gok fejlesztésére hozott hatá­rozatok végrehajtásának hely­zetéről, a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsának elnöke pedig az ÁFÉSZ-ek ke­retében működő mezőgazdasá­gi szakcsoportok tevékenysé­géről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámo­lókat tudomásul vette. A Minisztertanács rendelet­ben szabályozta, mely esetek­ben. s milyen feltételekkel vá­sárolhat állami szerv magán­személytől, vagy nem állami szervtől ingatlant, árut, vagy köthet velük bérleti szerző­dést. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket, illetve az orszá­gos hatáskörű szervek vezető­it, hogy vizsgálják meg az országgyűlés júniusi üléssza­kán elhangzott képviselői ész­revételek, javaslatok megvaló­sításának lehetőségeit, s tájé­koztassák arról az országgyű­lés elnökét, valamint az indít­ványozó képviselőket. A Minisztertanács elfogadta a saját, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság második félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Szabadidős-programok a nemzetiségi nyelvet oktatók továbbképző tanloiyamán Kitüntetések békemunkáért Mint arról lapunkban már beszámoltunk, Salgótarján ad otthont a napokban, a nemze­tiségi nyelvet oktatók V. or­szágos nyelvi továbbképző tan­folyamának. Az Oktatási Mi­nisztérium és az Országos Pe­dagógiai Intézet szervezésében százhúsz nemzetiségi nyelvet oktató pedagógus tóit két he­tet megyénkben. A hazai pe­dagógusok mellett külföldi pedagógusdelegációk is érkez­tek Csehszlovákiából, Jugo­szláviából, a Német Demokra­tikus Köztársaságból és Romá­niából. A delegációk tagjai vendégelőadóként vesznek részt a tanfolyamon. A tanfolyam programjá­ban a tanulás mellett szabad­idős-foglalkozások, fakultatív kulturális rendezvények, ki­rándulások is szerepelnek. A résztvevők már a megnyitó napján megtekintették a „Nóg­rádi tájakon” című ismeretter­jesztő filmet, s a hét folyamán személyesen is felkeresnek né­hány idegenforgalmi neveze­tességet. így látogatást tesz­nek Hollókőre, Szécsénybe, So­moskőújfaluba, de megtekintik a salgótarjáni Bányamúzeu­mot, a József Attila megyei >' "velődési Központ kiállításait is. A külföldi vendégdelegációk falulátogatáson vesznek részt. Az NDK-delegáció tagjai a rétsági járás párt- és állami vezetőinek meghívásáia szer­dán június 27-én — Berkenye és Szendehely községeket lá­togatták meg. Csütörtök dél­után a Hazafias Népfront Nóg- rád megyei Bizottsága vendé­geként a jugoszláv delegáció Vanyarcra látogatott, ahol a község vezetőivel folytatott be­szélgetés után a helyi, szlovák nemzetiségi amatőr művészeti csoport mutatta be folklórmű­sorát. Ugyancsak tegnap délután utazott Szécsénybe a román delegáció is, a balassagyarma­ti járás párt- és állami szer­veinek meghívására. A ven­dégek találkoztak a nagyköz­ség párt- és állami vezetőivel, valamint helybeli pedagógu­sokkal és szocialista brigádok vezetőivel. A program második részében megtekintették a Ku- binyi Ferenc Múzeum kiállítá­sát, és koszorút helyeztek el a II. világháborúban elesett román katonák sírjára. A szlovák delegáció tagjai július 2-án, hétfőn Nagybár- kánv és Luciáivá községekbe tesznek látogatást. A béke és barátság hónap­ja méltó befejezéseként a bé­kemozgalomban végzett ered­ményes munkáért csütörtökön Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bi­zottságának titkára átnyújtot­ta az Országos Béketanács ki­tüntetéseit. A békeemlékplakettet Há­nyáson a Nógrádi Szénbányák Béke-aknaüzemének kollektí­vája vette át. Marczinek Ist­ván üdvözlő beszédében rámu­tatott, hogy békében alkotni, barátságban élni minden ha­ladó gondolkodású, tisztessé­ges ember őszinte vágya, ter­mészetes törekvése itthon és szerte a világon. A békét nem elég akarni, a békét építeni kell szilárd meggyőződéssel, egyértelmű kiállással és haté­kony cselekvéssel. A megyében számtalan pél­da igazolja, hogy az élet leg­különbözőbb területén dolgozó kollektívák készek nap mint nap a béke ügye melletti ki­állásra. Ezt ‘ tették a kányási bányászok is. A bányász, aki sok nehézség árán küldi fel­színre a szenet, mindenkinél jobban tudja értékelni a tár­nák fölötti élet békéjét. A kányási bányászok az évek hosszú során át — ezt megpecsételték a Béke név felvételével — ápolták a ba­rátság érzését, szoros kapcso­latot építettek a szovjet nép fiaival. Helytállnak a munkában is, a nagyobb termelékenység ér­dekében meghonosították az önjárós frontfejtést. Mind­ezeket figyelembe véve ítélte meg úgy az Országos Béke­tanács, hogy a kányási bányá­szok érdemesek erre a magas kitüntetésre. Az elmúlt években végzett kiemelkedő közéleti tevékeny­ségéért Szabó Istvánnénak, a salgótarjáni Rákóczi úti isko­la pedagógusának nyújtották át a béxemozgalom kitüntető jelvényét. Az Országos Béketanács em­léklapját tizen kapták meg a megyében. A kitüntetési' mél­tán nyerte el a salgótarjáni béke-telepi városkörzeti nép­frontbizottság, a szécsényi Er­kel Ferenc vegyes kórus, az ugyancsak szécsényi Nógrádi Sándor Gimnázium és Szak- középiskola, a rétsági OTP-fiók kollektívája, a tolmácsi gránit­üzem, ifj. Könnyű József Sal­gótarjánból, Zólyomi Ferenc Balassagyarmatról, a Hazafias Népfront salgótarjáni síküveg­gyári városkörzeti bizottsága. Szigetvári János Salgótarján­ból és Hesz Mihály Rútságról. Keresett termékeket, kábelek szállítására alkalmas dobokat készítenek Szécsényben, az Ipoly Bútorgyár telepén. A hazai vállalatokon kívül nagy európai cégek is vásárlóik, árujukat a tőkés- és szocialista piacokon egyaránt ismerik. A kábeldo­bokat fenyőfából állítják össze, melynek első munkaművele­teihez tartozik a deszkák nagyobb lappá történő összeszöge- lése. Szétesik Istvánná, Laczkó Istvánná ezt a munkát végzik. Mester Miklós korszerű szögclőberendezést irányít, melynek néhány mozdulata emberek tucatjának munkáját végzi el. Kovács Dénes fűrészgépe alatt alakul ki a kábeldob kör ala­kú oldalfala. Az oldalfalakat fém- és famerevítőkkel egymáshoz erősítik,' a közöttük levő részt bezsaluzzák, s erre kerül majd a ká­bel felcsévélésre. Kelemen Béla, a Kossuth Szocialista Bri­gád vezetője a félkész kábeldobokat, „szállítja” további mun­kaműveletre. — Kulcsár József képbeszámolója —

Next

/
Thumbnails
Contents