Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-27 / 148. szám
Harmincéves a KGST A jubileumi ülésszak. Tisztelt elvtársak! Tisztelt vendégeink! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében Őszinte köszönetét mondok á Szovjetunió kommunista pártjának* a testvéri szocialista országok kommunista és munkáspártjainak azért a megkülönböztetett figyelemért, amit közös ügyünknek^ a KGST-ben folyó együttműködés erősítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének szenteltek az eltelt harminc esztendő során. Kádár János levele MOSZKVA Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében szívből üdvözlöm a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jubileumi ülésszakát. Az elmúlt három évtized tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a KGST keretében megvalósuló együttműködés, a közös erőfeszítések nagymértékben segítik minden egyes tagállam népgazdaságának fejlődését és korszerűsítését, a tudomány és a technika élenjáró vívmányainak gyakorlati alkalmazását. A, KGST tagállamainak gazdasági együttműködése fontos tényezője annak, hogy a szocialista közösség egyre növekvő szerepet játszik a világgazdaságban és a legfőbb kezdeményező erő a nemzetközi enyhülés megszilárdításában, a béke és a nemzetközi . biztonság elmélyítésében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulásában és tevékenységében kiemelkedő szerepe van annak, hogy a testvéri szocialista országok mindenkor számíthattak a Szovjetunió baráti segítségére, támaszkodhattak hatalmas gazdasági erejére, impozáns tudományos-műszaki eredményeire. Kapcsolatainkat szilárd elvek határozzák meg: a szocialista internacionalizmus, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök, az elvtársi segítségnyújtás. Ezek az elvek kiál- loítáic a gyakorlat próbáját, és érvényesülésük növekvő vonzerőt gyakorol a KGST-n kívül álló országokra is. A KGST-tagországok hg- , rom évtizedes fejlődése kedvező feltételeket teremt sokoldalú gazdasági kapcsolataink elmélyítéséhez, a szocialista gazdasági integráció további kibontakoztatásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság kormányának szilárd álláspontja, hogy a KGST. állandó erősítése, a KGSTországok közötti gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztése jól szolgálja szocialista építőmunkánkat, a magyar nép felemelkedését, minden tagország gazdasági fejlődését, s hozzájárul a különböző társadalmi berendezkedésű államok közötti együttműködés fejlődéséhez. Pártunk és a magyar nép eltökélt szándéka, hogy a jövőben is cselekvőén részt vesz együttműködésünk további mélyítésében, testvéri kapcsolataink szilárdításában, a szocialista gazdasági integráció gyakorlati megvalósításában. Kívánom, hogy a KGST érjen el további nagy sikereket szocialista közösségünk, népeink javára szolgáló tevékenységében. Budapest, 1979. június 25-én: KÁDÁR JÁNOS a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára I (Folytatás az 1. oldalról.) növekvő tekintélyének egyik forrása. A KGST országai, amelyeket a békés egymás, mellett élés elvei vezérelnek, nemzetközi téren is határozottan állást foglalnak minden diszkrimináció ellen a kereskedelemben, a gazdasági és a műszaki-tudományos együttműködésben. A KGST országainak együttműködése a béke, a népek biztonsága érdekében valósul meg. A tanács alapokmányát, programdokumentumait, gyakorlati tevékenységét a béke eszméi hatják át. Meggyőződésem., hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége a jövőben is fontos tényezöjé :esz a feszültség enyhítése elmélyítésének és konkrét, tárgyi megvalósításának, a tartós béke és a népek barátsága biztosításának. Ehhez kétségtelenül hozzájárul majd a KGST nemzetközi kapcsolatainak to- yábbi fejlődése. Igen jő dolog, hogy a KpST jubileumi ülésszaka olyan széles nemzetközi fórumot jelent, amelyen 12 szocialista ország, négy világrész számos szuverén országa és több tekintélyes nemzetközi szervezet vesz részt. A KGST megfeszített munkával fogadja fennállásának 30. évfordulóját. Meg kell valósítani a hosszú távú együttműködési célprogramokat, amelyek az elkövetkező évtizedre meghatározzák az együttműködés stratégiáját. A fő feladat most nyilvánvalóan az, hogy konkrét megállapodások formájába öntsük a hosszú távú programokat, az elkövetkező két ötéves tervidőszakot az intenzív termelési " és tudományos-műszaki kooperáció időszakává tegyük. A KGST szerveinek elő keli segíteniük azt, hogy a szocialista termelés a tudomány és technika legmagasabb fokára emelkedjék, se- giteniok kell, hogy országaink hatalmas termelőerőit maximális hatékonysággal használják ki. Mindez megerősíti az alapot ahhoz, hogy az elkövetkező években növeljük a szocialista országok népeinek életszínvonalát. A szocialista gazdaság a különböző országok körülményei között fejlődik, s ez széles lehetőségeket ad a hatékony gazdasági formák és módszerek elterjesztésére és elsajátítására. Úgy vélem, hogy a közös ügy javára aktivizálni kellene az élenjáró tapasztalatok általánosítására és felhasználására irányuló munkát. Ez mindinkább fejlődésünk fontos tartalékává lesz. A KGST-nek, a szocialista integráció gyakorlati vezérkarának, mindazoknak, akik e fontos munkaterületen dolgoznak, azt kívánom, hogy erősítsék az együttműködés új formáinak és módszereinek» alkotó felkutatását, hogy növekedjék az együttműködés hatékonysága, erősödjék a népek közötti barátság, szilárduljon a világ békéje. Meggyőződésem, kedves elvtársak, hogy gyümölcsöző munkájukban új, nagy sikereket érnek el— fejeződik be Leonyid Brezsnyev üzenete. ■ Ezután a tagállamok küldöttségeinek vezetői szólaltak fel, mégpedig az országok nevének az orosz ABC szerinti sorrendjében. Elsőnek a Bolgár Népköztársaság nevében Sztanko Todorov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, titinisztc-i elnök mondott beszédet, majd Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke szólalt fel. Lázár György beszéde f Tisztelt elvtársak! 1 Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében szívélyesen köszöntőm az ünnepi ülésünk valamennyi résztvevőjét. A magyar kommunisták, egész dolgozó népünk nevében megkülönböztetett tisztelettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártját, annak lenini Központi Bizottságát, vendéglátónkat, a Szovjetunió kormányát, a testvéri szovjet népet. Jó érzés és öröm számunkra, hogy testvéri közösségünk legfőbb gazdasági szervezetének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 30. évfordulóját Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában ünnepelhetjük, itt, ahol közösségünk létrehozásának nagyszerű gondolata megszületett, s ahonnan a KGST elindult történelmi útjára. A harminc év eredményeit összegezve hálával és tisztelettel gondolunk a Szovjetunióra, arra az országra, amely a szocialista építésben a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkezik, s amely a KGST megalakulásának első percétől fogva mindmáig kiemelkedően fontos szerepet töltött be gyümölcsöző együttműködésünk fejlesztésében — mondotta, majd a többi közölt hangoztatta: Együttműködésünk harminc 'éve alatt világméretekben is páratlan — a tőkés országokét messze felülmúló — és dinamikus fejlődés ment végbe a KGST tagországaiban, és közös erőfeszítéssel mindannyiunk javát szolgáló hatalmas alkotások születtek. Mindennek fontos szerepe van abban, hogy közössegünk, amely erős és szilárd, vonzó példát mutat a más társadalmi berendezkedésű országok népei számára is. őszinte örömünkre szolgál, hogy Leonyid Iljics Brezsnyev elv társ — akit, mint tisztelt és kedves vendéget nemrég hazánkban üdvözölhettünk — az ülésszakhoz küldött üzenetében nagyra értékelte a KGST harmincéves tevékenységét, és biztató szavakkal szólt együttműködésünk perspektíváiról. Valóban, az elmúlt harminc év alatt olyan alapot hoztunk létre, amelyre támaszkodva sikerrel oldhat- jujc meg a jövő nagyszerű, de hozzá kell tenni: nem köny- nyű feladatait. Mély meggyőződésünk, hogy a KGST-ben megvalósuló együttműködés a jövőben is nélkülözhetetlen erőforrása lesz országaink további sikeres fejlődésének, népeink boldogulásának. Tővábbi építómunkánk, együttműködésünk előrehaladásának nélkülözhetetlen feltétele a béke. A béke és a biz-, tonság megszilárdításához vezető úton nagy előrelépést jelent a Szovjetunió következetes külpolitikája eredményeként létrejött, történelmi jelentőségű SALT—II. megállapodás, amely az egész emberiség érdekeit fejezi ki. Tisztelt ünnepi ülés! ,A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a testvéri szocialista országokkal folyó széles körű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének. Teljes meggyőződéssel valljuk, hogy a szocializmust építő Magyarország csak így, csak baráti közösség egyenrangú tagjaként tudta azt a fejlődési utat bejárni, amit a második világháború után megtett. Csak így tudta a háború előtt elmaradott és a háborúban erősen sújtott gazdaságát történelmileg rövid idő alatt a mai színvonalra emelni; fejlett Szocialista ipart, korszerű mezőgazdaságot létrehozni, jó és biztonságos életet teremteni minden magyar dolgozó számára. Célunk a fejlett szocialista társadalom felépítése. Ez ragyogó távlatokat nyit meg népünk számára, de egyre bonyolultabb feladatokat is állít elénk. Szilárd elhatározásunk, hogy a jövő feladatait is — csakúgy, mint az elmúlt három évtizedben — a testvéri országokkal való összefogás útján, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködés szüntelen fejlesztésével, a KGST szervező erejének segítségéve] oldjuk meg. — NÓCRÁD - 1979, június 27., szerda Csehszlovákia és a KGbT Három eredményes évtized Az elmúlt három évtizedben Csehszlovákia a gazdaságilag fejlett országok sorába emelkedett. Nemzeti jövedelme majdnem hatszorosára, ipari termelése több mint tízszeresére növekedett, s gyorsan fejlődött mezőgazdasága is. Amikor Csehszlovákiában ezekről az eredményekről beszélne!:, természetes, hogy hangsúlyozzák a. KGST jelentőségét, hozzájárulását az ország fejlődéséhez. 1948. februárjában a csehszlovák nép a 1945 Szovjetunió 1069 NDK 140 Lengyelország 673 Magyarország 313 Románia 368 Bulgária 191 1962 óta nyitva áll a KGST kapuja az Európán kívül fekvő országok előtt is. Csehszlovákia külkereskedelme ezekkel a tagállamokkal csak a hetvenes években kezdett jelentősebben fejlődni, de igy is figyelemre 1 méltó a növekedés. Így például Csehszlovákia kereskedelmi forgalma Kubával az 1960—1977-es években 84 millió koronáról 570 millióra, Vietnammal 70, millióról 230 millióra', Mongóliával pedig 87 millióról 170 millió koronára növekedett. Figyelemre méltó a forgalom Jugoszláviával is, amely a hatvanas évek elején kapcsolódott be a KGST szervei tevékenységébe. A csehszlovák— jugoszláv kereskedelmi forgalom az I960, évi 350 millió koronáról 1970-ben 1870 millióra, s 1977-ben pedig 3742 millió koronára nőtt. Az együttműködés jól bevált formái közé tartozik a tagállamok ötéves terveinek reakciós erők felett aratott győzelmével megteremtette a szocialista építés belső feltételeit. 1949. január 23-án Csehszlovákia is részt vett a KGST létrehozásiban, s ezzel a gazdasági fejlődéshez szükséges külső feltételeket is biztosította. Csehszlovákig a KGST megalakulása óta sokoldalúan veszi líi részét annak tevékenységéből. Jól illusztrálja ezt a többi között Csehszlovákia külkereskedelme (milliárd koronában): 1960 1970 1975 1977 92S1 17504 31671 41546 2835 6493 11913 14123 1720 4138 8974 10724 1480 2751 5400 7056 921 2098 2940 4322 854 1347 2305 3206 koordinációja. A KGST tagországai ezzel biztosíthatják a szükséges fűtőanyag-, nyersanyag-, termelésiberenüezé6- és fogyasztásicikk-szállítá- sokat és tisztázhatják exportlehetőségeiket is. Ebből a szempontból igen jelentős, hogy szépen fejlődik a szervezeten belül a gyártási szakosítás is. így például a prágai Tátra Vagongyár nem csupán hazai megrendelésre gyárt villamoskocsikat, hanem az NDK és a Szovjetunió több városa, sőt újabban Magyarország számára is. A vállalat lényegében ennek köszönheti, hogy évente ezer villamoskocsija talál vevőre, s hogy a városi közlekedési eszközök gyártásában ma már a világ élvonalához tartozik. Hasonló eredmények születtek a gépiparban is. Csupán tavaly tizennyolc új többoldalú szerződést és huszonhárom kétoldalú szakosítási egyezményt kötött Csehszlovákia a KGST-áliamokkal és Jugoszláviával, s az idén 13Ú kétoldalú és 100 többoldalú megállapodás jön létre ezen a területen. A csehszlovák Tat- ra-Koprivnice Vállalat például a KGST-tagállamok egyetlen, 12 tonna teherbírású nehéz terepen való közlekedésre is alkalmas tehergépkocsi- szállítójává fejlődött. Egy másik megállapodás alapján a csehszlovák gépipar szállítja a szovjet VÁZ gépkocsik fényszóróit. Az atomerőművek berendezéseinek gyártására vonatkozó egyezmény alapján Csehszlovákia fogja gyártani a szovjet tervezésű erőművek atomreaktorait, gőzgenerátorait és más berendezéseit. Csehszlovákia a KGST más tagállamaival együtt részt vesz a közös beruházásokban is, amelyek a csehszlovák népgazdaság számára is segítséget jelentenek majd. Bekapcsolódott például az oren- burgi „Szövetség” gázvezeték építésébe is. Most fejeződnek be a szovjetunióbeli Vinnyica és a magyarországi Albertir- sa között épülő 750 kilovoltos távvezeték munkálatai. Csehszlovákia, amely szintén részt vesz ebben az építkezésben, az új vezeték közvetítésével évente 1,2 milliárd kilowatt' villamos energiát, kap majd. Csehszlovákia és a KGST gazdasági együttműködése formáinak felsorolása ezzel még korántsem merült ki. Ez a nem teljes áttekintés azonban kétségen kívül bizonyltja, hogy a KGST harmincéves fennállása során mennyit fejlődött, hatalmas nemzetközi, gazdasági szervezetté vált, amely nélkül hosszú ideje elképzelhetetlen a szocialista országok, köztük Csehszlovákia gazdasági célkitűzéseinek megvalósítása. A harmincéves együttes A Luínica együttest ma már úgy emlegetik < szerte Csehszlovákiában, mint a fiatalság, a szlovák kultúra szimbólumát. Három évtizede alakult, azóta mintegy 2600 előadást tartott, a szlovák nép táncainak, zenéjének es dalainak bemutatásával odahaza és külföldön egyaránt jó hírnevet szerzett magának. Tagjai főleg fiatalok — pozsonyi közép- és főiskolások. Az együttes az elmúlt harminc év alatt nyolcvanféle műsorral lépett színpadra. Ezek közül hatvan koreográfusa Stefan Nosáf művészeti vezető volt, aki 1949 óta irányítja a Lucnica munkáját. A szlovák kulturális , hagyományok ápolásáért, népszerűsítéséért az együttes már több magas kitüntetést — Állami Díjat, Munka Érdemrendet stb. — kapott, s számos külföldi — moszkvai, szófiai, brüsszeli, tuniszi — fesztiválon sikerrel szerepelt. Csehszlovákiában tehát Jog-’ gal büszkék -a Luénicára, annál is inkább, mert az együttes Európában, Amerikában,1 Ázsiában és Afrikában az elmúlt harminc esztendő alatt sokat tett az ország kulturális értékeinek népszerűsítéséért. Táncosai, ének- és zenekara járt többek között Magyarországon, Franciaországban, a Szovjetunióban, Nagy- Britannióban, Peruban, Mexikóban, Kubában, sőt a felkelő nap országában, Japánban is.
