Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)
1979-06-24 / 146. szám
f Dolgozik a plazma Jellemző a terhnfa fejlődésének ütemére, hogy a plazma generátorokról (ptezma- égőfcrőtt nem is olyan régen még fizikusok kíséri etetnek, ismertetéseiben olvashattunk, ma pedig már a plazmahegesztő i és szórópisztolyok egyre szélesebb körű elterjedésének lehetünk szemtanúi. Mindamellett nem volt köny- nyű „munkára fogni” a több mint tízezer fokos plazmasugarat, de napjainkban már engedelmesen vág vastag fémlapokat, könnyedén hegeszt hajszál vékony lemezeket és olyan technikai feladatokat is megold, amilyenekre korábban nem is számítottak a mérnökök. A vékony fémbesronatok készítésén kívül, amelyek főA za j nem 51, de veszélyes Szemben a levegő- és vízszennyeződéssel, a zaj nem ÖL Mégis ez életünk egyik legfőbb megkeserítője. Alattomos, sokszor már szinte észre sem vesszük, s emiatt még veszélyesebb. Mindnyájunknak árt a zaj. Van, amikor tudunk róla, és van amikor nem. A legtöbb francia a motorkerékpár zajára ébred, ami egyébként még éjfélkor is hallatszik, s napjának ritmusát a különböző zajok határozzák meg. Franciaországban az emberek 75 százaléka városlakó. Az állandó zajokat pedig — a járművek keltette zajt, a munkahelyek zaját — szinte észre sem vesszük. Már csak arra rezzenünk fel, ha egy hang durván belehasít a levegőbe, legyen az a telefon csengése, vagy a bejárati ajtó csengője. S ott vannak azok a zajok, amelyek szinte, részévé váltak a családi élet hétköznapjainak, a szemetesautók zörgése, a fölöttünk vagy mellettünk lakó fürdőkádjának a zaja, a víz csobogása, netán szomszédunk televíziója. A probléma ott kezdődik, hogy a zaj nem öl, szemben a súlyos víz- vagy levegőszennyeződéssel. Így azután csak akkor kezdünk foglalkozni vele, amikor már valóban „katasztrofális” méreteket ölt. Egyes üzemekben vagy a repülőterek közelében. Másutt az ember egyszerűen hozzászokik az állandó zajhoz. ként »echanitari kötésben varnak az alapanyaggal, a ptezmapÉBtolyok segítségével olyan korrózió- és kopásálló bevonatok is készíthetők, amelyek fémes kötéssel kapcsolódnak az alapfémhez. A plazmaív a por alakbem, vagy huzal formájában, hozzávezetett bevonófémet a felületén vékony rétegben megolvasztott alapfémre lövelli, így a határfelületen a kívánt tulajdonságokkal rendelkező ötvözet jön létre. A bevonóanyag lehet aluminium, réz, rozsda- mentes acél, molibdén, króm, kobalt, de wolframkarbid, vagy ipari kerámia is. Az eljárás néhány különleges alkalmazási területe: szelepülések, Ipari kések, lemezvágók, kőzetmegmunkáló szerszámok, gyaluk, tengelyek, szénszállító csigák és általában minden olyan eset, amikor kemény, kopásálló, a korróziónak ellenálló felület kialakítása szükséges. Képünkön: modern vonalú plazmapisztoly, amelyet a repülőgépek és az űrtechnikai eszközök különleges rétegekkel való beborítására használnak. Működtetéséhez stabilizáló- és védőgázként egyaránt argont használnak, amit a csatlakozócsöveken keresztül vezetnek be a pisztolyba. A pisztoly plazmaivének hőmérséklete 16—17 000 C-fok körül van. Tudomány - technika Munkába fogott szél Az ember ősi törekvése a szél munkába állítása, energiájának kihasználása. A történelem során a vitorláshajókkal sikerült ezt a legjjob- ban elérni, ám a vitorlás,-hajókat kiszorították a drágább, de gyorsabb hajózást lehetővé tevő gőzgépek. Mára a gőzhajók is ritkaságnak számítanak, mert jött a még drá?£ább, de kényelmesebb, tisztább olaj^ A szárazföldeken a szalma- lom „fogta” a szelet, szélenergiával őrölték a búzát, illetve emelték a vizet. Érdekes, hogy a perzsák már a VII. században használták. Európában a XII. század óta ismeretes, Hollandiába« a XVII—XVIII. században, terjedt el. Négy, vászonhuuattal, vagy zsalusan kiképzett szárnya tengelyt forgatott; a szárnyakat kormánylapét állította a széliránnyal szembet Kis teljesítménye miatt azonban már ez is jórészt a múlté. Korunk. energiaszegény világában azonban újira feltámadtak a remények a szélenergia munkába fogására. A modernizált fazonú szárnyak már nem is emlékeztetnek a régi szélmalmokra, de> a cél itt is ugyanaz: tengely íorgatta- tása. A forgómozgás villamos generátorhoz jut, amely, A kabócák nasza elektromos áramot állít elő. Eddig általában csak kis teljesítményű, 20—50 kilowattos szélerőműveket építettek, de kísérleteznek több száz, sőt több ezer kilowatt teljesítményű berendezésekkel is. A hasznosítható energia arányos a lapátok által súrolt területtel és a szélsebesség köbével. A világon rendelkezésre álló szélenergia igen nagy, ezért sokfelé foglalkoznak hasznosításával. Alkalmazásának lehetőségét azonban korlátozza, hogy a szél megbízhatatlan energiaforrás, gyakran a szélerőmű forgatására sem elég, máskor meg a viharos szél veszélyezteti magát a gépet. Hátrányos az is, hogy az egységnyi súlyú levegő szélenergiája a többi energiahordozóhoz viszonyítva igen kicsi, ezért a mai szerkezeti anyagok által megszabott korlátok miatt a teljesítmény növelése rendkívül bonyolult feladat. Képünkön: új típusú szélmotorok a holland tengerparton. CacottrxiUH New Torkig; a réteken, ■ kertekben, a domboldalaié erdőkben a földön apró elemiek meg, 8 minden* nép várható, hogy a kabócák millió számra bújjanak elő. Felsza* ladnak mindenre, ami nagyjából függőleges, a fákra, a póznákra, a házak falára, hogy rákezdjenek vidám zenebonájukra, amely nászukat jelzi azt követően, hogy tizenhét éven át élve el voltak temetve. A kabócák a világ leghosszabb életű rovarai. Külsőre a sáskára emlékeztetnek, de nem harapnak, nem csípnek és nem pusztítják a növényzetet. Az entomológusok szerint tizenkilenc fajtájuk létezik, s ezek az Egyesült Államok különböző részeiben különböző Időpontokban jelennek meg. Van, amelyik fajta tizenhárom, van amelyik tizenhét év föld alatti élet után. Életükben őt fejlődési szakasz játszódik le, amelynek során ötször vetik le „bőrüket”, s közben a fák, növények gyökereinek nedvét szfvják. Csodálatos belső órájuk segítségével szinte hihetetlen pontossággal jelennek meg a földön. A föld felszínére jöttük után utolsó alkalommai vedlik le száraz, sárgás bőrüket, majd a hímek hamarosan rázendítenek fülsiketítő, tiktakoló, zümmögő ka* kofóniájukra. A zenebona a nőstényeknek szól, amelyek a meg- termékcnyülés után tojásaikat * fák kérgébe vájt nyílásokba rejtik el. Néhány héttel később mindkét szülő elpusztul, a kabócák élete azonban a tojásból kiindulva újra kezdődik. A tojásból kibúvó lárva lepottyan a főidre, beássa magát a talajba, s kezdődik a hosszan tartó föld alatti élet. A tudósok máig is tanácstalanok és nem találnak biztos magyarázatot arra, miért alakul a kabócák élete így. Azt gyanítják, hogy minden a védelem érdekében történik olyan ragadozókkal szemben, mint például a madarak. Erre utal az is, hogy amikor a földfelszínre jönnek, ezt mindig virradat előtt, a félhományban teszik. A védelem célját szolgálhatja rendkívül nagy tömegben történő felbukkanásuk is. Emlékmű egy 1702-ben I. Péter rendeletére a Puhám miMj-taapm mellett álló egyik épületben megnyílt Moszkva egyik első gyógyszertára. A tulajdonjogot igazoló okmány Gabriel Sauls holland gyógyszerész nevére szólt Ez az intézmény jó hírnévnek: örvendett a városi lakosok körében. Az itteni patikusok hírneve messze földön ismert volt. Nem véletlen, hogy W82-ben, a patika fennállásának 150. évfordulója alkalmából a moszkvaiak közadakozásból emlékszobrot emeltek. zott tfflh titoeetettek, ametyeten az alapító okmány szövege volt olvasható. 19M-ben áj kapott. A szobor pedig jelenleg a Szovjetunió egészségügyi múzeuménak gyógyszerészeti múzeumában látható. Ez egjr a múzeum sokezer kiállítási tárgya közül, amely az orosz gyógyszerészet történetéről, a gyógyszertári hálózat fejlődéséről számol be a látogatóknak. Nyomás és keresztmetszet Világjelenség, hogy egyre több földgázt használnak fel, amelyet csővezetéken kapnak a fogyasztók. Ha az autógumi szelepét megnyitjuk, nagy .sebességgel áramlik ki belőle a levegő. A levegőt itt «z eoegria készteti mozgásra, amelyet sűrítéskor — a pumpáláskor — kifejtettünk. Ha egy csővezetékbe, az egyik végén gázt pumpálunk, préselünk be, azaz, ha a gáz j energiáját, nyomását megnöveljük, a gáz a csővezeték másik vége — a kisebb nyomású hely — felé áramlik. A földgázt ma forrástól a felhasználásig a kontinenseken csaknem kizárólag csővezetékeken juttatják el. A lelőhelyeken — kutakból feltörő gázt — megfelelő előkészítés után — nyomják a vezetékbe. A „szállítópálya” tehát körülveszi a szállítandó közeget, a hajtóerőt, pedig a közegben tárolt nyomásenergia szolgáltatja. A távvezetékben a földgázt a nyomásenergia hajtja előre. De minthogy a gázmolekulák egymához, illetve a cső falához surlódnak, a kezdeti energia — a gáz nyomása — fokozatosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramlik a vezetékben míg a súrlódás fel nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságon akar-; jak számtani, újra meg újra energiát kell közölnünk vele. Az energia-utánpótlást a vezetéket megszakító kompresz- 6zorállomás on történik: ott a gázt olyan berendezéseken — kompresszorokon — vezetik keresztül, amelyek pótolják a felemésztett energiát. Elvileg a nyomás növelése-' vei ugyanolyan keresztmetszetű csövön több gázt továbbíthatunk, s a szállításhoz kevesebb energia kell, vagyis,' viszonylag olcsóbbá válik a gáz szállítása. A gáz szállítónyomása azonban mégsem lehet korlátlanul nagy. A nagy, nyomás elviseléséhez ugyan is nagy szilárdságú, vastag falú cső kell, ami viszont nagyon drága. Képünkön: Gázvezeték befutósor. Érdekességek A Salgótarjáni Kohászati üzemekben a választékbővítés a fő tennivalók között szerepel. Az ezzel kapcsolatos gyártmány-és gyártásfcjlcsztcs a követelményeknek megfelelően halad. Korszerűsítették a szántó vasgyártás technológiáját. Korábban a fontos mezőgazdasági terméket szétszórtan gyártották. A korszerűsítés lényege, hogy a technológiai sorrendnek megfelelően egy helyen, zárt ciklusban készül Tirisztoros lökésszabályozással működő trolibuszok készültek el a Plzeni Skoda Művek osztrovi és ohri üzemeiben. Az új járművek előnye, hogy az eddig ismert típusoknál 25—30 százalékkal kevesebb áramot fogyasztanak. Az első 150 tirisztoros troli még az idén forgalomba kerül Csehszlovákia nagyvárosaiban. X A csehszlovák élelmiszer- ipar évről évre korszerűsödik, lépést tart az igényekkel. 1980-ra már naponta 100 000 adag készételt állít elő és továbbít megrendelőinek mélyhűtött állapotban a bmói Alima gyár. X A betegségek megelőzése és korai felismerése az egyik legfontosabb célja a csehszlovák egészségügynek is. Ezért többfajta komplex szűrővizsgálatot vezettek be országosan, az egész lakosságra kiterjedően. A „szívakció” a sav- és érrendszeri megbetegedések korai felismerését célozza a 30—60 évesek körében, a legveszélyeztetettebb korosztályoknál. Ugyancsak az egész lakosságot érinti a nagyarányú onkológiai vizsgálati o-j rozat. | NOGRAD — 1979. június 24^ vasárnap 11
