Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-24 / 146. szám

Méltó partnerek a munkában Szécsényben, az Ipoly Bútorgyár telepén hazai és külföldi megrendelésekre kábeldobo­kat készítenek, melyből a férfiak mellett a nők is derekasan kiveszik a részüket. Ké­pünkön Kovács Dénesné és Gazsi Eleonóra szögeli a dobok alkatrészeit. ■ — kulcsár-fotó — Jobb módszer a, zitnyizés BÁJOmi Ö1LETGVÁROSOK Ésszel, kézzel sokra me- rég építették föl a házukat, s tét végrehajtani. Az ötlet jö­hetsz — hangzik a formula, otthon Akár újítóslogan is lehetne, lássál Nem tudni, Horváth György- vesebben. Bent a gyárban pe­riek és Balta Mihálynak mon- dig mindketten nyitott szem- dogatták-e ezt annak idején mel járnak: „A nyitott szem szülői vagy tanárai. A két — mondják — a legfontosabb az újítónak" fiatalember mindenesetre a népi bölcsesség szerint gon­dolkodik. Munkahelyükön —.a FÜ- TÖBER nagybátonyi gyára mindketten barkácso- nak találtatott és — tekintet­foglalkoznak a legszí- tel az újítóverseny átlagosnál gyorsabb elbírálási ütemére — már előkalkulálták a be­lőle származó hasznot: több mint húszezer forint. A fo­rintban kifejezhető haszon — Év elején megkapjuk a mellett megemlítendő az is, feladattervet — mondja Hor- hogy újításuk importált he- váth —, elejétől végéig átbön- gesztőanyagot tesz fölösle­a saját gessé és hogy a „zitnyizés1 vonatkozó szakember helyett betanított géssziik. Nemcsak ban — idén már fél tucat újí- üzemrészünkre tással álltak elő ők ketten, feladatok érdekelnek bennün- munkást igényel. Bár az új meg új javaslat két. Ha másutt találunk ja- A másik javaslatuk hol egyikük, hol másikuk ne- vítani valót, nem tudunk mel- vén fut — az ügyintézés egy- lette elmenni. szerűsége kedvéért —, ők — Van, aki beáll egy mo- lógiájának módosítása. Ed amolyan szerzőpárost alkot- noton ütemre, és. végzi he- dig két részből állították nak; minden javaslat kettejük tekig, hónapokig; nem gon- hegesztették — munkája. Brigádjuknak, az dolkozik azon, lehetne-e köny- Aprilis 4. nevű kollektívának, nyíteni, gyorsítani valamit — már az év első felében telje- vélekedik Bállá. — Nekik ta- si tettek az újításokra vonatko- Ián úgy könnyebb. Mert nem tál egy sor művelet vált fő' zó —, azaz öt javaslatot tar- kell az agyukat mozgatni. Ne- löslegessé, illetve egyszerűb­talmazó — vállalását. künk meg az volna a ----­— Újításra általában há- zebb, ha rom dolog ösztökéli az em- evvel savval, bért — így Bállá Mihály. — Horváth ék a májusi Egyszer a brigádvállalás; azt verseny alkalmával két ja- ugye teljesíteni muszáj. Má- vaslatot nyújtottak be. Mind sodszor a pénzbeli többlet, a a két ötlet saját üzemrészük jutalom. Harmadszor meg az, munkájára, a ventillátor- hogy az újítással a munka ne, künk lesz könnyebb mag­vasabb. Címe: Az AXK—AXT ventillátor gyártási techno össze a pa­lástot. Horváth és Bállá ki- fundálta, hogyan lehet egy darabból elkészíteni. Ezál nehe- bé a palást gyártásában. Ja nem variálhatnánk vaslatuk „szakvéleményezése’ zajlik a fővárosban. Az újító­újító- páros szerint legalább száz, ezer forint gazdasági ered' ményt hoz módszerük beve­zetése. — Most van-e valami újabb gyártásra vonatkozik. Az ötlet a tarsolyban? egyikben egy nagy alumíni- Horváth elmosolyodik. Meg­Aztán még az — ölti um kúpra kerülő fémkarika csóválja a fejét. szavát a társáéba Horváth —, fölerősítését változtatták meg, hogy az ember hallja: maga- Indítványuk szerint hegesztés sabbra emelkednek a válla- helyett zitnyivel, vagyis pere- egyelőre, lati tervszámok. Ugyanakkor mezessel érdemes a művele- a létszám marad, vagy csök­— Nincs. Az újítóverseny­nyel kimerült a keret.. Molnár Pál A szavak fedezete A jó munka kap fon elismerést A balassagyarmati és o szécsényi járás január elsejé- szerint a járás üzemeiben őj vei egyesült, az Elnöki Tanács rendelkezése alapján. A helyzet alakult ki. A gépek megnövekedett járásban csaknem fél száz település van, száma, teljesítőképessége a s ezekben negyvenhétezer lakos él. A kerületi gyarapodás- mostaninál jelentősebb terme- sal, az ipari és a mezőgazdasági üzemek számának nőve- lést is lehetővé tenne. Azon- kedésével együtt nőttek a tennivalók isi Erről beszélget- ban a meglevő eszközöket ma tünk Forgó Imrével, az MSZMP Balassagyarmati járási még nem tudják egyformán Bizottsága első titkárával. jól kihasználni gazdasági egy­' ■ ségeinkben. Vagy nincs ele­— Ami a járás gazdálkodá- zetben az elmaradást azzal in- ’ i va®f sát illeti, a termelőszövetkeze- dokoljátk, hogy nincs elegen- rá tek, a Magyarnándori Álla- dő munkaerő a gyümölcssze- szukseg van ra. A fé­rni Gazdaság mintegy egymil- désre. Van azonban olyan aJÍ liárdnyi értéket termelnek gazdaság is, ahol jó példát ellatas esetenkénti zavara, a évente. Nem kevesebb ennél mutatnak arra, hogyan lehet az ipari üzemek termékeinek a munkáskezeket átcsopor- értéke sem. Azonban ipari tosítani a melléküzemekből, a üzemeink, amelyek jórészt va- málna-, a szamócaföldekre, lamelyik fővárosi vállalat te- amikor elérkezik a szüret lephelyei, gyáregységei, sze- ideje. rényebb szerepet játszanak a A balassagyarmati járásban megye gazdaságában, minta régi, jó hagyományai vannak járás mezőgazdasági üzemei, a szarvasmarha-tenyésztésnek A megya mezőgazdasági ter- a hús- és tejtermelésnek. A mékeinek mintegy felét a ba- szakosított telepek kialakítá- lassagyarmati járás mezőgaz- sa a gazdaságok többségében, dasági üzemeiben állítják elő. együtt járt a tenyésztői mun- Vannak növénykultúrák, mint ka javításával, a tej- és hús- a burgonya, a bogyós gyümöl- termelés emelkedésével. A csők, vagy a dohány, amely tejhozam eléri a háromezer imit Ehetne, mit szükséges termését jelentős részben litert a járás termelőszövet- tennünk. Hiszen ez is, mint vagy teljes egészében a ba- kezeteiben. S vannak olyan, ,mas intézkedés, a terme- lassagyarmati gazdaságok- szövetkezeteink is, mint a les es a ráfordítás helyes ara- ban szüretelik — kezdte a be- cserhátsurányi, vagy a ma- nYan , kialakítását szolgál- szélgetést Forgó Imre. gyamándori, ahol a tejho- na‘ Ma m^S olyan tartalék — Milyen fontosabb fel- zfim négyezer liter. Szövetke- amelynek hasznosítása so­adatok megvalósításán mun- zeteink az értékesített tejért, es mezo* i-Aii-ndnnir iaianior, n in.rn* mintegy húszmillió forint gazdasági üzemeinken. évente. Vizsgálódásaink azonban azt is kiderítették, hogy a terme­lőszövetkezetekben az állatte­nyésztés termelési költségei­csak nem a nyereséget, a termelési költséget növeli. Hadd említsem példaként, hogy Bércéiről reggelente öt autóbusz viszi a munkásokat Budapestre. Az érsekvadkerti ipari szövetkezet a fővárosba telepítette egy szerelőrészle­gét. Onnan viszont idejön­nek dolgozni. Mindenképpen meg kell te­hát vizsgálnunk a járás mun­kaerőhelyzetét és a tapaszta­latok birtokában döntenünk. kálkodnak jelenleg a járás mintegy húszmillió mezőgazdasági és ipari üze- prémiumot kapnak meiben? — A járásban nincs két- egyforma adottságú üzem, még a mezőgazdaságban sem. — Hogyan segítik az új helyzetből adódó tennivalók valóra váltását a pártszer­vek, az alapszervezetek? — A pártszervek, az alap-' szervezetek a politikai mun- ka eszközeivel eddig is sokat lei, eltérő a gépesítés mérté- a has' .tejtermelés tettek a termelési feltételek ke, nem gazdálkodnak azonos . az olcso>, tomegta- javításáért, a termelési tér­karmanyok termeleset, gon- vek, a cselekvési programok °os betakarítását és hasz- teljesítéséért. Tennivalójuk: nositasat kívánja valamennyi most sem kevés. Azon kell mezőgazdaságig üzemben. munkálkodniok, hogy a párt- ipart üzemeink helyzete tagok és a párt önki vOllek, a ugyancsak rendeződött az el- " ­■net, a mwsaujaaoouau jen. , mintesv 70 százaléka a Szinte mindenütt másképpen . /V. szaza eTa ..a alakultak a termelés feltété- takarmanyozasbol adod.k. módon a munkaerővel, és természetesen a vezetők mód­szerei sem egyformán jók, vagy rosszak. Az esztendő elején, de már ezt megelőző­en, az ötödik öitéves terv fel­adatainak kialakításánál va­lamennyi gazdasági egység­ben figyelemmel voltak az adottságokra, lehetőségekre, folysrnstosan AZ a tapasztalatunk, hogy a Néhan^ termeket mezőgazdasági és ipari üze­mek tervei jól tükrözik a népgazdaság növekvő igénye­it. A gazdasági egységek több­ségében vállalták az ésszerű kockázatot a lakosság zavar­múlt éveikben. A SZIM érsek­vadkerti és az Ikladi Műszer­gyár bércéi! gyáregysége egy- termel. európai színvonalon készítenek, ame­lyet jó pénzért értékesítenek a tőkéspiacokon. Lassan ma­gára talál az ELZETT szé- csényi gyáregysége. Termék- szerkezete korszerűsödik, egy­járás valamennyi dolgozója jól értse a termelés, a haté­konyság, a fegyelmezettebb, a jobb munka lényegét, s össze­függését életszínvonal-politikai1 célkitűzéseink megvalósításá­val. Olyan légkör kialakítá­sán, erősítésén munkálkod­nak, amelyben a jól végzett, eredményes munka részesül a legnagyobb erkölcsi és anya­gi elismerésben. A koenmu­tervek teljesítéséért. Az elmúlt években me­zőgazdasági üzemeinkben si­került megteremteni a ki­egyensúlyozott gabonaterme­lés feltételeit. A bogyós gyü­talan ellátásért, az export- 116 33 °l3'ain lé minőségű rosták azok, akik szóvá teszik tennék aránya, amelyet hosz- a munkakörülmények javftá- Ksabb távon is értékesíthet- sát, az érdekeltségi rendszer nek külföldön, s ugyanakkora korszerűsítését, a jó mtmka hazai piacot is igyekeznek jól becsületét, a káros egyenlős- ellátni. dit A taggyűlések, pártveze­_________________A termelés hatékonysága, a tőségi ülések, a pártcsoport­m ölcsöt "termelő gazdaságok, hatékonyság javítása tehát beszélgetések hasznos, jó vá­szonban mindmáig nem tud- jelentős helyet kapott az ipari leménycserék. A szavak fede- ták kihasználni lehetőségei- és mezőgazdasági üzemek zetét a legtöbb üzemünkben a két. Viszonylag lassú ütem- munkájában! kommunisták példás műnké­ben folyik a bőven termő, jó — Természetesen: Azt is ja adja — fejezte be a be- minőségű szamóca- és málna- mondhatnám, hogy az idei szélgetést a járási pártbizott- telépítés a tervezett területe- tervek a hatékonyság jegyé- ság első titkára, ken. Néhány termelőszövetke- ben készültek. Véleményem V. G. 1 ken. Többet termelni keve­sebb dolgozóval csak ügy le­het, ha mindent ésszerűbben csinálunk, mint korábban. Horváth is, Bállá is két szakmával bír: hegesztő- és lakatosmunkához van papír­juk. Azaz Baliának a vájár- sághoz is: kerek tíz esztende­je ment el a bányavállalattól a ma 31 éves munkás. Hason­lóság a két ember közt az is, hogy kétgyerekes apák. Nem­A taska-hikazi cementgyár Nemrég helyezték üzembe a már 25 éve működő bikazi cementgyár közelében a tás­kái gyárak Ily tnódon ez a terület a román cementipar központjává vált. A második üzemegység át­adása után a táskái gyár évi 2.5 millió tonna cementet fog előállítani — ez a mennyiség 80 000 lakás felépítéséhez ele­gendő. A gyárat korszerű, ha­zai gyártmányú berendezéssel látták el. Az itt meghonosított modern technológia nagy fo­kú energiatakarékosságra ad lehetőséget. A román cementipar ma a kontinens élvonalába tarto­zik. A háború előtt az or­szágban összesen 600 000 ton­na cementet termeltek — ma a cementlpar kapacitása eléri az évi 16 millió tonnát. Ebből több mint 3 millió tonna ke­rül exportra, Egy ledolgozott műszakban négyszáznyolcvan percnyi idő foglaltatik benne. Amikor adott a munkakezdés —. és folyamatos végzés lehetősége. Amikor nem kell megállni al­katrészhiány, s egyéb dolgok miatt, amikor minden „klap­pol”. De a négyszáznyolcvan még akkor sem ennyi! Le­megy ugye belőle a reggeli­szünet, a munkához való ne- kiállásra fordított — szüksé­ges, de — holtidő, s ki az, aki még a hajnali hatos kez­dés után félkettőkor dolgo­zik. ..? Számtalan tétlenül töltött perccel kell számolni! Időszerű beszélgetések A négyszáznyolcvan ürügyén bérért azt csinálnak, amihez hétféle ösztönzésre-számonké kedvük szottyan. reggel hattól — folyamatos a munka. Ha minden egyes al­katrésszel rendelkezünk. Ob­jektív okok miatt állnak csak a fentebb említett percmeny- nyiségtől többet dolgozóink. Lógásra, hosszú cigarettaszü­netekre ezen a munkaterüle­rációspartnerek.' Például résre is alkalmas rendszert húsvét előtt egy-két-három- íen“ nTncrTéhe“tőség."'Ttt az szándékozunk bevezetni. Az napos szabadságra kellett el6ző munkafázist végzök ira­ma diktálja mindenkinek ä egyik az időbéres darabbér­rendszer; amikor az előírt mennyiséget, hogy megkapják órabérüket, kénytelenek lesz­nek teljesíteni. mennünk, mert a Mechanikai Tény: a teljesítménytől füg­getlen bérezés sokakat hajla­mossá tesz a munka „imitá- lására”, s főképp hét elején és végén — ez általános ta­pasztalat— lelassítja a kezek gyors járását. (Tartalékolni kell az erőt otthonra!) Bacsa Tivadar, a ZIM meg- gorov űrhajós nevét viselő Mérőműszerek Gyára lejtett’ „elfe­munkát. S ez ellen k-* vő cud» apelláta’* . i,m,e,fíelelíi, mennyiségű njncs a szalagon dolgozók csapot küldeni. Másik nagy munkaideje, ha nincs fenn­akadás, teljesen kitöltöttnek A szereidében dolgozik a Zsidai Aladárné vezette, Je­munkálóüzemének vezetője beszél: — A felügyeletem alá tar­tozó beosztottak órabérben és teljesítménybérben foglalkoz­tatottainak aránya nyolcvan— sítménybéresek vagyunk. Nem húsz. Utóbbiak, kiknek a ha­Zsidai András, a ZIM sal­gótarjáni gyárának formázó- öntője mondja: — Nálunk a négyszáznyolc­van perc, az — annyi! Telje­engedhetjük meg magunk­nak, hogy lazsáljunk, teng- jünk-lengjünk, imitálva a munkát. Alapfizetésünket csak vi jövedelme önmaguk pro­duktumától függ, nemigen la­zítanak. Náluk a négyszáz­nyolcvan perc négyszázhúsz— így tudjuk némiképp egyenes- négyszázharminc percnyi hasz­be hozni: két kezünk megfe­szített dolga által. Mondom, nekünk minden egyes percet munkával ki kell tölteni. S nem is akármilyen tessék-lás- sékkal. Látja, mekkora erő­feszítő munka a formázás? És tudja, az öntés sem igé­nyel kevesebb igénybevételt? Mert mi mindkettőt csinál­juk; tizenegy, fél tizenket­tőig formázunk, aztán ön­tünk... Tudja, kiknek jó? Az órabéreseknek! Akik fix­nosan kitöltött munkaidőre te hető. Ök pénzt akarnak ke­resni, s — meg is találják számításukat. Az órabéresek­kel már más a helyzet. Ná­luk nagyobb odafigyelés igé- nyeltetik. Mert a bérük vi­szonylag magas, jól keres­nek, hát nem „csipkedik” ma­szocialista brigád. Mégpedig nem is akárhogyan: eddig ötször kapták meg a Válla­lat kiváló brigádja megtisz­telő címet. Zsidainé mondja: — Egy műszakban a nor­mánk hetvenöt gáztűzhely összeszerelése. Csinálnánk is mi ezt a mennyiséget, de tudja, ez tőlünk független okok mi­att lehet kevesebb — több is. Ha folyamatos az anyagellátás percnyi időket leszámítva ki­dolgozzuk mi szívesen a négyszáznyolcvan percet. De, ha nincs alkatrész, hát rá­kényszerülünk a várakozásra. És ilyenkor egy-másfél óra is kiesik a munkaidőből. — Milyen gyakorisággal? — Hát.. sokszor. S mások bajunk, s ezt még komo­lyabbnak tartom, hogy nem megfelelő a gyár belső szer­vezettsége. A ml munkánk a zománcozó és a sajtoló függ­vénye. És ... nem mindig ka­punk meg onnan mindent, ami munkánk végzéséhez kell! Persze, igyekszünk a nekünk szükséges anyagokat innen- onnan „kitaposni”. — S azok meglesznek-van- nak? — Igen. Majd’ minden esetben. Csak valakinek, aki tekinthető. Az öntő-formázó szerint — ki cikkünk elején nyilvánítot­ta véleményét —, aki szereti a munkát, s becsülete is van, annyit dolgozik, amennyit bír. Az igazi munkásnak vérében van a „dolgozni jöttem, nem lógni!” magatartás. S ha ezt nem tudja, az már a főnökök ,, ... ... . bűne! Akik — ilyen vagy ebben illetékes, csupán a 0]yan okokból — nem képe- munkakori kötelességet kelle- sek a munkásnak biztosítani ne elvegezni...! a munkát! u, ' Hogy egy dolgát szerető­elvégző ember tétlenül áll munkahelyén s mikor meg­kérdezik tőle: ugyan, meny­nyi hasznos időt fordít mun­kára, a rendelkezésére álló négyszáznyolcvan percből, ne rendszerű termelés, az élőké- mindig rá fogjuk a tehetet- születi idő 10—30 percét, a Turiczki János, a szerelde üzemvezetőjének véleménye a munkaidő hasznos, teljes ki­töltéséről : — Nálunk, lévén szalag­gukat. Erőnk és energiánk na- hibája miatt is bűnhődünk, reggeli idő 20 percét leszá- lense8el— • gyobb részét arra fordítjuk, hogy őket noszogassuk... Per­Kevesebb ilyenkor a kereset. — Kik miatt nem tudják mítva, egészen fél kettőig — Karácsony György sze, tudjuk, nem mehet ez kidolgozni, a munkaidejüket? így. Kísérletként, hamarosan — Belejátszanak a koppé; NŰGRAD — 1979. június 24., vasárnap 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents