Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-21 / 143. szám

ü M i e meny a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Bolgár Népköztársaságban tett látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztár­saság államtanácsának és minisztertanácsá­nak meghívására 1079. június 18—20. között hivatalos, baráti látogatást tett a Bolgár Nép- köztársaságban a Magyar Népköztársaság párt- .és kormányküldöttsége. A küldöttség Szófiában magyar—bolgár ba­rátsági nagygyűlésen vett részt, ahol Kádár János és Todor Zsivkov mondott beszédet. A magyar vendégek ismerkedtek a bolgár nép életével, a fejlett szocialista társadalom épí­tésének eredményeivel. Ellátogattak a szófiai elektromos- és motorostargonca-tervező in­tézetbe. A magyar küldöttséget bulgáriai tar­tózkodása során mindenütt baráti és elvtársi légkörben fogadták. Ez híven tükrözte a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság, a magyar és a bolgár nép hagyományos, testvéri barátságát. A látogatás idején megbeszélésekre került sor,, amelyeken részt vett: magyar részről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára. Lá­zár György, az MSZMP Politikai Bizottság nak tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Sebes­tyén Jenő, a Magyar Népköztársaság bulgária nagykövete. — Bolgár részről: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának el­ső titkára, a Bolgár Népköztársaság államta­nácsának elnöke, Sztanko Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a KB titkára, Pctr Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Dimitr Sztanisev, a BKP Központi Bizottságának titkára, Milko Balev, a BKP KB tagja, a BKP KB első tit­kárának, a BNK államtanácsa elnökének ka­binetfőnöke, Vladimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete. I. Ä küldöttségek tájékoztat­ták egymást a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a Bolgár Kommu­nista Párt XI. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról, a fejlett szocialista társa­dalom építéséről. Széles körű véleménycserét folytattak a két testvérpárt és ország együttműködésének eredmé­nyeiről, a világhelyzetről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság kapcsolatai — teljes összhangban a két ország ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésével — az élet min­den területén dinamikusan fejlődnek. Sikerrel válnak va­lóra a Bolgár Népköztársaság párt-' és kormányküldöttségé­nek 1973. évi magyarországi látogatásakor és az azt köve­tő felső szintű találkozókon kidolgozott megállapodások. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Pért maghatározó szere­pet tölt be a két ország haté­kony együttműködésében, a magyar és a bolgár nép ba­rátságának fejlesztésében. A két fél kifejezésre juttatta, hogy a jövőben is erősiti a két testvérpárt gyümölcsöző kapcsolatait. A felek megelégedéssel szól­tak arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság gazdasági, műszaki-tudományos együtt­működése, a két állam érde­keinek megfelelően bővül és mélyül. Ebben fontos szere­pet töltenek be a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányfői­nek rendszeres találkozói, to­vábbá a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos' együttműködési bizottság tevékenysége. A küldöttségek vezetői megerősítették „A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés és szocialista integráció további fejlesztésé­nek fő irányait az 1990-ig ter­jedő időszakra” elnevezésű do­kumentumot, amely a két or­szág gazdasági kapcsolatainak további bővítését és elmélyí­tését irányozza elő a terme­lés számos fontos területén. Hangsúlyozták, hogy ez az okmány összhangban áll a KGST komplex programjával, amelynek megvalósítását mindkét ország szorgalmazza. Méltatták a KGST 30 évét, és kifejezték, hogy a jövőben is hozzájárulnak a tagállamok gazdasági integrációjának ki­bontakoztatásához, a sokolda­lú együttműködés korszerűsí­téshez, s a hosszú távú cél­programok hatékony megvaló­sításához. A két küldöttség kiemelte, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztársa­ság között a turistaforgalom továbbfejlesztése jól szolgálja a magyar és a bolgár nép kölcsönös megismerését. A felek kedvezően értékel­ték a kulturális, a tudomá­nyos életben, a művelődés és a tömegtájékoztatás terén ki­alakult együttműködést, amely jelentősen fejlődött az elmúlt években. Egyetértésüket fejez­ték ki azzal, hogy — a ma­gyar és a bolgár nép hagyo­mányos barátságával össz­hangban — a jövőben is kö­zösen emlékezzenek meg a két nép haladó, forradalmi örökségéről, kiemelkedő tör­ténelmi évfordulóiról. II. A két küldöttség vezetői vé­leményt cseréltek a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdései­ről. Megkülönböztetett figye­lemmel foglalkoztak a Varsói Szerződés politikai tanácsko­zó testületé 1978. november 23-i moszkvai nyilatkozatá­val, s megállapították, hogy ma is érvényes a nemzetközi helyzetről adott értékelése. A Magyar > Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság megítélése szerint napjaink­ban az enyhülés a nemzetkö­zi kapcsolatok meghatározó tényezője, jóllehet a szélső­séges imperialista körök és a reakciós erők megkísérlik megakadályozni további ki­bontakoztatását. Aláhúzták, hogy az enyhülés megerősítő- se cs «ükijiksc njaoD, na- tározóit erőfeszítéseket igé­nyel, mert osak fgy válhat átfogó, tartós és visszafordít­hatatlan folyamattá. A két küldöttség hangsú­lyozta, hogy a nemzetközi politikai enyhülésnek ki kell egészülnie a katonai enyhü­lést szolgáló intézkedésekkel. Ennek megfelelően síkra- szálltak r. fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a fegyve­res erők és fegyverzetek kor­látozását és csökkentését, a leszerelést — mindenekelőtt a nukleáris leszerelést — szolgáló érdemi intézkedések mellett. Rámutattak azoknak a javaslatoknak a fontosságá­ra, amelyeket a szocialista országok terjesztettek az ENSZ leszerelési bizottsága elé a leszerelés átfogó prog­ramjának elemeiről és állást foglaltak a leszerelési világ- konferencia összehívása mel­lett. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kül­döttsége mélységes megelé­gedéssel üdvözli a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról aláírt újabb szovjet— amerikai megállapodást. E megállapodásnak rendkívüli jelentősége van a nemzetközi béke és biztonság megszilárdí­tása szempontjából, életbe léptetése pedig jelentősen elő­mozdítaná a fegyverkezési verseny korlátozását. A két fél kifejezésre juttat­ta, hogy a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről Bécsben folyó tárgyalások sikere jelentősen hozzájárulna a nemzetközi enyhüléshez. Aláhúzták, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országok múlt évi javaslatai reális alapot nyúj­tanak az előrelépésre. Ezt le­hetővé tenné, ha a tárgyalá­sokon részt. vevő nyugati or­szágok késedelem nélkül, konstruktív választ adnának e javaslatokra. , A küldöttségek különösen fontosnak és időszerűnek te­kintik a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának 1979. május 14— 15-i budapesti ülésén kidol­gozott javaslatokat. Támogat­ják azokat a lépéseket, ame­lyek bővítik a bizalomerősítő intézkedések körét és gyen­gítik a katonai szembenállást Európában. A két fél kifejez­te készségét, hogy cselekvő­én elősegíti egy politikai szin­tű értekezlet összehívását va­lamennyi európai állam, to­vábbá az USA és Kanada részvételével. Ez lehetőséget nyújt a bizalomerősítő és a katonai enyhülést szolgáló in. tézkedések. javaslatok érde­mi áttekintésére. Különleges jelentőséget tulajdonítanak annak a javaslatnak is, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok szerződés­ben kötelezzék magukat arra, hogy elsőként nem használnak egymással szemben sem nuk­leáris, sem hagyományos fegy­vert. Amerikai vélemények a ' A SALT—II szerződés szenátusi ratifikálása melleit foglalt állást Edward Ken­nedy szenátor. Az utókor sú- solyan elítéli majd az ame­rikai kongresszust, .ha nem ratifikálja a SALT-megál- lapodást — hangsúlyozta. A szerződés bármifele módosí­tása súlyos veszélyekkel jár­na, és azt jelentené — mu­tatott rá Edward Kennedy —, hogy elszalasztjuk a tör­ténelem nyújtotta lehetőséget a SALT—III ‘felé való to­vábblépésre. A hadászati támadó fegy­verrendszerek korlátozásáról szóló megállapodás aláírásá­val a nukleáris fegyverkezé­si verseny jelentős fékje jött létre — mutatott rá Frank Church szenátor a szenátus külügyi bizottságának elnöke a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó eredményeit és a SALT—II megállapodást ér­tékelve. Church szenátor a New York Post című lapnak adott nyilatkozatában remé­nyét fejezte, ki, hogy a szená­tus nagy felelősségérzetei tanúsít majd a SALT—II megvitatásakor, melynek po­zitív fogadtatásától a világ, és az enyhülési folyamat sor­sa függ. A SALT—II megállapodás mellett foglalt állást Harop: Edward Stassan a republiká­nus párt egyik valószínű el­IJÖIrtolÖltie Is­William Fulhrigbt szená­tor a , TASZSZ New Yórk-i tudósítójának adott nyilatko­zatában történelmi jelentősé­gű megállapodásnak nevezte a SALT—II szerződést, amely igen nagy jelentőségű lehet a világbéke erősítése, a hábo­rú veszélyének csökkentése és a szovjet—amerikai kap­csolatok továbbfejlődése szempontjából. James' Reston a The New, York Timesban ugyancsak azt emeli . ki, hogy a bécsi csúcstalálkozón — ellentétben a szovjet és az amerikai ve­zetők 1961-es bécsi tanács­kozásával — nem voltak ha­mis várakozások, sem vádas­kodások: annál több nyílt, világos beszéd, a világpoliti­kai nézeteltérésekről. Bár fe kérdésekben nem közeled­tek az álláspontok, Bécs ala­pot teremtett a harmadik SALT-szerződésről folytatandó tárgyal ásókhoz. „összességé­ben igen hasznos volt a talál­kozó” — idézi amerikai kor­mányférfiak véleményét Ja­mes Reston. B- * .£>• V. ' - ' \ • * M yyf * 1®^ újjt. ‘‘bűt1 yÉfeSgSlgt*'----­. MK ■P r.. :*w Äs, tssm® \ magyar testnevelés és sportmozgalom helyzetéről tartottak országos kommunista sport- aktívát június 29-án a magyar néphadsereg művelődési házában. Képünkön: a tanácsko­zás résztvevői A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság küldöttsége újból hangsúlyoz­ta, hogy az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet záróokmányának egy­séges egészként való végre­hajtása hozzájárul a nemzet­közi helyzet további javulásá­hoz, az enyhülési folyamat erősödéséhez. Az 1980-ban sor­ra kerülő madridi találkozóra felelősségteljes munka vár a záróokmány valóra váltásá­nak előmozdításában. A Ma­gyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság kész tevé­kenyen hozzájárulni a mad­ridi találkozó jó előkészítésé­hez és sikeres lebonyolításá­hoz. A felek állást foglaltak a nemzetközi gazdasági kap­csolatok Igazságos és de­mokratikus átalakítása mel­lett. Felléptek a nemzetközi kereskedelemben alkalmazott diszkriminációs . korlátozások megszüntetéséért. Ügy vélik, hogy a KGST és az Európai Gazdasági. Közösség megfele- , lő megállapodásának megkö­tése hozzájárulna az európai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés bővítésé­hez. A két küldöttség kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet veszélyes alakulása miatt. Elitélte Egyiptom és Izrael különbékéjét, amely az Amerikai Egyesült Államok égisze alatt jött létre. Szoli­daritását fejezte ki a külön­békét elutasító arab népekkel és állást foglalt a konfliktus igazságos és átfogó rendezése mellett, valamennyi érdekelt fél — köztük a Palesztinái Felszabadítási Szervezet — részvételével. A felek cselekvő támogatá­sukról biztosították a nemzeti függetlenségért és a társadal­mi haladásért, az imperializ­mus, a kolonializmus és a fa­ji megkülönböztetés ellen küzdő ázsiai, afrikai és latin­amerikai népeket. Aláhúzták, hogy az el nem kötelezett mozgalomnak fontos szerepe van e harcban és reményüket fejezték ki, hogy az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek 1979. szep­temberében Havannában sor­ra kerülő értekezlete újabb Je­lentős lépést tesz a népek bé­kéjének és biztonságának erő­sítésére és hozzájárul az im­perializmus, a kolonializmus, a neokolonializmus, valamint a faji megkülönböztetés ellen vívott harchoz. A küldöttségek határozot­tan elítélték a Vietnami Szo­cialista Köztársaság elleni kínai agressziót. Megerősí­tették pártjaik, országaik és népeik internacionalista szo­lidaritását a hős vietnami nép harcával, amelyet orszá­ga szuverenitásáért, területi egységéért folytat. A tárgyaló felek komoly aggodalommal szóltak Kína hegemonista és terjeszkedő külpolitikájáról, amely a nemzetközi helyzet élezésére irányul. Aláhúzták, hogy ez a politika veszélyezteti a vi­lágbékét, károkat okoz a for­radalmi és felszabadító moz­galomnak. Mindezek hangsú­lyozása mellett kifejezték, hogy készek normális állam­közi kapcsolatokat fenntarta­ni a Kínai Népköztársasággal a békés egymás mellett élés elve alapján. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság ál­lást foglalt amellett, hogy a Balkán térségében erősödjék a béke, a jószomszédság és az együttműködés. A két párt. és kormánykül­döttség megerősítette, hogy országaik különösen nagy je­lentőséget tulajdonítanak a Szovjetunióhoz fűződő test­véri, internacionalista kap­csolatoknak. Nagyra értéke­lik a Szovjetunió és a Szov­jetunió Kommunista Pártja következetes elvi politikáját, amely a béke, a nemzetközi biztonság és a társadalmi ha­ladás érdekeit szolgálja. Hang­súlyozták Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének kiemelkedő személyes hozzájárulását e politika ki­dolgozásához és megvalósító­hoz. 111. A két küldöttség áttekintett te a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom idősze­rű kérdéseit. Megállapították, hogy a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom erősö­dik és növekvő befolyást gya­korol a világhelyzet alakulá­sára. Aláhúzták, hogy a kom­munista és munkáspártoknak a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott közös har­ca jól szolgálja az emberiség létérdekeit. A tárgyaló félek megerősít tették, hogy pártjaik továbbra iS a marxizmus—leninizmus elvei alapján és a proletár in­ternacionalizmus szellemében munkálkodnak a ( nemzetközi kommunista és munkásmozga^ lom egységének erősítésén. Megkülönböztetett figyelt met fordítanak pártjainknak a Szovjetunió Kommunista Párt­jához, a szocialista közösség többi országa testvérpártjához fűződő kapcsolataira, a baráti és alkotó együttműködés ált landó fejlesztésére" az élet minden területén.. Az MSZMP és a BKP kife-: jezte készségét, hogy a jövő-’ ben is hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok együttműködésének előmozdí. tásához. Hangsúlyozták az európai kommunista és mun­káspártok 1976. évi berlini konferenciája közös doku­mentumában foglalt elvek érvényesítésének és a közös feladatok megoldásának fon­tosságát a békéért, a bizton-; Ságért és a társadalmi halat dásért folytatott küzdelemt ben. Megerősítették szolidáris tásukat a tőkésországokbari működő testvérpártoknak a monopóliumok gazdasági és politikai uralma megtörését ért, a demokráciáért és- a tárt sadalmi átalakulásért folytat tott harcával. Kifejezték pártt jaik szolidaritását a nemzeti felszabadulásért, a függetlent ségért és a társadalmi felemelt kedésért küzdő erőkkel, Aaáaj Afrika és Latin-Amerika for­radalmi pártjaival és mozgalt maival. Az MSZMP és a BKP kM emelkedő fontosságot tulajt donit annak, hogy a testvér- pártok alkotó módon alkali mázzák a marxizmus—leniniz- mus tudományos elméletét. Meggyőződésük: a kommunis­ta pártok és valamennyi for­radalmi, demokratikus erő ér­deke, hogy következetes elvi harcot folytassanak a maoiz- müs, a szovjetellenesség, az antikommunizmus minden válfaja ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt hasznosnak tartja: az alkotó szellemű párbeszéd folytatását, a kapcsolatok épí­tését a szocialista és a szoci­áldemokrata pártokkal. A magyar és a bolgár fél mély megelégedését fejezte ki, hogy a két párt- és kor­mányküldöttség találkozója szívélyes, baráti légkörben zajlott le és a tárgyalások a nézetazonosság jegyében foly­tak az összes kérdésben. Ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a megbeszélések újabb fontos hozzájárulást jelente­nek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Bolgár Kom­munista Párt, a Magyar Nép- köztársaság és a Bolgár Nép- köztársaság testvéri barátsá­gának további elmélyítésé­hez,^ sokoldalú együttműkö­désének bővítéséhez, a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionaliz­mus elvei alapján. Egyúttal jól szolgálták a szocialista kö­zösség egységét, a. nemzetkö­zi kommunista és munkás- mozgalom összeforrottságának erősítését. A magyar párt- és kormány-: küldöttség a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya nevében meghív­ta Todor Zsivkov elvtársat, hogy a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségé­nek éléh tegyen hivatalos, ba­ráti látogatást a Magyar Nép- köztársaságban. A meghívást köszönettel elfogadták, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents