Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám)

1979-06-17 / 140. szám

Labdarúgó NB I, Búcsú ponfvesztéssel SIC — Békéscsabai Előre Sp. 1 Bíró 25 méterről fölé lótt sza­Salgótarján, 4000 néző, v.: Szávó (Lázin, Barna). STC: Kun — Csáki, Kegye, Varga, B. Kovács — Földi, Kiss, Bás- ti — Szoó, Bíró, Berindán. Ed­ző: dr. Lakat Károly. Békés­csaba: Győrfi — Királyvári, Kerekes A., Láza, Zsíros (Ma­ján a 60. percben) — Kőhal­mi, Pásztor, Pogács — Mártái, Vágási, Tulipán (Budavári a 46. percben.) Edző: Ondrik István. A borús, esőre hajló idő­ben, mégis nagy melegben kezdődő mérkőzés hazai tá­madással indult: Berindán elől Kőhalmi csak nagy ne­hezen tudott tisztázni a 16- oson belül. A 2. percben a balszélső indította jó labdá­val Szoót, ám a tarjáni 7-es hosszan szöktette magát, pe­dig belül Bíró is jó helyzet­ben várta a labdát. Az ellen- támadásnál Vágási közelről fejelt kapura 'egy pontos be­ívelést, ám Kun látványosan védett. A 6. percben Pásztor beadását csípte el két felugró csatár orra elől a hazai kapus. Aztán ismét az STC lőhetett volna gólt: Básti jobb oldali szöglete a kapusról Berindán elé pattant, a lövés viszont egy védőről Győrfi kezébe perdült. A 16. percben meg­szerezte a vezetést a hazai gárda. Földitől Szoó kapott jó labdát, visszafelé cselezett, majd ballal pontosan ívelt a belül üresen álló Bíróhoz, aki leguggolva, fejjel csúsztatta a labdát a jobb alsó sarokba a tehetetlen kapus mellett. 1—0. A gól után hosszú percekig alig történt említésre méltó esemény a pályán. A 25. perc­ben Básti lőtt 18 mé­terről kapura, de Győrfi há­rított, akár csak egy perccel később, amikor a szőke kö­zéppályás kapáslövését szög­letre ütötte. A 28. percben a vendégek 16-osán belül láb­ról lábra vándorolt a labda Kiss, Földi és Bíró között, ám lövésre egyikük sem vállalko­zott. A 31. percben egy meg­szerzett labdával támadást in­dítottak a csabaiak, létszám- fölényben is voltak, de Mátrai távolról, elhamarkodottan mel­lé lőtt. Közben eleredt az eső, de pár perc múlva el is állt. A szünet előtti utolsó esemény badrúgása volt. A második félidő erőteljes békéscsabai rohamokkal in­dult, de vagy lesen akadtak el a támadások, vagy pontatlanul lőttek a vendégek, illetve fel­szabadított a védelem. Az 53. percben Básti lőtt a 16-os jobb sarkáról a kapus kezébe, majd az ellentámadásnál Bu­davári talált 20 méterről mel­lé. Az 55. percben Földi — Básti — Varga — Berindán volt a labda útja, a balszél­ső Kissnek sarkazott, a lövést Győrfi bravúrral ütötte szög­letre, annak beívelését pedig lehúzta. Pár perccel később Básti szabadrúgásánál hárítot­ta jó érzékkel a kapus 22 mé­terről, nehéz szögből leadott lövést. Aztán Básti — Földi — Bíró akció után védte Győr­fi a kapáslövést, majd ismét Bíró elől rúgta el a labdát a 16-oson belülről a lelátóra a kapus. A 69. percben Mártái Budavárival kényszerítőzött, majd 25 méterről mellé lőtt. A másik oldalon villámgyors Bíró — Básti —T- Bíró akció végén a tarjáni 8-as nagy gól­helyzetben, 5 méterről, kapás­ból fölé lőtt. A sorozatos ven­dégtámadások a 75. percben hozták meg az egyenlítést: Pásztor egy balról visszaka­pott labdát az ötös bal sar­káról lőtt a hálóba. 1—1. Egy perccel később Pásztor szögletét Mártái jó pozícióból fölé fejelte, majd Királyvári ügyetlenkedett el egy helyze­tet. A 83. percben Bíró — Földi — Bíró akció végén 7 méterről lőtte a kapusba a visszaadott labdát Bíró. Még egy-egy érvénytelen gól esett mindkét oldalon, de az ered­mény már nem változott. Jóiramú, a közepesnél alig magasabb színvonalú találko­zón a játék képét hűen kife­jező eredmény született. Az első félidőben változatos me­zőnyjáték folyt a két 16-os kö­zött, ám a hazai kapu előtt nem adódott gólveszélyes hely­zet, a vendégeké előtt több is. Veszélyesebbek voltak a tarjáni támadások, a védeke­zést pedig segítették a közép­pályások is. A csabai akciók lesen, pontatlan lövés miatt is gyakran elakadtak. Biz­-1 (l-O) tosnak látszott a hazai veze­tés, megérdemeltnek is tűnt. Szünet után azonban elkezd­tek oldalra és hátra adogat­ni az STC-sek, azzal felhozták az ellenfelet. A vendégcsapat átvette a játék irányítását és rendre veszélyes támadásokat vezetett. A hazai középpályá­sok kissé elfáradtak, kevésbé bírták a „harmonikázást”, s a lendületbe jött békésiek ezt kihasználták. A Salgótarján több gólhelyzetet is elhibázott, amellyel győzelmet szerezhe­tett volna a második félidőben mezőnyfölényben játszó Előre Spartacussal szemben a sze­zonzáró mérkőzésen. Az STC-ben Kun megbízha­tóan védett, bár alig tették próbára. A közvetlen védelem legjobbja Kegye volt: fejjel és lábbal biztos stoppernek bi­zonyult. Cséki szünetig ját­szott jobban, Varga változó si­kerrel szerepelt. A középpályá­sok sokat segítettek hátul, de a végére elfáradtak. A csapat legjobbja Bíró volt, aki több­ször került gólhelyzetbe, gyak­ran jött hátra labdákért és szerelt is saját térfelén. A vendégek közül Győrfi, Kere­kes, Pásztor és Budavári nyúj­tott átlagon felüli teljesít­ményt. Szávó játékvezető egy­két hibától eltekintve hatá­rozottan, jól bíráskodott. várkonyi További eredmények: MÁV Előre—MTK-VM 0—0 (félbeszakadt), FTC—Csepel 3—3 (0—0), Bp. Honvéd— PMSC 1—0 (1—0), Vasas—Bp. Vasas Izzó 4—1 (2—0), Vi­deoton—Dunaújváros 3—2 (2—1), Ü. Dózsa—ZTE 3—3 (1—0), Tatabánya—Haladás 1— 0 (1—0), Rába ETO—DVTK 2— 1 (1—0). A bajnokság végeredménye 1. Ü. Dózsa 34 21 10 3 84-38 52 2. Ferencváros 34 18 11 5 75-44 47 3. Diósgyőr 34 19 6 9 60-37 44 4. Vasas 34 16 10 8 62-49 42 5. Bp. Honvéd 34 16 9 9 57-39 41 6. Rába ETO 34 12 11 11 40-33 35 7. Tatabánya 34 12 11 11 50-47 35 8. Pécs 34 30 15 9 S8-42 35 9. Videoton 34 12 10 12 46-49 34 10. ZTE 34 10 12 12 46-46 32 11. Dunaújváros 34 10 12 12 50-54 32 12. Békéscsaba 34 11 9 14 49-62 31 13. Salgótarján 34 9 13 12 43-50 31 14. MTK-VM 33 11 7 15 41-49 29 15. MÁV Előre 33 10 8 15 30-53 28 16. Csepel 34 5 15 14 35-48 25 17. Haladás 34 9 5 20 40-74 23 18. Bp. V. Izzó 34 4 6 24 35-77 14 SKt­tömegsport A kohászati üzemek dolgozói körében nagy népszerűségnek örvend a tömegsport. Ezen be­lül is a labdarúgás, valamint a lövészet iránt nagy az ér­deklődés. Erről tanúskodik az a kispályás labdarúgó-bajnok­ság, amely hétfőn délután vet­te kezdetét. A bajnokságot a szocialista brigádok körében hirdették meg. Az idén re­kordnevezés érkezett ebben a sportágban. Ugyanis hétfőn délután 35 csapat kezdte meg a mérkőzéssorozatot. ☆ Persze a lövészetben is nagy a mozgolódás. Az üzemek kö­zött hetek óta tart a vetélke­dő. A kovácsoló és öntöde gyárrészleg, a huzalmű, a hi­deghengermű után legutóbb az üzemfenntartók léptek lőállás­ba. Itt légpuskában az alábbi eredmények születtek. Férfi: 1. Barna Sándor 69, 2. Rozgon- di Pál 68, 3. Oláh Sándor 67- köregység. Nők: 1. Raab Já- nosné 51, 2. Kimer Lászlóné 48, 3. Rigó Gyuláné 39 kör­egység.' Kispuska, férfi: 1. Kadlót Zoltán 68, 2. Hegedűs László 68, Kocsis Ferenc 64 köregység. Nők: 1. Vilcsek Lászlóné 38-, 2. Raab Jánosné 35, 3. Kimer Lászlóné 31 köregy­ség. A lövészetben június vé­gén lesz majd a vállalati dön­tő. Ezt követően pedig részt vesznek a vasasszakszerve­zet által kiírt tanácsköztársa­sági emlékversenyen. A ver­senyek megrendezésében az MHSZ-lövészklub nyújt je­lentős támogatást. Úr Az SKÜ tömegsportbizott­sága által kiírt versenyek, mér­kőzések mellett az üzemek is rendeznek önállóan sportnapo­kat, vetélkedőket. Ilyen volt legutóbb a szerszámkészítők Zója-ligeti randevúja, ami­kor is a részleg dolgozói és azok családtagjai több mint kétszázan töltöttek együtt vi­dám órákat. Közben a Tyitov, valamint a Kulich Gyula, to­vábbá a Béke és a Május L Szocialista Brigád labdarúgó- mérkőzést játszott, melynek nagy közönségsikere volt. A találkozó 2—2-es félidő után 4—4-re végződött. A KISZ- esek nem feledkeztek meg a kisebbekről, a gyermekekről. Lövészetet, halászatot és egyéb játékokat rendeztek kö­rükben, hogy ezzel is emléke­zetessé tegyék a gyárrészlegi sportnapot. Edző közelről Cered, Apoka pálya Á falu szélén lakik Bódi Zoltán, Cered labdarúgócsa­patának edzője. Hozzáértését igazolja, hogy a felnőtt gárda a 4., az ifjúsági az 5.—6. he­lyen végzett idén a salgótar­jáni járás bajnokságában. Tőle tudom az „Apoka stadi­on” titkát. De menjünk sorjában. A takaros, kényelmes csalá­di háznál, ahol kopogtatok, már csak néhány szomszéd lakik följebb. Az utca vége a hegyre vezet. Szimpatikus, mosolygó arcú, negyvenes férfi fogadja nagyon barátsá­gosan, készségesen az idegent. Csak egy trikót kap föl a rö­vid nadrág fölé — éjszakai műszakból jött haza nemrég, a nagybátonyi bányából —, közben betessékel a tisztaszo­bába. Ö maga kint hagyja pa­pucsát a küszöbnél, mezítláb ül a heverőre. Hiába szabad­kozom, nem lehet visszautasí­tani a kínálást a bontatlan üvegből. Ezen a tájon nagyon őszinte és mély az emberek vendégszeretete, sértés lenne nem elfogadni bármit is. Munkájáról kérdezem. ELNÖK: A BALHÁTVÉD — Huszadik éve foglalko­zom a helyi labdarúgással — mondja, beletúrva rozsdaszí­nű hajába (Vörösnek is becé­zik a faluban). — Rúgtam magam is a labdát éveken át. Még megyei B szmtre is fel­jutott a csapat 1968-ban, a második helyen végeztünk. De hát a megyei I. osztályt már nem bírtuk volna anya­gilag. Ma persze más a hely­zet. Idén ugvan Nagybárkány lett a bajnok, ám ha fel jut a megyeibe, jövőre megpályáz­zuk az elsőséget. Biztos, hogy támogatna minket a közös községi tanács meg a téesz. Pártoló tagjaink is vannak, egész járásban nálunk a leg­nagyobb a szurkolótábor. — Ami munka van — folytatja — azt szinte egye­dül végzem. Tizenhét felnőtt és ugyanennyi fiatal labdarú­góval foglalkozom. Sokan lak­nak itt a környéken, könnyű őket összetrombitálni. Heten­te két edzés van. d,e több műszakba járok dolgozni ma­gam is, néhány felnőtt játé­kos is. Ha délutános vagyok, ugyanúgy elvégzik a szokásos adagot a fiúk, mint amikor ők délutánosok — olyankor délelőtt kipótolják. Vezető társaim közül az egyik Ko­vács László, a csapat balhát­védje: ő az egyesület elnöke. Hallgatnak rá a fiúk, tekinté­lye van. KIÁLLÍTÁS A KISPADRÓL — Alig maradtunk le idén is az első helyről — meséli az edző. — Ha sikerült volna győznünk Nagybárkányban, talán most mi vagyunk a bajnokok. Legnagyobb riváli­sunk a Ménkesi Bányász és Kisterenye. Különben Ménke- sen játszottuk az idény leg­emlékezetesebb mérkőzését számomra: óriási küzdelem­ben 1—0-ra kikaptunk. Tő­lünk nem kellett soha bünte­tőpontot levonni, mindig ki tudtunk állni két tartalékkal, az ifik is. Egyetlen játéko­sunkat állították csak ki idén, őt is a kispadról egy meg­jegyzésért, mint cserejátékost. — Iskolások, téesztagok, ál­talában fiatalok a felnőttke­ret tagjai is. Az őszi szezon végétől tavaszig terepfutásból, gimnasztikából áll a fizikai felkészítés, aztán jöhetnek a pályaedzések. Az adagokat mindenkinek életkorától füg­gően kell teljesítenie. Gyako­rolják a labdavezetést, a fe­jelést, a kapusok a labdafo­gást, öklözést. Aztán kezdődik a játék, egyszeri, kétszeri, majd háromszori labdaérin­téssel kell megjátszani a tár­sakat. Végül kétkapuzás zár­ja a gyakorlásokat. Legtöbb­ször én is beszállok. Jólesik a mozgás, a játék. Nem va­gyok még olyan öreg, hogy szégyent vallják a gyerekek között. REMÉNYTELJES GÁRDA — Bízom ebben a társaság­ban — mondja Bódi Zoltán a maga nevelte labdarúgókról. ■— Ebben a községben 1947 óta van foci. Nekem ugyan röplabdaedzői képesítésem van. de a mostani fo^icsapat­tal eljuthatok oda, ahova ed­dig egyszer sem sikerült: a megyei élvonalba. Igaz, öltö­ző is kellene a pályához, ezt 1981-re ígérik. De ha előbb fel tudunk mutatni valami komoly eredményt, az meg­gyorsíthatja a dolgot. — Az utolsó mérkőzésen ugyan 4—1-re vertük Etest, de egészében visszaesett a csatársor mostanában. A bal­szélső Oláh Gabi bevonult Szolnokra katonának, Kaspar a másik szélső sérülés miatt hiányzik. Szekeres, a beállósunk nősülés előtt áll. Erősségeink közé tartozik Ka- kuk és Kis Dani; ők Tarján- ban is fociztak. De dicsérhe­tem Pádár Pistát és az ÖM- TE-ből ide került, tehetséges kapust. Tajti Ferdinándot is. Idén került a felnőttek közé az ifikeretből Tajti Teodor, belőle is lehet valami. Az el­múlt két évb-n egyetlen egy­szer kaptunk ki itthon a baj­nokságban ! Ellenünk minden csapat nagyon készül a járá­si találkozókra,., AZ APOKA TITKA — Egységes, jó kis társaság ez a pályán kívül is — be­szél tovább vendéglátóm a ceredi csapatról. — Mindenki KISZ-tag közülünk. Nálunk ahoi sport van, ott a KISZ. Most megyünk társadalmi munkára majd együtt, ezt évente többször is vállaljuk És közösen beszéljük meg a tévében látott labdarúgó-mér­kőzéseket, együtt járunk az STC találkozóira Salgótarján­ba, hogy tanuljunk a többet tudóktól. A holtszezonban meg Heves megyei csapatok­kal játszunk oda-, visszavágó:1 kát, hiszen közel vagyunk egymáshoz. Kisebb a pályánk az el­lenfelekénél, de lehet bővíte­ni. Ki lehet még vágni a kö­rülötte levő hegyből, hiszen a talaja homokos kő: apoka. Ezért is van kiírva a bejára­tánál, hogy Apoka stadion, nehogy az ellenfelek a régi pályán keressenek minket. Itt aztán otthon vagyunk, össze kell ám szednie magát annak, aki ezen a pályán győzni akar ellenünk. Olyan a szur­koló gárda, hogy muszáj jő játékkal meghálálni a bizta­tásukat. Még a lányok, asszo­nyok is kijönnek buzdítani a csapatot. Messziről hallani olyankor: hajrá Cered! Lelkesen, szívéből beszél Bódi Zoltán. Nem csoda. Hi­szen amiről szó van, az való­ban szívügye. Társadalmi munkában csinálja, honorári­um nélkül. A munkahelyén emellett szakszervezeti bizal­mi is. A májusban kapott SZOT-oklevél mindkét társa­dalmi munkájáért adományo­zott elismerés. Talán néhány év múltán, ha majd kevesebb lesz a fején a rozsdaszínű hajból, már nem „Vörös” lesz a beceneve, hanem játékosai is így fogják szólítani: Apoka.. 1 . ____ Várkonyi Ferenc b NOGRÁDi — 1979. június 17., vasárnap Színvonalas versenyek 1 négy sportágban a területi úttörő-olimpián öt különböző helyszínen iskolájából,) 2. Hajdú II., 3.' kezdődtek meg tegnap reg- Borsod megye csapata, gel a XV. nyári úttörő-olim- A tollaslabdaversenyek pia északkeleti területének- szintén magasabb színvonalú döntői Nógrád megyében. Az versengést hoztak a legutóbbi­atléták Salgótarjánban, a volt nál. A csapatverseny végső sor- Kohász-stadionban mérték rendje, fiú B/I. kát.: 1. Hajdú, össze tudásukat. 2. Heves, 3. Borsod megye. Le­Ma délelőtt lesz eredmény- ány B/I. kát. 1. Hajdú hirdetés, miután összesítik a 2. Borsod, 3. Heves megye. Fiú helyezéseket. A/I. kát.: 1. Borsod, 2. Hajdú, A tornászok a megyeszék- 3. Heves megye. Leány AT. helyen, a városi sportcsarnok- kát.: 1. Szabolcs, 2. Heves, ban találkoztak. Eredmények. 3. Borsod megye. Fiú B/I kcs.: 1. Hajdú-Bihar Jólpergő, érdekes vetélke- megye (Barkóczi János, Pán- dést hoztak az úszóversenyek cél Csaba, Kristóf István, a pásztói strandon, összesí- Hajek Ferenc, Pál Gábor, Per- tettben a Heves megyeiek ge Attila a debreceni Bányai nyertek. Győztesek. Kisdobos Júlia Általános Iskolából.) 2. váltó leányok: Heves m., fiúk: Szabolcs-Szatmár, 3. Borsod- Hajdú m. Üttörőváltó, leá- Abaúj-Zemplén megye. Fiú nyok: Borsod m., • fiúk: Haj- A/I. kcs.: 1. Hajdú megye dú m. (B. kát.) Egyéni verse- (Fehér Ákos, Csuka Tamás, nyék, 50 m. Gyorsúszás, kis- Lakatos Gyula, Gáli István, dobos leány: Palitz Andrea Domoks Attila és Csombordi (Szabolcs), fiú: Nagy Gábor Zsolt a debreceni Vénkerti (Szabolcs). Hátúszás, kisdo- Általános Iskolából),2. Sza- bős leány: Palitz Anita (Sza­bolcs, 3. Borsod megye. Leány bölcs), fiú: Lengyel Gábor BT. kcs.: 1. Hajdú megye (Hajdú). Mellúszás, kisdobos (Csősz Tímea, Andrejkovics leány: Fazekas Mónika (Hai- Anita, Somogyi Gabriella, dú), fiú: Vajta László (Hajdú); Horkai Edit, Sári Andrea, és Gyorsúszás, úttörő leány:’Pa- Szabó Andrea a TFK debre- nyák Eszter (Borsod), fiú: ceni gyakorló általános is- Denk Zoltán (Heves). Hát- kolájából), 2. Heves, 3. Bor- . úszás, úttörő leánv: Panvák sód megye. Leány All. kcs.: Eszter, fiú: Denk Zoltán. Mell- 1. Hajdú megye I. csapata úszás, úttörő leány: Panyák (Beregszászi Márta, Csige Eszter, fiú: Nemesi Csaba Gabriella, Szládek Helga, (Heves). Rácz Katalin, Antal Mária és Folytatás ma délelőtt, zá-’ Czibere Gabriella a KLTE róünnepély 17 órakor a sal- debreceni gyakorló általános gótarjáni sportcsarnokban. Hajdú-Bihar megyei fiúk nyerték el a B/I. csoport tornacsa­patversenyét a salgótarjáni sportcsarnokban. Az érmeket Bállá Árpád, a megyei KISZ-bizottság sportfelelőse adta át. Nagy az öröm a tarjáni magasugró lányok körében: Blas- kó Erzsi átvitte a 160 cm-t! Csapattársai, Szabó Mónika, és Varga Ildikó gratulálnak neki, aki iskolatársuk is a Malinovszkij úton. Fntócipők — gazdájukra vár- Bemelegítés a gerenMa. va. (Bábel László felvétel»0

Next

/
Thumbnails
Contents