Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
TU MP — TÍZEZER KILOMETER Orlfisok Szibéria kapuiéban (6.) A Szovjetunió Legfel^ só Tanácsának Elnöksége 1967-ben határozatot hozott: ,Kemerovo megyét Lenin- renddel tűnte, ti ki a gazdasági és kulturális életben elért sikerekért”. Milyen sikerekért ? Álljanak itt a számok, a legmakacsabb bizonyítékok. A kuznyecki medencében — népszerű nevén a KUZ- BASSZ-ban — több mint nyolcszázezer dolgozót foglalkoztatnak az iparban, az építkezéseken és a szállításban. A több mint 550 iparvállalat, gyár, üzem, évente nyolcmilliárd rubelnél is több értéket állít elő különböző termékek formájában. Naponta húszezer vagon különféle árut továbbítanak Kemerovo megyében a nagy szovjet haza négy sarkába késztermék formájában, vagy további feldolgozásra más gyáraknak. Évente 144 millió tonna szenet, ebből 57 millió tonna kokszolható szenet irányítanak a hazai megrendelőkhöz. Nyersvasból és acélból 21 millió tonna hagyja el a kohókat. A termelt villamos energia mennyisége pedig évente harmincmilliárd kilowattóra, amit az egységes szibériai távvezeték-hálózatba bocsátanak további felhasználásra. A vasérctermelés kilencmillió tonna, csak a kuznyecki medencében. A vegyipari termékek mennyisége csak százezer tonnákban mérhető és több, mint kétszázféle vegyszer hagyja el a megyét. Köztük megtalálhatók a műtrágyák, a növényvédő szerek énpúgy, mint a kapron, a közismert műszál, de a gyógyszer- alapanyag Is. Es nem hiányzik testvérmegyénkben a könnyűipar sem. Hiszen ezek a gyárak, üzemek évente 1,3 milliárd rubel értékű terméket állítanak elő és szállítanak a kereskedelemnek a magazinokba. Emlékszem L. A. Gorskov- nak, a kemerovói területi pártbizottság első titkárának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának a szavaira: — Napjaink hősei születnek a kemerovói földön. Ott, ahol az utóbbi években, különösen a kilencedik ötéves tervidőszakban az új gyárak egész sora épült Kemerovó- ban, Leninszk-Kuznyeckben, Kiszeljovszkban és Belovóban. Az új épületek gombamódra emelkedtek ki a földből. Az építők tízezrei több mint 600 jelentős vállalatot, 19 várost és 43 városi típusú települést hoztak létre. Lefektettek ezer kilométer hosszú vasutat, megépítettek ugyanennyi közutat. Gyönyörű iskolák, kórházak, könyvtárak, színházak, művelődési házak, főiskolák jelzik fejlődésünk útját. Kik valósították meg mindezt? A kuznyecki emberek. És kinek az irányításával. Természetesen a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetődével. „Megyénkben ma 196 ezer kommunista tevékenykedik 3 ezer 700 alapszervezetben — mondotta az első titkár. De az eredményeket magunk mögött hagytuk. A jövő ígéretét Is megfogalmazta L. A. Gorskov: En;é»*/iésüígyielinek — höaműve1ődé»rol A megye orvosegészségügyi dolgozóinak művelődési bizottsága a minap az SZMT- ben tartotta összejövetelét. Délelőtt dr. Csiszár Károly főorvos, oktatási felelős számolt be a megyei szakszervezeti oktatás helyzetéről. Az elmúlt oktatási évben több mint félezer egészségügyi dolgozó kapcsolódott be a szakszervezeti oktatás valamely formájába. Több százan vettek részt egyéb mozgalmi képzésben. Délután p bizottság a Madzsar Józse megyei Kórházban és Rendelő- intézetben az intézmény művelődési bizottságának munkáját értékelte. Kiemelte a betegek körében végzett sikeres művelődési tevékenységet. — KUZBASSZ, amely terület szénbányászattal, kohászattal, vegyiparral rendelkezik, a tizedik ötéves tervidőszakban újabb feladatokat kapott a népgazdaságtól a természeti kincsek kiaknázására. Első helyen említem a szenet. Ügy tervezzük, hogy 1980-ban már 162 millió tonna szenet adunk a szovjet gazdaságnak. A külszíni fejtésekből jövőre 47 millió tonna szenet továbbítunk a felhasználókhoz. A föld alatti bányászatot elsősorban a kokszolható szén kitermelésére szervezzük és fejlesztjük. Az iparról, a természeti kincsek kiaknázásáról, a termelés fejlesztéséről már sokat szóltunk. Igaz, ez az egyik legfontosabb feladat ma Nyugat- Szibériában és különösen Kemerovo megyében. De legalább ennyire fontos — a területi pártbizottság első titkára is aláhúzta — a vízi- utak kihasználása. Testvérmegyénkben az egyik legfontosabb ilyen víziút a Tom folyó. Szabályozása már nem halogatható. Szerepel is a megye tervében. Nemcsak víziút, de víznyerőlehetőség, hiszen Kemerovo megyében is nagy- mennyiségű vízre van szükség naponta és ez évről évre növekszik. Aztán fontos a megye lakóinak pihenése, a folyóparti üdülőkörzetek fejlesztése, amire szintén nagy gondot 'ordít a megye vezetése. Mindent egybevetve ma a Szovjetunióban öt olyan terület van, olyan megye található, amelyik fejlesztése a e^gyorsabb, ahol a beruházások mértéke a legnagyobb. És ezek között található ‘ostvérmegvénk is. Ez az egyetlen tény bizonyítja fontosságát, jelentőségét a szovjet népgazdaságban. (Folytatjuk) G. Gy. Nosztalgia nélkül, Szécsényben Ez év január elsejével megszűnt a szécsényi járás. A közigazgatási változás a járási szintű intézmények megszűnését is jelentette. Ennek értelmében megváltozott a szécsényi művelődési központ járási szintű tevékenysége. Balogh Ferenccel, a művelődési házi igazgatójával a változásokról beszélgettünk. — A múlt év végéig kettős feladatot láttunk el. A szakkörök művészeti csoportok, klubok, TIT-előadások révén biztosítottuk a lakosság öntevékeny közművelődési tevékenységét; a lehetőségeinkhez mérten megoldottuk a községben élő emberek szórakozási feltételeit. A helyi közművelődési tevékenységünk mellett járási szintű feladatokat is elláttunk. Szervezés, továbbképzés, szakmai tanácsadás, kiemelt szintű járási rendezvények megtartása volt a feladatunk. A járás megszűnésével ezek ellátása alól mentesültünk. — Az új intézkedés milyen személyi változásokat hozott a művelődési házon belül? — Csökkent a hatáskörünk, amely a sokrétű és több irányú munkavégzésünket is redukálta. Ennek értelmében az apparátus létszáma kettővel csökkent. — Ez a létszámváltozás nem eredményezi a lakosság körében végzett közművelődési munka minőségcsökkentését? — Ügy érzem, hogy nem. Az élet nem állhat meg. A munkát tovább kell vinni. Ha a ránkbízott feladatokat lelki- ismeretesen elvégezzük; érezzük, hogy a közönség közművelődési életében sikerült előbbre lépni, akkor nosztalgia nélkül gondolhatunk vissza a múltra. Az új körülmények között jobban oda tudunk figyelni a különböző csoportjaink munkájára, a helyi rendezvényekre. Nagyobb energiát tudunk a szervező munkába fektetni. Tevékenységünket árnyaltabbá, többszínűbbé lehet tenni. Többet tudunk a lakossággal foglalkozni: szélesíteni a közművelődés tevékenységi formáit, meglevőket tartalmában mélyíteni. — Ha egy ilyen konkrét elképzelésről szólna . . . — Szívesen. Galériánkban eddig sok rangos képzőművészeti kiállítást rendeztünk. A jövőben szeretnénk a lakosság részére nagyobb esztétikai élményt nyújtó tárlatokat rendezni. Növelni a hatásfokot, amelyet ezek a kiállítások adnak. Ezt, a kiállítás anyagához kapcsolódó több irányú tevékenységi formán keresztül biztosítják. Tervezzük, hogy bemutatjuk a lakosságnak ifj. Fazekas Ferenc nádudvari fazekasművész alkotásait. A kiállítás előtt szórólapokon megismertetjük a művész életét, munkásságát. Az üzemekben, intézményekben diavetítéssel egybekötött előadásokat tartunk a fazekasművészetről. Ezeknek az „előzeteseknek” a ráhangolás, ismeretnyújtáson túl célja, hogy ráirányítsuk az emberek figyelmét a tárlatok, múzeumlátogatások előtti in- formálódásokra. Mindenki előtt ismeretes, ha valaki „készülten” megy a múzeumba, a látottak többet nyújtanak neki. Az eddigiekhez hasonlóan katalógust állítunk össze és biztosítjuk a szakmai tárlat- vezetést. Az alkotó szakmai bemutatót tart az érdeklődőknek. Előbbrelépést jelentett, hogy megalakult a szocialista brigádok klubja, az irodalmi színpad Kovács Árpád irányításával. — A járási székhely megszűnése mennyiben változtatta meg a művelődési ház műsorpolitikáját? — Gyakorlatilag semmiben. A nagytermi rendezvényeinket eddig is, ezután is a község lakosságának szerveztük. A hagyományos megyei kórustalálkozót az idén is megtartottuk és a jövőben sem mondunk le a rendezés jogáról. Szécsényben kevés volt a kiemelt járási szintű rendezvény. Ügy érzem, hogy a változás után nem kerülünk hátrányos helyzetbe, hiszen a balassagyarmati járási KISZ- bizottság ápr. 4-én Szécsényben rendezte meg az ifjúmunkások művészeti fesztiválját. Reméljük, hogy hasonló jellegű rendezvényeknek a jövőben is otthont adhatunk. — X járásban voltak hagyományos kulturális rendezvények, melyet többek között a művelődési központ irányításával szerveztek. Mi lesz a helyzet ezután? — Ezek a rendezvények megmaradnak. Gondolok a Palóc-szőttes kulturális napokra és a többi hasonló kulturális megmozdulásra. A változás csak annyi, hogy a főrendezői, szervezői nem mi leszünk. Mint minden területen, így a közművelődésben is megmaradnak a régi járásban kialakult jó szokások, hagyományok. — A tárgyi feltételek biztosítását mennyiben érintette a változás? Kisebb feltételekben úgyszólván semmit. Szécsényben az igények rég -kinőtték a kultúrház falait. Bizonyos mértékig a meglevő körülmények: kevés helyiség, pici színpadtér és sorolhatnám tovább a nehézségeket, melyek gátolják a közművelődési élet kiteljesedését. Gondot jelent a mozival való műsoregyeztetés. Egy új, korszerű művelődési házra a nagyközségnek van igénye és nem a volt járási székhelynek. Ez a későbbi várossá fejlődés egyik igen fontos alapfeltétele. Reméljük, hogy a következő ötéves tervben elkészül Szécsényben az új művelődési ház — fejezte be nyilatkozatát Balogh Ferenc, a szécsényi művelődési ház igazgatója. sz. f. Somogyi József tárlata Balassagyarmaton A köztéri szobrászati feladatok ellátása során a fel- szabadulást követően Magyar- országon erőteljesen realizálódott egy drámai expresszi- vitást hordozó realista irány, amely az utóbbi évtizedekben különösen Kerényi Jenő és Somogyi József köztéri műveiben jelent meg a hazai városokban. Nógrád megye abban a helyzetben van, hogy mindkét szobrásztól magáénak mondhat műveket, ha a művészek munkásságán belül nem is a legmeghatározóbbakat. Bár Somogyi József salgótarjáni Felszabadulási emlékműve e műfajban ismertté vált, az ötvenes években készült Martinásza, majd a későbbi Szántó-Kovács Já- nos-emlékmű, a Dózsa stb. másutt található?' Mégis, Somogyi József azok közé a művészek közé tartozik, akik nógrádi kapcsolatokat is ápol- ns/k s például rendszeresen, jelen vannak egy-két művel, a salgótarjáni tavaszi tárlatokon és a nyár végi szabadtéri szoborkiállításokon. Most a balassagyarmati közönség találkozhat Somogyi József kisplasztikáival, és egy plakettsorozatával, összesen mintegy huszonöt művel. Kiállítását, amely május 26-ig tart nyitva, a hónap elején nyitották meg a balassagyarmati Horváth Endre Galériában. Miután a volt megyeháza felújítási munkái folyamatban vannak, a belső tér, puritán, ez azonban nem jelent hátrányt, inkább kiemeli a plasztikai értékeket. Üzemi munkásoknak, fiataloknak többször tartanak tárlatvezetést is, így tehát az építkezés nem szigeteli el a kiállítást a közönségtől. A tárlat értéke elsősorban, nem újdonságában van, hanem abban, hogy néhány jellegzetes mű bemutatásával, megbízhatóan nyújt ízelítőt Somogyi József törekvéseiből, akinek kisplasztikái munkásNÓGRÁD — 1979. május 16., szerda sága is jelentős. A Martinásztól a Korpuszig, a Szántó- Kovács Jánostól az Egy prés emlékéig és a Dianáig széles a skála, amelyen belül a művész témát talál gondolatai kifejezésére. Vívódásoktól sem mentes érzékenysége, expresz- szív realizmusa kisplasztikái munkásságában különösen szemléletesen nyilatkozik meg. Él a műfajnak azon lehetőségével, hogy szubjektivebb gondolatait is megfogalmazza, szóljon az emberi lét, általánosabb kérdéseiről, mindenekelőtt a szépség, a szerelem, az elmúlás örök gondjárój. Ezen gondolatai kifejezéséhez bátran nyúl az emberi kultúra nagy alkotásaihoz. Utalásainak, szimbólumainak egy része a Bibliáig, a görög—római mitológiáig nyúl vissza (Énekek éneke, Korpusz, Diana). Az elmúlás gondolata több változatban bukkan fel kisplasztikáiban, csakúgy, mint az emberi szenvedés. Így ir gondjáról, szubjektív hangvételű mondatokban a kiállítás katalógusában: „Gyötör, hogy a „házon” még nincs tető. Nem tudok elszámolni az időmmel, nagyon keserves... Pedig ha szobrot csinálok megfogalmazhatatlanul boldog de jóval többször szoron- gón kétségbeesett vagyok”. Talán ez ellen nyúlt szívesen a szépség felmutatásának lehetőségéhez. Mindenekelőtt a gyönyörű nőkhöz, kezeik, csípőik vonalához, táncos mozdulataik harmóniájához, önfeledt nyújtózkodó moccanásuk megformálásához (Lány gyönggyel, Táncosnő, Nyújtózkodó nő, Napozó stb.) Ezek a plasztikák az örömöt mutatják fel, hogy élvezze, aki él. A balassagyarmati kamaratárlat Somogyi József kisplasztikái munkásságának bemutatásával szolgálja egy művészeti irány, többoldalú megismertetését. A köztéri szobrok mondandóival és ezzel az intimebb beszéddel együtt árnyaltabb képet kaphatunk Somogyi József szobrászművész munkásságáról. T. E. Mai iévéajánlaiunk Május 16. szerda: 2. műsor: 20.00: olasz—francia film. Vagányok éjszakája, 17.35: Látókör. — Politikai vitaműsorunk a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozik, — mondja a műsor szerkesztője Varga Zsuzsa. — A vitára meghívtunk néhány kitűnő gazdasági szakembert is. A megvitandó témák: Magyarország gondjai a nyugati tőkéskapcsolatokban és a szocialista országok egymással folytatott kereskedelmi kapcsolatainak eredményei. Mindezek elsősorban a mezőgazdasági ágazatok tükrében. Azt hiszem nyugodtan állíthatom, hogy a műsort igen magas színvonalon sikerült elkészítenünk. A vitában résztvevők súlyos igazságokat mondanak ki. A jövő szakmunkásai Évente negyedmillió fiatal választ szakmát az NDK- ban a 10. osztály elvégzése után. A jövendő életpálya kérdése azonban már a 6. osztályban szóba került. A diákok politechnikai oktatáson, közelebbről megismerkednek az ipari vagy mezőgazda- sági üzemek munkájával, életével, az iskolákban pedig tanácsadószolgálat működik. Az üzemek szintén rendszeresen tartanak tanácsadónapokat, vitadélutánokat, és a gyakorlatban bemutatják a náluk folyó munkát és a különféle szakmákat. A televízió, havonta jelentkező műsorában segít a pályaválasztásban, és minden évben kiadják a szakmák jegyzékét is. A 10. osztályosok minden év októberében küldik el pályázati lapjukat az általuk választott gyárba. Az üzem két héten belül köteles válaszolni. Ha elutasítja a jelentkezőt, az másik üzemhez fordul. A gondos előkészítés, a jó tanácsadás eredménye, hogy erre ritkán kerül sor, a fiatalok 80 százaléka abban az üzemben kezdi tanulóéveit, ahová jelentkezett. Az általános iskolát végzettek 290 szakma között választhatnak. A képzési idő átlagosan két év. A 8. osztály elvégzése után jelentkezőknek — ami viszonylag ritka — három év. Az elméleti és gyakorlati képzés ingyenes. Aki szakmunkástanuló-bizonyítványát megszerzi, az az adott üzemben megfelelő munkahelyhez jut.
