Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-15 / 111. szám
KISZ. diet Járási küldöttgyűlés Balassagyarmaton A balassagyarmati járás Ifjúsági mozgalmának jelentős eseményére került sor a közelmúltban. Az alapszerve- zeti, majd az alsóbb bizottsági szintű beszámoló, vezetőségválasztó és programalkotó tag- és küldöttgyűlések után Balassagyarmaton a KISZ járási küldöttgyűlését is megtartották. A száz küldött több mint kétezer ifjúkommunista képviseletében összegezte a KISZ-munka eredményeit, tartalmi tapasztalatait és jelölte meg a KISZ IX. kongresszusa határozatai végrehajtásának soron levő járási feladatait. A tanácskozáson részt vett, és munkájába bekapcsolódott, Batta László, a balassagyarmati járási pártbizottság titkára is. A KISZ Nógrád megyei bizottságát Füssy József első titkár képviselte. A járási bizottság beszámolóját Mayer Tibor ismertette, ezután tízen kértek, szót. Batta László hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a KISZ-munka legyen igényes, érzékeny és a változó körülményeknek megfelelően fejlődjön. — Jobban érződjön a KISZ-munka környezet- és tudatformáló hatása — jegyezte meg többek között. A járások összevonása tovább gazdagíthatja az ifjúsági munkát. de ehhez az kell, hogy a felhalmozódott mozgalmi értékekkel jól gazdálkodjanak a KISZ vezetői. — Különösen fontos a mezőgazdaságban működő KISZ- alapszervezetek munkájának erősítése. A járási párttitkár ezt azzal magyarázta, hogy a balassagyarmati járás adja a megye mezőgazdasági termelésének az ötven százalékát, ám ebben az időszakban, csak tizenegy KlSZ-alapszer- vezet s hét ifjúsági brigád dolgozik a területen. Füssy József elmondta, hogy a járások összevonása, a KISZ tevékenységében törésmentesen lett végrehajtva. Szorgalmazta a testületi munka javítását. Hangsúlyozta, hogy a járás KlSZ-alapszerve- zetei úgy mint eddig, a jövőben is kellő politikai érzékenységgel dolgozzanak a kongresszusi határozatok végrehajtásán. Molnár Istvánná, járási úttörőelnök a KISZ és az úttörőcsapatok kapcsolatáról, Hakkel Béla az ELZETT Luis Corvalán KlSZ-alapszer- vezetének titkára az üzemi alapszervezetek termelést segítő tevékenységéről szólt. Kovács Csaba a szécsényi Nógrádi "Sándor Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola KISZ-bizottságának a titkára, a tanulmányi és a mozgalmi munkában elért eredményeket ismertette. A tagépítés és a versenymozgalom feladataival kapcsolatosan fejtette ki véleményét, dr. Serfőző András, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet, KlSZ-alapszerve- zetének a titkára, Kanyó János, az őrhalmi területi KISZ-bizottság titkára a szervezeti élet és a kádermunka tapasztalatairól szólt. Az eszmei, politikai nevelő munka feladatait, tapasztalatait Pálinkás Ottó, a drégelypalánki Szondi Ipari Szövetkezet KISZ-bizottságának titkára ismertette. Brunda József, a ludányhalászi lakóterületi KISZ-bizottság titkára a KISZ-alapszervezetek eredményes tevékenységéről tájékoztatott. Markó Antal, a járási KISZ-bizottság honvédelmi sportfelelőse, az Edzett ifjúságért mozgalom tapasztalatait és feladatait ismertette. A járási küldöttgyűlés tizenhárom tagú KlSZ-bizott- ságot és kilenctagú pénzügyi ellenőrző bizottságot választott. A KISZ-bizottság titkárának Demus Ivánt választotta, aki korábban a szécsényi járás ifjúsági mozgalmát irányította. ' A küldöttgyűlés záróeseménye volt, hogy Füssy József átadta az ELZETT Luis Cör- valán KlSZ-alapszervezeté- nek, a megyei KISZ-bizottság vándorzászlaját, amelyet a gazdasági építőmunkájukkal nyertek el. R. A. Béke* és baráisáqhónap a mozikban r A béke- és barátsághó- nap megyei rendezvényei között — a hagyományokhoz híven — ünnepi mozielőadásokat is tartanak. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat ebből az alkalomból harminckét filmet válogatott ki, melyeket 65 filmszínház, összesen 144 előadásban tűz műsorára. A kiválasztott filmek mindegyike a béke és barátság eszméjének, az antimilitariz- mus gondolatának jegyében született. A bemutatásra kerülő alkotások többsége a régmúltból, illetve a második < világháború eseményeiből meríti témáját, de szép számmal akadnak mában játszódó történetek is. Az ünnepi filmelőadások előtt megemlékező felolvasásokat tartanak. A gyerekkori asztma gyógymódja A Burgasz mglletti Szlan- csev Brjag tengeri fürdőhelyen és a délnyugat-bulgáriai Középhegység, üdülőhelyén, Szandanszkiban, a gyermekszanatóriumokban több mint, 2200 tüdőasztmás — 4—15 éves — gyermeket kezelnek. Mind a hegyvidéki, mind a tengerparti szanatóriumok vidéke rendelkezik azokkal a klimatikus tulajdonságokkal, pmelyek e betegség gyógyításához nélkülözhetetlenek. Itt úgyszólván ismeretlen fogalom a hideghullám, bőséges a napsütés, a levegő relatív nedvességtartalma viszonylag állandó, 70 százalék körüli, a levegő tisztasága pedig a .-d vánatos, hiszen mentes az iparvidékek szokásos szeny- nyeződésétől. A kezelés — az évszaktól és a betegség súlyosságától füg gően — 1—8 hónapig tart. A kv”»nak fontos részét képe eik a séták, a játékok, a szabadban végzett torna gyakorlatok és a,fürdés a tengervizű, illetve gyógyvizű medencékben. Már a kezelés elején megfigyelhető a tüdölégzés, és a bőrreakciók normalizálódása. A továbbiakban az asztmatikus rohamok megszűnnek, vagy legalábbis sokkal ritkábbak és gyengébbek. A szandanszki kis pácienseknek 95. a szlanesev brjagiaknak pedig 83 százalékánál értek el ezzel ”, hosszabb-rövidebb ideig tartó klimatikus gyógymóddal kiváló eredményt. A rendelt kimondja i íss-ben dolgozó anyák szabadnapja A rendelet kimondja: a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt igénybe vett díjazás nélküli szabadság idejét, legfeljebb azonban egy évet, a fizetett szabadságra való jogosultság szempontjából munkateljesítésként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy erre az időre jár-e gyermekgondozási segély, illetőleg betegségi segély. Ez a kedvezmény áz anyát újabb gyermek után is megilleti. A gyermekgondozási szabadságon levő tsz-tag- ként dolgozó anya a fizetés nélküli szabadságon töltött időből egy évre éppen úgy jogosult fizetett szabadságra, mintha ez alatt az idő alatt, munkát végzett volna. Űjabb szülés esetén a szabadság az újabb gyermek után is újra jár. A fizetett szabadságot a korábbi, de ma is érvényben levő jogszabályok 1 szerint esedékességének évében, aka-’ dályoztatása esetén annak megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. Az egy évre járó fizetett szabadságot tehát az anyák akkor vehetik igénybe, amikor a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság lejár. A munkaviszonyban álló dolgozókéval^ azonos mértékű fizetett szabadnap kiadásáról is intézkedik a most megjelent kiegészítő rendelet: A tagként folyamatosan dolgozó, nőt és gyermekét egyedül ne velő apát évenként a tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke után fizetett szabadnap illeti meg. Egy gyermek után kettő. Két gyermek után öt. Három és ennél több gyér mek után pedig kilenc fize tett szabadnap jár évenként. Egész éven át folyamatosan dolgozónak azt a tagot lehet tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az előző évben 250 tízórás munkanapot teljesített. A fizetett szabadna pokat a tag kívánságának figyelembevételével egyben, vagy részletekben kell kiadni. A szabadnapokra a jogo sultság utoljára abban az évben áll fenn* amelyikben í gyermek a tizennegyedik élet évét betölti. A fizetett szabadnap a fizetett szabadságon felül jár. Végül kimondja a jogsza bály: Annak a tagként dől gozó nőnek és gyermekét egyedül nevelő apának, aki legalább két tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza — kérelmére — minden olyan hónapban, amikor beosztásánál fogva a hónap minden munkanapján dolgozik, a háztartás ellátása érdekében havonként egy fizetés nélküli szabadnapot kell engedélyezni. Gy. Gy. A tanácsi irányítás korszerűsítése Megszűnő osztályok a járásoknál Ismeretes, hogy a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata szükségesnek tartotta a területi irányítás fejlesztését, ezen belül azt a feladatot, amely például a mezőgazdasági termelésben végbement fejlődéssel összhangban bizonyos vonásaiban megváltoztatja az állami irányító szervek — így a tanácsok'— munkáját. Nógrád megyében is időben megkezdődtek a mezőgazdasági üzemek tanácsi irányítását korszerűsítő, egyszerűsítő intézkedések. A szervezés, amely nyomán a járási hivatalok ilyen irányú tevékenysége, a korábbi gyakorlathoz mérten, jelentősen leszűkült. Az átszervezések szükségességéről, a tanácsi irányítás feladatairól beszélgettünk dr. Gyöngyösi Istvánnal, a Nógrád megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjével. — Miben lehetne jellemezni a változás előzményeit? — Ma már mindenképpen figyelembe kell venni azokat a pozitív vonásokat, amelyek a mezőgazdasági üzemek fejlődését az utóbbi években jellemezték. A járási hivatalok, a tanácsi szervek bármilyen hathatósan segítették is a mezőgazdasági üzemeket hosz-1 szú évtizedeken át, mostanra olyan ■ helyzet alakult ki, amelyben tekintetbe kell venni a változásokat. Nőtt az üzemek, gazdaságok önállósága, a korábbinál nagyobb szerepet kapott működésükben a közgazdasági szabályozók hatása, s ily módon jelentékenyen csökkent az állam operatív, mindenre kiterjedő beavatkozásának szükségessége. Az üzemek méreteikben, szakember-ellátottságban, kooperációs képességben, tehát általában a nagyobb fel- készültségben maguk is igénylik a korszerűbb irányítást. A járási hivataloknál történt átszervezésekről azonban mái# itt hangsúlyozni kell, hogy a megyei és területi pártszervezetek folyamatos és sokoldalú segítségével lehetett szinte személy szerint megoldásokat, megnyugtató, s minden tekintetben optimális körülményeket kialakítani mindazok számára, akiket érint az átszervezés — hangsúlyozta dr. Gyöngvösi -István. — Közvetlenebbül fogalmazva: a mezőgazdasági üzemek „kinőttek” a járási hivatalok keze alól? — Kétségtelen, hogy a fejlődés velejárójaként érvényesül a tendencia: a mezőgazdasági egységek működési területe, érdekeltsége az esetek túlnyomó részében egyre inkább túlhaladja a járások, és különösen a községek, de nem is ritka esetben a megyék határait is. Ezt irányítási munkával a megyénél alacsonyabb szinten hathatósan már nem lehet követni. De el kell mondani azt is, hogy a megye elsősorban, sőt, kizárólagosan azokra a feladatokra összpontosítja irányító tevékenységét, amelyben érdemi döntést hozhat. Tehát nem egyszerűen a járási hivatalok munkáját vette át a megyei tanács, hanem egy megváltozott, minőségileg más, munkastílusban is eltérő irányítást valósít meg. — Ezt követően a járási hivataloknál egyáltalán nem foglalkoznak mezőgazdasági természetű irányítási, szervezési munkával? — Erről szó sincs. Természetesen nem vehetett át minden feladatot a megyei tanács illetékes osztálya a járási hivataloktól, hiszen az ellentmondana a korszerűsítés valóságos céljainak. A járásoknál maradt egyebek között a háztáji és kisegítő gazdaságok irányítása, szervezése, a vitás ügyek másodfokon történő elbírálása. Emellett egyéb változások is történtek. Elég csak a megyénkben jelentős területtel rendelkező erdészet irányítására utalni. Arra, hogy ezt az időközben létrehozott területi szervezetek végzik. Ugyanakkor a korszerűsödő folyamatot erősíti az is, hogy például az állami gazdaságok irányításában is megszűnik a közbülső láncszemet képező területi főosztály. Tehát egy olyan irányítási, korszerűsítési feladatsornak a tanúi, megvalósítói többek között a tanácsok, amelynek nyomán várhatóan számos mezőgazdasági területen fokozható a termelés hatékonysága is, hiszen ehhez a feltételek most teremtődnek meg. — Szóltunk arról hogy a mezőgazdasági üzemek felkészültek az irányítás változásával összefüggő nagyobb önállóságra, de miként készült fel erre a feladatra maga a megyei tanács? — Az irányítás átvételét minden tekintetben megfelelő módon követjük. Ez vonatkozik a létszámra, ugyanakkor érdemes elmondani azt is, hogy éppen ezáltal megvalósulhat a korábbinál nagyobb mértékű és mélységű szakosodás a megyénél dolgozók körében. S ez a minőségi munkát is jól szolgálja! A megyéhez került például teljes mértékben a káder- és személyzeti munka, ugyanakkor egyes területek ellátásában erősebb a szakosodás. így például a növénytermesztési, gépesítési, állattenyésztési és munkavédelmi feladatkörökben, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Jelentős többletmunkát kell ugyanakkor elvégeznünk az üzemektől közvetlenül hozzánk beérkező és fel - dolgozásra-továbbításra váró információkkal összefüggésben. És ezt, minden nehézség ellenére, színvonalasan szükséges elvégezni. Az üzemek, sokat várnak — érthetően — a tanácsi irányítás korszerűsítésétől; a megyei koncepciók megfelelő kialakításától; a tervszerűség vonásának erősítésétől; a jobb feltételektől, amelyek végsősoron a hatékonyabb gazdálkodást segítik. T. Pataki László ForinicseMet válthatnak a Külföldre uiazók A külföldre utafsó magyar Állampolgárok március 1-től — miut ismeretes — összesen 200 forintot vihetnek magukkal, 50 forintnál nem nagyobb címletekben. A rendelkezés bevezetése óta több panasz hangzott el, hogy sok esetben ez az összeg kevés, a hazautazáskor belföldön felmerülő költségek fedezetére. Annak érdekében, hogy a 20G forinton felüli költségekre is elegendő pénzük legyen a hazaérkezőknek, az OTP kizárólag belföldön beváltható csekket hoz forgalomba. Május 15-től Budapesten minden kerületi OTP-fiókban, vidéken az OTP megyei igazgatóságainál legfeljebb 1000 forint értékig 100, 200 és 500 forint címletű csekk vásárolható az útlevél bemutatásával. csekkeket a visszaérkezést követően ugyancsak az útlevél bemutatásával bármely OTP-fióknál vagy utazási irodák valutavásárlással foglalkozó fiókjainál és kirendeltségeinél lehet beváltani forintra a kiállítás keltétől számított hat hónapon belül. (MTI) Délutáni séta — Nézsán Miért ran oryoshiány? A napokban az egészségügyi miniszternek tették fel az egyébként gyakran elhangzó kérdést, hogy miért van nálunk orvoshiány? A magyarázat — ahogyan Schultheisz Emil miniszter válasza is tükrözte — nem egyszerű. Köztudomású ugyanis, hogy orvoslétszám tekintetében a nemzetközi mezőny élenjárói, a három első közé tartozunk. Számottevően csak a Szovjetunió előz meg bennünket; ott dolgozik ugyanis a világ orvosainak 25 százaléka. \ Sűrűn hangoztatott előkelő helyezésünk ellenére a betegnek néha mégis olyan benyomása támad, mintha Magyarországon kevés lenne az orvos. Ilyen következtetésre kell jutnia a sok várakozás miatt a zsúfolt rendelők láttán. És ennek az ellenkezőjéről vajmi nehezen győzi meg az a tény, hogy csaknem 26 ezer aktív orvost számlálunk. Mert emellett az is igaz, hogy 1977-ben 2100 üres állást tartottak nyilván. A kedvező abszolút szám mellett tehát relatív hiány áll fenn, ami területenként és szakmánként mutatkozik. Ami a területi megoszlást illeti, nyilvánvaló, hogy az egyetemmel rendelkező megyék helyzete a legkedvezőbb, Budapesten, Baranya, Csongrád, Hajdú megyében meglehetősen ritka'"az üres állás. Tartósan sok viszont Borsodban, Szabolcsban, Békésben. És ha tendenciájuk csökkenő is, ez elég lassú ahhoz, hogy a bevált módszereket újakkal toldják meg. Bár Borsod gondjait feltétlenül enyhíteni fogja, hogy ebben az évben 38 társadalmi ösztöndíjas pályakezdőt várnak. Szolnok és Szabolcs megyében ugyancsak ezzel a módszerrel igyekeznek előbbre lépni. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy helyenként, főleg a kis falvak körzeteibe, nagyon nehéz orvost kapni, önként nemigen vállalnak itt munkát, adminisztratív módszer, kényszer alkalmazása pedig nem kecsegtet sikerrel. Sokkal célravezetőbb lenne több kis települést összevonni és laboratóriummal, EKG-val is felszerelt központi rendelővel, illetve mentőszolgálattal megoldani az ott élők egészségügyi ellátását. Ilyen módon egyszerűbbé válik a falusi körzeti orvos helyettesítése, illetve annak a cseppet sem vonzó állapotnak megszüntetése, hogy szolgálata január 1-től december 31-ig tart. A nem megnyugtatóan ellátott területek mellett léteznek úgynevezett „hiányszakmák” is. Kevés a szemész, a gégész, az ortopéd, a rheumatológus szakorvos. Az utóbbi jelentőségére jellemző, hogy Magyarországon körülbelül egymillió ember szenved mozgásszervi betegségben', és ma még jó néhány megyei kórház sem rendelkezik rheumaosztállyal. Ez a tény eleve megnehezíti a szakorvosképzést. A szemészhiány miatt néhol — még Budapesten is — akadozik a szemüvegrendelés. A tényekből következik, hogy sok a javítanivaló a szervezésben, a munkaerő-elosztásban. Et're módot ad az integráció. a fekvő- és a járóbetegellátás egységes irányítása, kórház és rendelőintézet szakmai kapcsolata, orvoscséréie. Az utóbbi "során — és ez nagy előny ■— megismerik egymás tevékenységi körét és megtanulják becsülni egymás munkáját. Előrelépéssel, a relatív hiány enyhítésével biztat továbbá, hogy az Egészségügyi Minisztérium az elkövetkező időben. a tanácsokkal együtt, folyamatosan vizsgálni fogja a tartósan üres állások betöltésének lehetőségét. . L. M. NÓGRÁD — 1979. május 15., kedd
