Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-04 / 102. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NQGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV., ÉVF.. 102. SZÁM ÁRA: 1,20 FORINT 1979. MÁJUS / 4., PÉNTEK Felelősséggel szólni közös gondjainkról Tanácskozott a népfront Dlógrád megyei bisottsága r Csaknem három esztendeje, együtt politizál a megye lakos- tésnek is részesei, ezen keresz- 1hogy Nógrád megyében befe- sága. Nyíltan és őszintén szó- tül jutnak el olyan rétegek- jeződött a népfrontbizottságok lünk eredményeinkről, ugyan- hez, ahová más szervezet nem. újjáválasztása, majd összeült akkor gondjainkról is felelős- Az előadások, politikai vitá­éi népfront VI. kongresszusa, séggel beszélünk. fórumok, kerekasztal-beszélge­Az azóta eltelt idő munkáját, .Mindez jellemző a népfront tések, összejövetelek Nógrád az elért eredményeket, a meg- mozgalmi tevékenységére is. A megyében csak az elmúlt esz­valósított, vagy még megváló- szocialista demokrácia kiter- Sításra váró terveket tekin- jedését mutatja, hogy Nógrád tette át csütörtök délelőtti ülé- megye lakossága mind na- Eén a Hazafias Népfront Nóg- gyobb számban és növekvő rád megyei Bizottsága Salgó- aktivitással vesz részt a lakó- tarjánban. A tanácskozáson területi, közéleti munkában, részt vett és felszólalt Skoda ad tanácsot, hasznos javasla- Ferenc, a megyei pártbizottság tokát. A vitákban alakul, kö­ítitkára, és Göbölyös András, zös munkában formálódik az , . . a Hazafias Népfront Országos az egység, amely biztosítéka tátják, hogy a gazdaságpolitikai [Tanácsának osztályvezetője is. előbbre lépésünknek. f»inrintnir iól kancsolódnak az Az ülésen Marczinek István, a népfrontbizottságok alkal­is Hazafias Népfront Nógrád masak és képesek a mozgalom megyei Bizottságának titkára valóban sokrétű feladatainak fűzött szóbeli kiegészítőt az végrehajtására, a város- és előterjesztéshez. Elmondotta, községpolitika alakítására, az hogy a kongresszus óta eltelt emberek véleményének formá- években. a népfrontbizottságok lására. A városi, nagyközségi tevékenysége eredményes volt, és községi népfrontbizottságok jól valósították meg a kong- többsége bizonyította, hogy resszus állásfoglalását. élni tud a megnövekedett ön­Nógrád megyében százhet- állósággal, keresi a jobb mód- venegy népfrontbizottság tévé- szereket, és olyan kérdéseket kenykedik, a bizottságokban tárgyalnak meg, amelyek va- több mint négyezren végeznek lóban foglalkoztatják áz em- népfrontmunkát. - bereket. Különösen nagy fel­A lakosság politikai hangú- adat hárul a bizottságokra a lata jó, az emberek nyugodt társközségekben, kis falvakban, légkörben élnek és dolgoznak, ahol a közéletnek szinte Ennek köszönhető, hogy a egyedüli alakítóiként tevé- népfrontbizottságban ma vi- kenykednek. lágnézeti különbségre és párt- A népfront választott testű- állásra való tekintet nélkül létéi a politikai ismeretterjesz­tendőben huszonnégyezer em­bert érdekeltek, ennyien men­tek el a hívó szóra. A népfronfmozgalom a ma­ga sajátos eszközeivel és te­rületén sokat tehet gazdaság- politikai céljaink megvalósítá­sában, a szemlélet formálásá­ban. A tapasztalatok azt ,mu­feladatok jól kapcsolódnak az időszerű tennivalókhoz. Fon­tos, hogy a lakosság megértse, mindenki jól végezze a rá­bízott munkát, becsülettel te­gyen eleget kötelességének. Mai már nem elég a tervet telje­síteni, vagy túlteljesíteni; Olyan terméket kell gyártani, amely értékesíthető, korszerű és előállítása gazdaságos. Ez a meghatározás nem csak az iparra vonatkozik, hanem ia mezőgazdaságra és a háztáji termelésre is. Mindehhez na­gyobb előrelátásra, tervszerűbb gazdálkodásra, a feltételek ja­vítására is szükség van. A ta­karékosság elvét az élet min­den területén, így a községek­ben. városokban is alkalmaz­nunk kell. A létrehozott ér­(Folytatás a 2. oldalon) Ötlethét, újítóműhely ' 'Az év első negyedében be- tanak be a bányászat dolgo- tál műszakiak' segítenek a nyújtott kollektív újítási ja- zói. A Magyar Szénbányászati fizikai dolgozóknak javasla- vasiatok, egyéni ötletek már Tröszt föld alatti és külszíni előre jelzik, hogy az idén ezek üzemeiben az ebből, származó a szellemi alkotások a tavalyi éves gazdasági haszon tavaly hárommilliárd 682 millió fo- meghaladta a 170 millió forin- rintnál nagyobb eredményt tot az újítások gyakorlati be­hoznak a népgazdaság számé- vezetésével egyenletesebbé, ra. Hamarosan megjelenik a gazdaságosabbá vált a nagy hazai műszaki, szellemi aiko- teljesítményű gépek, a fejtő-, tások gyűjteményének újabb a rakodó- és a szállítóberen- kötete, az előző ilyen ,,ötlettár” dezések kihasználása. Több elterjesztése nyomán két év üzemben pedig jelentős érté- alatt 300-ról 576-ra növeke- kű anyagot, villamos energiát dett a több üzemben is hasz- takarítottak meg. Ugyancsak nosított újítások vagy találmá­nyok száma. Ennél sokkal több mintegy 71 ezer az egy üzem­ben hasznosított újítás, s na­gyobb «részüket a gépipar, a nehézipar, a közlekedés és a könnyűipar vállalatainál nyújtották be. Egy év alatt 44 millió forint hasznot hoztak az újítások az Egyesült Izzónak. A múlt év­ben beadott 679 ötlet közül ed­dig 327-et hasznosítottak. Ezekre újítási díjként 1,7 mil­lió forintot fizettek ki. A nehéziparban különösen az újítások eredményeként javult a föld alatti munkahe­lyeken a biztonság, csökken­tek a baleseti veszélyforrá­sok. örvendetesen növekszik a szénbányászat újítómozgalmá­ban a fizikai dolgozók ará­nya. A javaslatok 40—50 szá­zaléka tőlük származik, de egyes vállalatoknál, mint pél­dául a borsodi, a nógrádi és a várpalotai -szénbányáknál még ennél is magasabb a mun­kások aránya. Több üzemben kis műhelyeket rendeztek be az újítók kísérleteihez. A taik kidolgozásában, a me­cseki szénbányáknál üzemi újítóköröket alakítottak a munkások ösztönzésére. A közlekedésben élénk az újítási kedv az ország legna­gyobb vállalatánál, a MÁV üzemeiben. Szép sikereket ért el a Landler Jenő Járműjaví­tó Üzem több mint másfél ezres kollektívája, itt tavaly 361 javaslatot nyújtottak be a dol­gozók, s ezek közül 134 ötletet már a gyakorlatban hasznosí­tanak. Ennek nyomán az üzem mintegy négymillió forint megtakarítást ért el. A ruhaipari vállalatok or szagos újítási versenyében tavaly a Debreceni Ruhagyár „vitte el a pálmát”. Egy év alatt 160 újítást nyújtottak be a dolgozók, ebből 86-ot a gyakorlatban is alkalmaznak. Ezek gazdasági eredménye meghaladta a 4,7 millió forin­tot. Sok az újító nő, s vala­mennyi szocialista brigád be­kapcsolódott az „Egy brigád — sok jó ötletet, javaslatot .nyúj- borsodi szénbányáknál a fia- egy újítás” mozgalomba. A város közönsége és a diáktanács javaslata alapján Nógrád megye küldöttsége nyerte el a legfegyelmezettebb, a -kezdeményezőbb és a -hangulatosabb csoportnak kijáró díjat a X. országos diáknapok záróprogramján. Egész ojdalas összeállításban számo­lunk be a diáknapok eseményeiről lapunk 5. oldalán. Bábel László felvétele nao­Csak negyven méterrel kevesebb új vágat — Sikeres évharmadot zártak a szénbányászok A Nógrádi négy — ménkési nyási és szorospataki — ak­naüzeme sikeresen zárta az év első négy hónapját: ezen időszak alatt néhány mázsa híján 362 ezer tonna szenet küldtek felszínre a frontbrigádok, ami á tervtől több mint négyezer tonnányi „pluszt” jelent. A kányásiak 7 ezer 277, a ménkesiek ezerötszázkilenc- venegy tonnával adtak töb­bet az előirányzottnál. S bár Szénbányák ez azonban nagyban befolyá- jelentős tény, hogy a vágat- tiribesi, ká- solta aZ aknaüzenlek teljesít- hajtó brigádok időarányos ter­ményét. Tiribesen a nehéz ge­ológiai viszonyok, s a nem várt hatalmas kőzetnyomás, Szorospatakon az újabb front­ra- történt átállások, Ménke- sen pedig — a ragyogó ered­mények ellenére is — szin­tén geológiai gondok akadá­lyozták a még jobb eredmé­nyek elérését. A kazár-pó- lyosi külszíni fejtés; amely­nek dolgozói igaz áprilisi ter­vüket 132,2 százalékra telje­sítették, tervtől eltérő, több a tiribesi aknaüzem ezer-' mint kétezer tonnás lemara nyolcszáznyolcvan, Szorospa­tak nyolcszázhuszonöt, a ka- zári külfejtés pedig kétezer­száznegyven tonnával ma­radt alattá időarányos tervé­nek, a vállalati túlteljesítés így is elérte a 101;1 százalé­kot. A jó eredmények ellené­re az évharmad utolsó hónap­ja —* április — gondokról is számot ad. Ezen időszak alatt Kányás 376, Tiribes 3407, Szo- röspatak 1034 tonnával telje­sített kevesebbet az előirány­zottnál, s csak Ménkes és a külfejtési üzem termelt többet. Előbbi 1422, utóbbi 1929 tonnával. A jobb eredmények elérését főként objektív nehézségek idézték elő. Április 25-én, 19 órától a szén nagymérvű fel- melegedése és a jelentős mennyiségű - szénmonoxid- képződés miatt csaknem két műszakra kellett kiüríteni a kányási, déli hetes ereszkei komplex frontfejtést. Az öngyulladásra roppant „alkalmas”, nagy meny- nyiségíí szenet, a bánya­mentők ma íeggelre már eltávolították, s a vágatot beomlasztották, dásukat várhatóan már e hő végére „behozzák”, természetesen az függvénye is, hiszen az utób­bi időszakban termelésük amiatt maradt el, mert az eső áztatta utakon a termelvényt szállító gépjárművek nem tudtak közlekedni. vüket — az előző évekkel szemben — csaknem teljesí­tették. A széntermelés folya­matosságát biztosító, ezen különösen fontos tevékeny­ségben mindössze negyven méterrel maradtak el a célki­tűzésektől. Aminek Szintén eleget tudtak volna tenni, ha Hányáson a vízbetörés. Tiribesen és Mcnkesen a geológiai viszonyok, Szo­rospatakon pedig az új frontra történő átállások nem játszanak közre. Miként azt Kormos Ottó, a Mindez Nógrádi Szénbányák szénter- időjárás melési főmérnöke elmondotta, az eddigi eredmények bizta­tók. Ahhoz viszont/ hogy az első fél év végének zártán is hasonló eredményekről ad­hassunk számot, még az ed­digieknél is nagyobb erőfeszi­Szakmai szempontból igen tésekre van szükség. MKBT-ülés Csütörtökön délelőtt Salgó­tarjánban, az SZMT székha­zában tartotta testületi ülé­sét a Nógrád megyei Közle­kedés Biztonsági Tanács. Mi­előtt az ülés megkezdte mun­káját, személyi változásokat jelentettek be. Nyugállo­mányba . vonulás, illetve Javítani az együttműködést! ri posztot Győri József rend- ző esztendőhöz képest nőtt a ezek megelőzési lehetőségeit, őr százados, a megyei közieke- . halálos kimenetelű balesetek a szükséges teendőket. Mint dési alosztály vezetője. látja száma, amely az emelkedő mondotta, a széles körű ta­el, Bódi István rendőr főhad- gépjárműpark, főként az egy- . pasztalatok azt bizonyítják, nagy, az alosztály munkatár- re több személygépkocsi egye- hogy a vállalatok egy része nes következménye. Ezután az MKBT elmúlt évi költségvetési tervének vég­rehajtásáról, az idei ismerte­téséről hangzott el beszámoló. A harmadik napirendi pont sa a jogi,- Bana Miklós, a KPM megyei közúti igazgató­ságának járműmérnöke a közlekedési szakbizottság tag­munkahelyi változás miatt ki vált a testületből Albunovics jait gyarapítja. János nyugalmazott rendőr al- A személyi változások be­ezredes, volt ügyvezető elnök, jelentése után első napirendi „A szakszervezetek szerepe, Domonkos Béla rendőr alezre- pontként a KBT titkára, Győ- feladatai a közlekedési üze­des, a tanács titkára, Máthé ri József beszámolt a megye mi balesetek csökkenésében” szervezetten küzd a balese­tek megelőzéséért, de több­ségük kevésbé, vagy nem a jelentőségének megfelelően foglalkozik ezzel. így nincs szervezett balesetmegelőző te­vékenység. A veszteségek a keletkezett tényleges káron túl a népgazdaság számára István, rendőr főhadnagy, a 1978. évi közúti közlekedésé- címmel Fejes Balázs SZMT munkaerő- és kapacitáski­jogi, és Sávolyi Tivadar rend- nek helyzetéről, az MKBT te- munkavédelmi osztályvezető őr törzszászlós, a propaganda- vékenységéről. Beszámolójá- szakbizottság tagja. Az ügy- ban pontos számadatokkal vezető elnöki tisztet Balya világította meg az elmúlt esz- Pál rendőr alezredes, a főka- tendő közúti krónikáját. A pitányság vezetőjének köz- kirajzolódó kép a helyzet sú~ biztonsági helyettese, a titká-*1 lyosbodását tükrözi. Az elő­előadásában került sorra. Az előadó országos és megyei sta­tisztikai adatokra hivatkozva értékelte a munkavégzés so­rán hivatásos gépkocsiveze­esést is jelentenek. A tenni valók között fő helyen em­lítette az érdekelt üzemek, szervek még szorosabb együtt­működését. Felszólalását szünet követte, utána pedig tőkkel 1 történő baleseteket, jutalmakat adtak át. Városnézésen — Látogatás Pásztón 9 Nemzetközi szakszervezeti delegáció Nógrádiban A Szakszervezetek Orszá- zában — Tóth Józsefné, az gos Tanácsa meghívására — SZMT titkára fogadta., A 40 ország és a Szakszervezeti délelőtt folyamári a delegáció Világszövetség képviseletében tagjai gyárlátogatáson vettek _— nemzetközi delegáció érke- részt a Salgótarjáni Ruhagyár­iéit hazánkba. A vendégek ban, majd a József Attila me- május elsején megtekintették gyei Művelődési Központ klub- a magyar főváros dolgozói- helyiségében megtekintették a nak ünnepi felvonulását és ta- salgótarjáni dolgozók május lálkoztak politikai, állami és társadalmi élet vezetőivel. A külföldi szakszervezeti vezetők tízfős csoportja teg­nap — május 3-án — Nógrád megyébe is ellátogatott, Ko­vács Ferenc, a SZOT nemzet­közi osztályának munkatársa kíséretében, csehszlovák, egy-egy etióp, ghanai, chilei, zimbabwei, mexikói és török szakszervezeti dolgozó is­merkedett megyénk szak- szervezeti életével. A vendégeket — a Szakszer­elseje! felvonulásáról készí­tett filmet és az új városköz­pontot bemutató hangosított diasorozatot. Nógrád megye munkásmozgalmi hagyomá­nyairól Kálovits- Géza, az SZMT osztályvezetője adott tájékoztatót. A salgótarjáni Tagjai között két program autóbűszos-város- két vietnami és, nézéssel zárult. Délután a vendégek Pász­tora látogattak, ahol megtekin­tették az állami gazdaság te­henészeti telepét. A nemzetközi szakszerveze- vezetek Nógrád megyei Taná- ti delegáció tagjai az esti órák- csának salgótarjáni székhá- bari tértek vissza a fővárosba. Púja Frigyes Indonéziában Thaiföldi látogatását befe­jezve Púja Frigyes külügy­miniszter csütörtök délután indonéz kollégájának mag­A repülőtéren rögtönzött sajtóértekezleten a magyar diplomácia vezetője elmond­ta, hogy Adam Malik akkori hívásába hivatalos látogatás- indonéz külügyminiszter 1974­ra Djakartába érkezett. A re­pülőtéren fogadta Mochtar Kusumaatmadja indonéz kül­ügyminiszter. Jelen volt Ura- novicz Imre, a Magyar Nép- köztársaság djakartai nagykö­vete. ben történt látogatását jött viszonozni, azzal a céllal, hogy tárgyalásokat folytasson a két­oldalú kapcsolatok fejleszté­séről és a kölcsönös érdeklő­désre számot tartó nemzetkö­zi kérdésekről. (MTI,)

Next

/
Thumbnails
Contents