Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-11 / 108. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP NOGRAO MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXV., ÉVF., 108. SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. MÁJUS 11., PÉNTEK Közqazdasáqi napok Mezőgazdaság és korszerű termelési szerkezet ' A III. Nógrád megyei köz- gazdasági napok keretében csütörtökön a mezőgazdasági üzemek vezetői, szakemberei Balassagyarmaton találkoztak. Dr. Kis Pál, a Magyar Nemzeti Bank hitelfőosztályának vezetője tartott előadást a mezőgazdasági termelési szerkezet közgazdasági összefüggéseinek kérdéseiről. Bevezetőben arról beszélt, hogy napjainkban miért vetődik fel olyan gyakran a termelési struktúra kérdése. Elsősorban az indokolja, hogy a népgazdaság extenzív fejlődésének tartalékai kimerültek, s a világgazdaságban végbement változások azt indokolják: a mezőgazdaságban is fokozottan előtérbe kell, hogy kerüljön a hatékonyság, gazdaságosság, melyek fontos velejárói a korszerű termelési szerkezet kialakításának. Mindez szorosan összefügg az anyag- és energiatakarékossággal, a termőföld hasznosításával és védelmével, a legújabb külföldi eljárások meghonosítására való törekvéssel, a nagyobb értékű termékek előállításával, az átgondolt fejlesztési politikával, a közgazdasági szemlélet erősödésével. A mezőgazdaság, élelmiszeripar évről évre jelentős mértékben járul hozzá a hazai szükségletek kielégítéséhez, a népgazdaság exportkötelezettségei teljesítéséhez. Az utóbbit az előadó külön hangsúlyozta. Az ágazat termelési szerkezetének csiszolását ez nagymértékben befolyásolja. Főként azon növényi és állati termékek növelésére van szükség, amelyek szocialista és tőkéspiacon egyaránt gazdaságosan értékesíthetők. A példák között említette a bogyós gyümölcsűeket: a málna- és szamócatermelők egy dollár értékű árut 28—29 forintért állítanak elő. A hatodik ötéves terv előkészületeiről szólva rámutatott: a gazdaságtalan termékek termelésének mérséklése, megszüntetése fontos feladat. A szabályzók is erre ösztönöznek majd, hogy az élelmiszer-gazdaság minél jobban hozzájáruljon a népgazdaság egyensúlyának javításához: Ezt követően Halaj Ignác, a Nógrád megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárhelyettese tartott előadást. Szólt a megye mezőgazdasága fejlődésének sajátosságairól az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet kialakítását befolyásoló tényezőkről. Hangsúlyozta, hogy a különböző üzemi arányok kialakítását helyben kell eldönteni a közös gazdaságoknak, s ehhez szükség van a feltételek folyamatos biztosítására, mert csak az a szerkezet lehet korszerű, amely jól értékesíthető áruk előállítását biztosítja. Szólt a gondokról is: a technológiai színvonal, az üzem- és munkaszervezés még mindig elmarad a követelményektől. A termelőszövetkezetek optimális méretei kialakultak, a fejlődés következő lépcsője a kooperáció, de akadnak üzemek, ahol ettől elzárkóznak. Dr. Hiitter Csaba, a szécsé- nyi termelőszövetkezet elnöke korreferátumában egyebek között kifejtette: a termelési szerkezet korszerűsítése meghatározott gazdasági előnyök elérését célozza. A mezőgazdaságban legfontosabb, hogy az alaptevékenység az adottságokhoz igazodjon, s emellett ne maradjanak kihasználatlanul a melléktevékenységre kínálkozó lehetőségek sem. Nógrádban fontos tennivalóként említette a termőföld ésszerű hasznosítását, a művelési ágak okos megváltoztatását. Az állattenyésztésről szólva hangsúlyozta az egy táplálékláncba tartozó állományok szelektív fejlesztését, a nagyüzemi tartástechnológiák korszerűsítését. Külgazdasági kapcsolataink Délután Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola I-es előadójában dr. Nyíri Károly, a Világgazdasági Kutató Intézet osztályvezetője tartott előadást Külgazdasági kapcsolataink és a termelési szerkezet címmel. Bevezetőjében leszögezte az előadó, hogy gazdaságpolitikánk fő célja fejlődésünk jelenlegi szakaszában a hatékonyság javítása, erőforrásaink mind magasabb színvonalú kihasználása. Az ehhez szükséges termékszerkezetátalakítást csak a külországi piacokhoz kapcsolódva, a nemzetközi munkamegosztás előnyeit kihasználva lehet végrehajtani. S ahhoz, hogy kapcsolódjunk a világgazdasági környezethez, mindenekelőtt alaposan ismerni kell azt. Ezt követően a szocialista és a kapitalista világgazdaság jellemzőiről, jelenlegi tendenciáiról szólt dr. Nyíri Károly. Értékelte a KGST-nek nemzetgazdaságunkban betöltött szerepét, külön szólt a szocialista gazdasági integráció ma még megoldásra váró feladatairól; a hosszú távú tervkoordináció megvalósításáról, az objektív értékmérő rendszer létrehozásáról, a külgazdasági tevékenység koordinálásáról. A struktúraváltás mechanizmusát ecsetelve elmondotta az előadó, hogy fejlett tőkéspiacokon előbb létrejön az új, versenyképes iparág, s csak ezt követően kezdik elsorvasztani a gazdaságtalan termékeket. A fejlődő országokban komoly tőkeimport előizi meg a struktúraváltást. A szocialista országokban a struktúraváltás nem mehet végbe csupán a szocialista gazdasági integráció keretén belül, figyelembe kell venni a tókéspiacokat is. Milyen legyen a magyar külgazdasági stratégia, hogy hathatósan támogathassa a struktúraváltást? Tudatos struktúraváltás csak a hosz- szabb távon tervezhető export- és importlehetőségek alapján lehetséges. Alapvetően a szocialista országokkal való együttműködésre kell alapoznunk, melynek módszere lehet a hosszú távú szakosodási megállapodás, a KGST- célprogramok kidolgozása és végrehajtása. Ugyancsak hosz- szú távon kell számítani a tőkésimport szükségességére, ezért az exportáló iparágaknak olyan termékekkel kell előlépniük, melyek jó értelemben vett „egypiacosok”, azaz mindenütt jól eladhatók. Éles viták folynak manapság közgazdászberkekben arról, hogy külgazdasági stratégiánk inkább szocialista, vagy tőkésorientációjú legyen? Az az álláspont elfogadható, mely szerint nem valamelyik alternatíva, hanem a kettő együtt képzelhető csak el, azaz „kétlábas” külgazdasági stratégiát kell kialakítanunk. A stratégia kidolgozásánál figyelembe kell venni azoknak a szocialista országoknak a tapasztalatait, melyek előbb kezdték a struktúraváltást. Lengyelország, Románia és Jugoszlávia ebbéli tapasztalatait hasznosan gyümölcsöztet- hetjük. Fontos szempont az is, hogy minden téren reálpolitikát folytassunk. Végül számítani kell arra, hogy a KGST-n belüli tagországok szuverén gazdaságpolitikája még hosszú ideig reális valóság lesz, s nem szabad szem elöl téveszteni azt sem, hogy a gazdasági döntések szabadsága együttjár az értük viselt felelősséggel. Végezetül gazdaságirányítási mechanizmusunk és a külgazdasági kapcsolatok ösz- szefüggését vázolta az előadó. Hangsúlyozta: úgy kell megtervezni külgazdaságunkat, hogy abban minél több legyen a hosszú távra, 10—15 évre előre tervezhető elem, mert ez ad biztos hátteret a nagyobb rugalmassághoz, a mozgékony piaci munkához. Békegyűlés Vietnam mellett „Megállítani a fegyverkezési versenyt!” „El a kezekkel Vietnamtól” — tömöríthetők mozgósító erejű jelszavakká a haladó, a békeszerető emberiség, a világ békemozgalmának feladatai — hangoztatta Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke azon a békegyűlésen, amelyet csütörtökön tartottak a budapesti Danúvia Szerszám- és Készülékgyárban. Az OBT elnöke részletesen foglalkozott Kína Vietnam elleni agressziójával, a pekingi vezetésnek a világbékét veszélyeztető politikájával. A gyűlésen részt vett a hazánkban tartózkodó vietnami delegáció, amelynek vezetője, Tran Hoai Nam, a vietnami szolidaritási bizottság főtitkára is felszólalt. Az ünnepség záróakkordjaként a vállalat aranykoszorús Ho Si Minh Szocialista Brigádja tiszteletbeli tagjává választotta a küldöttséget, átnyújtva az aranykoszorús jelvényeket és a brigádzászlót. (MTI) Néhány nap múlva befejezik a silókukorica vetését a pásztói Béke Termelőszövetkezetben. E fontos takarmánynövényből az idén háromszáz hektáron termesztenek, amely száz hektárral több mint az elmúlt évi. Képünk a niuzs- lai dűlőben készült, ahol három vetőgép végezte a vetést Lukács László, Pócza Árpád és Sándor János „vezetésével”. — bábéi felv. — Testületi ülések a megyében Salgótarján egészségügyi alapellátásáról Salgótarján elmúlt évi ta- a megyei tanács elnökhelyet- tóttá, hogy a végrehajtó binácsi gazdálkodásának eredményeiről, a város egészség- ügyi alapellátásának helyzetéről és feladatairól, a megyei tanácstagok munkájáról és a „35 ezer munkanapot Salgótarjánért” társadalmi mozgalom tavalyi tervének végrehajtásáról tanácskozott csütörtökön megtartott ülésén Salgótarján város Tanácsa. A tanácsülés színhelyéül ezúttal is a Pénzügyi és Számviteli Főiskola új épületét választották. Az ülés munkájában részt vett Berki Mihály, tese, Ozsvárt József, a városi pártbizottság első titkára és Szabó Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára; a városi tanácstagokon kívül jelen voltak Salgótarján díszpolgárai és szakmai érdeklődőkként a Táncsics Mihály Közgazda- sági Szakközépiskola „tanácsi” osztályának tanulói. Az 1978. évi tanácsi fejlesztési terv és fenntartási költségvetés teljesítéséről készített beszámolót a számvizsgáló bizottság jelentése egészítette ki. A tanács megállapíÉliizem az HGROBER Eredményes esztendő után Az AGROBER Nógrád megyei kirendeltségének dolgozói tegnap ünnepi termelési tanácskozást tartottak abból az alkalomból, hogy tavalyi munkájuk elismeréséül „Élüzem” címet kaptak. Az eseményen jelen volt Devcsics Miklós, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Kazareczki Kálmán, az AGROBER vezérigazgatója, Herencsényi József, a megyei tanács elnökhelyettese. Váli Feren-, a kirendeltség igazgatója számolt be azok* ról a tényezőkről, amelyek a kollektívát a kitüntetéshez segítették. Szólt egyebek között arról, hogy tavaly a kirendeltség részlegei között az együttműködés tovább fejlődött, a partnerekkel kialakult kapcsolat gyümölcsöző. A kirendeltség szerepe növekedett a megye mezőgazdasági és élelmiszer- ipari beruházásaiban a tervezéstől a megvalósításig egyaránt. A mezőgazdasági üzemekkel kialakult jó kapcsolat, a rendszeres eszmecserék lehetővé teszik, hogy az AGROBER már a beruházás kezdete előtt tanácsokkal szolgáljon. A kirendeltség tervezői igazán nem panaszkodhatna«, a megrendelések gyakran érkeznek. Fontos szempontként tartják számon, hogy azokat részesítsék előnyben, amelyek szerepelnek a megyei pártbizottság cselekvési programjában. Az elmúlt évben az AGROBER 68 tervdokumentációt adott át a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek kivitelezési költségelőirányzata meghaladja a 150 millió forintot. Egyebek között ők tervezték a szécsényi termelőszövetkezet 467 férőhelyes tehenészeti telepét, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat 5000 tonna kapacitású terménytárolóját, a litkei sertéstelep rekonstrukciós munkálatait, de nem csupán terveztek, a kivitelezések lebonyolítását is magukra vállalták. Tavaly 62 létesítmény műszaki ellenőrzését végezték el, amelynek értéke 135 millió forint. A kirendeltség dolgozói jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy Nógrád megyében 658 tehén-, 518 egyéb szarvasmarha- és 2140 juhfé- rőhely készült el. Nem hiányoztak az okos ötletek sem, ezt bizonyítja: 5,7 millió forint megtakarítást értek el. A tavaly befejezett munkák közül említést érdemel a Ma- gyarnándori Állami Gazdaság tehenészeti telepe, a Pásztói Állami Gazdaság vetőmagtisztító üzeme, a nógrádi termelőszövetkezetben emelt 25 ezer férőhelyes tojóház. Az energiából jutott arra is, hogy közreműködjenek a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium felújításánál. A kirendeltség gazdálkodása a tervezettnek megfelelő.- en alakult, a nyereségtervet 4,7 százalékkal túlteljesítették. Az eredményekhez hozzájárult, hogy a kirendeltségen. már hagyománya van a szocialista munkaverseny- mozgalomnak. zottság és annak szakigazgatási szervei az elmúlt évben is eredményesen dolgoztak. Javult az ágazati felelősség alapján végzett munka. A pénzalapok gazdálkodása kiegyensúlyozott volt és felhasználásukat a rugalmasság és a hatékonyság jellemezte. Salgótarján vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek és lakosságának nagyarányú társadalmi aktivitása kiemelkedő eredménnyel párosult. A városért tavaly végzett társadalmi munka értéke meghaladta a 19 millió forintot, ami annyit jelent, hogy lakosonként több mint 405 forint értékű társadalmi munkával lehet számolni. A kedvező megítélés mellett szóltak a gondokról is: változatlanul nem sikerült előre lépni a célcsoportos lakásépítésben; tervezői, kivitelezői késedelmek miatt nem teljesülhettek a lakásátadási tervek. Az állandósuló gond megszüntetéséért minden eszközt szükséges megragadni — hangsúlyozták a tanácsülésen. Salgótarján város egészségügyi alapellátásának helyzetét, továbbfejlesztésének feladatait hosszú idő, hat év után tűzte újra napirendre a városi tanács. Ezzel összefüggésben dr. Muzsay József egészségügyi osztályvezető mondott szóbeli kiegészítést, amelyben egyebek között hangsúlyozta, hogy az egészségügyi ellátás hatékonyságának egyik fontos szempontja a csecsemőhalálozás aránya. Salgótarjánban, az utóbbi három esztendőt számítva. ez az arány jobb az országos és a megyei átlagnál, a megyei átlag pedig kedvezőbb képet mutat az országosénál. Külön szólt a zagv- vapálfalvai kismamaklubról is. amelv jól szolgálja az egészségügyi kultúra, a kor(Folytatás a 2. oldalon)
