Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NŐGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTS ÁGA. és A MEGYEI TAN AGS LAF*JA XXXV . FVF.. 107. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979 MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK az emberiség és a haladó erők harcának eredménye Dlaqifgyűtés Pasztán Űjra a Budapesti Nemzet­közi Vásár kiállítói közé tar­tozik a FIM Gránit Csiszoló­korong- és Kőedénygyár tol- mácsi gyáregysége. A május­ban megrendezésre kerülő rangos termékbemutatón a ha­zai és külföldi piacokon egy­aránt keresett berendezése­iket mutatják be. tgy az ér­deklődők megismerhetik az éoítőioarban. kőfaragóipar­ban használható vágógépet, mely márv íny, beton, csempe es más anyagok darabolásá­ra alkalmas. Az Angliában vápárolt llcenc alapján szem­csés anyagok szétválasztásá­ra alkalmas osztályozóké­szüléket is készítettek. me­lyet korábban csak tőkésim­portból szerezhettek be a szocialista országok, de ezen­túl a tolmácsialitól is vásá­rolhatnak a vevők. A különböző műanyag és fém alkatrészeket gyártó vál­lalatok hasznosíthatják a vibrációs csiszológépet, mely az alkatrészek felületfino­mítását, úgynevezett sorjázá­sát hivatott elvégezni. Eddig is számtalan híradástechni­kai és műszergyárban alkal­mazták a berendezést; kor­szerűsített változata sokolda­lú felhasználást tesz lehető­vé. Képünkön: Szikora Imre és Malovecz József a szem­csés anyagok szétválasztásá­ra alkalmas készülék szállí­tás előtti utolsó ellenőrzé­sét végzik; a fiatal szakem­berek lelkiismeretes munká­juk eredményét engedik a BNV tavaszi seregszemléjére. — kulcsár — Közqazdasáqi napok Mit fejlesztenek és mit nem az építő- és építőanyag-iparban A III. Nógrád megyei köz- gazdasági napok tegnapi ren­dezvényére Salgótarjánban a TIT székházában került sor, ahol dr. Koblencz József, az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium továbbképző intézetének igazgatója az építő- és építőanyag-ipari ter­melés szerkezetének korsze­rűsítésével kapcsolatban kö­zölt néhány alapvető gondo­latot. Abból indult ki, hogy a Központi Bizottság tavaly ok­tóberben hozott határozata az építő- és építőanyag-ipar fej­lesztéséről hosszabb távon szabja meg a feladatokat. Az időarányos teljesítést mindig az ország gazdasági lehetősé­gei szabják meg. Ezt követő­en utalt arra. hogy a nemze­ti jövedelem belső felhaszná­lása a tervezettnél nagyobb, ami a többi között azt jelen­ti. hogy a mostani tervciklus első három évében 45 milli­ard forinttal költöttünk töb­bet a beruházásokra, mint ahogy azt korábban tervez­tük. Az építőipar előrelátható­lag az idén is meghaladja eredeti elképzeléseit, mert van fizetőképes, igény mun­kájára. Szerinte ebben az iparágban akkor lehet majd erőteljesebben foglalkozni a struktúraváltás feladataival, amikor megteremtődik az összhang a fizetőképes keres­let és a rendelkezésre álló kapacitás között. Figyelembe véve az igénye­ket megjegyezte, hogy a köz­ponti nagyberuházásoknál csorbát szenvedett a struktú­rapolitika, míg a vállalati beruházásoknál a tervezettet jóval meghaladtuk. Szólt még az állami építőipari vál­lalatok csaknem változatlan termelési arculatáról, szem­beállítva a szövetkezeteknél a és TÖVÁLL-oknál bekövet­kezett előnyös és dinamikus változásokat. Úgy véleke­dett, hogy a kibontakozóban levő társulások — átlépve a megyehatárokat is — újabb lökést adhatnak a még ered­ményesebb építőipari mun­kának. Megítélése szerint az előbbi formának különösen a szolgáltatásokban van nagy szerepe. Beszélt még a különböző jellegű beruházások össze­hangolásának szükségességé­ről, utalt arra, hogy az építő- anvag-ipar a jövőben mérsé­keltebb ütemben fejlődik, mivel az épületeknél előtér­be kerül a kohászat, a vegy­ipar és a faipar által előállí­tott termékek beépítése. Hangsúlyozta, hogy a cement- és mésziparban a speciális termékek gyártásában kell gyorsabban előbbre lépni. A téglaiparban a lyukacsos tég la nagyobb térhódítását sze­retnék elérni’. A cserépipar továbbra is megtartja jelen­legi termelési karakterét, je­lentősége azonban a házgyári technológia elterjedésének hatására, csökkeni fog. A fi- nomkerámia-iparban a mázas és mintás falburkoló lapok és csempék veszik majd át a főszerepet. Ezt követően Kanyó Ferenc, a salgótarjáni öblösüveggyár gazdasági igazgatóhelyettese konkrétan ismertette azoknak a felméréseknek az eredmé­nyeit, amelyeknek alapján a gyár vezetői eldöntötték, hogy hosszabb távon melyek azok a termékek, amiket fejleszte­nek, melyek tartoznak a konjukturális áruk közé, s melyek, amelyeket továbbra is gvártani kell, mert nem tudják mással helyettesíteni. A sorrend kialakításánál fi­gyelembe vették az exportle­hetőségeket, a gazdaságossági követelményeket, a jelenlegi árszorzókat. Ennek alapján a gvár termékeinek 80 szá­zaléka a stratégiai, azaz a hosszabb távon is jól elad­ható és gyártásra kerülő ter­mékek közé tartozik. Ez azt is mutatja, hogy az elmúlt évek­ben jó iránvban fejlődött a gyártmánystruktúra és a gyártástechnológia. Pásztón, a Rákóczi Nyomda ünnepélyesen feldíszített kül­sővel fogadta a nagyközség üzemeinek, intézményeinek, termelőszövetkezetének dol­gozóit, a szocialista brigádok tagjait szerdán délután. Má­jus kilencediké, a győzelem napjának jegyében tartották meg a nagyközségben a béke és barátság hónapjának im­már hagyományos nyitó nagy­gyűlését. Az összejövetelen ott voltak a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­ságának, a szakszervezetek megyei tanácsának, a nagy­község párt-, állami és tömeg­szervezeteinek vezetői is. A Himnusz hangjaival és verssel kezdődött a nagygyű­lés, majd dr. Fölkér Antal, a Hazafias Népfront pásztói Berlin körül elhallgattak a fegyverek, az emberek mél­tán örültek a születendő bé­kének. Győzött a haladásért, a demokráciáért, a tár­sadalmi sötétség ellen szö­vetkezett államok harca a náci Németország és szövetsé­gesei ellen. Véget ért az ezer- négyszáztizennyolc napig tar­tó élethalál-küzdelem, ame­lyet a szovjet nép és hadse­reg vívott, szövetségesei tá­mogatásával, a hazájára tá­madó fasiszták ellen. Azóta felnőtt egy újabb nemzedék, amely nem ismeri a háború borzalmait. Azért fáradozunk és küzdünk, hogy ne is ismerjék meg soha. A második világháborúban öt­venmillió ember pusztult el. Mérhetetlen szenvedést és bajt zúdított a népekre és nemze­évszázados gyarmati rendsze­re, de ma is megpróbálják befolyásuk alatt tartani a füg­getlen államokat és népeket. A szocialista világrendszer és annak országai szakadat­lan küzdelmet folytatnak az( enyhülésért, a politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­tok erősítéséért, a két világ- rendszer békés együttélésének megvalósításáért. Európában mindezek érvényesülésének jó alapja volt a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet. Ennek jegyében újabb és újabb lépéseket te­szünk az együttműködés ki- szélesítésére. A békéért nem elég csak beszélni, azért min­den becsületes- embernek a maga posztján tennie is kell. Mindenekelőtt a kötelességek A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. nagyközségi bizottságának al- elnöke köszöntötte a nagy­csarnokban összegyűlt embe­reket. Elmondotta, hogy ezen a napon, amikor megemléke­zünk a második világháború befejezéséről, egyúttal érvé­nyes tanulságokat idézünk. A történelem igazolja, hogy a szabadságért, a békéért küz­dő emberek, ha összefognak, ellen tudnak állni a háború borzalmainak. Majd arról be­szélt, hogy a béke és barátság hónapja méltán ötvözi egy­ségbe a forradalom, a szocia­lizmus, a haladás és a béke gondolatát. Ezt követően dr. Sáli Fe­renc, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának osztályve­zetője. az Országos Béketa­nács tagja tartotta meg ün­nepi beszédét. Emlékeztetett harmincnégy esztendővel ezelőtti eseményekre. Amikor mőJuw iw is Bolyai-napok Salgótarjánban Hagyományokhoz híven, idén is megrendezik a Bóiyai- napokat Salgótarjánban, .a Bolyai János Gimnáziumban. A napok eseményei ma kez­dődnek és május i2-ig zajla­nak. A Bolyai-napokat először 1969-ben rendezték meg. Amint azt az iskola jubileumi t"könyvében megírták. Salgó­tarján város Tanácsa VB ak­im - zászlót ajándékozott az is- ko’ípak, s hozzájárult ahhoz, hogy a munkásváros, Salgó­tarján színeit a zászló és az iskolajelvény színeként visel­hessék. Az iskolajelvények és Bolyai-emlékplakettek szintén ekkor kerültek először átadás­ra. Azóta Bolyai János neve és kultusza az iskola szocia­lista nevelő-oktató munkájá­ban jelentős szerepet tölt be A ma kezdődő Bolyai-napok megnyitó ünnepségén Herold László igazgató mond ünnepi beszédet, majd megkoszorúz­zák a Bolyai-falat. A KISZ- kb vörös vándorzászlóját Kecsmár Ilona, a KISZ-kb titkára adja át az iskola ifjú­sági szervezetének. Ezután ki­tüntetéseket, pályadíjakat és jutalmakat adnak át. A to­vábbiakban a sárospataki di­áknapokon járt tanulók ünne­pi hangversenyét tartják meg. Majd pedig Családi tűzfészek címmel a film ürügyén anké- tot rendeznek az életmódról. Az események május U-én Bolyai tudományos üléssel folytatódjak. E napon délelőtt társadalomtudományi témák lesznek napirenden az iroda­lom, anyanyelv, az idegen nyelvek és a történelem té­mákban. Délután pedig a ter­mészettudományos ülés zaj­lik majd. A ballagási ünnepséget má­jus 12-én rendezik meg. A búcsúzó diákok — ugyancsak hagyományokhoz híven — megkoszorúzzák a felszabadu­lási emlékművel, majd pedig megtörténik a búcsúzás és a ballagás. .Délután az iskola udvarán sportbemutatókat és versenyeket rendeznek. tekre, városokat, falvakat tö­rölt el a föld színéről. Özve­gyek és árvák ezreit hagyta maga után. Emlékezzünk és vigyázzunk, hogy ez ne ismétlődhessék meg. Harmincnégy esztende­je békében él a világ, béké­ben élnek a sok vihart átélt Európa népei. De nem felejt­hetjük egy pillanatra sem, hogy jelen vannak a haladás és a béke ellenségei, azok az erők, amelyek üzletet látnak a népirtásban. 1945. óta száz­harminchárom háború zajlott a világban. A kisebb-nagyobb csatákban huszonötmillió em­ber vesztette életét. Van hát mit tennünk a békéért, a biz­tonságért. Amíg a világon minden harmadik ember nél­külözi az alapvető orvosi el­látást, minden hetedik éhe­zik, több millió az írástudat­lan, a katonai kiadásokra évi négyszázmilliárd dollárt köl- ;ünk. Beszédében a szónok emlé­keztetett arra, hogy a béke nem a véletlen műve. A bé­ke az emberiség és a haladó erők harcának eredménye. Nem azért van béke, mert megváltozott volna az impe­rializmus természete. Azért van béke, mert a népek így akarják. Létezik a szocialista világrendszer, amely politikai, gazdasági és katonai erejével képes ellenállni a háborúnak és lefogni a kalandorok, az üzletet szimatoló nagytőke ke­zét. Majd utalt arra, hogy a mai nemzetközi helyzet nem te­kinthető könnyen át. Akad­nak váratlan fordulatok, el­lentmondások. Szemünk előtt hullott szét az imperializmus pontos teljesítésével. A fe­gyelmezett munkával. A haladó országok, a be­csületes, békeszerető emberek összefogása, ereje képes le­fogni az agresszor kezét. Ezt mutatták a nemrégiben meg­történt vietnami események. Kína galádu^ megtámadta a szocializmust építő, országát egyesítő Vietnamot. Ez a lé­pés, amelyet szinte'senki nem akart elhinni, felháborította és gondolkodásra késztette a világot. Méltán mondjuk va­lamennyien: ennek nem sza­bad még egyszer bekövetkez­nie. Bármiként is végződje­nek a tárgyalások, egy biztos, a pekingi politika összefogás­ra, éleslátásra inti a béke erőit. Ez pedig olyan hatal­mas fegyver, amely megállás­ra készteti az agresszort is. Az ünnepi beszédet felszó­lalások követték. Szabó Ti- borné, a Kun Béla Általános Iskola tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy gyermeke­inkből olyan felnőtteket ne­veljünk, akik tisztában van­nak a háború borzalmaival, rémségeivel és békeszerető, becsületes emberekké válnak. Szabó Miklós, a Váci Kötött­árugyár pásztói üzemének munkása a fiatalok vélemé­nyét tolmácsolva mondta, hogy a fiataloknak épül a jö­vő, ezért mindent meg kell tenniök a béke megvédésére.' A béke és barátság hónap­ját megnyitó nagygyűlés résztvevői ezt követően til­takozó táviratot juttattak el az Országos Béketanácshoz, amelyben elítélik 'Kína poli­tikáját és együttérzésükről biztosították a hős vietnami népet.

Next

/
Thumbnails
Contents