Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

— hát, szóval... Zene A címben olvasható, s a te­levízió zenei műsorvezetői vetélkedőjének címét (Zene — szóval) némileg a csodál­kozást kifejező fordulat irá­nyába átalakító, s ezért meg­lehetősen önkényes „ferdítés” egyáltalán nem véletlen. Az ember ezt a fordulatot általá­ban olyankor alkalmazza az élő beszédben is, amikor egy­általán nem biztos abban, amit másoktól hall de még az ellenkezőjét sem akarja állí­tani. Talán mert reményke­dik, hogy majd csak jobbra fordul a dolog, majd megvál­tozik és jó irányba az a bi­zonyos valami, amiről szó van. Ez esetben a Zene — szóval zenei vetélkedő, műsorvezetői versengés, amelyben azért el­sősorban mégiscsak az érde­kes és tartalmas, a célt jól megközelítő vonás dominált. Nem szokatlan nálunk, hogy mindenből vetélkedőt ren­dezünk. Néha olyasmiből is, ami elsősorban szakmai íté­letet érdemelne, s nem a kö­zönség rokonszenve lenne az alapja annak; ki a legjobb karmester széles e világon; ki tud jobban mutogatni és ki­találni, hogy mit mutogatnak neki; melyik város az ügye­sebb, okosabb, bátrabb és így tovább. Kétségtelen, hogy ezek a vetélkedők —, mivel időközben vetélkedő nemzet lettünk — nagy közönségsi­kerre. érdeklődésre számít­hatnak. Számítanak is, hiszen hosszabb ideje televíziós ze­nei műsorvezetésből is ver­sengés folyik a tévében, nagy közönségfigyelem mellett. Hogy ez mennyire jó, meny­nyire szükséges —, mármint így kiválasztani a műsorveze­tői személyiséget — ezt most ne vitassuk. De a témánál maradva, annyit azért érde­mes emlékeztetőül megje­gyezni, hogy Antal Imre és a műsorvezetői feladat enél- kűl is találkozott, s azért mé­giscsak az az igazi, ha a te­hetség és a feladat mindenfé­le nagyobb csinadratta nél­kül kerül kapcsolatba egy­mással. És a közönségnek már „csak” a végeredmény, a jó műsor és műsorvezető jut. Na, de hát legyen versen­gés zenei műsorvezetők , kö­zött is, miért ne? Éppen ve­lük tegyen kivételt a televí­zió? Ha meggondoljuk, ezek a versengések — leszámítva néhány igazán kínos percet — úgy szórakoztatják a nézőt, hogy együttérzését, vagy el­lenérzését is felkeltik, mi­közben nagy zenészegyéni­ségekkel, élőkkel és holtak­kal, nagy zenei művekkel is megismertetik azokat (ők van­nak többen), akik zenei mű­veltség dolgában tanulni vágynak. A hosszúra nyúló vetélkedő — több hete tart már és a döntőkig csak most, a hét végén jutottunk el — megismertetett velünk né­hány igazán rátermett, szim­patikus fiatalt, akik műsor­vezetői babérokra pályáznak! A döntőbe jutott öt verseny­ző közül kettővel vasárnap találkozhattunk, immár har­madízben, az elődöntőket is ideszámítva. Három műsor­vezető-jelölttel pedig június elején találkozunk majd. Bo- ronkay Antal és a rádióból már jól ismert, éppen ezért nem minden rutin nélkül in­dult Salánki Hédi döntős ver­sengése, a kettejük közötti mérlegelés azonban számos kérdést felkelt az emberben. Alighanem egyetértenek, s nem is kevesen a zsűriben helyet foglaló Horváth János­sal, aki Salánki Hédi látvá­nyosra tervezett műsorveze- tői-produkciójáról (miért kell ennek produkciónak lenni?) a' tőle megszokott szenvedé­lyes fűtöttséggel a következő­ket állapította meg: a műsor­vezető a műsorban résztvevő­ket mutassa be elsősorban. Ne saját magát. A vetélkedők műsoridejével általában nem szabadna visszaélni — ezt már Vecsernyés János zsűritag­tól (szakértőtől) hallottuk. Az ember valóban tágra nyi­tott szemmel csodálkozik, hogy míg az egyik versenyző időt, témát és célt tartva minden­ben igyekszik megfelelni a versengés kiírt; vagy csupán­csak meghatározott felada­tainak, addig a másik valósá­gos sztárparádét, csacska művészkedést, erején felül vállalt alakításokat és egé­szen elképesztő műsormegol­dásokat alkalmaz. Fittyet hányva az időnek, mértéknek. Mert mit láttunk Salánki Hé­di műsorában: vonósnégyes­sel vegyes dixit két változat­ban is (egy is sok volt belő­le), Lukács Sándor színmű­vész verset, sanzont adott elő, Keveházi Gábór táncos szó­lista maga költötte magán­számát és sok kedves csevelyt, kézcsókot, egyéb sallangot, ön­leleplező elszólást a műsor „szerkesztettségét” illetően — mindezt a „konvenciók el­leni” magánküzdelem jegyé­ben. Együttérzéssel figyeltük a szakértői sorban Salánki Hédit képviselő (?) Nemere László rendező kínos indok­lását, azt a kínkeserves tö­rekvést, amellyel ezt a mesz- szire rugaszkodott műsorve­zetést -elfogadtatni igyekezett, elsősorban talán velünk, hi­szen a jelenlevő szavazó kö­zönség amúgy is Sál ánkit hoz­ta ki győztesnek. Ö tudja, miért? Spongyát rá! Akkor is, ha elsősorban az ugrik elő kér­désként az emberben, hogy vajon mi lehet az oka annak a megkülönböztetett helyzet­nek, amely időről időre az „egyenlőnek” hirdetett ver­sengésekben egyik, vagy má­sik versenyzőnek kedvez?! A másik gondolat akár konzer­vatív, akár nem, idekívánko­zik: gyakran egy tehetfégku- tató verseny győzi meg az embert legjobban arról, hogy milyen valóságos értéket kéovisel néhány már befutott tehetség. (T. Pataki) w Jik M Y VE Egészség és hözművelfidés . A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának határozata rögzíti, hogy az egészséges életmódra hevelés része a magyar közművelődésnek. A közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény kimondja: „A közművelődési feladatokat... a közreműködő állami szervek és társadalmi szervezetek... egymásra épülő, egymást ki­egészítő, összehangolt tevé­kenységükkel valósítják meg.” A fentiek szellemében, az egészséges életmódra nevelés érdekében kötött együttműkö­dési szerződést a közelmúlt­ban a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei végrehajtó bi­zottsága és a József Attila megyei Művelődési Központ. A vöröskeresztesek bekapcso­lódnak a művelődési intéz­ménnyel nem rendelkező üze­meknek biztosítandó rendez­vénysorozatok, a komplex művelődési nap megszervezé­sébe, esetenként témaajánlás­sal és előadók biztosításával is támogatják a MMK klub­jaiban folyó ismeretterjesztő tevékenységet. A József Attila megyei Mű­velődési Központ pedig segíti a Vöröskereszt előadóinak to­vábbképzését, az elmaradott néprétegek, az ifjúság — ki­emelten a szakmunkástanulók —, körében végzett egészség- nevelési munkát. Ezenkívül a szocialista brigádok kulturális vállalásait támogató éves ajánlásokba beépíti az egész­séges életmódra nevelés téma­körét is. Mai • tévéajánlaiunk 21.00: Zene, zenekörkép. Zenei összeállításunk igen sok­rétű és gazdag anyagot ölel fel ebben a hónapban, — mondja a zenei osztály szerkesztője Ve­csernyés János. — Részletet mu­tatunk be Mozart Cosi fan tutté- jének operaházi felújításából, Pet- rovics Emil legújabb művéből a Fanni hagyományaiból és Ob- razcova zeneakadémiai dalestjé­ből. Valamennyiükkel riportot is készítettünk. Vendégeink is lesz­nek:* Soproni József zeneszerző és Hűvösvölgyi Ildikó, mint énekes­nő és Roliraan Imre zongoramű­vész. Az óbudai úttörőházból a belga—magyar iskolások kórus­találkozóját közvetítjük. Bemuta­tunk egy részletet a nemrégiben elkészült „Maya” tv-operettből is, Fényes Szabolccsal, a szerzővel pedig riportot készítettünk. Le­hel Györggyel is folytattunk be­szélgetést abból az alkalomból, hogy érdemes művész lett. A Zeneakadémián megtartott kon­certjéből. Debussy A tengerié­ből, pedig némi Ízelítőt adunk a zene kedvelőinek. Végül pedig Major Tamással és Bágya And­rással hallhatnak egy interjút a várszínházbeli bemutatójukkal, a Hasfelmetsző Jack-el kapcso­latosan. Vannak olyan könyvek, me­lyedet nem szoktunk egyvég- tében elolvasni, mégis könyv­tárunk, házi könyvespolcunk fontos helyén várják, hogy nap mint nap kézbe vegyük őket. Ilyenek a szótárak, en­ciklopédiák és a lexikonok. A kézikönyvek iránt nálunk is igen nagy mértékben meg­nőtt az érdeklődés, s a lexi­konkiadás műhelye az Akadé­miai Kiadó alig győzi kielégí­teni az igényeket. Általános és szaklexikonjaink magas színvonalon, a legjobb tudo­mányos erők bevonásával ké­szülnek. Van már ' többek között teljes művészeti, ter­mészettudományi, orvosi, ma­gyar irodalmi; készülő nép- rájzi, biológiai, pedagógiai lexikonunk. A legnépszerűbb (szinte évente készül belőle új és új lenyomat) a 7 köte­tes Üj Magyar Lexikon . A Világirodalmi lexikon VI. kö­tete a napokban került a könyvesboltokba. E nagysza­bású vállalkozás felveszi a versenyt a hasonló olasz, szovjet, német kiadványokkal. A VI. kötet első címszava: kamcsatkai irodalom, az utol­só: Margaret Lane. Ez a ké­zikönyv térbén és, időben a teljes világirodalmat felöleli. Megtaláljuk benne a mai köl­tőket éppúgy, mint a IX. szá­zadi bizánci görög írókat. Az egyes cikkek közük a szerzők nevét (álnevét), életrajzi ada­taikat, megjelent műveiket és értékelik munkásságukat. A lexikon nagy erénye, ami használhatóságát jelentősen növeli, hogy felsorolja a szer­zők magyar nyelven meg­jelent munkáit, valamint a róluk szóló irodalmat is. A szerzői biográfiák mellett az egyes népek, nyelvek vagy kisebb népcsoportok irodal­mának rövid összefoglalását, s az elméleti, műfaji kategó­riák meghatározását is tar­talmazza a lexikon. Egészen kivételes és nagy jelentőségű kézikönyv látott napvilágot az Akadémiai Kia­dónál: Európa állatvilága — Hétnyelvű névszótár, amely 12 ezer szócikket tartalmaz. Eu­rópát állatföldrajzi vonatko­zásban értelmezi az Atlanti­óceántól az Urál hegységig, a Grönlandi-tengertől a Földkö­zi-tenger déli partvidékéig. A két vaskos kötet 150 ezer (!) állatnevet tartalmaz. Az egyes szócikkek elején betűrendben a tudományos latin név áll, ezt a német, angol, francia, magyar, orosz nyelvű ■változat követi. Minden nyelven belül megtalálhatók a különböző variánsok: tájnyelvi, népies, tolvaj nyelvi, vagy olyan el­nevezések, melyek ma már nem használatosak. A névszó­tár Gozmány László össze­állítása. Nem túlzás fantaszti­kus teljesítménynek minősíte­ni e tudományos munkát. Minden címszót kód követ, amely alapján megállapítható a faj állatrendszertani helye az első kötethez illesztett rendszertani függelék segít­ségével. Gozmány művének használhatóságát csak meg­becsülni lehet, a sokféle mu­tató megsokszorozza az ösz- szeállítás gvakorlati hasznát a természettudósok és a szak­emberek számára. E kötetnek ott a helye min,den könyvtár­ban, kutatóintézetben, közép­iskolában, hiszen nemcsak szótár, hanem áttekinthető mutatói segítségével rend­szertani kézikönyvként is használható. A testes lexikonok mellett vannak kisebb kézikönyvek Is, melyek célja a tájékozta­tás, az adatok, tények vissza­keresése, illetve új ismeretek szerzése. A Kossuth Kiadó Mit kell tudni... sorozata segít eligazodni a világban, nemcsak politikai, ideológiai, földrajzi, társadalomtudomá­nyi tekintetben is. Legutób­bi kötete: Mit kell tudni Ro­mániáról? E kis kötet jó ösz- szefoglalása mindannak, amit Románia földrajzáról, népes­ségi megoszlásáról, történel­méről, politikai, társadalmi szervezeteiről „tudni kell”. Számok, tanulmányok, adatok tükrében mutatja be a fejlő­dő Romániát. (íj betanított munkások A közelmúltban két betaní­tó tanfolyamon fejeződött be az óktatás a FŰTÖBER nagy- bátonyi gyáregységében. Az üáem mindkettőt közösen szervezte és bonyolította le a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari • és Gépgyártástech­nológiai Szakközépiskolával. Az ívlánghegesztés három és fél hónapos intenzív tanfolya­mát 22-en végezték el, s a szükséges gyakorlati idő eltel­te után számukra lehetőség nyílik a szakmunkás-bizonyít­vány megszerzésére. A daru­kötözői tanfolyamon egy tu­cat dolgozó szerzett betaní- tottmunkás-oklevelet. 4 NÓGRÁD = 1979. május 8., kedd A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kertjében húsz évvel ezelőtt kezdődött el a kaktuszfajok gyűjtése. Jelenleg kétezer fajt gondoznak cs szaporítanak. Az üveg­házban tizenötezer kaktusz díszük. A botanikus kert negy­vennél több külföldi intézménnyel áll cserekapcsolatban. / Utazási lúd ni valók Idegenforgalmi iVli vihető hí, hozható A szabály az, hogy a kül­földre utazók az utazás cél­jának, időtartamának, vala­mint az évszaknak megfelelő összetételű személyes haszná­lati tárgyakat (amennyiben azok a szükséges mennyiséget nein haladják meg) devizaha­tósági engedély nélkül ma­gukkal vihetik. A személyes használatra szolgáló tárgyak azok az új, vagy használt ál­lapotban levő ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak, utazása körülménye­it figyelembe véve, saját ré­szére indokoltan szüksége le­het, tehát, amelyek kereske­delmi célokat nem szolgálhat­nak. Ilyennek minősül többek közt a saját ékszer, két fény­képezőgép, 24 hanglemez, vagy 10 tekercs film, egy-egy keskenyfilmfelvevő (10 te­kercs filmmel), látcső, hor­dozható zenegép, lemezjátszó (10 lemezzel), hordozható magnetofon, illetve rádióvévő- berendezés, írógép, hordozha­tó televízió, gyermekkocsi, sár tor; egyéb kempingfelszerelés, egy kerékpár, egy (5 és fél méternél nem hosszabb) ■ ke­nu, vagy kajak, két pár sí, két teniszütő és más hasonló cikk, továbbá két vadászfegy­ver, 100 tölténnyel. (Utóbbi­hoz szükséges az illetékes bel­ügyi szerv által kiállított fegy­ver- és lőszerkísérő igazol­vány is.) Jó tudni, hogy fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmi­szerből személyenként legfel­jebb három napra valót (hús­termékből összesen egy kilót és fajtánként fél kilót), ciga­rettát, szeszes italt a szemé­lyes szükségletnek megfelelő­en (maximálisan 500 cigaret­tát, vagy 50 szivart, vagy 500 gramm dohányt, illetve 5 li­ter bort, 2 liter égetett sze­szes italt) lehet a Nemzeti Bank engedélye nélkül kivin­ni. (A 16. életévét be nem töl­tött kiutazó szeszes italt, do­hánygyártmányt nem vihet magával.) Mindezeken kívül személyenként legfeljebb ezer forint együttes értékű aján­déktárgyak vihetők ki; ezek közt nemesfém, bélyeg, mu­zeális jellegű és kereskedel­mi mennyiségű tárgyak nem lehetnek. Nem vihető ki aján­dékként az élelmiszerek kö­zül szalámi- és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt szalonna, zsírszalonna, zsír, olaj, cukor, kávé, liszt, rizs, kakaó, fűszerpaprika-őrle­mény, egész, vagy őrölt bors; más áruk közül szőnyeg, gyer­mekcipő, gyógyszer. Engedély nélkül vihető ki viszont a jármű üzembentartásához szükséges, az erre a célra szol­gáló tartályban elhelyezett üzemanyag; vagyis külön kannában például nem sza­bad üzemanyagot kiszállítani. Az elmondottakból nyilván­való, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges a nemesfém, nemesfémtárgy, aranyérme, az engedély nél­kül birtokban tartható meny- nyiséget meghaladó külföldi fizetőeszköz, az értékpapír, biztosítási kötvény,, takarék- betétkönyv, 200 forinton felü­li és 50 forintnál nagyobb címletű bankjegy, az ezer fo­rintos együttes értéket meg­haladó ajándéktárgy kivitelé­hez; a növényvédelmi zár­szolgálat igazolása szükséges — vágott virág kivételével — növények és növényi eredetű áruk kiviteléhez; hatósági ál­latorvosi bizonyítvány állatok, állati eredetű termékek kivi­tele esetén; kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének bizony­lata is szükséges. Magánsze­mélyek által itthon készített családi vonatkozású filmek ki­vitelére a Hungarofilm Vál­lalat ad engedélyt; a mozgó­képek (filmek) kiviteléhez a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága. Az Orszá­gos Széchenyi Könyvtár en­gedélye szükséges az 1957 előtt kiadott könyvek, folyó­tanácsadó (3.) be engedély nélkül í iratok hírlapok, térképek stb..' valamint ezek bármilyen technikai eljárással készített másolatainak kiviteléhez. Ma­gyar eredetű képzőművészeti alkotás (festmény, szobor, gra­fika stb.) kiszállításához a Nemzeti Galéria, más képző- művészeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak ki­szállításához az illetékes, mú­zeum előzetes engedélyét kell megszerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazót, hogy mit hozhat be engedély nélkül. Kezdjük talán a magyar utasvámfarifa rendelkezései­vel. Ezek szerint a saját, te­hát nem kereskedelmi célt szolgáló és vámkezelhető áruk mennyisége a következő: géo- jármű, s azok fő alkatrészei; fajtánként egy gyógyszer, il­letve gyógyászati segédeszköz (hatósági orvosi bizonyítvány­ban előírt mennyiségben). Egyéb árukból fajtánként 100 forint egyedi értékig, legfel­jebb 500 forint együttes érté­kű, 200 forint egyedi értékig legfeljebb ezer forintos érté­kű, 500 forint egyedi érfékig legfeljebb 2500 forint összér­tékű, ezer forint egyedi érté­kig legfelje'bb- 5000 forint összértékű, 5000 forint egyedi értékig legfeljebb 10 ezer fo­rint értékű és 5000 forint egyedi érték felett fajtánként legfeljebb egy darab. Az egye­di érték az egyes áruk szo­kásos mértékegysége (méter, darab, kilogramm, pár, tucat, liter stb.) szerinti belföldi fo­gyasztói árat jelenti. Az utas­vámtarifa rendelkezései a szesz és szeszes ital vámkeze­lését nem teszik lehetővé. A belföldi utas külföldről összesen 10 ezer forint forgal­mi értékű árut hozhat be en­gedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgal­mi értéke a 10 ezer forintot meghaladja, az ezen értékke­reten felül behozott áruk vámkezeléséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szük­séges. (Kivételt jelentenek a szocialista országok; az innen hazatérő belföldiek értékkere­tet méghaladó áruit az MNB felhatalmazása alapján az il­letékes vámhivatalok saját hatáskörükben vámkezelik.) Az utas a kiszabott vámot a közléstől számított 30 napon belül fizetheti meg; amennyi­ben azt elmulasztja, a közlés napjától számított 31. naptól a befizetés napjáig terjeoo időre a vám napi egy'száza­lékát kitevő kamatot is kell fizetnie (ennek összege azon­ban a kiszabott vám 50 szá­zalékát nem haladhatja meg). A kiszabott vám-összege el­len az utas 15 napon belül a vámot megállapít^ vámhiva­talnál fellebbezést nyújthat be. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e rövid információ ke­retében részletes tájékoztatót adjunk: az egyes országokból — az illető országok vámsza­bályainak értelmében — mit szabad és mit nem szabad ki­hozni, vagyis hazaszállítani; Általános szabályként mégis megállapíthatjuk, hogy mű­tárgyat, régiségét, nemesfé­met, drágakövet, féldrágakö­vet, gyöngyöt, ezekből készült termékeket (ha azokat nem mint személyes holmit vitték be az utasok az illető orszá­gokba ; ezt természetesen a beutazáskor fel kell tüntetni) az egyes országokból kihozni nem szabad. Ugyancsak álta­lános tilalom alá esnek a sze­mélyes fogyasztást meghaladó élelmiszercikkek, ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos ki­hozni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a va- dászvegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutat­nak, hogy ezekkel a szabá­lyokkal hazautazás előtt min­denképpen indokolt az utas­nak megismerkednie; így biz­tosan elkerülheti az esetleges kellemetlenségeket. Hétfő esti egyiittlétek A karancssági művelődési adott tájékoztatót a fiatal otthon klubjában hétfőnként anyáknak a szabás-varrásból, a kisgyermekes anyák gyűl- Azóta a hétfő esti együttlé- nek össze, hogy klubfoglalko- tek rendszeresek, még a zás keretében töltsék el sza- szomszédos községekből is bad idejüket. Az ötlet Men- akad érdeklődő. A faglalkozá- czel Sándornétól, körzeti vé- sokat általában ismeretter- dőnőtől, a községi nőfelelős- jesztő előadásokkal kötik egy­től származott. Felfigyelt rá, be. Volt már szó a csecsemő- hogy a kismamákat meny- és kisgyermeknevelés kérdé- nyire érdekli a gyermekek öl- seiről, a mai magyar írókról, töztetése, s megszervezte az a község távlati fejlesztéséről, első összejövetelt. Ezen Rom- A fiatal anyák klubja közös hányi Erzsébet női szabó színházlátogatást is tervez. (

Next

/
Thumbnails
Contents