Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
— hát, szóval... Zene A címben olvasható, s a televízió zenei műsorvezetői vetélkedőjének címét (Zene — szóval) némileg a csodálkozást kifejező fordulat irányába átalakító, s ezért meglehetősen önkényes „ferdítés” egyáltalán nem véletlen. Az ember ezt a fordulatot általában olyankor alkalmazza az élő beszédben is, amikor egyáltalán nem biztos abban, amit másoktól hall de még az ellenkezőjét sem akarja állítani. Talán mert reménykedik, hogy majd csak jobbra fordul a dolog, majd megváltozik és jó irányba az a bizonyos valami, amiről szó van. Ez esetben a Zene — szóval zenei vetélkedő, műsorvezetői versengés, amelyben azért elsősorban mégiscsak az érdekes és tartalmas, a célt jól megközelítő vonás dominált. Nem szokatlan nálunk, hogy mindenből vetélkedőt rendezünk. Néha olyasmiből is, ami elsősorban szakmai ítéletet érdemelne, s nem a közönség rokonszenve lenne az alapja annak; ki a legjobb karmester széles e világon; ki tud jobban mutogatni és kitalálni, hogy mit mutogatnak neki; melyik város az ügyesebb, okosabb, bátrabb és így tovább. Kétségtelen, hogy ezek a vetélkedők —, mivel időközben vetélkedő nemzet lettünk — nagy közönségsikerre. érdeklődésre számíthatnak. Számítanak is, hiszen hosszabb ideje televíziós zenei műsorvezetésből is versengés folyik a tévében, nagy közönségfigyelem mellett. Hogy ez mennyire jó, menynyire szükséges —, mármint így kiválasztani a műsorvezetői személyiséget — ezt most ne vitassuk. De a témánál maradva, annyit azért érdemes emlékeztetőül megjegyezni, hogy Antal Imre és a műsorvezetői feladat enél- kűl is találkozott, s azért mégiscsak az az igazi, ha a tehetség és a feladat mindenféle nagyobb csinadratta nélkül kerül kapcsolatba egymással. És a közönségnek már „csak” a végeredmény, a jó műsor és műsorvezető jut. Na, de hát legyen versengés zenei műsorvezetők , között is, miért ne? Éppen velük tegyen kivételt a televízió? Ha meggondoljuk, ezek a versengések — leszámítva néhány igazán kínos percet — úgy szórakoztatják a nézőt, hogy együttérzését, vagy ellenérzését is felkeltik, miközben nagy zenészegyéniségekkel, élőkkel és holtakkal, nagy zenei művekkel is megismertetik azokat (ők vannak többen), akik zenei műveltség dolgában tanulni vágynak. A hosszúra nyúló vetélkedő — több hete tart már és a döntőkig csak most, a hét végén jutottunk el — megismertetett velünk néhány igazán rátermett, szimpatikus fiatalt, akik műsorvezetői babérokra pályáznak! A döntőbe jutott öt versenyző közül kettővel vasárnap találkozhattunk, immár harmadízben, az elődöntőket is ideszámítva. Három műsorvezető-jelölttel pedig június elején találkozunk majd. Bo- ronkay Antal és a rádióból már jól ismert, éppen ezért nem minden rutin nélkül indult Salánki Hédi döntős versengése, a kettejük közötti mérlegelés azonban számos kérdést felkelt az emberben. Alighanem egyetértenek, s nem is kevesen a zsűriben helyet foglaló Horváth Jánossal, aki Salánki Hédi látványosra tervezett műsorveze- tői-produkciójáról (miért kell ennek produkciónak lenni?) a' tőle megszokott szenvedélyes fűtöttséggel a következőket állapította meg: a műsorvezető a műsorban résztvevőket mutassa be elsősorban. Ne saját magát. A vetélkedők műsoridejével általában nem szabadna visszaélni — ezt már Vecsernyés János zsűritagtól (szakértőtől) hallottuk. Az ember valóban tágra nyitott szemmel csodálkozik, hogy míg az egyik versenyző időt, témát és célt tartva mindenben igyekszik megfelelni a versengés kiírt; vagy csupáncsak meghatározott feladatainak, addig a másik valóságos sztárparádét, csacska művészkedést, erején felül vállalt alakításokat és egészen elképesztő műsormegoldásokat alkalmaz. Fittyet hányva az időnek, mértéknek. Mert mit láttunk Salánki Hédi műsorában: vonósnégyessel vegyes dixit két változatban is (egy is sok volt belőle), Lukács Sándor színművész verset, sanzont adott elő, Keveházi Gábór táncos szólista maga költötte magánszámát és sok kedves csevelyt, kézcsókot, egyéb sallangot, önleleplező elszólást a műsor „szerkesztettségét” illetően — mindezt a „konvenciók elleni” magánküzdelem jegyében. Együttérzéssel figyeltük a szakértői sorban Salánki Hédit képviselő (?) Nemere László rendező kínos indoklását, azt a kínkeserves törekvést, amellyel ezt a mesz- szire rugaszkodott műsorvezetést -elfogadtatni igyekezett, elsősorban talán velünk, hiszen a jelenlevő szavazó közönség amúgy is Sál ánkit hozta ki győztesnek. Ö tudja, miért? Spongyát rá! Akkor is, ha elsősorban az ugrik elő kérdésként az emberben, hogy vajon mi lehet az oka annak a megkülönböztetett helyzetnek, amely időről időre az „egyenlőnek” hirdetett versengésekben egyik, vagy másik versenyzőnek kedvez?! A másik gondolat akár konzervatív, akár nem, idekívánkozik: gyakran egy tehetfégku- tató verseny győzi meg az embert legjobban arról, hogy milyen valóságos értéket kéovisel néhány már befutott tehetség. (T. Pataki) w Jik M Y VE Egészség és hözművelfidés . A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusának határozata rögzíti, hogy az egészséges életmódra hevelés része a magyar közművelődésnek. A közművelődésről szóló 1976. évi V. törvény kimondja: „A közművelődési feladatokat... a közreműködő állami szervek és társadalmi szervezetek... egymásra épülő, egymást kiegészítő, összehangolt tevékenységükkel valósítják meg.” A fentiek szellemében, az egészséges életmódra nevelés érdekében kötött együttműködési szerződést a közelmúltban a Magyar Vöröskereszt Nógrád megyei végrehajtó bizottsága és a József Attila megyei Művelődési Központ. A vöröskeresztesek bekapcsolódnak a művelődési intézménnyel nem rendelkező üzemeknek biztosítandó rendezvénysorozatok, a komplex művelődési nap megszervezésébe, esetenként témaajánlással és előadók biztosításával is támogatják a MMK klubjaiban folyó ismeretterjesztő tevékenységet. A József Attila megyei Művelődési Központ pedig segíti a Vöröskereszt előadóinak továbbképzését, az elmaradott néprétegek, az ifjúság — kiemelten a szakmunkástanulók —, körében végzett egészség- nevelési munkát. Ezenkívül a szocialista brigádok kulturális vállalásait támogató éves ajánlásokba beépíti az egészséges életmódra nevelés témakörét is. Mai • tévéajánlaiunk 21.00: Zene, zenekörkép. Zenei összeállításunk igen sokrétű és gazdag anyagot ölel fel ebben a hónapban, — mondja a zenei osztály szerkesztője Vecsernyés János. — Részletet mutatunk be Mozart Cosi fan tutté- jének operaházi felújításából, Pet- rovics Emil legújabb művéből a Fanni hagyományaiból és Ob- razcova zeneakadémiai dalestjéből. Valamennyiükkel riportot is készítettünk. Vendégeink is lesznek:* Soproni József zeneszerző és Hűvösvölgyi Ildikó, mint énekesnő és Roliraan Imre zongoraművész. Az óbudai úttörőházból a belga—magyar iskolások kórustalálkozóját közvetítjük. Bemutatunk egy részletet a nemrégiben elkészült „Maya” tv-operettből is, Fényes Szabolccsal, a szerzővel pedig riportot készítettünk. Lehel Györggyel is folytattunk beszélgetést abból az alkalomból, hogy érdemes művész lett. A Zeneakadémián megtartott koncertjéből. Debussy A tengeriéből, pedig némi Ízelítőt adunk a zene kedvelőinek. Végül pedig Major Tamással és Bágya Andrással hallhatnak egy interjút a várszínházbeli bemutatójukkal, a Hasfelmetsző Jack-el kapcsolatosan. Vannak olyan könyvek, melyedet nem szoktunk egyvég- tében elolvasni, mégis könyvtárunk, házi könyvespolcunk fontos helyén várják, hogy nap mint nap kézbe vegyük őket. Ilyenek a szótárak, enciklopédiák és a lexikonok. A kézikönyvek iránt nálunk is igen nagy mértékben megnőtt az érdeklődés, s a lexikonkiadás műhelye az Akadémiai Kiadó alig győzi kielégíteni az igényeket. Általános és szaklexikonjaink magas színvonalon, a legjobb tudományos erők bevonásával készülnek. Van már ' többek között teljes művészeti, természettudományi, orvosi, magyar irodalmi; készülő nép- rájzi, biológiai, pedagógiai lexikonunk. A legnépszerűbb (szinte évente készül belőle új és új lenyomat) a 7 kötetes Üj Magyar Lexikon . A Világirodalmi lexikon VI. kötete a napokban került a könyvesboltokba. E nagyszabású vállalkozás felveszi a versenyt a hasonló olasz, szovjet, német kiadványokkal. A VI. kötet első címszava: kamcsatkai irodalom, az utolsó: Margaret Lane. Ez a kézikönyv térbén és, időben a teljes világirodalmat felöleli. Megtaláljuk benne a mai költőket éppúgy, mint a IX. századi bizánci görög írókat. Az egyes cikkek közük a szerzők nevét (álnevét), életrajzi adataikat, megjelent műveiket és értékelik munkásságukat. A lexikon nagy erénye, ami használhatóságát jelentősen növeli, hogy felsorolja a szerzők magyar nyelven megjelent munkáit, valamint a róluk szóló irodalmat is. A szerzői biográfiák mellett az egyes népek, nyelvek vagy kisebb népcsoportok irodalmának rövid összefoglalását, s az elméleti, műfaji kategóriák meghatározását is tartalmazza a lexikon. Egészen kivételes és nagy jelentőségű kézikönyv látott napvilágot az Akadémiai Kiadónál: Európa állatvilága — Hétnyelvű névszótár, amely 12 ezer szócikket tartalmaz. Európát állatföldrajzi vonatkozásban értelmezi az Atlantióceántól az Urál hegységig, a Grönlandi-tengertől a Földközi-tenger déli partvidékéig. A két vaskos kötet 150 ezer (!) állatnevet tartalmaz. Az egyes szócikkek elején betűrendben a tudományos latin név áll, ezt a német, angol, francia, magyar, orosz nyelvű ■változat követi. Minden nyelven belül megtalálhatók a különböző variánsok: tájnyelvi, népies, tolvaj nyelvi, vagy olyan elnevezések, melyek ma már nem használatosak. A névszótár Gozmány László összeállítása. Nem túlzás fantasztikus teljesítménynek minősíteni e tudományos munkát. Minden címszót kód követ, amely alapján megállapítható a faj állatrendszertani helye az első kötethez illesztett rendszertani függelék segítségével. Gozmány művének használhatóságát csak megbecsülni lehet, a sokféle mutató megsokszorozza az ösz- szeállítás gvakorlati hasznát a természettudósok és a szakemberek számára. E kötetnek ott a helye min,den könyvtárban, kutatóintézetben, középiskolában, hiszen nemcsak szótár, hanem áttekinthető mutatói segítségével rendszertani kézikönyvként is használható. A testes lexikonok mellett vannak kisebb kézikönyvek Is, melyek célja a tájékoztatás, az adatok, tények visszakeresése, illetve új ismeretek szerzése. A Kossuth Kiadó Mit kell tudni... sorozata segít eligazodni a világban, nemcsak politikai, ideológiai, földrajzi, társadalomtudományi tekintetben is. Legutóbbi kötete: Mit kell tudni Romániáról? E kis kötet jó ösz- szefoglalása mindannak, amit Románia földrajzáról, népességi megoszlásáról, történelméről, politikai, társadalmi szervezeteiről „tudni kell”. Számok, tanulmányok, adatok tükrében mutatja be a fejlődő Romániát. (íj betanított munkások A közelmúltban két betanító tanfolyamon fejeződött be az óktatás a FŰTÖBER nagy- bátonyi gyáregységében. Az üáem mindkettőt közösen szervezte és bonyolította le a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari • és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskolával. Az ívlánghegesztés három és fél hónapos intenzív tanfolyamát 22-en végezték el, s a szükséges gyakorlati idő eltelte után számukra lehetőség nyílik a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére. A darukötözői tanfolyamon egy tucat dolgozó szerzett betaní- tottmunkás-oklevelet. 4 NÓGRÁD = 1979. május 8., kedd A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kertjében húsz évvel ezelőtt kezdődött el a kaktuszfajok gyűjtése. Jelenleg kétezer fajt gondoznak cs szaporítanak. Az üvegházban tizenötezer kaktusz díszük. A botanikus kert negyvennél több külföldi intézménnyel áll cserekapcsolatban. / Utazási lúd ni valók Idegenforgalmi iVli vihető hí, hozható A szabály az, hogy a külföldre utazók az utazás céljának, időtartamának, valamint az évszaknak megfelelő összetételű személyes használati tárgyakat (amennyiben azok a szükséges mennyiséget nein haladják meg) devizahatósági engedély nélkül magukkal vihetik. A személyes használatra szolgáló tárgyak azok az új, vagy használt állapotban levő ruházati és egyéb cikkek, amelyekre az utasnak, utazása körülményeit figyelembe véve, saját részére indokoltan szüksége lehet, tehát, amelyek kereskedelmi célokat nem szolgálhatnak. Ilyennek minősül többek közt a saját ékszer, két fényképezőgép, 24 hanglemez, vagy 10 tekercs film, egy-egy keskenyfilmfelvevő (10 tekercs filmmel), látcső, hordozható zenegép, lemezjátszó (10 lemezzel), hordozható magnetofon, illetve rádióvévő- berendezés, írógép, hordozható televízió, gyermekkocsi, sár tor; egyéb kempingfelszerelés, egy kerékpár, egy (5 és fél méternél nem hosszabb) ■ kenu, vagy kajak, két pár sí, két teniszütő és más hasonló cikk, továbbá két vadászfegyver, 100 tölténnyel. (Utóbbihoz szükséges az illetékes belügyi szerv által kiállított fegyver- és lőszerkísérő igazolvány is.) Jó tudni, hogy fogyasztásra közvetlenül alkalmas élelmiszerből személyenként legfeljebb három napra valót (hústermékből összesen egy kilót és fajtánként fél kilót), cigarettát, szeszes italt a személyes szükségletnek megfelelően (maximálisan 500 cigarettát, vagy 50 szivart, vagy 500 gramm dohányt, illetve 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt) lehet a Nemzeti Bank engedélye nélkül kivinni. (A 16. életévét be nem töltött kiutazó szeszes italt, dohánygyártmányt nem vihet magával.) Mindezeken kívül személyenként legfeljebb ezer forint együttes értékű ajándéktárgyak vihetők ki; ezek közt nemesfém, bélyeg, muzeális jellegű és kereskedelmi mennyiségű tárgyak nem lehetnek. Nem vihető ki ajándékként az élelmiszerek közül szalámi- és kolbászáru, nyers és füstölt hús, füstölt szalonna, zsírszalonna, zsír, olaj, cukor, kávé, liszt, rizs, kakaó, fűszerpaprika-őrlemény, egész, vagy őrölt bors; más áruk közül szőnyeg, gyermekcipő, gyógyszer. Engedély nélkül vihető ki viszont a jármű üzembentartásához szükséges, az erre a célra szolgáló tartályban elhelyezett üzemanyag; vagyis külön kannában például nem szabad üzemanyagot kiszállítani. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges a nemesfém, nemesfémtárgy, aranyérme, az engedély nélkül birtokban tartható meny- nyiséget meghaladó külföldi fizetőeszköz, az értékpapír, biztosítási kötvény,, takarék- betétkönyv, 200 forinton felüli és 50 forintnál nagyobb címletű bankjegy, az ezer forintos együttes értéket meghaladó ajándéktárgy kiviteléhez; a növényvédelmi zárszolgálat igazolása szükséges — vágott virág kivételével — növények és növényi eredetű áruk kiviteléhez; hatósági állatorvosi bizonyítvány állatok, állati eredetű termékek kivitele esetén; kutya kiviteléhez a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének bizonylata is szükséges. Magánszemélyek által itthon készített családi vonatkozású filmek kivitelére a Hungarofilm Vállalat ad engedélyt; a mozgóképek (filmek) kiviteléhez a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága. Az Országos Széchenyi Könyvtár engedélye szükséges az 1957 előtt kiadott könyvek, folyótanácsadó (3.) be engedély nélkül í iratok hírlapok, térképek stb..' valamint ezek bármilyen technikai eljárással készített másolatainak kiviteléhez. Magyar eredetű képzőművészeti alkotás (festmény, szobor, grafika stb.) kiszállításához a Nemzeti Galéria, más képző- művészeti alkotások, régészeti emlékek, egyéb műtárgyak kiszállításához az illetékes, múzeum előzetes engedélyét kell megszerezni. Legalább ennyire érdekli a külföldre utazót, hogy mit hozhat be engedély nélkül. Kezdjük talán a magyar utasvámfarifa rendelkezéseivel. Ezek szerint a saját, tehát nem kereskedelmi célt szolgáló és vámkezelhető áruk mennyisége a következő: géo- jármű, s azok fő alkatrészei; fajtánként egy gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz (hatósági orvosi bizonyítványban előírt mennyiségben). Egyéb árukból fajtánként 100 forint egyedi értékig, legfeljebb 500 forint együttes értékű, 200 forint egyedi értékig legfeljebb ezer forintos értékű, 500 forint egyedi érfékig legfeljebb 2500 forint összértékű, ezer forint egyedi értékig legfelje'bb- 5000 forint összértékű, 5000 forint egyedi értékig legfeljebb 10 ezer forint értékű és 5000 forint egyedi érték felett fajtánként legfeljebb egy darab. Az egyedi érték az egyes áruk szokásos mértékegysége (méter, darab, kilogramm, pár, tucat, liter stb.) szerinti belföldi fogyasztói árat jelenti. Az utasvámtarifa rendelkezései a szesz és szeszes ital vámkezelését nem teszik lehetővé. A belföldi utas külföldről összesen 10 ezer forint forgalmi értékű árut hozhat be engedély nélkül. Ha a behozott áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 10 ezer forintot meghaladja, az ezen értékkereten felül behozott áruk vámkezeléséhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. (Kivételt jelentenek a szocialista országok; az innen hazatérő belföldiek értékkeretet méghaladó áruit az MNB felhatalmazása alapján az illetékes vámhivatalok saját hatáskörükben vámkezelik.) Az utas a kiszabott vámot a közléstől számított 30 napon belül fizetheti meg; amennyiben azt elmulasztja, a közlés napjától számított 31. naptól a befizetés napjáig terjeoo időre a vám napi egy'százalékát kitevő kamatot is kell fizetnie (ennek összege azonban a kiszabott vám 50 százalékát nem haladhatja meg). A kiszabott vám-összege ellen az utas 15 napon belül a vámot megállapít^ vámhivatalnál fellebbezést nyújthat be. Nem vállalkozhatunk arra, hogy e rövid információ keretében részletes tájékoztatót adjunk: az egyes országokból — az illető országok vámszabályainak értelmében — mit szabad és mit nem szabad kihozni, vagyis hazaszállítani; Általános szabályként mégis megállapíthatjuk, hogy műtárgyat, régiségét, nemesfémet, drágakövet, féldrágakövet, gyöngyöt, ezekből készült termékeket (ha azokat nem mint személyes holmit vitték be az utasok az illető országokba ; ezt természetesen a beutazáskor fel kell tüntetni) az egyes országokból kihozni nem szabad. Ugyancsak általános tilalom alá esnek a személyes fogyasztást meghaladó élelmiszercikkek, ruhaneműk stb. Engedély nélkül tilos kihozni (többnyire vásárolni is) lőfegyvereket, beleértve a va- dászvegyvereket is. Az egyes országok vámszabályai olyan sok speciális eltérést mutatnak, hogy ezekkel a szabályokkal hazautazás előtt mindenképpen indokolt az utasnak megismerkednie; így biztosan elkerülheti az esetleges kellemetlenségeket. Hétfő esti egyiittlétek A karancssági művelődési adott tájékoztatót a fiatal otthon klubjában hétfőnként anyáknak a szabás-varrásból, a kisgyermekes anyák gyűl- Azóta a hétfő esti együttlé- nek össze, hogy klubfoglalko- tek rendszeresek, még a zás keretében töltsék el sza- szomszédos községekből is bad idejüket. Az ötlet Men- akad érdeklődő. A faglalkozá- czel Sándornétól, körzeti vé- sokat általában ismeretter- dőnőtől, a községi nőfelelős- jesztő előadásokkal kötik egytől származott. Felfigyelt rá, be. Volt már szó a csecsemő- hogy a kismamákat meny- és kisgyermeknevelés kérdé- nyire érdekli a gyermekek öl- seiről, a mai magyar írókról, töztetése, s megszervezte az a község távlati fejlesztéséről, első összejövetelt. Ezen Rom- A fiatal anyák klubja közös hányi Erzsébet női szabó színházlátogatást is tervez. (