Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-30 / 124. szám

r Nógrád is jelen les» A kistermelés fejlesztéséért rendezendő mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást, va­lamint vásárt péntektől há. rom napon át rendezik meg Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mellett bekapcsolódott a ren. dezésbe Pest, Borsod, Heves, Szabolcs és Nógrád megye Ta­nácsa. A tájjellegű kiállításon és vásáron e megyék gazdálko­dóegységei képviseltetik ma­gukat. Nógrád állattenyészté­sét a romhányi szarvasmarha-, a pásztói sertés, és az endre­talvai juhtelep reprezentálja. A növénytermesztésben a Mát­raaljai Állami Gazdaság vető­maggal, a ceredi és a szécsé- nyi tsz talajjavítási módsze­rekkel, az őrhalmi tsz álta­lános növénytermesztéssel, a drégelypalánki tsz bogyósok­kal és szörpökkel, a Drogunion különböző készítményekkel vesz részt. Képviselteti magát a Karancshús, az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, a Palóctáj burgonvater- mesztési társulás, az AGROFA és három ÁFÉSZ. Tallózó ' Miről ir az Űj Szó, Szlovákia Kommunista Pártja Központú Bizottságának magyar nyel­vű napilapja, a hét végén? ☆ A lap beszámol arról, hogy a napokban Pozsonyban sajtó- tájékoztatót tartottak a mun­kaerő-gazdálkodásról. Hang­súlyozták, hogy a nem kívána­tos munkaerő-vándorlást csök­kenteni kell. A VI. ötéves terv első három évében a dolgozók hat-hét százaléka (Szlovákiá­ban) munkahelyet változta­tott. Tavaly például az építő­iparban dolgozó munkások 14, az iparban dolgozók 13,5 szá­zaléka keresett új munkahe­lyet. Tavaly 25 napot nem dol­goztak a munkahelyet változ­tatók, ami károsan befolyásol­ta a gazdasági eredményeket. Külföldön is kedveltek a szlovák sörök. Az idén csak. nem 170 ezer hektoliter sört exportálnak Magyarországra és a Szovjetunióba a - közép- szlovákiai kerület sörgyárai. A legnagyobb mennyiségben Ur- pin, Martinsky zdroj és Gemer márkájú sört szállítanak. A Fekete-Vágón épül az a maga nemében egyedülálló víztározós erőmű, amelynek felső víztározója a Ne znám a hegy tetején 3,7 millió köbmé­ter vízmennyiséget tartalmaz majd. Apály és dagály idején a vízszintkülönbség eléri a 25 métert. Az erőmű 660 mega­watt teljesítménnyel termeli az elektromos áramot. A nagybátónyi F ŰTOBERmes fiatalok Alkolfak és győzlek r 'A FÜTŐBER nagybátónyi gyáregységében a közelmúlt­ban adták át a kollektívának, immár második alkalommal a Kiváló gyáregység kitüntető címet. Ezen az ünnepségen több, fiatal műszaki szakem­ber is elismerésben részesült, az Alkotó ifjúság pályázaton való sikeres részvételéért. A vállalati elbírálás során kiderült, hogy a nagybátónyi fiatalok ebben az esztendőben is sikeresen szerepeltek. A zsű­ri értékelése alapján első, má. sodik, ötödik és hetedik helye­zést értek el. Egyik pálya­munkájukat az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztérium pályázatára is felterjesztették. Miként érték el ezt a sikert? — Nem új keletű dolog ez gyáregységünk életében, mert az Alkotó ifjúság pályázat meg­hirdetése óta a nagybátónyi fi­atal műszakiak mindig sikere­sen szerepeltek. Ezt demonst­rálja az eddig megszerzett há­rom első, két második és há­rom harmadik hely — utaj az elmúltra Fekete Attila, a mű­szaki-fejlesztési osztály gyárt­mányszerkesztési csoportveze. tője, aki a győztesek közül a legrégebbi résztvevője ennek a pályázatnak. A ostani pályázaton az első helyezést Fekete Attila és Al­bertus Lajos, a „Bojlerkazán gyártmányfejlesztés” című munkájukkal érték el. Ennek lényege a gazdaságos alap­anyag-felhasználás. Mértéké­ről Albertus Lajos gyártmány- szerkesztő a következőket mondja: — A műszaki és gazdasági számítások, valamint a felül­vizsgálat alapján sikerült a méreteket úgv megválasztani a vegyestüzelésű bojlerkazá­noknál, hogy a régebbi konst­rukcióhoz képest két év alatt több mint 150 ezer kilogramm Az ötlet ingyen van Vevőcsábítás és bolti hatékonyság acéllemezt takarítottunk meg. Ez megközelítően másfél mil­liót jelent. — Mindezt úgy értük el, hogy az eddigi minőséget nem­csak megtartottuk, hanem esetenként még javítottuk is. Egyébként ez jellemzi másik pályamunkánkat is, amit Frey János, emelőgép-ügyintézővel készítettünk a „Föld alatti üzemanyagtárolók méretvál­tozásai” címszó alatt — kap­csolódik a beszélgetésbe Feke te Attila. A változtatás szervezettebb gyártást, jelentős alapanyag­segédanyag. és számottevő élő­munka-megtakarítást és ked­vezőbb szállítást eredményez­het. Az elmondottak évi há­rommillió forint megtakarítást jelenthetnek. — Igen, csak jelenthetnek, — folytatja az előbbi gondo­latot Frey János, — mert a javaslat még nincs bevezetve. Információink szerint ebben az évben már az új méretek­kel gyártjuk az üzemanyag­tárolókat. Elképzelései nkkel egyetértettek a felhasználók is. Mivel közel van a bevezetés ideje, bízunk abban, hogy áz ÉVM pályázatán is sikerűi helytállnunk — zárja le az előbbi témát Frey János, aki egyébként az újítási előadó is. Az Alkotó ifjúság pályázat sikereket hozott a nagybátónyi fiataloknak, bizonyítva, hogy a fiatal alkotó kollektíva meg­értette. tudomásul vette a min­dennapi realitások követelmé­nyeit. Műszaki jellegű pá­lyamunkáiknak jelentős gaz­dasági eredményük van. A fő irányvonalakban azonosulni tudtak a vállalat fejlesztési el­képzeléseivel, lehetőségeivel, ugyanakkor a népgazdaság ér­dekeit sem tévesztették szem elől. Tóth István A piciny „egyszemélyes” boltok, a maszek kereskede­lem világában más volt a portéka kínálásának fortélya, mint manapság. A kereskedő nem ritkán karonragadva húzta be üzletébe a kuncsaf­tot: — Nézze meg, uram, mi­lyen mesés nyakkendőim van­nak! Nem kell vásárolnia, csak tekintse meg! S ha már a kuncsaft átlép­te a küszöböt, a kereskedő ügyességén múlott csupán, hogy vásárlás is legyen belő­le. A vevőcsábítás többnyire sikerrel járt. Ma - mindenütt sietünk, időnk persze kiszámítptt, Kü­lönösen az üzletekben, hi­szen a mindennapos, beszer­zés inkább kellemetlen köte­lesség, nyűg, , mintsem előre tartogatott öröm. Jólesik a kedves szó persze ma is, jól­esne gyakrabban is, mint kapjuk, de a kereskedelem­től nem elsősorban ezt vár­juk. Hanem gyors, pontos ki­szolgálást, esztétikusán1 cso­magolt árut, korekt bánásmó­dot és rövid sorokat. S ha mindezeken felül még jó köz­érzettel is vásárolhatunk, az már tiszta nyereség. Óriási mértékben átértéke­lődött mostanra a kereskede­lem és a hatékonyság kap­csolata. Kevesebb bolti tere- fere és mértéktartóbb udva­riassági tiszteletkor, magasabb szintű technika a gyors és kulturált kiszolgálás érdeké­ben. Kereskedelem és haté­konyság összefüggéseiről, ez utóbbi fejlődési lehetőségeiről beszélgetünk Gecse Istvánnal, a Nógrád megyei Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatójával. — A hatékonyság növelése ma minden téren a további előrejutás egyik legfőbb mód­ja. Mit jelent a hatékonyság a kereskedelemben? — Többféle rAutató segít le­tapintani, hol, milyen szinten érzékelhető a hatékonyság. Ezek legklasszikusabbja az egy főre jutó forgalom érté­ke. Kiegészül ez az egy bolti négyzetméterre, valamint az egy boltra jutó forgalom érté­kével, mely már az állóesz­köz-hatékonyságot is tükrözi. Lényegében hatékonyság mindaz, ami e mutatók javí­tását eredményezi. Természe­tesen utalnak a számok a ki­szolgálási kultúrára, a vásár­lási idő nagysáfára, a bolt áteresztőképességere is. — Sok pénzébe kerül a vál­lalatnak a hatékonyság eme­lése? — Mindenekelőtt üzem- és munkaszervezési kérdéseket kell megoldani. A köznapi em­ber bizonyára úgy gondolja, hogy ezek drága dolgok, nagy befektetéseket, vállalati dön­téseket igényelnek. Akad köz­tük ilyen is szép számmal, de nemcsak ebből áll a bolti hatékonyság fejlesztése. — Mi múlik ’a központi szervezési intézkedéseken? — Vállalati döntés kell ah­hoz például, hogy a hagyo­mányos értékesítési formáról ’ az önkiszolgálásra térjenek át. Ez pénzkérdés. Az új boltok belső terét már eleve úgy kell kialakítani, hogy az teljes ön- kiszolgálásra adjon lehetősé­get. Központi intézkedést igé­nyel a konténeres, rollikocsis szállításra való áttérés. A ki­alakult szükséglet szerinti rendszeres szállítás, az óra­pontos szállítás, a termelőtől közvetlenül a boltba való szál­lítás sem lekicsinylendő ha­tékonysági tényező. Szintúgy a tőkehús és a töltelékáru előrecsomagolt kiszállítása. Nem egy esetben igen komoly összegeket követelnek ezek. — S mi az, ami olcsóbban jön? — A bolti ötlet, a jó hoz­záállás, «teljes ingyenes, és hatalmas tartalékok rejlenek benne. A salgótarjáni ÉVI ABC például élenjár a bolti holtidőben lebonyolított eiőre- csomagolásban. Az átlátszó fóliás csomagolás amellett, hogy gusztusos, jól mutatja az alatta levő áru minőségét is, nem zsákbamacskát kínál­nak hát vele. Visszaélni az előrecsomagolással (szalámi­véget dugni a felszeletelt fel­vágott alá) egyébként is megengedhetetlen. Bolti kez­deményezés lehet a presszók választékának kibővítése is, tejjel, kakaóval, turmixital­lal, cukrászsüteménnyel, hi­degkonyhai készítményekkel. Az ÉVI ABC például több ezer süteményt elad naponta a presszórészben. Hatékonyság- növelő tényező az is, ha a nyugdíjasokat a bolti csúcs­időkben, a hét végi nagy ro­hamokban foglalkoztatják. — Mindez elsősorban. a nagy boltoknak kínál lehető­séget. De mit tehetnek a még ma is szép számmal működő 2—3 személyes üzletek? — Előttük is zöld a jelzés. Az évek óta azonos forgalmú, állandó vevőkörű és jövedel­mű üzletekben mindenekelőtt érdemes megfontolni: nem tudnák-e kisebb létszámmal megoldani az ismétlődő fel­adatokat. Karancsberényi üz­letünk példájával igazolha­tom, hogy sok esetben igen. A munkaidő jobb kihasználá­sára a kisebb boltoknak is módjuk van. Okos megoldáso­kat kezdeményezni néhány- személyes üzletben is lehet. A nagybátónyi 100-as áruda kor­szerűsítésénél például bolti kezdeményezésre szüntettük meg a presszót és növeltük vele az eladóteret. Azt te­kintjük jó boltvezetőnek, jó eladónak, aki a nagyobb fel­adat megoldásának módját keresi, nem pedig a kibúvó­kat. — Hol tart ma hatékony­ságban a vállalat? — Ami a központi válla­lati döntéseket illeti, az út első harmadán járunk. A bolti szintű kezdeményezések­nél azonban kifejezetten az út elején. Szendi Márta Retten a UEGVEPSZER-böl Bizton számíthat a szocialista brigádok felelősségteljes mun­kájára a VEGYÉPSZER Vál­lalat salgótarjáni gyáregysége. Közülük az egyik, a Május 1. elnevezésű kollektíva két tagját kívánjuk képeinken bemutatni. Kovács Gábor a fiatalabb korosztályt képviseli forgá­csolószakmájában. Költöző házak Á szovjet szakszervezetek napilapja, a Trud szerkesztő­sége rövidesen elköltözik a moszkvai Gorkij utcából, de nem új épületbe, hanem új helyre, az épülettel együtt. A szovjet fővárosban mindez nem újdonság. Az áttelepített épületek közé tartozik példá­ul a moszkvai tanács székhá­za, amit a Gorkij utca szélesí­tése idején 40 perc alatt 14 méterrel toltak arrébb, vala­mint a szemészeti klinika is. A kórház 23 400 köbméter tér­fogatú, 13 300 tonna tömegű épületét úgy tették le ismét a földre, hogy miközben 80 mé­ternyit eltolták, 90 fokkal el is fordították eredeti helyze­Gyermskgyőoyíürdö- város Anapa környékén — az Oroszországi SZSZK terüle­tén — a kutatók újabb, igen bővizű gyógyforrásokra buk­kantak. Az ásványvízforrások a város tőszomszédságában ta­lálhatók, így Anapa a gyerme­kek részére egész évben nyit­va tartó fürdőhellyé változik, tekintettel a már meglevő és fejlett balneológiái bázisra. Tartósabb sínek Űj. hőkezeléses eljárással gyártják a hosszú acélsíneket a kemerovói terület Kuznyeck városában, a helyi Lenin Ko hászati Művekben. A vállalaf a BAM részére szállít termé­keiből. Az új fajta hőmegmun­kálás eredményeképp a sínek tartóssága fokozódik, élettar­tamuk a korábbi, hagyomá­nyosan gyártott sínek élettar­tamának másfélszerese. téből. A költözés alatt a klini­kát nem kellett kiüríteni, sőt még a műtéteket sem függesz­tették fel. Oroszországban először a múlt század elején költöztet­tek el épületet a régi helyéről: ez a tambovi kormányzóság Morcsanszk nevű városában történt, ahol egy templom állt rossz helyen. Az egykori be­számolók szerint a városatyák külföldről hívtak mes.tert, aki­ről magas árajánlata miatt vé­gül is lemondtak. Utóbb egy helybeli paraszt 250 rubelért megoldotta a templom költöz­tetését. Vastag szálfákat csúsz­tatott az épület alá, majd föidhányások segítségével az egészet megemelte. Ezután gör­gőkre helyezett gerendákból polcot ácsolt alá, s a sarkokat vascsavarokkal erősítette meg. A templomot erős kötelekkel vontatták el új helyére, s köz­ben csak „a kereszt ingadozott alig észrevehetően”, a közel 60 méternyi út alatt. A Trud székháza csupán fe­leannyi utat tesz majd a Ma- jákovszkij-tér irányába, fém- szerkezetekkel megerősítve és mozgó gerendákra támaszkod­va. Aligha okoz hát különösebb gondot a költöztetés, amelynek célja, hogy a Trud épületét „egybeolvasszák” az Izvesztyija új székházának tárgyalócsar­nokával. Földi József sok esztendős szakmai tapasztalattal segíti a kollektíva munkáját. Képek: Csetneki Sándor Mai kommentárunk A szárazság ellen... ‘ A szárazság, amitől általában retteg a mezőgazdasági dolgozó, sajnos bekövetkezett. Méghozzá, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a csapadékra, májusban. Régi­régi bölcs mondás az, hogy á májusi eső minden cseppje aranyat ér. De ha nincs, akkor bizony kétséges, hogy szá­míthat-e az ember termésbetakarításra. Most már a közel két hete tartó meleg, az aszály szintjét közelíti a megyé­ben. Nálunk köztudottan a dombos vidékek földjeiről le­szalad a víz, így a talaj nem tudja hosszabb időre tárolni a nedvességet. Megfigyelhető már, hogy a magaslatokon szárad a növény. A homokos vidék pedig akár a sivatag ebben a hirtelen keletkezett szeles időben. Egyszóval nehez helyzetbe került a mezőgazdaság a forróságtól. ®Most vasárnap Örhalom körzetében a kertészek szinte reményt vesztve vizsgálták a palántákat, amelyek bizony szenvednek a hőségtől, a nagyfokú csapadékhiánytól. A mezőgazdaságnak azonban minden természeti csapás ellenére sem szabad feladnia a termésért folytatott küz­delmet. A termésre számít a lakosság. És nem is jogtalan az az igény, hogy a jelenlegi fejlett technika és korszerű gazdálkodás idején nem kell elveszíteni a reményt. Az egyik legfontosabb amit megtehetünk, hogy minden kapa­citást igénybe véve Öntözni kell a földeket A korábbi években, amikor igazán nehezebb volt az öntözési technikát beállítani, némely gazdaságban olyan nagy akarattal sze­rezte meg az üzem vezetősége az öntözőberendezéseket, hogy elhárították a szárazság veszélyeit. Emlékezetes, pedig régen volt már, hogy a ludányhalászi tsz a kertészete ön­tözésére a salgótarjáni acélgyárból vásárolt hulladék­csövekből, de felszerelték az öntözőberendezést. Az ered­mény: a termés nem szenvedte meg a szárazságot. Most nagyobb lehetőség van áz öntözőberendezések be­állítására. Elsősorban is anyagi akadályok ezt nem gátol­hatják. Felszerelés is kapható, legtöbb helyen ez biztosított már. A patakokban, vízgyűjtőkben, nem is szólva az Ipoly- ról, víz is Van. Akadály tehát nem lehet. Nem érdemes arra várni, hogy majd elkövetkezik a csapadékos idő. Ez nem kizárt, de a mezőgazdasági szakemberek tudják leginkább, hogy ha késik az eső, akkor már a növény képtelen utána­pótolni a szárazságban elszénvedett veszteséget. Az egészen bizonyos, hogy a szárazság elleni fontos vé­dekezést, a gondos növényápolást nagyon jól ismerik a me­gyében. Most a legrosszabb szándékkal sem mondhatnánk el, hogy nincsenek a földek megművelve. És növekszik a kukorica, a krumpli is — némely helytől eltekintve, ahol a szárazság már kiszikkasztotta a földet — a cukorrépa is növekszik. A borsó talán megkésett, de még nincs minden veszve. S igen rákapcsoltak a háztáji, gazdaságok. Hétköz­napokon, vasárnap egyaránt a földeken az emberek és vég­zik a növényápolást, a talaj porhanyítását. Mennyire szük­ség van erre ebben a szárazságban, arra Drégelypaíánkon ta­láltunk példát. A megcserepesedett földet nem tudta áttörni a burgonya hajtása, amíg a földet nem dolgozták meg. Öntözni, növényápolást végezni, ez most a mezőgazda­ság dolgozóinak nagy szolgálata, ha termést akarnak beta­karítani. És hogyne akarnának. Ez legfőbb kötelessége a népgazdasággal és családjával szemben, minden mezei mun­kásnak. — B — NÓGRÁD - 1979. május 30., szerda 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents