Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

Magatartási, védekezési szabályok sugárveszély esetén A radioaktív anyagok elleni védekezés módszereit a sugárzó anyagok tulajdonságai határozzák meg. Mivel szervezetünkre az úgynevezett gammasugarak je­lentik a legnagyobb veszélyt, a védekezésnek arra kell irányul­nia, hogy ilyen anyagok ne Jus­sanak a szervezetbe, illetve meg kell találni a sugárzás gyengíté­sének "lehetőséget. Minél nagyobb és tömörebb a sugárzó részecs­kéktől bennünket elválasztó anyag tömege, annál hatékonyab­ban védekezhetünk a károsító hatás ellen. Éppen ezért a gam. masugárzás ellen az óvóhelyek, szükség-védőlétesítmények. pin­cék, épületek alagsorai és az cgyóh — minden oldalról elzárt — létesítmények nyújtanak meg­bízható védelmet. Ezért a radio­lógiai riadó elhangzása után azonnal foglaljuk el a védő-, vagy szükségvédő.létesítraényeket és a polgári védelmi szervek en­gedélye nélkül ne hagyjuk el azokat. Tartsuk állandóan magunknál az egyéni védőfelszerelésünket. Ha valamilyen oknál fogva szennyezett területen leszünk kénytelenek tartózkodni. akkor a sugárzó anyagok szervezetbe jutását légzésvédő eszközökkel (gázálarc, porvédő álarc, vatta, géz, arckötés) akadályozzuk meg A gázálarcok és az ipari légző­készülékek teljesen visszatartják a rádioaktív port, 'míg a porvé­tíő álarc rétegein áthaladva a le­vegő megtisztul a szennyező por­tói. A testfelület védelmére köz- használatú esőköpenyt, védőru­hát, overállt, köpenyt. gumi­kesztyűt és -lábbelit használjunk. Szabadban való tartózkodás esetén ne étkezzünk, ne dohá­nyozzunk, természetes szükség­letet ne végezzünk. Ne üljünk le szennyezett földre, vagy a szeny. nyezett tereptárgyakra. Különös gonddal ügyeljünk ruházatunk zártságára, hogy a radioaktív por ne kerülhessen bőrfelületünkre. A sugárzás elleni védekezés nagymértékben attól függ, hogy milyen gyorsan hajtjuk végre a szükséges védekezési rendszabá­lyokat. Amellett, hogy a veszélyezte- tettségi időszakban beszerezzük, illetve elkészítjük az egyéni vé­dőfelszerelésünket, az élelmiszer- és kötszercsomagunkat, figyelem­be kell venni lakásunk, lakó­épületünk és annak környéke adottságait a kiszóródás elleni védekezés céljából A védőlétesítmények vagy sztikség-védőlétesítmények elfog­lalása után mindenben az lile- tékes polgári védelmi szervek tájékoztatása és utasítása szerint járjunk el. Hírek a megyéből X polgári védelem Balassa­gyarmat város és járás pa­rancsnokságai 1979. évben be­mutató gyakorlatot hajtanak végre. A felkészülés érdeké­ben — az illetékes pártbizott­ságok segítségével — meg­kezdték a résztvevők és fog­lalkozásvezetők politikai felké­szítését * A megyei egészségügyi szak- szolgálat rendezésében az egészségügyi alakulatok pa­rancsnokai kétnapos összevo­náson készülnek fel az 1979. kiképzési év feladatainak vég­rehajtására. A kiképzés kere­tén belül oktatófilmek vetíté­sére és gyakorlati feladatok végrehajtására kerül sor. * A megye valamennyi polgá­ri védelmi parancsnokságánál megtartották az 1978. kiképzé­si év értékelését. Az értékelé­sen az illetékes párt- és ál­lamigazgatási vezetők is tájé­koztatták a parancsnoki állo­mányt legfontosabb feladataik­ról és az ötödik ötéves terv befejező szakaszában végre­hajtásra kerülő felkészítési munkáról. A parancsnoki állo­mány tagjai észrevételeikkel, hozzászólásaikkal nagyban hozzájárultak a végrehajtás eredményesebb megoldásához. I« Polgári vedelem Új feladatok előtt járásaink parancsnokságai két ellátjuk az illető nevével be beosztottakkal pedig azt fog- és a gyakorlatra már a saját juk gyakoroltatni, amit a gya. méretére szabott védőruhát és korlaton végeznek. Azon fára- felszerelést fogjuk biztosítani, dozunk, hogy a gyakorlatot A megye államigazgatási átszervezésével több új polgári védelmi feladat vár szervezés, tervezés, valamint a felkészí­tés területén a járási polgári védelmi parancsnokságokra. Az átszervezés szükségessé teszi a tervek pontosítását, az alakulatok személyi állomá­nyának, technikai eszközei­nek és felszereléseinek átren­dezését, módosítását. A megnövekedett feladatok, ról és a végrehajtás módsze­réről tájékozódtunk dr. Győry Sándornál, a balassagyarma­ti járási hivatal elnökénél. ☆ — Az államigazgatási ren­dezés milyen mértékben érin­tette a polgári védelem 1979. évi feladatainak végrehajtását? — Az új közigazgatási terü­let kialakítása, mint minden szakigazgatási szerv — így a polgári védelem szakszolgála­tai és parancsnoksága részére is új, megnövekedett felada­tokkal jelentkezett. Az eddig meglevő valamennyi tervet új­ra kellett készíteni, hiszen a korábban mindkét helyen kész terveket nem egyszerűen ösz- szesíteni, hanem azt a közigaz­gatási irányításnak megfelelő­en kellett módosítani. — Milyen tervek vannak a lakosság polgári védelmi fel­készítésére, — figyelembe véve az új területeket is? — A járási parancsnokság a korábbi tervek ismeretében folyamatosan készült az 1979. évben sorra kerülő járási szin­tű bemutató gyakorlatra. Ezt kellett kibővíteni és ebbe be kellett kapcsolni a területren­dezés folytán megnövekedett számú községi, üzemi parancs­nokságokat és szakszolgálati alakulatok személyi állomá­nyát. Parancsnokságunk, a törzs irányításéval, a szakszol­gálat-parancsnokok közremű­ködésével felmérte a községi és üzemi szintű parancsnokságok, valamint a szakszolgálati ala­kulatok parancsnokságainak nyilvántartását, kiképzettségé­nek fokát. A felmérés értéke­lése után levontuk a megfelelő következtetéseket és arra a megállapításra jutottunk, hogy ebben az esztendőben minden figyelmet a községi és üzemi parancsnokságok gyakorolta­tására kell fordítani a rendel­kezésre álló időből. Azt tervezzük, hogy a pa­rancsnoki állomány gyakorlat­ra történő felkészítése után minden erővel a beosztottak kiképzését és felkészítését vé­gezzük. A felkészítést termé­szetesen gyakorlatiasan, apró­lékosan kívánjuk végrehajta­ni. A gyakorlás során minden hibát, fogyatékosságot a hely­színen kijavítunk, hogy csak a helyes mozzanat, a jó tevé­kenység rögződjön a személyi állományban. Az aprólékos munkába beletartozik az is: már most gondolunk arra, hogy mindenkinek kiválasz- szuk a megfelelő védőfelszere­lést és védőruházatot is. Eze. — Hogyan értékeli a pa­rancsnokság munkáját az őszi bemutató gyakorlat felké­szítési munkáinak végrehajtá­sában? — Az 1979. októberében sor­ra kerülő járási szintű bemu­tató gyakorlatra t — mint már említettem — korábban kezd­tük el a felkészítést. Ez évben együttesen egyeztettük ezzel kapcsolatos feladatainkat a já­rási pártbizottságon — majd engedélyt kaptunk arra, hogy a törzsparancsnok a soron levő területi és alapszervi titkári értekezleten tájékoztatást ad­jon a polgári védelem járási feladatairól. Itt kérjük a tit­károk segítségét, hogy ismer­tessék meg területükön ez irá­nyú feladataikat. Tervünk, hogy kibővített osztályvezetői értekezleten határozzuk meg a szakszolgálat-parancsnokok ré­szére az 1979. év fontos felada­tait. A gazdasági vezetők ré­szére ebben a hónapban adunk tájékoztatót és csak ezután kezdjük el a szakszolgálatok beosztott állományának szer­vezett, célirányos felkészítését. A felkészítésnél arra fordítjuk a fő figyelmet, hogy gyako­roltassuk az alegységek pa­rancsnokaival beosztottaik ve­zetését, a parancsnoki nyelve­zet használatát. Az alegységek. erőnkhöz és képességünkhöz mérten a lehető legkörültekin­tőbben tudjuk majd bemutat­ni. Kerülünk mindén kapko­dást, türelmetlenséget. — A gyakorlaton résztvevő lakosság részére hogyan terve­zik a politikai biztosítás meg­szervezését? — Nem szóltam még a já­rás lakosságának tájékoztatá­sáról. Azt tervezzük, hogy a pártalapszervezetek segítségét kérjük a tájékoztatás kiszélesí­téséhez. Ugyancsak kérni fog­juk az ifjúsági szervezeteket is a fiatalok tájékoztatására. A községi tanácsok a tanácsta. gokon és más úton is arra tö­rekednek, hogy minél szélesebb körben megismertessék a sorra kerülő gyakorlat feladatait azon községekben, mely-t érint majd a gyakorlat. Utca­— vagy szükség esetén falu­gyűlésen kérjük fel a lakos­ságot ezzel kapcsolatos felada­taik ellátására. Kérjük majd a lakosságot arra is, hogy tanúsítson példás magatartást, kerülje a helyte­len következtetéseket. Ehelyett inkább széles körben beszéljék meg a tennivalókat, és a «iker érdekében segítsék a gyakor­lat színvonalas végrehajtását — fejezte be a tájékoztatót dr. Győry Sándor. Az elzárkózásról A tanácsköztársasági évforduló és a felszabadulási ünnep tiszteletére a pásztói Dózsa György Általános Iskola úttörőcsapata polgári védelmi út törőszakaszt szervezett. Az út­törőgárdisták a jövőben — az úttörőélet más foglalkozásai mellett — megismer­kednek a polgári védelem alapvető feladataival Is. A szakasz fogadalomtételén részt vett a megye polgári védelmének törzsparancsnoka, aki zászlót, adományozott az úttörőgárdistáknak. A RADIOAKTÍV kiszóró­dás elleni védelemben fel le­het használni a kiépített óvó­helyeket, a kialakított szűk- ségóvóhelyeket, a lakó- és középületek: elzárkózásra ki­jelölhető helyiségeit egyaránt A kiépített óvóhelyek gya­korlatilag teljes védelmet nyújtanak a kiszóródó radio­aktív sugárhatás ellen. A ki­szóródás ideje alatt a létesít­ményt teljesen (hermetiku­san) el kell zárni, ha van levegőszűrő berendezés,. be kell kapcsolni, ha nincs, két- három óra elteltével 3—5 percre ki lehet nyitni az aj­tókat. A szükségóvóhelyeken tar­tózkodóknak légzésvédőesz­közöket kell viselni, kivéve,' ha a szükséglétesítmény tö­kéletesen zárható, vagy szük- ség-levegőszűrő berendezés­sel is fel van szerelve. Elzárkózásra kijelölhetők a lakó- és középületek olyan helyiségei (szoba, pince, ve­rem stb.) is, amelyek jól zár­hatók és így viszonylag jó védőhatást biztosítanak a ra­dioaktív kiszóród ássál szem­ben. Erre a célra a lakó­vagy középület legbelső, leg­több oldalról védett helyisé­gét kell kialakítani. Földszintes házakban a su­gárzás adagja, külső falakkal határolt helyiségekben 5-10- ed részére, belső helyiségek­ben 15—25-öd részére csök­ken. Emeletes épületekben lehetőleg az első. második emeleteket célszerű kijelöl- ni, mert ez a legjobban vé­dett. Itt a sugáradag 12, il­letve 1.5-öd részére csökkent- heti a földszintes épületek esetében jelentkező hatásokat. A nyílászáró szerkezetéke* maximális mértékben tömí- tenf kell, hogy lehetőleg her­metikusan zárjanak. A ház­tartásban fellelhető vagy ke­reskedelemi forgalomban kapható eszközök (rongy, tö- mítőkóc, szigetelőszalag, po- liuretánhab, légelzáró stb.) alkalmasak az épületek aj­tói, ablakai, nyílászárói her- metikus elzárására. Földszintes épületek abla­kait el kell takarni és a helyiség feletti födémet meg keli vastagítani. A nyílás­zárókat egyszerű befalazás­sal, födém-, vályog- vagy tég- lasorrakással kell védeni, ily módon a védőhatás min­den oldalról azonos mérték­ben biztosítható, ami által a sugárgyengítési együttható ki­elégítő mértékben növekszik. AZ ELZÁRKÓZÁSRA ki­jelölt helyiség egyik nyílás­záró szerkezetét célszerű úgy kialakítani, hogy szellőző- ablakként is használható le­gyen. Esetleg egyszerű szűrő­betét, vagy szűrőfelület be­iktatásával a természetes vagy kényszerlevegőztetés is megoldható, egyszerű ventil­látor vagy porszívó bekap­csolásával. A levegőztetőab­lak mérete legalább 10x10 centiméteres és a padló szint­jétől 50—100 cm-re legyen elhelyezve. Az elzárkózás — amelynek időtartamát a területileg il­letékes polgári védelmi szer­vek határozzák meg — alap­vetően három szakaszra bont­ható: Az első szakaszban: amíg a sugárszint magas, az élet­védelmi létesítményeket csak a legszükségesebb esetben le­het elhagyni, az első napon, a kiszóródás kezdetétől ti­zenöt óra után, 10—15 percre egyéni védőeszközökben. Az első egy-két napon maximum 20—40 percet, a következő napokban napi 1—2 órát lehet fedezéken kívül tartózkodni, de kizárólag egyéni védőesz­közökben. Az első szakasz két-három napig is eltarthat: A második szakaszban, mir napi 3—4 órét is szabad kint tartózkodni: ez a szakass négy-hat naptól, több hétig is eltarthat, attól függően, hogy milyen a terep sugár­szennyezettsége : A harmadik szakasz: tulaj­donképpen akkor kezdődik, amikor a „külső sugárve­szély” már lényegében el­múlt, a sugárszint értéke minimális: ebben az Időszak­ban 8—12 órát Is lehet sza­badban tartózkodni, termé­szetesen egyéni védőeszkö­zökben, a védelmi rendsza­bályok maradéktalan betar­tása mellett. Nagyon lényeges a háztá­ji gazdaságok megelőző RBV- védelme, vagyis az állatállo­mány, a takarmánykészlet és a vízforrás védelmével kap­csolatos intézkedések végre­hajtása is. Az állattartó-épü­leteket a lakáshoz hasonlóan hermetizálni kell, az Istállók­ban, ólakban pedig néhánv napra elegendő takarmányt és vizet is el kell helyezni. A szénaboglyákat, kazlakat ponyvás letakarással, a gu­mós növényeket és gyökér- féléket vermeléssel kell vé­deni. Ásott kutak káváját 15—20 centiméter magas föid- töltéssel kell körülvenni, amivel megakadályozható a szennyezett víz becsurgása a kútba. A kútházat légmente­sen le kell zárni, és a ká­vát hézagmentessé kell ten­ni, le kell takarni, A kút ví­zé* csak sugárellenőrzés után szabad felhasználni. Üttoriasz Tapicoban (Mexikó) több fecskendőiből áradó vízözön órán állt a forgalom az egyik sem tudta elkergetni. Végül úton. A forgalmi dugót az sikerült a hüllőt egy lasszóval okozta, hogy egy krokodil te- „ , iepedett le az úttest közepén egy marhaszalhto teherautóra és sem a ráaídított kőzápor, felhúzni és az egyik közeli sem a kirendelt tűzoltóság folyóhoz szállítani. NÖGRAD - 1979. május 29., kedd 5

Next

/
Thumbnails
Contents