Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-29 / 123. szám

A szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása elé A szovjet párt- és kor­mányküldöttség küszöbönálló magyarországi látogatása üjabb nagy fontosságú esemény a két ország, a két párt kap­csolataiban. Az elmúlt idő­szak számos más jelentős ese­ménynek is tanú ja volt az ál­landóan bővülő magyar kapcsolatokban. Rendkívül melegen, valóban testvéri szeretettel emlékez­tek meg például a Szovjet­unióban az idén a magyar nép nagy ünnepeiről: a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 60. és.hazánk felszabadu­lásának 34. évfordulójáról. A tanácsköztársasági évfordu­lón több száz ülésen, össze­jövetelen méltatták a szovjet emberek a történelmi ese­mény jelentőségét, az Orosz­ország után elsőnek létrejött, tanácshatalom fontosságát. Egyébként éppen ezekben a napokban van 60. évfordulója Lenin üzenetének, a magyar munkásokhoz intézett, törté-' nelmi jelentőségű és a mához is szóló üdvözletének: az orosz proletariátus vezére má­jus 27-én küldte ezt az üdvöz­letét. — Az állam- és pártközi kapcsolatokról volt szó Ká­dár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának ez év márci­usi moszkvai látogatásán, amelynek során Leonyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének , elnökével folytatott megbeszéléseket. A két or­szág gazdasági együttműködé­siéről, kapcsolatainak bővíté­séről tárgyalt a szovjet fővá­rosban Lázár György, a kor­mány elnöke, Alekszej Koszi­gin, szovjet kormányfővel. Az SZKP KB meghívására több pártküldöttség járt már az idén a Szovjetunióban. Fejlődnek a kapcsolatok a két ország társadalmi szerve­zetei között. Az idén a Szov­jetunióban járt a SZOT kül-' döttsége Gáspár Sándor fő­titkár vezetésével. Ugyancsak találkozott szovjet testvérszer­vezetével a Magyar—Szovjet Baráti Társaság küldöttsége is, Magyarországra látogatott a Lenini Komszomol magas­szintű delegációja. A magyar kultúra, az iroda­lom és színházművészet pél­dátlan arányú seregszemléje volt a most véget ért második magyar színházművészeti fesztivál; 128 szovjet színház­ban szólaltak meg a magyar írók színművei. A két ország gazdasági együttműködésében, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind pedig a KGST-tagálla- mok együttműködésében, ugyancsak jelentős események fémjeleztek a legutóbbi idő­szakot — így a Szövetség gáz- távvezeték megnyitása, az Al- bertirsa—Vinnyica közötti, nagyfeszültségű elektromos távvezeték üzembe helyezé­se. A kereskedelmi forgalom álr landóan bővül, s az előirány­zatok szerint az idén megha­ladja a négymilliárd rubelt. Igen jelentősek az állandó­an szélesedő közvetlen kap­csolatok a két ország lako­sai között. Arbatov a szovjet—amerikai csűcsrőt A szovjet—amerikai csúcs- találkozó igen jelentősnek ígérkezik: tárgyalnak majd a harmadik SALT—szerződés­ről, a közép-európai csapat- csökkentésről, a két nagyha­talom kapcsolatainak kérdé­seiről — jelentette ki Georgij Arbatov. A moszkvai Ameri- ka-kutató Intézet igazgatója, a Legfelsőbb Tanács küldötte vasárnap az ABC—tv-háló- zatnak adott nyilatkozatot. Georgij Arbatov a félórás interjúban megállapította, hogy a Szovjetunió a máso­dik SALT—szerződésről hét évig folyt tárgyalásokon minden lehetségesnek ítélt engedményt megtett — nem volna tehát hajlandó elfo­gadni az amerikai szenátus esetleges módosításait az egyezményen. Tudjuk — mondotta —, hogy egyesek nehezen fogadják el az új helyzetet, amikor nem a fö­lény, hanem az egyenlőség alapján kell tárgyalni a Szovjetunióval. Amennyiben az amerikai szenátus a SALT ellen sza­vazna, nem csupán a szerző­dést utasítaná el: a két nagy­hatalom tárgyalásainak egész folyamatát is, amelyet pedig oly sok fáradsággal alakított ki a két fél. A Szovjetunió ilyen esetben csak azt a ta­nulságot vonhatná le, hogy az amerikaiakkal nem lehet komolyan tárgyalni — han­goztatta Arbatov. Az ismert szovjet szakértő határozottan cáfolta azokat az amerikai állításokat, hogy a Szovjetunió „túlzott” mér­tékben fejleszti katonai ere­jét. A hadászati erők fejlesz­tésénél pontosan megtartot­ták az első SALT-szerződés előírásait, egyéb vonatkozás­ban pedig nem lehet össze­hasonlítani a két nagyhata­lom helyzetét: Az Egyesült Államok csak egy lehetséges ellenféllel áll szemben, a Szovjetunió hárommal. Ame­rikával, Nyugat-Európával és Kínával — hangoztatta Arba­tov. (MTI) Hétfőn Budapestről Prágába utazott Paulo Jorge, »2 Angolai Népi Köztársaság kiil igyminisztere, aki hiva­talos baráti látogatáson tartózkodott hazánkban. Bú- • csúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter. Ott volt dr. Václav Mora- vcc, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Képünkön: Lázár György fogadta az angolai külügyminisztert.' Tito Algériába utazott Joszip Broz Tito jugoszláv államfő Bendzsedid Sadli elnök meghívására hétfőn hi­vatalos baráti látogatásra Al­gériába utazott. Kíséretében van Sztevan Doronyszki, az államelnökség tagja, Joszip Vrhovec külügyminiszter. Vuko Dragasevics, a szövet­ségi végrehajtó tanács (kor­mány) tagja, és több más ve­zető személyiség is. A belgrádi lapok hétfőn ve- cércikkben méltatták az algé­riai—jugoszláv csúcstalálko­zó jelentőségét és kiemelték, hogy Tito az első arab vilá­gon kívüli államfő, akit Bendzsedid Sadli elnök ven­dégül lát. Tárgyalásaik kö­zéppontjában az el nem kö­telezett országok ez év szep­temberében Havannában megtartandó csúcsértekezlete előkészítésének kérdései áll­nak. Emellett 4 áttekintik* a kétoldalú kapcsolatok téma­körét és a nemzetközi helyze­tet is. Joszip Broz Tito algériai látogatását követően néhány napot Líbiában, majd Málta szigetén tölt. Jugoszlávia mindhárom meglátogatandó országgal szoros együttműkö­dést épített ki. Légi szerencsétlenség Légi szerencsétlenség követ­keztében vasárnap életét vesz­tette Ahmed Oould Bousseif mauritániai miniszterelnök, s a nouakchotti kormány több vezető tisztségviselője,' akik egy kétmotoros katonai repü­lőgépen a szenegáli Dakar­ba indultak, hogy részt ve­gyenek a nyugat-afrikai gaz­dasági csúcsértekezleten. A szenegáli főváros közelében azonban a gép homokviharba került, és a tengerbe zuhant. A katasztrófa hírére a szene­gáli hatóságok légi és tenge­ri mentőosztagokat küldtek a helyszínre. A szerencsétlenül járt gép utasain azonban nem tudtak segíteni, mert a repü­lőgép azonnal elsüllyedt. Da­karban hivatalosan bejelen­tették; nincs remény arra, hogy a szerencsétlenséget bár­ki túlélte volna. Léopolsédar Senghor szenegáli elnök va­sárnap este részvéttáviratot küldött Műstapha Ould Saleq mauritániai államfőnek. Nduakchottban hétfőn beje­lentették, hogy Ahmed Salem Oould Sidi, a fejlesztési mi­niszter lett Mauritánia ügy­vezető miniszterelnöke. A dakari kikötőben megta­lálták a lezuhant gép roncsa­it, s tovább kutatnak a mi­niszterelnök holtteste után. (MTI) Ünnepség az EErBcel Színházban ! (Folytatás az 1. oldalról) cialista országok több mint 500 millió tonna szénhidro­gént; kőolajat, kőolajtermé­ket és földgázt szereznek be a Szovjetunióból. Az energiatakarékosságról szólva hangsúlyozta: A hazai energiahordozók termelése mellett az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk az energia raci­onális felhasználására és az energiatakarékosságra, az ötö­dik ötéves terv időszakában eddig nem sikerült teljesen megvalósítani a2 energiataka­rékossági elgondolásainkat. Az energiafogyasztás a múlt év­ben jóval meghaladta a terve­zettet. Különösen gyorsan nőtt a házartási villamosenergia­fogyasztás. Mindezek fokozot­tabb energiatakarékosságra intenek bennünket. Az összefogást méltatva Szekér Gyula hangsúlyozta: A mű méreteire jellemző, hogy a távvezetékbe beépített csövek súlya több mint más­fél millió tonna, a 22 komp­resszorállomáson 158 komp­resszort szereltek fel, ame­lyeknek összes beépített tel­jesítménye a teljes magyar villamosenergia-kapacitás egy- harmada. A munka dandárjá­ban a beruházáson dolgozók létszáma elérte a 15 ezret, s a csúcsidőszakban 2500 ma­gyar szakember tevékenyke­dett az építkezés színhelyén. A számtalan nehézséget, új­szerű feladatot, buktatót rej­tegető hatalmas vállalkozás példaszerűen, óramű pontos­sággal haladt a megvalósulás felé, s ebben jelentős része volt az építőknek, hangsú­lyozta a továbbiakban a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, majd sorra köszöntötte a gáz­vezeték építésén dolgozó kol­lektívákat, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat, a 22. szá­mú Állami Építőipari Vállalat, a Kelet-magyarországi Építő Vállalat, a Gyár- és Gépsze­relő Vállalat, a Villamos Erő­mű Tervező és Szerelő Vál­lalat, a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat dolgozóit. Valamennyiünk közös gon­dolatát fogalmazom meg — folytatta beszédét —, amikor köszönetét mondok a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Minisztertaná­csának, a Szovjetunió kőolaj- és gázipar vállalatépítésügyi, valamint a gázipari miniszté­riumának a sokoldalú segít­ségnyújtásért. Köszönöm a szovjet partnervállalatok ve­zetőinek és dolgozóinak a jó eredményes együttműködést. A Szövetség gázvezeték megtestesítője a baráti szocialista országok gazdasá­gi életét ezernyi szállal át meg átkötő kapcsolatának. A testvériség, az együttműködés újabb sikeres próbája, bizo­nyossága annak, hogy milyen eredményekre képes az erőit egyesítő szocialista 'közösség. Hét ország milliói számára szolgáltat eleven és meggyőző példát a kölcsönös gazdasági segítség előnyeire. Önök ke­mény munkában tapasztalták, hogy mit jelent a szövetség az erők egyesítése, a gondok, nehézségek áthidalásában — fejezte be ünnepi beszédét a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Borbély Sándor felkérésére ezután Lőrincz János, az íva- nofrankovszki létesítményi fő- igazgatóság MSZMP Bizottsá­gának titkára, Placskó József, a főigazgatóság vezetője és Bagi Géza kőműves lépett az elnökség asztalához és átnyúj­tották az MSZMP Központi Bizottságának és a Miniszter- tanácsnak tett ünnepi jelen­tést a gázvezeték magyar épí­tőinek munkájáról. Az ünnepségen felszólalt Alekszej Szorokin, a szovjét küldöttség vezetője. Elismerés­sel szólt a szocialista integ­rációban résztvevő 15 000 épí­tő ütémes és kiváló minőségű munkájáról, az egymással kialakított gyümölcsöző együttműködésről, a szoros munkatársi és baráti kapcso­latokról. A gázvezetéképítés tervezé­sében, előkészítésében és ki­vitelezésében végzett kiemelke­dő munkájuk elismeréseként Szekér Gyula az ünnepségen átnyújtotta a Munka Érdem­rend arany fokozatát, Bartal Istvánnak, a Gyár- és Gép­szerelő Vállalat lakatosának, Bársony Gyulának, a Gyár-és Gépszerelő Vállalat lakatosá­nak, Koltai Lászlónak, a Bükkvidéki Vendéglátó Válla­lat igazgatójának, Laczkó Já­nosnak, a Vegyiműveket Épí­tő és Szerelő Vállalat főosz­tályvezetőjének, M'ikó László­nak, a 21. számú Állami Épí­tőipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesének, Paliga Fri­gyesnek, a Kőfaragó és Épü­letszobrászipari Vállalat mi­niszteri biztosának, Répa Im­rének, a SZOT orenburgi szervezőjének és Zachár And­rásnak, a Közmű- és Mély­építő Vállalat igazgatójának. Ezen kívül 14-en kapták meg a Munka Érdemrend ezüst, s 22-en a bronz fokozatát. Pász­tor Gabriella pedig a KISZ nevében három fiatalnak át­adta az Ifjúságért érdemérem és kettőnek a KlSZ-érdem- érem kitüntetést. Az ünnepségen Borbély Sándor zárszavában hangsú­lyozta, hogy az orenburgi építők visszatérve korábbi munkahelyükre, hasznosítsák a KGST közös nagy építke­zésén szerzett tapasztalataikat és ezzel a lendülettel, szorga­lommal segítsék itthon is a magyar népgazdaság előtt álló feladatok teljesítését. Az ün­nepségen végül felcsendült az Internacionálé, majd a Ma­gyar Állami Népi Együttes folklórműsora köszöntötte az orenburgi építőket. (MTI) 2 NŰGRÁD - 1979. május 29., kedd Május 31—június 3. A portugál kommunisták kongresszusa C7 Lisszabon munkáslakta kül- ságának egyes részei közé­városában a Soeiro Pereira Gomes sugárúton avatták fel nemrég a Portugál Kommu­nista Párt modern székházát. Itt fogadott Octavio Pato, a párt főtitkárhelyettese, hogy exkluzív interjút adjon. — Jelenleg egy súlyosbodó politikai válság tanúi lehe­tünk Portugáliában. Pato elvtárs, a PKP szerint mi­lyen megoldásokat kell ke­resni. hogy kiutat találjanak ebből az ellentmondásokkal annyira terhes helyzetből? — hangzott első kérdésem. — Valóban nagyon bonyo­lult a helyzet. Egyrészt a földbirtokosok és a monopo­listák érdekeit képviselő jobboldal támadásba lendült, hogy megpróbálja fokozato­san felszámolni a dolgozók vívmányait, s az alkotmány­ból kiiktatni a haladó eleme­ket. Másrészt viszont erősö­dött a dolgozó tömegek öntu­data, s a legutóbbi hetekben százezres tömegtüntetésekkel fejezték ki, hogy készek a cselekvésre, megállítani a jobboldali rohamot. A hely­zetet bonyolítja azonban, hogy a politikailag iskolázat­lan emberek nagy tömegei, nem tudják helyesen ■ értékel­ni az ország valóságos politi­kai körülményeit. Azt gon­dolják, hogy azzal, hogy a de­mokrácia intézményesült és Portugáliának választott ve­zető szervei vannak, tulaj­donképpen minden rendben van. A jobboldal kihasználja a fasizmus negyvenesztendős uralma miatti politikai el­maradottságot. S így sokan kevéssé látják a veszélyeket, s nem érzékelik a maga sú­lyosságában azt, hogy orszá­gunknak olyan kormánya van, amely állandóan meg­sérti az alkotmány előírásait és újra meg újra összeütkö­zésbe kerül a parlamenttel. Egyébként hadd tegyem hoz­zá, hogy a nemzetgyűlésben bekövetkezett- pártszakadá­sok miatt, az ottani erőviszo­nyok sem felelnek meg már annak, amit Portugália népe 1976. áprilisában szavazócé­duláival létrehozott. A kiút: minél előbb új választások megtartása. Pártunk ezt ja­vasolta legutóbb a köztársa­ság elnökének. Ehhez azon­ban arra van szükség, hogy olyan új kormány alakuljon, amely pártatlan módon biz­tosítja a választási hadjárat lebonyolítását. — Hogyan lehet ebben a helyzetben megvédeni a for­radalom vívmányait, az álla­mosításokat és a földrefor­mot? — Csakis a tömegmozga­lomra támaszkodva lehet e küzdelem sikeres — mondot­ta Pato elvtárs. — így sike­rült az elmúlt években is visszaverni ezeket a támadá­sokat. Bár a jobboldal jelen­leg offenzívában van, eddig csak rendkívül korlátozott a térnyerése. Egyetlen kulcs­üzemet sem sikerült a tőké­seknek visszaszerezniük. S ha el is érték, ha egy-egy kisebb szövetkezet megszűnt, a földbirtokosok minden mesterkedése ellen változat­lanul több mint egymillió hektár földön négyszáz ter­melőszövetkezet gazdálkodik, s fegyük hozzá sikeresen. Természetesen a tömegmoz­galom továbbfejlesztésére van szükség, s ehhez nélkü­lözhetetlen, hogy bevonjuk ebbe az északi kisparaszto- kat és a városi középrétege­ket is. Van erre egy megfe­lelő formula is: az alkot­mány megtartásáért vívott harcot kell a középpontba ál­lítani. Az alkotmány védel­me pedig egyet Jelent a tör­vényességgel. S ezen a pon­ton találkoznak a forradal­mi tömegek és a kisparasz- tok, valamint a középrétegek érdekei. Igazi kiutat persze az jelentene, ha a szocialista párttal közösen lehetne foly­tatni ezt a küzdelmet. Saj­nos eddig a vezetők elzár­kóztak a velünk való együtt­működéstől. De éppen azért, mert a pártvezetés az elmúlt években attól sem riadt vissza, hogy a jobboldallal lépjen koalícióra, e párt tag­lednek hozzánk és készek együtt dolgozni, küzdeni a kommunistákkal a haladó vívmányok megőrzéséért. — Mostanában a jobboldal is megkezdte az előkészülete­ket egy esetleges parlamenti választásra. Törekvések lát­hatók a politikai porondon közös jobboldali front létre­hozására. Hogyan ítéli meg ezt a kommunistq párt? — Valóban vannak ilyen kísérletek, de a jobboldal bel­ső ellentétei annyira kiéle­ződtek az utóbbi időben, hogy ha a közeljövőben len­ne választás, képtelenek vol­nának közös nevezőre jutni. Nemrég a tőkések és földbir­tokosok érdekeit képviselő CDS-ből is váltak ki politi­kusok, s ehhez a csoporthoz tartozó honatyák ma a füg­getlenek padsoraiban foglal­nak helyet. Nagy reményeket fűzött a jobboldal a volt PPD-hez, amely a második legnagyobb parlamenti erő volt 73 képviselőjével. Azért is keresztelték át ezt a pár­tot a szociáldemokrata névre, hogy megtévesszék az egy­szerű embereket és meg­nyerjék a városi középréte­gek, demokratikus érzelmű kispolgárok és egyes politi­kailag elmaradott munkásré­tegek bizalmát. Ez a párt azon­ban éppen nemrég kettésza­kadt, s így a reakció vérmes re­ményei is szertefoszlottak. E nézeteltérések mögött az van, hogy a nagybirtokosok és a tőke különböző cso­portjai között máris küzde­lem folyik az eljövendő profi­tokért, amelyet Portugália Közös Piacba való belépése után remélnek megszerezni. Egyes csoportok különböző külföldi monopóliumokkal vannak kapcsolatban, mások a Nemzetközi Pénzügyi Alap túlságos beavatkozása miatt aggódnak, amely előfeltétele a hatalmas kölcsönök felvé­telének, s attól tartanak, hogy ez korlátozza nyerész­kedési lehetőségüket. Pár­tunknak az az álláspontja, hogy a gazdasági válságból úgy lehet kivezetni az orszá­got, ha a szocialista orszá­gokkal. a harmadik világ ál­lamaival fejlesztik erőtelje­sebben a kapcsolatokat. — Hogyan készül a kom­munista párt kongresszusára? — hangzik utolsó kérdésem. — Május végén tartjuk meg a PKP kongresszusát. A párt legmagasabb fórumá­nak e rendkívül bonyolult helyzetben való tanácskozásá­ra Barreiroban kerül majd sor, az egyik legnagyobb ipari központban. Nyilvános­ságra hoztuk a téziseket, amelyeket egy 25 oldalas ok­mányban összegeztünk, s nemcsak g jelenlegi politikai helyzetet elemzik, hanem sze­repel benne pártunk válasz­tási programja, mivel ez az esemény előbb-utóbb elke­rülhetetlenné válik. A téziseket széles körűen megvitatják valamennyi alapszervezetben és a javas­latok a kongresszus elé ke­rülnek. Bizonyosak vagyunk, hogy a kongresszust megelő­ző vita, csakúgy mint a má­jus végi barreiroi tanácsko­zás új lendületet ad a párt- életnek. Bebizonyosodik újra, hogy pártunk egységes, ösz- szeforrott dinamikus politikai erő, amelyet nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni az orl szág égető problémáinak megoldásánál. Ez az egység, óriási dolog egy olyan helyzetben, amikor Portugália valamennyi más politikai pártját nézeteltéré­sek és frakcióharcok osztják meg. S kongresszusunk . újra bizonyságul szolgál majd a portugál népnek, hogy pár­tunk olyan politikát folytat, amely megfelel Portugália nemzeti érdekelnék csakúgy, mint az ország felemelkedé­sének és a forradalmi vív­mányok megvédésének, sőt továbbfejlesztésének. — mon­dotta Octavio Pato elvtárs, a PKP KB főtitkárhelyette­se. Árkus István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents