Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-18 / 114. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nagyüzem a dohányföldön XXXV. ÉVF., 114. SZÁM ARA: 1,20 FT 1979. MÁJUS 18., PÉNTEK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány. Tájékoztatási Hivatala közli; a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tájékoztatta a kormányt Sztanko Todorov- nak, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek hazánkban tett baráti látogatásáról. A kormány jó­váhagyólag tudomásul vette a beszámolót. A külügyminiszter beszá­molt a Varsói Szerződés tag­államai külügyminiszteri bi­zottságának üléséről. A kor­mány a beszámolót megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tu­domásul vette a népgazdasági terv végrehajtásának I. ne­gyedévi tapasztalatairól szó­ló jelentést. Kötelezte a mi­nisztereket, hogy irányító munkájukkal hathatósan se­gítsék az ez évre előirány­zott feladatok tervszerű vég­rehajtását, a szervezettség és a hatékonyság további foko­zását. Az igazságügy-miniszter elő­terjesztése alapján a kormány módosította a gazdasági bír­ságról szóló rendeletét. A kórmány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a Szakszervezetek Orszá­gos Taríácsa elnökségének tá­jékoztatóját az 1978. évi munr kavédelmi helyzetről. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge tájékoztatta a Miniszter- tanácsot a mezőgazdasági szö­vetkezetek III. kongresszusa határozatainak végrehajtásá­ról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Minisztertanács elfogad­ta az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének je­lentését az 1980. évi olimpiai játékokra való . felkészülés helyzetéről. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ‘a Kedvezőtlen adottságok között Kiváló a mátramindszenfi termelőszövetkezet Az elmúlt héten kezdték meg a dohánypalánták kiültetését Nógrád megye legnagyobb dohánytermelő közös gazdaságában, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. Az élmúlt évben 2500 kilogramm hektáronkénti termést taka­rítottak be, amely az országos átlagnak majdnem a kétszerese. Képünk Dimitrovpusz- tán készült, ahol az idén hetven hektáron termesztenek dohányt. — bábéi felv. __ T anácskozott a megyei KlSZ-bizottság r Évzárás — évnyitás ISógrádhan Az elmúlt évi gazdálkodási versenyben a mátramindszen-1 ti termelőszövetkezet sikerrel szerepelt: Kiváló szövetkezet címet kapott. Éhből az alka­lomból csütörtökön kibővített vezetőségi ülést tartottak, amelyen jelen volt Géczi Já­nos, • az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hoffer István, a Nógrád me­gyei Tanács elnöke, Cseh Adolf, a TESZÖV titkára. Üttörők kedves köszöntője után Katona Károly, a kö­zös gazdaság elnöke elevení­tette fel az elmúlt időszak munkájának tapasztalatait. A mátramindszentiek 1972. után másodszor nyerték el a kiváló címet. Köszönhették ezt az odaadó munkát végző, gyakran fáradságot nem ismerő tsz-tagoknak, alkal­mazottaknak, kollektíváknak. Tavaly nyolc brigád érte el a szocialista címet. vállalá­sukat alaposan túlteljesítet­ték, a termelési értéket terven felül 3,3 millió forinttal nö­velték. A termelőszövetkezet 35 millió forintos termelési értékének hatvan százaléka az állattenyésztésből szárma­zott. A kedvezőtlen termő­helyi adottságok ezt indokol­ják — az egy hektárra jutó átlagos aranykorona-érték csu­pán 6,8 — s az ágazat dolgo­zói ügyesen sáfárkodtak a reájuk bízott javakkal. Az egy tehénre jutó tejtermelés elér­te a 3450 litert, több mint egy­millió litert értékesítettek. Kedvező volt a borjúszapo­rulat is, az elhullás pedig alig lépte túl az egy százalékot. Emellett 248 hízómarhát adtak el hazai piacra és exportra. A gyöngyös tenyésztojás-ter- melés beváltotta a hozzáfű­zött reményeket s egymillió forint nyereséget hozott. A növénytermesztés hoza­mai sem maradtak le. A bú­za a gondos munkáért hektá­ronként 39 mázsával fizetett, ami a gazdaság fennállása óta példátlan volt. A tavaszi árpá­ból átlagosan 33 mázsát ta­karítottak be. Az állattenyész­tés számára elegendő szálas és tömegtakarmányt termel­tek. Az erdészet és a fűrész­üzem ugyancsak teljesítette előirányzatát, utóbbi értékét növeli, hogy jóval silányabb minőségű nyersanyag fel- használása mellett. Mindezek következtében a mátramind- szenti termelőszövetkezet 6,9 millió forint nyereséget ért el, amely 26,3 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel meg­előzőt. A termelőszövetkezet elnö­ke a vezetőségi ülésen szólt az idei feladatokról is. A kö­zös gazdaság tagjai egyebek között arra vállalkoztak, hogy az átlagos tejhozamot 3600 éterre emelik, értékesítenek '250 vágómarhát, több mint ezer bárányt. Továbbra is fontos feladatnak tartják, hogy termelési szerkezetüket minél jobban adottságaikhoz igazítsák. Az idén is kiemeit feladatként tartják számon a (Folytatás a 2. oldalon) A KISZ Nógrád megyei bi­zottsága és a Nógrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság együttműködési megállapodás sának elfogadása szerepelt el­sőként a csütörtöki ülésen. Ezután az 1978—79-es moz­galmi évet záró és az 1979— 80-as évet indító alapszerve­zeti taggyűlések, valamint munkahelyi és tanintézeti küldöttgyűlések tapasztala­tairól számolt be Tersztyánsz- ky Budolf megyei titkár. Egyebek között szólt arról, hogy az illetékes pártszervek nagy figyelemmel kísérték az előkészítő és szervező mun­kát, amely nyugodt légkörben zajlott le. A beszámolók köz­ponti kérdései között szere­peltek a gazdasági építőmun­ka soron Következő teendői, a politikai kéczés színvonala, a szervezeti élet fegyelme, az egyéni értékelés, a szabadidős- tevékenység és a helyi gon­dok őszinte felvetése. Az akcióprogramot tárgya­ló taggyűlések során az álta­lános politikai és gazdasági célkitűzéseket nem vitatták a fiatalok, a helyi lehetőségek és sajátosságok figyelembe­vételével átvették azokat, s ennek ismeretében fogalmaz­ták meg programjukat, rén- dezvényterveiket, amelyek nagyrészt közösségi munkával készültek, az első taggyűlésen elhangzott javaslatok és sajá­tosságok számbavételével. A munkahelyi és tanintézeti küldöttgyűlések beszámolóit követő viták változatosak vol­tak, egy-egy részterület érté­kelése jött szóba, illetve ja­vaslatok, észrevételek hang­zottak el. Valamennyi küldött- gyűlésen hozzászólt az illeté­kes párt-, állami vezető, ér­tékelték a szervezet éves te­vékenységét, és felhívták a fi­gyelmet a következő év fel­adataira. Végezetül Tersztyánszkv Rudolf hangsúlyozta, hogy a tavaszi időszak újból lendüle­tet adott a mozgalmi tevé­kenységekhez, az éves munka értékelése mozgalmassá tette a szervezeti életet és bebizo­nyította az áprilisi határozat helytálló gyakorlatát. Erősö­dött a politizáló hangulat, az aktív munka melletti elköte­lezettség, a politikusabb cse­lekvésre késztető követel- rr ényrendszer. Mindezt az a szám is illusztrálja, mely sze­rint az elmúlt évben 44 új alapszervezet jött létre, csak­nem ezren léptek a KISZ tá­borába. Az ülés további részében az Edzett ifjúságért tömegsport­mozgalom megyei tapasztala­tait vitatták meg a jelenle­vők, majd javaslat hangzott el a középiskolai közéoszintű KISZ-vezetőképzés hallgatói­ra. Borsod, Heves, Nógrád Regionális együttműködés a MTESZ-munkában Nógrád és Heves megye, va­lamint Nógrád és Borsod me­gye viszonylatában már évek­kel ezelőtt kialakultak a mun­kakapcsolatok a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége megyei szer­vezetei között. A tudományos egyesületi csoportok között is megindultak az együttműkö­dési törekvések, azonban ezek a kapcsolatok esetenkénti fel­adatok megoldására jöttek lét­re, s nem voltak rendszerbe foglalva. A három északi megye — Borsod, Heves, Nógrád — MTESZ-szervezetének elnök­ségei tegnap délutárt Kistere- nyén találkoztak, hogy meg­beszélést folytassanak a szom­szédos megyék MTESZ-szer- vezeteinek tudományos egye­sületeinek kapcsolatairól, ezek­nek a kapcsolatoknak a közös érdekéket szolgáló rendszerbe foglalásáról. A tanácskozáson részt vett dr. Kovács Sándor, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­gének főtitkára. A Borsod és Heves megyei MTESZ-elnökség tetszésével találkozott az a tervezet, amit a MTESZ Nógrád megyei el­nöksége terjesztett elő a te­rületi szervezeti és a tudomá­nyos egyesületi kapcsolatok erősítésére. A tervezet alapján az együttes elnökségi ülés részvevői- áttekintették melyek azok a - kapcsolódó feladatok, amelyek megoldásában közös, erővel jobb eredményt lehet eierni. Megállapodás született, hogy a kapcsolatokat lényegében három szinten teremtik meg. elnökségi, az elnökségek mel­lett működő szakbizottságok és a tudományos egyesületek szintjén. Elsősorban azokon a területeken teszik rendszeres­sé a kapcsolatokat, ahol je­lenleg a legaktuálisabb vagy éppen sürgető ezeknek a kap­csolatoknak a létrehozása. Eszerint kilenc tudományos egyesületben és három szak- bizottságban készítik elő a konkrét tervekre épülő együtt­működést. így például az ok­tatási és az anyagmozgatási szakbizottságban. A szakmai továbbképzés fellendítése, va­lamint az anyagmozgatásban a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen levő szellemi bá­zisnak és a megyénkben ki­bontakozó műszaki, gyártó­bázisának összekapcsolására. Az együttes elnökségi ülésen felszólaló dr. Kovács Sándor elmondta, hogy a három észa­ki megye MTESZ-szervezete regionális együttműködésé­nek terve nagy jelentőségű és a tudományos egyesületi mun­ka hatékonyságának várható fokozódásával járó kezdemé­nyezés. Az egvüttes elnökségi ülés részvevői megállapodtak ab­ban. hogy az elhatározott együttműködési területekre vonatkozóan a jövő évre már összehangolják a munkát és konkrét tervekben rögzítik a feladatokat. Sok pénz üti a markát az ötletembereknek Á tapasztalatok szerint nagy jelentőségű, az újítá­sok megfelelő arányú díjazá­sa. A hamar kifizetett, a fára­dozásokkal összhangban álló pénz nem csupán az aktív öt­letembert sarkallja további ötletek kidolgozására, ha­nem az újítások szempontjá­ból passzív dolgozókat is al­kotó f gondolkodásra serken­ti. A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzemében, — rpint Virág József újítá­si előadótól megtudtuk — ke­rek negyven javaslattal áll­tak elő idén a dolgozók. Ezek közül négyet elutasítottak az illetékesek, hat elbírálása most zajlik, harmincat pe­dig hasznosíthatónak ítéltek. Ez utóbbiakért összesen hu­szonnyolcezer forintot fizet­tek ki az újítóknak. Figyelem­re méltó, hogy csupán az el­ső negyedévben benyújtott ja­vaslatokból — a kalkulációk szerint — mintegy egymillió forint haszon származik az év végéig. Jelentékeny újítás fűződik Gazsi Tamás és Orosz Jenő — mindketten technikusok — nevéhez, ök az M—87-es ön­járó frontbiztosító berende­zés dugattyűhüvelyének föl­ragasztással és fölcsiszolés- sal történő javítási módját dolgozták ki. Az illetékesek kiszámították, hogy a két szakember módszere évi 650 ezer forint megtakarítást ered­ményez. Díjazásképpen idá­ig 9 ezer forint ütötte a mar­kukat, még ugyanennyire szá­mítanak a kalkulációk lezárá­sa után. Bocsok József főmű­vezető és Vincze Ferenc mű­vezető az úgynevezett Z-pa- pucs gazdaságosabb előállítá­sát tervezte meg. Az általuk jónak gondolt Z-papucs 12 fo­rinttal olcsóbb,' mint a koráb­ban gyártott. A különbség je­lentős, ugyanis ebben az év­ben 20 ezer darabot gyárta­nak a termékből. Az ötletem­berek — alkalmasint — a meg­takarítás két százalékát kap­ják díj gyanánt. A FÜTÖBER nagybátonyi gyárában 1979. első négy és fél hónapja során harmincöt újítási javaslat született — hallottuk Frey János újítási előadótól. A benyújtott ötle­tek hatvan százaléka találta­tott elfogadhatónak. A várha­tó megtakarítás már eddig 1 millió 400 ezer forint körül mozog. Az idén díjazott tizen­egy újításra majdnem negy­venezer forintot fizettek ki összesen az újítóknak. Rendkívül fontos javasla­tot dolgozott ki egy öttagú műszaki team. A szakemberek a lángvágás-technológiát mó­dosították. A régi eljárással a vastag acélkarimákat a láng­vágás után forgácsolni kellett, s csak azután építhették be a tartályokba. Az új módszerrel olyan pontos méretet és fi­nom felületet érnek el, hogy az esztergálás fölöslegessé vá­lik. A várható megtakarítás egymillió forint körüli összeg. Május újítási versenyhónap az üzemben. Tizenhatodikáig kilenc javaslat érkezett az előadó asztalára. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb egy szervezési újítás, amely a tar­goncák kihasználását fokozza. Ennek haszna pontosan nem mérhető föl, így — várhatólag — „eszmei” díjban részesül az ötletember, ám ez is jelentős összegnek ígérkezik. Brezsnyev és Tito tárgyalásai Csütörtökön a Kremlben megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság elnöke között. Tito elnök a szovjet vezető testületek meghívására szer­dán érkezett baráti látogatás­ra és rövid pihenésre a Szov­jetunióba. Leonyid Brezsnyev és Jo­szip Broz Tito tájékoztatta egymást országaik fejlődéséről, kölcsönösen ismertette az SZKP XXV. illetve a JKSZ XI kongresszusán hozott hatá­rozatok végrehajtásában elért eredményeket. A felek kifejtették vélemé­nyüket a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről, értékelték az enyhülési folyamatot, az annak útjában álló akadályo­kat és eszmecserét folytattak azokról a lépésekről, amelye­ket az enyhülés elmélyítése, egyetemessé tétele érdekében kell tenni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents