Nógrád. 1979. május (35. évfolyam. 101-125. szám)

1979-05-17 / 113. szám

Hokkecttis technika A tisztára meszelt alagsori barkácsműhelyben türelmesen üldögél Kukurugya János. Megriad, amikor ráköszönök. Evek óta alig nyitják rá a vasajtót, így napjai sorra csak a kisszéken telnek el. Pedig amikor kialakították Salgó­tarjánban, a Pécskő utca 6. számú toronyház egyik he­lyiségében a barkácsműhelyt, nagy reményeket fűztek lété­hez. A Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat támogatásával hoztak ide szerszámokat, sa­tupadot, hogy az otthon, a lakásokban felmerülő apróbb javításokat, karbantartásokat a tanácsi kezelésben levő há­zak lakói innen kölcsönzött eszközökkel maguk is elvégez­hessék, esetleges barkácsötle- teiket megvalósíthassák. Min­den délután avatott szakem­bert is biztosítottak a műhely­be. Kukurugya János aszta­losként segítene az érdeklő­dőknek. Minden hiába. Hetek telnek el, hogy valaki menne egy gyaluért, vagy kalapácsot, fűrészt kölcsönözne. Aligha az egy-két forintot sajnálják. Talán tudomás sincs a kezde­ményezésről. Szerény kis táblácska hirdeti mindössze a bejárati ajtón a nyitvatartást. Elektromos kisgépek kellené­nek. Fúrni, faragni elavult szerszámokkal senki sem sze­ret. Ecsetekért, meszelőkért ma már nem megyünk a szomszédba! A forrasztópáka már kapósabb. mint a fűrész. Villanymotorral hajtott be­rendezések érdeklik a fiatalo­kat, nem a ráspolykészlet! A gépesítés bevonult a barkácso­lásba. s ha nem tudunk felnő­ni az igényekhez, kár „hok- kedlin” ültetni a szakembert, és így nyitvatartani a mű­helysufnit. (kj) felhívás a ..harmincéves úttörőkhöz ” Salgótarjánban, a volt acélgyári iskola talán emléktábla hirdeti: harminc evvel ezelőtt — 1949. szep­tember 30-án — itt alakult meg Nógrád megye első úttörőcsapata. Az akkori nehéz időkben a szer­vező munkát három fiatal, lelkes pedagógus — Nagy Imre, Nagy Imréné és Csurda Kálmán — irá­nyította. A harmincadik évfordulón baráti találkozón szeretnénk emléket állí­tani a leles eseménynek. Az a célunk, hogy rendezvényünkön felidézzük a közös élményeket, találkozzunk utódainkkal, a ma úttörőivel. A tervek szerint a ju­bileumi találkozóra, az egykori diákok nem mindennapi viszontlá­tására ez év szeptemberének má­sodik felében kerülne sor. Harminc év múltán ne.n min­den útuSrötárSíinkről tudunk. Ezért a NÓGRÁD segítséget felhasznál­va kérjük: jelentkezzenek azok, akik szívesen részt vennének a baráti találkozón! Az emlékezést szeretnénk valósághübbé tenni egykori dokumentumok bemutatá­sával is, ezért volt csapattársaink írják meg: kinek van birtokában régi dokumentum, tárgvi emlék, felszerelés, fényképfelvétel A találkozó szervezőinek nevé­ben a jelentkezéseket várja: Papp Elemér Salgótarján, Rákóczi út 17. (Garzon) 3100. Eey közérdekű panasz nyomában Miéri „fohászkodnak” a Rózsadomb lakói A hatvanas évek elején énült, festői környezetben el­helyezkedő salgótarjáni Mun­kácsy Mihály utat annak ide­jén „Rózsadomb”-nak keresz­telték egymásközt az ott la­kók. Büszkék voltak arra, hogy a város legszebb fekvé­sű. tiszta, ózondús levegőjű magaslatán élhetnek, szépít­hetik saját környezetüket. A te-mészet alkotta magaslat ép­ségben hagyásával nőttek ki a földből a négyszintes lakó­házak a domboldalon. Ezért szinte mindegyik bérház be­járatához le-, vagy fölfelé lép­csősorokat képeztek ki. Ezek a lépcsősorok azonban az el­telt csaknem két évtized alatt erősen megrongálódtak. Törnek, omladoznak —. ami­ért a panasz nyomába sze­gődtem a minap, mely terep­szemlére. mi több közbenjá­rást remélve — ide invitált. A legkritikusabb állapotú lépcsősor a 3-as számú ház­hoz vezet. Ha még sokáig nem dolgoznak munkáskezek, lassan, még nyáron is csak „szoknyaféken” juthat le a krónikás. De nemcsak a lép­csők foghíjasok erősen, ha­nem a nemrég odaépített ka­paszkodó korlátot is úgy ön­tötték betonba, hogv mire az ember megfogódzkodhatna benne, rég a karját, lábát, szerencsés esetben az orrát törheti össze. Mert elérhetet­lenül messzire került rendel­tetésétől. Ez van nappal! Es­te? Sötétség borul a lépcső­sorra. Ugyanis az egyetlen fránya kandalláber nem haj­landó fényt kibocsátani ma­gából. Említettem a kéz- és lábtö­rést. Ez is volt nem is egy esetben, de többen megúsz­ták esésüket kisebb-nagyobb zúzódásokkal! Kár, hogy a gazdátlannak tűnő Rózsadombon mostanság csak a madarak járnak, igaz azoknak szárnya, van, s nem kell lépcsőzniük. Jó lenne, ha a Munkácsy Mihály úton az illetékes is tenne egy sétát, s intézkedne, ezzel helyre lehet­ne hozni a Rózsadomb lakói­nak nyugalmát. Már csak az­ért is, mert a mostanság oly divatos szóhasználat a „jó la­kóhelyi közérzet” is újból visszazökkenne. A munkából, biztos vagyok benne, a lakók is kivennék részüket, végezné­nek néhány társadalmi mun­kaórát. S a most hallott fohá­szok helyett a lapunk is be­számolna arról. hogy érde­mes volt közérdekben szólni, ■írásomat nem szántam humo- res?iknek. de ha mégis van benne hasonlóság, hát csak a látottakat mondtam el a pa­nasz nyomán.- Tj ­Tisztelt szerkesztőség! Kálvária Kazáron Újabb lépések a nemzetiségi politika alkalmazásában Nőtincs községi közös Ta­nács területén Szendehelyen német nemzetiségű lakosság él. Szendehely középületeire a német nyelvű föliratokat már korábban elhelyeztette a taná­csunk, míg a szlovák nemzeti­ségű Nőtincs, Felsőpetény és ösagárd területén levő köz­épületekre (iskola, rendelő, könyvtár és boltok) a szlovák nyelvű feliratok az elmúlt na­pokban kerültek elhelyezésre. Végrehajtó bizottságunk a székhely és társközségek isko­láinak vezetőivel való kellő egyeztetés alapján megtár­gyalta, s megszabta a nemze­tiségi nyelv oktatásának tár­gyi és személyi feltételei biz- tositásából eredő tennivalókat. Az elmúlt napokban a Ha­zafias Népfront ősagárdi bi­zottságának bevonásával a je­lenlegi 6—7. osztályos általános iskolai tanulók szüleivel beszél­gettünk azért, hogy gyermekeik nemzetiségi nyelvtanulásával kapcsolatos esetleg felmerült pályaválasztási kérdésekben nyújtsunk segítséget. Ezt a Nógrád megyei Hazafias Nép­front irányelvei alapján vé­geztük el. Éppen ezért nem véletlen, hogy Felsőpetény- be Kormos Sándor szlovák nemzetiségű költő, ösagárdra Kondacs Pál, a Ludové No- viny főszerkesztője író-olvasó találkozóra látogatott el. V. A. Az elmúlt évben is Önökhöz fordultam — segítségüket kér­ve — a Nógrád megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat kazári 25. sz. árudájában meglevő üvegvisszaváltási probléma miatt. Most ugyanaz a helyzet mint egy évvel ez­előtt volt. Fennáll annak elle­nére, hogy a NÖGRÁD 1978. március 16-i csütörtöki szá­mában: „Válaszol az illetékes: Még egyszer az üres üvegek visszaváltásáról”, c. cikkben Kiss Imre NÉKV-ellenőrzési osztályvezető világos választ adott. A cikk és a vállalat in­íg\f is lehel Sok beszterce-telepi kisma­ma nevében fordulok önök­höz. Az Ybl Miklós út 47. szám alatti 7. sz. ÁFÉSZ-élel- miszerbolt tejellátását sze­retném elpanaszolni. A boltot 1978-ban bérelte az ÁFÉSZ az Üvegipari Munkások La­káskarbantartó Szövetkezeté­től azért, hogy a beszterce-la- kótelepi másik élelmiszerbolt zsúfoltságát csökkentse és biz­tosítsa a telep jobb ellátását. Boltunk csecsemőutalvá- nyos tejet is forgalmaz, a dol­gozóinak viszont minden má­sodik hétfőn szabadnapja van. Így a napi tejadagot már szombaton kiadják. Ez még most nem jelent problémát, de nyáron, amikor a meleg miatt romlandóbb a tej már gondot okoz az anyukáknak. Kérem az ÁFÉSZ illetékese­it, oldják meg az utalványos tézkedése nyomán egy ideig minden rendben is volt. Azon­ban ez év januárjától mintha semmi sem történt volna. Az áruda alkalmazottai csak az itt vásárolt és címkével is ellátott üres üvegeket hajlan­dók visszaváltani. Szíves elnézést kérek, hogy levelemmel ismételten önök­höz fordulok. De úgy vélem, a sajtó közbenjárására előbb- utóbb mégiscsak intézkednek az illetékesek. Tisztelettel: Molnár László nyugdíjas bányász Kazár, Dózsa Gy. út 51. tej kiadását, de ne úgy, hogv beszüntetik, mert akkor a bolt bérlésének sok értelme nincs. Beszterce-Iakótelepi kismamák * A közérdekű észrevételt, il­letve kérést tolmácsoltuk a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalmi osztálya vezetőjének, aki a bolt dolgo­zóival kötött megállapodás értelmében közölte, hogy azon a hétfőn, amikor szünnapo- sak lennének a bolt dolgozói, reggel 10 óráig nyitva tarta­nak, s kiszolgálják a csecse­mőtejet. Így megoldódik a lakótelepiek tejellátási prob­lémája. A szerk. meg jegyzése: Kö­szönjük az ÁFÉSZ-nek a ru­galmas intézkedést. Sikeresen vizsgáztak A kisterenyei vasútállomás vezetősége az utóbbi években az utánpótlás biztosítása ér­dekében vonatkezelői. sze­mélypénztárosi, valamint vo­natvezetői tanfolyamokat szervezett. A közelmúltban fejeződött be az a tanfolyam, amelyen hét fő kezelői, há­rom pedig személypénztárosi vizsgát tett. Ez év elejével ismét indult esv 20 fős vonat­vezetői tanfolyam. köztük négy női doleozóval, melynek vizsgájára májusban kerül sor. Kisterenye állomás veze­tősége nemcsak a saját állo­mására gondol az utánpótlás biztosítása érdekében, han^m a vonal á1 Ínmásaira is bizto­sít a szakképzett dolgozóiból, melyért elismerés és dicséret jár az állomás vezetőségének. — sz. — Szerkesztői üzenetek K. L. (Bércei): Honvédelmi hozzájárulást annak a hadkö­telesnek kell fizetni, aki bár­milyen ok miatt nem teljesí­tett katonai szolgálatot, vagy akit a sorkatonai szolgálatból tizenegy hónap letöltése előtt leszereltek. Mentes a honvé­delmi hozzájárulás fizetése alól az a hadköteles, aki testi vagy szellemi fogyatékossága következtében kereső foglalko­zást folytatni nem tud, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. To­vábbá az, aki testi vagy szel­lemi fogyatékossága ellenére kereső foglalkozás folytatására képes ugyan, de keresete — jövedelme — nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóit meg­illető családi segély megálla­pításában irányadó összeget. Nem köteles hozzájárulást fi­zetni az sein, aki a honvédel­mi kötelezettség teljesítésével összefüggő betegség vagy rok­kantság miatt vált katonai szolgálatra alkalmatlanná, to­vábbá aki személyi vagy egyéb körülményeire való tekintettel a pénzügyminiszter rendelke­zése szerint mentességet ka­pott, s végül az, aki tizenegy hónapnál rövidebb ideig tel­jesített ugyan sorkatonai szol­gálatot, de akinek hivatásos vagy továbbszolgálati idővel együtt számított szolgálati ide­je elérte a huszonnégy hóna­pot. * N. B. (Ságújfalu): A szóbeli végrendelet tanújának a vég- rendelkező személyazonosságát kell tudnia igazolni. Nem le­het tanú kiskorú vagy a cse­lekvőképességet érintő gond­nokság alatt levő személy. Az írástudatlanság azonban nem kizáró körülmény. A tanúnak és hozzátartozójának az érde­keltségére megállapított kor­látozások a szóbeli végrende­letre is érvényesek. A juttatás tehát csak akkor érvényes, ha az érdekelt tanún kívül még két tanú közreműködött. MEGTÁRGYALTAK AZ ÉVES MUNKATERVET A helyi Vöröskereszt-szer­vezet vezetősége kibővített ülést tartott, Rimócon ame­lyen képviseltette magát a pártszervezet, a tanács, a KISZ, a népfrontbizottság. Dr. Dér Márta körzeti or­vos, a szervezet elnöke ismer­tette a vezetőség 1979. évi munkatervét. A vezetőség munkatervében a szervezet taggyűlésének időpontja és na­pirendje is szerepel, tgy töb­bek között a véradás teendői­nek megtárgyalása, véradók szervezése, egészségügyi állo­mások szervezése, a község különböző pontjain, az aktívák felkészítése az elsősegélynyúj­tásra, az ünnepi taggyűlés megszervezése, ahol a legaktí­vabb véradók ünnepélyes ki­tüntetésére kerül sor. A meghívottak között több hozzászóló akadt. Egyöntetű vélemény volt, hogy a szerve­zet munkája ismét fellendülő­ben van. A hozzászólók sok hasznos javaslatot adtak a szervezet munkájához. K. B. Rimóc Gyümölcsfák társaságában ... Összeállította: Tóth Jolán

Next

/
Thumbnails
Contents