Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

(Folytatás az 1. oldalról) kedésekre van szükség az (üzem- és munkaszervezés ja­vítása, a munkafegyelem, gaz­dálkodási fegyelem betartása, a készletek ésszerű csökken­tése érdekében. Tovább szük­séges szorgalmazni a komp­lex műszaki szervezést, foly­tatni az ésszerű szervezeti koncentrációt, erősíteni és egyszerűsíteni a vezetés vala­mennyi szintjét. Fel, kell ké­szülni a korábban felépült la­kások, közintézmények töme­ges felújítási munkálatainak elvégzésére. Az ötödik ötéves tervben az énítőanvag-ipari gazdasági egységek fejlődése dinamiku- sabbá vált, termelésük folyó áron az előző középtávú terv­időszakhoz képest megkétsze­reződik. Az itt végbemenő fejlődés összhangban van a megye adottságaival, lehetősé­geivel, az építőipar anyagi hátterének fejlesztését szolgá­ló központi programok célki­tűzéseivel. 1976—78. között a termelés értéke folyó áron meghaladta a 2,1 milliárd fo­rintot, amelynek 16—17 száza­léka exportra, csaknem há­romnegyed részben nem ru­belelszámolású kivitelre ke­rült. Ez a megye Összipari ex­portjának 13—14 százalékát adja. A jelenlegi tervidőszak ipa­ri beruházásainak több mint egyharmada az éoítőanyag* iparban valósul meg. értéke megközelíti a 2,5 milliárd fo­rintot. Ebből is látszik, hogy további fejlesztésüknek meg­határozó szerepe van az ipari szerkezet korszerűsítésében. A vállalatok feladata, hogy sajátos profiljuknak megfele­lően, jobban alkalmazkodja­nak az építőipar népgazdasági igényeihez. Elsődleges tenni­valók között említhetjük a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezését, a vál­lalt termékmennyiség jó mi­nőségben történő kibocsátását. Jobban fel kell készülni az új technológiák fogadására, pótolni szükséges a kiszolgá­ló. kisegítő folyamatokban be­következett elmaradást, he­lyenként pedig szűkíteni kell a gyártmányválasztékot, min­denütt javítani a minőséget, az export .gazdaságosságát. Na­gyobb figyelmet kíván az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése. a gyártás raciona­lizálását elősegítő kisebb fej­lesztések. A beruházási munka eredményei, gyengeségei 'A fejlesztési feladatok ma­radéktalan elvégzése érdeké­ben nagy szerepe van a beru­házási tevékenységnek. Ugyan­is ebben a tervciklusban a megye szocialista építésének legnagyobb összegű beruházá­si feladatait kell megoldani. Az összberuházások értéke eléri a 11,5 milliárd forintot, melyből az építőiparra 6,5 milliárd forint értékű építési ■ és szerelési munka hárul. Az első három évben 3,3 milliárd forintot teljesítettek. A beruházásokból jelentős mértékben részesedik az épí­tőanyag-ipar, amely az össz- berúházások több mint egy- harmadát kapta. Itt valósul meg a megye szocialista fej­lődésének eddigi legnagyobb iparfejlesztése. A megyei pártbizottság 1977. évi beruházásokról szó­ló határozatának megfelelően intézkedések történtek az elő­készítés, a szervezettség, a bonyolítás továbbfejlesztésére, az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Javult a ter­vezőmunka színvonala, kez­deti eredmények születtek a helyi tervező szervek helyze­tének rendezésében, a ' felada­tok rangsorolásában. Nagyobb figyelemben részesült a bo­nyolító- és beruházó szervek együttműködésére irányuló te­vékenység. Milyen problémák jelent­keznek? Az igények és a kapacitások között a globális összhang megvan, ugyanakkor a kivite­lező szervek technikai, mű­szaki felkészültsége helyen­ként nincs összhangban az igényekkel, máskor meg az igények is egyenlőtlenül je­lentkeznek. Sok volt az előző tervidőszakról áthúzódó be­ruházás, nem készültek el időben a lakásépítési tervek, egyes létesítményeket jelentő­sen aláterveztek. A megyei pártbizottság be­számolójában szó volt még a gazdálkodás színvonalának és eredményességének javítása érdekében a nyereség növelé­séről. az itt jelentkező gondok felszámolásáról, a munkaerő-, az anyag- és eszközgazdálko­dás sürgető tennivalóiról. Soron levő feladatok Ä megyei pártbizottság a központi és a megyei pártha­tározat végrehajtása érdeké­ben úgy döntött, hogy az épí­tő- és építőanyag-iparhoz tar­tozó szervezetek fejlődését to­vábbra is alapvető feladatnak tekinti, Ennek megfelelően az eves ,és középtávú tervekben előtérbe kell helyezni az in­tenzív fejlesztés és gazdálko­dás feltételeinek megteremté­sét, mindenekelőtt a termelés hatékonyságának és minőségé­nek javítását, a szelektív fej­lesztés megvalósítását, a helyi erőforrások jobb kihasználá­sát, a megyén belüli és me­gyén kívüli gazdasági együtt­működés fokozását. Biztosíta­ni kell a gazdasági célkitűzé­sek megvalósítását elősegítő helyi politikai feltételek meg­teremtését is. A megyei építőipari szerve­zeteknek az ötödik ötéves terv hátralevő részében 3,2 milli­árd forint értékű munkát kell elvégezniük. Figyelembe véve a hatodik ötéves tervben je­lentkező igényeket, a növek­vő karbantartási és felújítá­si feladatokat, a vállalati gaz­dálkodásban meglevő belső tartalékokat, a műszaki fej­lesztés hatását, a megyei épí­tőipari szervezetek kapacitá­sát, 1985-re évi 1,7—2 milliárd forintra szükséges felfejleszte­ni. Ennek érdekében jobb munkamegosztást kell kiala­kítani Sz egyes építőipari szervezetek között. A jelentő­sebb ipari és kommunális építkezéseket a minisztériumi vállalat oldja meg. A tanácsi építők elsősorban kommuná­lis és karbantartási feladato­kat lássanak el. A Salgótarjá­ni Tervező- és Építőipari Szö­vetkezet törekedjen a beve­zetett lakásépítési technológia jobb hasznosítására. A Balas­sagyarmati Építőipari Szövet­kezet készüljön fel a lakás­építésre, a felújítási és kar­bantartási igények kielégítésé­re. Az AGROFIL biztosítsa a mezőgazdasági könnyűszerke­zetes technológia szélesebb körű alkalmazását. A többi szövetkezeti egység, működé­si területén, a lehetőségeknek megfelelően vegyen részt a mezőgazdasági és kommunális feladatok elvégzésében. Az építőipari szervezetek elsősorban saját építési igé­nyeiket elégítsék ki és felké­szültségüknek megfelelően vállaljanak munkát. Az anya­gi erőforrásokkal összhang­ban biztosítsák a korszerű építési módok hatékonyabb felhasználását, alkalmazásá­nak kiszélesítéséi. illetve komplexebbé tételét. Készül­jenek fel az új -technika fo­gadására. Indokolt továbbá az ipari háttér teljesebb kiépíté­se, a nagy értékű termelő­berendezések. a szak-, szerelő- ipari kapacitások jobb kihasz­nálása, a tartalékok feltárása és hasznosítása. Tovább foly­tatódik majd a jól előkészí­tett, indokolt és ésszerű ka­pacitáskoncentrálás, erősödik a kooperációs kapcsolat és a társulások kiépítése. Kiemelt feladat az állami vállalatok gazdálkodásának stabilizálása. Valamennyi épí­tőipari egységben nagyobb fi­gyelmet szükséges fordítani a nyereséges gazdálkodás ösz- szes feltételeinek megteremté­sére. A felújítási és karbantartá­si munkák tervszerűbb, üte­mesebb elvégzése megkívánja, hogy az ingatlankezelő válla­latok és a kijelölt bázisszö­vetkezetek műszaki, techni­kai ellátottsága és szervezett­sége növekedjen. Az építőipari dolgozók élet- és munkakörülményeit a vál­lalati hatékonyság növekedé­sével összhangban kell javí­tani. Az átlagosnál nagyobb figyelemben részesüljön a mi­niszteri építőipari vállalat és a kőbányászat. A megye építőanyag-ipará­ban tovább keli folytatni a szelektív fejlesztést, fokozni a gazdaságos exportot, ésszerű­en csökkenteni az importot, javítani az export gazdasá­gosságát, kihasználni a már korábban üzembe helyezett termelőkapacitásokat, előtér­be helyezni a veszteségforrá­sok megszüntetését, bővíteni építőipari technológiákkal a választékot, ésszerűen ala- összhangban álló megoldások kítani a termékszerkezetet. kerüljenek előtérbe. A ter- A1 beruházási folyamatok vező szervek közötti jobb szervezettségének és haté- munkamegosztás érdekében konyságának további javí- Országos és más megyei ter- tása megkívánja, hogy javul- vezővállalatók bevonását is jón az előkészítő és a beru- biztosítani kell. A beruházá- házást szervező munka szín- si vállalatot újabb szakem- vonala. A tervezésben, a gaz- berekkel alkalmassá kell daságosabb, a korszerűbb tenni feladatának ellátására. Új stílusú vezetést — sokirányú pártellenőrzést irányítási módszerekre van szükség. Emelni kell a spe­ciális szakemberek számát, növelni a kezdeményezőkész­séget, az előrelátást, az átfo­gókészséget a vezetés min­den szintjén. A vezetésnek példamutató szerepet kell vállalnia az új követelményeknek megfelelő magatartás- és szemléletfor­málásban, tervszerűbbé kell tenni a kádercseréket. A megnövekedett követelmé­nyek a tudományos módsze­rek szélesebb körű alkalma­zását nagyobi) kockázat- és felelősségvállalást igénylik. A megyei • párt-, állami és társadalmi szervek, szerveze­tek irányító-szervező, segí­tő és ellenőrző munkájának értékelése után a pártszerve­zetek további feladatai ke­rültek szóba. .A vezetésen múlik elsősor­ban, hogy a Központi Bizott­ság tavaly októberi határoza­ta és a megyei pártbizottság által most megfogalmazott feladatok milyen eredmé­nyesen valósulnak meg. Az elmúlt években a legje­lentősebb építőipari egysé­geknél jól képzett, hozzáér­tő szakemberekkel erősödött a vezetés. A felsőfokú vég­zettséggel rendelkező szak­emberek száma 60 főről 177 főre növekedett. E tekintet­ben példamutató munkát vé­geztek a Romhányi Építési és Kerámiagyárban, ahol három főről 33-ra növekedett a magasan képzett szakembe­rek száma. A vezetésben minden terü­leten, új stílusra, korszerűbb A Központi Bizottság ta­valy októberi határozata kiemeli, hogy a mainál gyor­sabb cselekvésre, összehan­goltabb, tervszerű munkára, a közös tevékenységben részt­vevő jobb együttműködésre van - szükség. Mindennek megvalósítása nagy felelős­séget ró a területi, az üzemi pártszervekre, az alapszerve­zetekre, a kommunistákra, akik munkájukkal eddig is sokat segítettek. Több olyan kérdés megoldásában vállal­tak közvetlen feladatot, amik­ben a gazdasági vezetés nem tudott előre lépni. A központi és megyei ha­tározat jó végrehajtása meg­kívánja, hogy a pártszervek, szervezetek, alapszervezetek rendszeresen ellenőrizzék a tennivalók végrehajtását, kritikusan tárják fel az el­lentmondásokat, javítsák a kádermunkát. Segítsenek a dolgozók politikai és szak­mai képzésének növelésében, aktivitásuk kibontakoztatásá­ban, a szocialista brigádmoz­galom, a szocialista munka­verseny célirányosabbá té­telében, a szakszervezetek, társadalmi szervezetek, az állami irányító és koordináló szervek, érdekvédelmi szer­vek tevékenységének javítá­sában. A megyei pártbizottság konkrétan megjelölte, hogy milyen területeken, miben kéri az állami, a tömegszer­vezetek és a társadalmi szer­vek közreműködését. Építenek a Besztercén Ebben az esztendőben majdnem háromszáz lakást építenek a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói Sal­gótarjánban, a Beszterce-Iakótelepen Hozzászólások A beszámolót követő vitá­ban Juhász Gyula, a síküveg­gyár igazgatója a gyár fej­lesztésének szükségességét bizonygatta, megemlítette a megoldott gondokat, majd a jövő kilátásairól beszélt. Dr. Szittner András, a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója konkrét számokkal bizonyította, 'mi­lyen okok miatt csökkent az állami építőipar részesedé­se, aránya az építési felada­tokból, mit kívánnak tenni a fejlődés meggyorsítása ér­dekében, milyen segítségre van szükség ahhoz, hogy a vállalat, a megye állami bá­zis építőipari szervezete le­gyen, s elérje az évi 800—900 millió forint termelési érté­ket. Ozsvárt József a salgótar­jáni városi pártbizottság el­ső titkára, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja bevezetőjében utalt arra, hogy az építőipar alapvető­en teljesíti .feladatait, ese­tenként még erején felül is vállal munkát. Az eredmé­nyesebb tevékenységet a ve­zetés színvonalának emelé­sében, a munka reális érté­kelésében, az együttműködés további javításában, a kez­deményezés fokozásában, a kommunisták felelősségének növelésében, a tervszerűbb kádermunkában jelölte meg. Gell,érthegyi Gyula, a Sal­gótarjáni Tervező- és Építő­ipari Szövetkezet elnöke, szö­vetkezetük fejlődéséről, a korszerűbb technika, techno­lógia előnyeiről, a jelenlegi lehetőségekről és gondokról szóit. Timmer Zoltán, a Nóg­rád megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat igazgatója közölte azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével nyereségessé teszik a válla­latot. Mint mondotta, a dol­gozók részéről a hangulat jó és. megvan a tenniakarás. Juhász Sándor, a Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat szakmunkása, a megyei pártbizottság tagja, a munka- fegyelem megszilárdításának feltételeiről; a folyamatos munka biztosításáról, a fe­gyelmet megkívánó vezetők szükségességéről beszélt. Ifj. Nogy József, az építők szakszervezete megyebizott­ságának titkára, a megyei bi­zottság és az alapszervezetek közötfi együttműködést, an­nak eredményeit, és a továb­bi feladatokat ismertette. Hoffer István, a megyei ta­nács elnöke, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, az előkészítő munka hiányossá­gairól, az itt jelentkező fej­lődésről, a kialakult feszült­ségek okairól, a szakmunkás­utánpótlás biztosításával kapcsolatos eddigi tevékeny­ségről beszélt. Vizler László, a szécsényi TÖVÁL főmér­nöke eddigi munkájukat, va­lamint a megoldásra váró feladatokat ismertette, arra kérte az illetékeseket, hogy előzetesen ismertessék a ha­todik 5 éves tervvel kapcso­latos elképzeléseket. Párdi Imre, a Központi Bi­zottság tagja, bevezetőjében színvonalasnak tartotta az előterjesztést, a felszólalások­ból pedig olyan következte­tést vont le, hogy megvan a cselekvő alkotókészség a határozat jó végrehajtásához. Ezt követően utalt arra, hogy az építőipar milyen forradal­mi fejlődésen ment keresz­tül, hangsúlyozta, hogy to­vábbi eredményes tevékeny­ségét nem zavarják konjunk­turális gondok. Ez a helyzet az itt dolgozók felelősségét növeli. Rátért a munkafe­gyelem megszilárdításának szükségességére, s a követke­zőket mondotta: eredmények csak akkor következnek be, ha a 'munkabér kifejezi a végzett munkát, ha szervezett a munka, ha kedvező a mun­kahelyi légkör, ha gondos­kodnak a dolgozók kulturális és szociális ellátásáról. Vé­gezetül az üzem- és munka- szervezés fontosságát, az üzemek önállóságának növe­lését szorgalmazta. Devcsics Miklós válaszá­ban utalt arra, hogy a vitá­ban résztvevők az elért ered­ményekre alapozva, azokról az elképzelésekről, intézke­désekről szóltak, amelyek ió alapot adnak a további ered­ményes munkához. Ugyanak­kor- elmondták a problémákat is. Ezt követően konkrét kér­désekben foglalt állást. A megyei pártbizottság most elfogadott határozatát folyamatosan feldolgozzák a különböző szinteken dolgozó irányító pártbizottságok, ál­lami, tömegszervezeti és tár­sadalmi szervek, valamint az érdekelt vállalatok, szövet­kezetek. NÓGRÁD — 1979. április 14., szombat H

Next

/
Thumbnails
Contents