Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-13 / 86. szám
Kisegítő buszjáratok húsvétra Milyen a nógrádi szén? (III.) Csak péns kellene ? Ami szemben, s másutt is fénylik, nem szén: pala. Krekács Miklós felvétele Dzsida József okleveles bányamérnök, a Salgótarjáni kőszénbánya Rt. igazgató- helyettesének munkájában ol- \'astam, amelyben a fentebb említett cég nógrádi szénbányászatának történetét dolgozza fel 1868-tól 1943-ig, hogy voltak Nógrádban jó szenek. „A régi salgótarjáni szenekről sok elemzési adat áll rendelkezésünkre, amelyeket Gritt- ner Albert végzett. Szerinte 30 elemzés átlagában a fűtőérték — 4165—5338 kai. Az újabb elemzések szerint, amelyeket'a salgótarjáni kémiai laboratóriumban készítenek, ezeket az adatokat kaptuk: Baglyasalja — 5258, Csibaj 4281, Karancsalja — 4708, Salgótarján — 4696 Kalória.” ☆ Nézem a mostani — 1979. márciusi aknaüzemi kalóriaterveket, de csupán a jó szenű Kányásét vetem papírra: 3345. — Ez van! — piondja Szőke Barna, a szénbányák gazdasági igazgatóhelyettese — s nemiképp kevésbé rózsás a kép, ha még hozzáteszem: helyette csak 3095 kalóriát értek el. — Romlik, a szén? — Ahogy mondja. És az ára is. A minőségcsökkenés csupán itt tonnánként 36,32 forintba került. Nagy összeg, pedig nem vagyunk gavallé- roskodó helyzetben... Tudja, hiába jó néhol a szénfal, ha a maróhenger hozzászedi a követ, homokot. Ménkesen pedig, ahonnan különben sem jönnek felszínre jó szenek, a gépnek még húszcentis . talpat is bele kell marni. De egyébként nem jobb a helyzet az elővájásoknál sem, ahol a gumiszalagról egyből, válogatás nélkül a bunkerokba kerül a termel vény. No, és a sok vegyes szelvényű vágat... — Több minőségrontó tényező nincs ? — Hát, mint említettem már, a tonnacentrikus szemlélet, a főleg a kazári külszíni fejtésről beérkező igen nedves szén és esetenként a nagybátonyi szénosztályozó állapota. Bár igaz, itt meg kell jegyeznem — (később ezt a tényt Medvesi István, a széntermelési osztály főelőadója is megerősíti) —, hogy ők azért a negyedévben a kányá- si darabos és kocka szénből, valamint a ménkesi akna II- ből kiválogattak majd négyezer tonna meddőt. — Ha ez is szén lett volna. .. — Látja, itt kellene változtatni. — Hogyan? Az igazgatóhelyettes, akit következetes minőségmá- niákussága miatt — bevallja — néhgnyan nem néznek jó szemmel, tervekről, elképzelésekről beszél. Anyagi és tárgyi feltételekről, miknek kidolgozása, előteremtése nem egykönnyű feladatnak ígérkezik. Emigyen vázolja a téziseket. A kányási szén minőségének javítása .elsődleges teendőink közé tartoznak. Itt legnagyobb gondot a homok okozza. Mi is gondolkodunk a végső megoldáson, de emellett még felkértük a miskolci egyetem néhány szakemberét egy tanulmány elkészítésére. A minap itt is jártak, vizsgálódtak. — Lesz ebből jobb szén? — ... A végleges megoldásban már közös nevezőre jutottunk: ez egy homokmosó felépítése lenne, de... — Az szerény számítások szerint is belekerülne olyan öt-hatszázmillió forintba. S a kérdés adott: vajon, meg- érné-e? S ennyi pénz, — mondani sem kell nagy ösz- szeg. — nehezen előteremthető. . Úgyhogy, ennek megvalósítására — szerintem — belátható időn belül nem kerül sor. Az elővájásoknál felvetődött az az elképzelés; a szállítószalagok mellé fektessünk le síneket, hogy az azon közlekedő csillékbe válogatód- jon a meddő. Ehhez azonban — széles szelvények kellenének, s megint vajon megérné-e? — S ki válogatna, mikor a csapatnak az össztonna számít? — Fogas kérdésnek ígérkezik, de nem olyan fekete a2 ördög, mint amilyenek lefestik. .. Olyan ösztönzési rendszert kell kictkoskodni, amely az eddiginél még jobban közelíti egymáshoz a mennyiséget és a minőséget. Az utóbbi hónapokban már ráleltünk erre az útra, s reméljük, mindinkább efelé haladunk. — Az idő azonban — pénz. ön is leírta a Nógrádi Bányász legutóbbi' számában: „Mivel szeneinknek a természeti adottságból eredő kaló- riaértékét nem tudjuk megváltoztatni, az áralakulásra csak a tisztán termelés fokozásával, ' a meddőtartalom csökkentésével, jobb hullási (értsd: darabos, a Szerk.) arány biztosításával tudunk kedvező hatást gyakorolni.” _— Ez így van. S mindezek jól érzékeltetik sokirányú teendőinket. Még sokáig...? Karácsony György Már csütörtökön este indított egy-egy mentesítő vonatot a Keleti és a Nyugati pályaudvarról a MÁV, amely a húsvéti nagyobb forgalom zavartalan lebonyolítására 133 mentesítő vonatot tervezett, s szükség esetére a nagy pályaudvarokon további szerelvényeket is tartalékol. Á forgalmi csúcsot mára és szombatra várják, amikor 33, illetve 36 mentesítő vonatot indítanak. Az ünnepek alkalmából a legtöbb szerelvény, számszerint 41, a Budapest— Debrecen—Nyíregyháza vonalon közlekedik. A főváros és Miskolc között 25, Budapest— Szombathely 1 és Budapest— Nagykanizsa között egyaránt 13 mentesítő vonat szolgál a szokásosnál jóval több utas elszállítására. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a MÁV megérősí ti pénztári és információs szolgálatát, ezenkívül a, nagy pályaudvarokon karszalagos vasutasok igazítják el az utasokat, adnak tájékoztatást a menetrend szerirít és az azokon felül közlekedő vonatokról. Az ünnepi forgalom kezdetét mára várja a Volán Tröszt is, amelynek vállalatai országosan 120—130 ezer többletutasra számítanak, s az ünnepekre mintegy 2500 kisegítő járatot állítottak be. A húsvéti csúcs nagy terheket ró az Engels téri pályaudvarra-, ahonnan ma 60, szombaton 80, s még vasárnap is 40 kisegítő járat indul, például Kalocsára, Bajára, Salgótarjánba, Dunaújvárosba. Az ünnepek alatt erős forgalomra számítanak a Gyöngyös—Mátra vonalon, s a dunakanyari járatokon, amelyeket ugyancsak szükség szerint megerősítenek. Az ünnepi forgalom immár elmaradhatatlan társaként üzembe állítják a Szent István téri pótpályaudvart, ahol tartalékolják és felkészítik az útra a kisegítő járatokat, s oda érkeznek ma és szombaton délután a vidéki távolsági járatok. Mind a vasút, mind a Volán gondoskodott az utasok visszaszállításáról is. Hétfőn 36 mentesítő vonat, s mintegy száz kisegítő buszjárat közlekedik, s még kedden is — figyelembe véve a húsvéti iskolai szünet végét — indítanak szükség szerint mentesítő . szerelvényeket és buszjáratokat. (MTI) A váci FORTE gyár termékei szinte valamennyi földrészen ismertek, filmjeik, fotópapírjaik Európán kívül eljutnak a tengerentúli országokba is. Az érsekvadkerti szerszámipari művek leányai, asszonyai közvetetten járulnak hozzá az ismert gyár exporttevékenységéhez, ugyanis a fényérzékeny áru csomagolásában vesznek részt. A keresett filmeket például a trópusi éghajlatra való szállításra készítik elök a tekercseket műanyag dobozokba rakják, mely megvédi azokat a nedvesség- cs hőártalmaktól. _kulcsár-fotó___ G yarapodó településeinkért A megyed tanács végrehajtó bizottsága a köaelmúltban óriékedte a települések szépítését, fejlesztését segítő társadalmi munkaakciók eredmérfyeit. Az elmúlt évben nem kevesebb, mint nyolcvanhárommillió forint értékű közhasznú társadalmi munkát végzett a lakosság a megye községedben, Balassagyarmaton ég Salgótarjánban, a megyeszékhelyen. Ennyivel toldották meg azt a pénzt, amelyet a megyei tanács, a községi tanácsok építésre, a települések fejleszté-, sóre'fordítottak 1978-ban. A lelkesedés, s így az elvégzett munka értéke is nagyobb, mint egy esztendővel korábban, s éppen mégegyszer annyi, mint amennyi 1975-ben volt. Akadtak tedepülések, ahol új óvoda, pedagógus-, vagy orvosi lakás építésén szorgoskodtak a munkáskezek. A legtöbb településen 'azonban a már meglevő iskolákat, óvodákat, gyermekjátszótereket szépítették, gazdagították. Egyedül Salgótarjánban több mint 19 millió forint az elvégzett társadalmi munka értéke. Ha ezt a pénzt szétosztanánk a város lakói között, minden felnőttre és gyermekre 402 forint jutna. Balassagyarmaton még annál is kedvezőbb a kép. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 419 forint. A város kulturális intézményeinek, közparkjainak szépítésén, gyarapításán sok száz munkás, szocialista brigádtag, intézmények, hivatalok dolgozói fáradoztak. P ászt ón sem szorgoskodtak még egyetlen évben sem ennyire, mint tavaly. Ha a nagyközségi tanács, a társadalmi, a tömegsizervezetek hívására a község valamennyi lakója munkába áll, akkor egy-egy ember tevékenysége 595 forintot ért volna. Mert a felújított gyermekintézmények, az új KRESZ-park értéke százezrekben mérhető. Nagybárkány- ban társadalmi munkával bővítették az általános iskolát, így építették az óvodát és az óvodához futó utat. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 573 forint volt tavaly. Kishartyánban társadalmi segítséggel fejezték be az óvodát és a falumúzeum kialakításánál is ott vodtak az önzetlenül dolgozó társadalmi munkások. Kazáron az utak javításához, a bed víz elvezetési munkálatokhoz kért és kapott a - tanács nem kevés társadalmi segítséget. Érthető tehát, ha a megyei tanács végrehajtó bizottsága az elismerés és a köszönet hangján szólt mindenekelőtt az önzetlenül dolgozó társadalmi munkásokról, a községi tanácsok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt-szervezetek és a szakszervezetek tevékenységerői. Arról a munkáról, amelyet e szervek a társadalmi munkaakciók szervezése, lebonyolítása, a lakosság széles körű mozgósítása érdekében végeztek. Az egyre nyíltabb város- és községpolitika, a szélesedő demokratizmus, a tanácsok és a lakosság erősödő kapcsolata eredményezte, hogy Nógrádban soha annyi ember nem mozdult meg a hívó szóra, mint az elmúlt esztendőben. A tanácsok mindegyike csatlakozott tavaly is ahhoz a munkaversenyhez, amelyet az ötödik ötéves terv időszakára, társadalmi munkára hirdettek meg. A községek vetélkedésének eredménye pedig esztendőről esztendőre több és szervezettebb társadalmi munkában, településeink gyarapodásában mérhető. A városi, a községi vezetők, a lakosság érettségét, növekvő felelősségét jelzi, hogy a tanácsüléseken, a tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken, a lakóbizottságok összejövetelein nemcsak igényeket sorolták. Szinte mindenütt reálisan vetettek számot a lehetőségekkel, s egy-egy új létesítmény tervezésénél, a meglevő intézmények szépítésénél, rendbetételénél a közös pénz mellé tették, önzetlenül ajánlották saját munkájukat is. így terebÍvesedet! széles, szép es eredményes mozgalommá Salgótarjánban a Harmincötezer munkanapot Salgótarjánért társadalmi munkaakció. Ez a magyarázata annak is, hogy Balassagyarmaton ismét sok száz szocialista brigádtag aóta egy-egy napját a város gyarapításáért. S a megye legtöbb településén hasonló felelősségérzetről tett tanúbizonyságot a lakosság. Mindezekről azért érdemes szólni, mert azt bizonyítják, hogy értelmes, a közösség javát szolgáló célok megvalósításában mindenütt szívesen vesznek részt az emberek. Csak fokozza lelkesedésüket, ha a munkának, amelyet végeznek, becsülete van. Ha a tanácsok, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt szervezetei, üzemekben a szakszervezeti bizottságok ügyelnek arra, hogy a társadalmi munkások tudják, mit, mikor és miért végeznek. A tervszerű és jól szervezett tevékenység eleve feltételezi azt is, hogy van elegendő szerszám és anyag is a munkához és a közös munka eredményét együttesen óvják a rombolástól, a pusztulástól. Az elmúlt esztendő sok jó példával szolgált minderre. Ám olyan települések is akadnak a megyében, ahol esztendők óta nincs gazdája a társadalmi munkának. Ahoi sem a tanács, sem a társadalmi, a tömegszervezetek nem veszik a fáradságot, hogy felmérjék az Igényeket, holott munka ég bizonyára segítség is akadna bőven. Az idén, akárcsak az ország, megyénk lakossága is új feladatok megvalósításán munkálkodik. A városainkat, községeinket fejlesztő elképzelések talán szerényebbek, mindenütt jobban megfontolják, hová tegyék a pénzt, amely rendelkezésre áll. Tavaly sem volt, s az idén gém lesz lehetőség arra, hogy mindenütt új művelődési otthont, iskolát, óvodát, • utat, vagy törpe vízmüvet építsenek. A társadalmi összefogás erejét azonban nemcsak az új létesítményeimé! lehet és kell hasznosítana. A meglevő, a közös' célokat- szolgáló épületek korszerűsítése, parkok. játszóterek, utcák, környezetünk rendben tartása sem kevésbé fontos feladat. Hiszen a környezeti kultúra fejlesztése, meglevő értékeink óvása városon és falun egyaránt a lakosság életkörülményeinek javítását, végső soron társadalompolitikai célkitűzéseink megvalósítását szolgálja. V. G. Húsvéti kellékek A hagyományos húsvéti vásár elmaradhatatlan kellékeiből is megfelelő választékról gondoskodott a kereskedelem. Csehszlovák, NDK-beli és román importot is igénybe vett a zavartalan áruellátáshoz. Az ilyenkor legkiemelkedőbb kisüveges kölnivizekből a tavalyinál 164 ezerrel több, összesen 2,8 millió kerül forgalomba. Csaknem egymillió tasak tojásfestéket kínálnak az üzletek, hogy ne maradjanak piros tojás nélkül a locsolók, akiknek 841 ezer tasak festő- matrica „jóvoltából” hímés- tojás is bőségesen juthat. Az illatszerboltok, az áruházak kozmetikai osztályai a hazai készítményeken kívül sokféle ajándékozásra alkalmas import kozmetikai cikket — krémet, szemfestéket, ceruzákat, körömlakkot — kínálnak az igények szerint díszes csomagolásban is. Az idei újdonság az import szappanból és kölnivízből álló ajándékkazetta, amelyből húszezer kerül forgalomba. NÓGRÁD — 1979. április 13., péntek 3
