Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-11 / 84. szám

Or Bt a fősök életrafza Nyikolaj Rukavisnyikov, a Szovjetunió kétszeres hőse az SZKP tagja- A szibériai Tomszkban , született 1932. szeptember 18-án, vasutascsa• Iádból származik. 1957-ben végezte el a moszkvai műsza­ki-fizikai főiskolát. Tervező- irodában kezdett dolgozni, ahol kitűnt kiváló szaktudá­sával, bonyolult mérnöki fel­adatok szervezésével. 1967 januárja óta tagja az űrhajós­egységnek- Első űrrepülésére 1971 áprilisában a „Szojuz— 10” űrhajó fedélzeti kutató- mérnökeként került sor. 1974. decemberében startolt má­sodszor a „Szojuz—16”-tal, fe­délzeti mérnöki minőségben részt vett a „Szojuz—Apollo”- program fedélzeti rendszerei­nek kipróbálásában. A mostani űrrepülés a szovjet űrhajós harmadik út­ja a kozmoszban. Georgi Ivanov a Bolgár Népköztársaság állampolgára, 1940. július 2-án Lovecs vá­rosban született, munkáscsa­ládból származik- 1964-ben fejezte be a „Georgi Ben- kovszki” katonai repülőfőis­kolát, ezt követően oktató­ként teljesített szolgálatot a bolgár néphadsereg egyik re­pülőegységénél. 1968-ban lett elsöosztályú katonai repülő. Ebben az évben vették fel a Bolgár Kommunista Pártba is. 1978 márciusától tartózko­dik a Szovjetunió „Jurij Ga­garin” űrhajósképző központ­jában. Szovjet és bolgár tu­dósok, valamint szakemberek vezetésével megkapta a szük­séges kiképzést, hogy részt vehessen az „Interkozmosz”- program végrehajtásában. Ivanov őrnagy nős, egy kis­lánya van. Napi külpolitikai kommentár Egy diktátor utazása A világ valamennyi hírügy­nöksége jelentette, hogy Anas- tasio Somoza, a Nicaraguái Köztársaság elnöke megérke­zett az Egyesült Államokba, ahol „szabadságát kívánja el- töiteni”. Ha egy ország ál­lamfője valahová üdülni uta­zik, általában nem kelt külö­nösebb figyelmet. Nyilvánva­lóan ez a szabályt erősítő ki- ! vétel. Bár Somoza a kansasi Topekában nem gvőzte hang­súlyozni, hogy valóban pihe­nésről, valóban ideiglenes tar­tózkodásról van szó, szinte mindenki él a gyanúperrel, hogy a dolog nem ilyen egy­szerű — és talán nem is ilyen ideiglenes­Természetesen minden ha­sonlat vitatható, mégis szá­mos megfigyelőnek jut eszé­be, hogy nem is olyan régen egy másik ország diktátora, egyszemélyi ura - távozott „külföldi pihenésre”. Somoza esetében nem alaptalan a képzettársítás, hiszen a két­ségtelen különbségek mellett a két utazás azonos motívu­mai a következők: 1: A nicaraguai diktátor éppúgy hosszú esztendők óta amerikai segítséggel küzd az eltávolítását követelő töme­gek ellen, ahogy azt Reza Pahlavi tette. 2. Somoza tanácsadói nyil­vánvalóan kénytelenek voltak figyelembe venni azt az ap­róságot, hogy a CIA képtelen volt megvédeni és hatalmon tartani az iráni uralkodót, ebből pedig némi következte­téseket lehet —, sőt ajánlatos — levonni. 3- Mint Iránban, Nicaraguá­ban is szinte szüntelenül har­cok vannak, a hírügynöksé­gek számos városból jelente­nek fegyveres összetűzéseket a sandinista nemzeti front és a diktátor zsoldosaiból álló nemzeti gárda között. 4. Mint Reza Pahlaviról, Somozáról is tudják, hogy ha­talmas vagyona jelentős ré­szét már kimentette az or­szágból. Olyan összegről van szó, amely a Somoza família több nemzedéke számára is luxuséletet biztosíthat a nyu­gati világ bármely pontján. 5. Carternek a közelgő vá­lasztások előtt nem kis nehéz­ségeket okozhatna, ha egyér­telműen tovább támogatná Latin-Amerika egyik leggyű­löltebb diktátorát, áz emberi jogok lábbal tiprőját­A washingtoni kongresz- szusban persze vannak olyan körök, amelyek szerint „fenn­tartás nélkül tovább kell tá­mogatni” Somoza rezsimjét. Nem lehetetlen, hogy Somoza távozása most még nem tel­jesen végleges. De sokasodnak annak jelei, hogy a diktátor uralma felett messze hallha­tóan megszólalt a lélekha­rang. Harmat Endre A népi ellenőrzés mérlege, teendői Tavaly csaknem 24 ezer szakértő, társadalmi munka­társ bevonásával 29 központi, 131 megyei, továbbá 519 járá­si-kerületi témában indított vizsgálatot a népi ellenőrzés. Közérdekű bejelentések nyo­mán, valamint más szervek kérésére 1848 célvizsgálatra kerítettek sort, együttvéve csaknem 14 ezer helyszínen — tájékoztatta kedden Mol­nár Imre, a KNEB elnökhe­lyettese az elmúlt esztendő mérlegéről a sajtó munkatár­sait. A jelenlegi feladatokról szólva elmondta, hogy ismé­telten vizsgálják a konvertál­ható exportárualapok bővíté­sére szolgáló fejlesztési cél­hitel felhasználását, most ké­szítik elő a termelési szerke­zet átalakításának tapasztala­taival foglalkozó vizsgálatot- Ugyancsak most készülnek a népi ellenőrök a mezőgazda- sági termelési rendszerek szer­vezésének, működésének és eredményeinek felmérésére, ezenkívül a közművelődésről szóló 1976-ban alkotott tör-i vény egyes rendelkezései vég­rehajtásának vizsgálatára. (MTI) A Brit KP választási kiáltványa Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja a tőkés válságból kivezető radikális, baloldali programmal indul a választá­sokon. Gordon McLennan, a oárt főtitkára és Mick McGahey, a párt elnöke saj­tóértekezleten ismertette a választási kiáltványt, amely „Az embereket a profit elé­be” címet viseli. A választá­son 40 kommunista jelölt in­dul, 11-gyel több mint 1974- ben. McLennan hangsúlyozta, hogy ma, amikor a munkás­párt kiáltványa visszalépést jelent saját legutóbbi kiált­ványához képest, egyedül a kommunista jelöltek fogják képviselni a kampányban a radikális baloldali alternatí­vát. Gordon McLennan kiemel­te: a párt fő célja a konzer­vatívok legyőzése és új típusú munkáspárti kormány hata­lomra juttatása, amely vég­rehajtaná a baloldal prog­ramját. A brit KP kiáltványa egye­bek közt követeli a gazdaság állami serkentését, elsősorban a bérek és a nyugdíjak fel­emelésével az új minimálbér és rövidebb munkahét beve­zetését, a nyugdíjkorhatár le­szállítását. A párt követeli: a fasiszta nemzeti párt felvonulásainak betiltását, a lordok háza el­törlését, a skót és a walesi önkormányzat megvalósítását. Mick McGahey pártelnök egy kérdésre válaszolva kije­lentette, hogy a Thatcher-ié- le konzervatív vezetés ha le­het, még reakciósabb, mint Heathé volt, még elszántabb támadást jelent a dolgozók életszínvonala és jogai ellen. Magyar —francia gazdasági tárgyalások Április &—10-én a magyar —francia gazdasági együtt­működés fejlesztésének idő­szerű feladatairól tanácsko­zott Budapesten a gazdasági együttműködési vegyes bizott­ság két társelnöke, Török Ist­ván külkereskedelmi minisz­terhelyettes és Jacques And­reám meghatalmazott mi­niszter. Áttekintették a múlt év no­vemberi párizsi felső szintű találkozóból fakadó gazdasá­gi feladatokat és előkészítet­ték a vegyes bizottság soron következő ülését. Jacques Andreani megbe­szélést folytatott Nagy János külügyminiszter-helyettessel. Fogadta őt Rácz Pál külügyi államtitkár és Szalai Béla külkereskedelmi álamttikár. A francia vendég kedden elutazott hazánkból. (MTI) Barátaink életéből A lublini „fekete gyémánt” Az első aknák fúrása A lublini vajdaság keleti részén már évek óta épül egy új kőszénbánya. Már a harmincas években megálla­pította a varsói egyetem pro­fesszora, Jan Samsonowicz, hogy ez a terület szenet rejt, ám csak a hatvanas években, az első feltárófúrások bizo­nyították ezt be. A további kutatómunka során megbizo­nyosodtak arról, hogy a lub­lini föld rhélyén óriási szén­rétegek vannak. A hetvenes évek első felében befejeztéK a ‘'térképezést, és 1975-ben döntés született az első bá­nya felépítésére. A lublini kőszéntartalékot közel 40 milliárd tonnára be­csülik, jó minőségű tüzelőa­nyag, kalóriaértéke kb. 6500 kcal/kg. A medencét, melynek hossza 180 km, szélessége 18—37 km, három körzetre osztották: a központi, az észa­ki és a déli körzetekre. Leg­jobban a központit ismerték meg, odatelepítették az első bányát is, Bogdanka faluba. A bányaépítkezés gyorsan haladt előre, az első akna mélyítésekor minden terv szerint történt. Mégis, amint a bányászok leérték 500 m mélységbe, homok nehezítette munkájukat, fékezte az előírt tempót. Az aknát biztosítot­ták, aljára betondugó került, s megkezdődött a fagyasztás. Néhány hónap múlva már ki lehetett termelni a megfagyott homokot. Így történt az első akna fúrásakor, a következő­nél már nem ütköztek a mun­kások különösebb akadályba, terv szerint tudtak haladni. A múlt év végére az első akna már 771 méterre mélyült, s az idei terv szerint 960 mé­terre kell lejutni. Folynak a munkálatok a második akna támpilléreinek felállításán és a harmadik, immár 568 m mély akna, valamint a jelen­leg 40 méteres negyedik akna fúrásán. A lublini szénmező kincse először 1980-ban kerül majd felszínre, egymillió tonna mennyiségben. összehason­lítva ezt az Alsó- és Felső- Szilézia több mint 200 millió tonnás termelésével, meg kell állapítani, hogy egyelőre csak szimbolikus nagyságrendről van szó, de 1984-re már 3,6 millió tonnát irányoznak elő. S mivel ebben a körzetben még további 8 bánya létesül, egy évtized alatt évi 25 mil­lió tonnára növekszik a 'ter­melés. A bogdánkai bánya építése közben minden szükséges technológiai és üzemeltetési tapasztalatot megszereznek a további egységek létesítésé­hez, s beindítása lakásépítke­zéssel, szállókkal, kereskedelmi és szolgáltatási infrastruktúra kialakításával együtt lehetsé­ges. 1981-ben az új bányaköz­pontban már 2000 bányász dolgozik, számuk az idő elő­rehaladtával fokozatosan nö- a kis település szénmedence fő­vekszik. Ez lesz majd a városa. Bulgária és a KGST A KGST-ben a szakosítás és a nemzetközi kooperáció egyes tagországok népgazda­sági terveinek két- és sokol­dalú egyeztetésével történik; a komplex program irányelvei és a különböző integrációs megegyezések révén valósul­nak meg a gyakorlatban. Ebből a tevékenységből Bul­gária is kiveszi a részét. Ed­dig 120 kétoldalú és 90 több­oldalú együttműködési szer­ződést. hoztak létre, a követ­kező ötéves terv pedig már 230-at irányoz jelő — főleg a gépgyártásban, az elektroni­kai iparban és a vegyipar­ban. Kooperációk alapján készül a szocialista országokba irá­nyuló bolgár export 30 szá­zaléka — de ez az arány a nyolcvanas években egyes iparágakban elérheti a 60 szá­zalékot is. Bulgária legna­gyobb gazdasági partnere a Szovjetunió. A két ország 65 kooperációs szerződést kötött, a szakosított termékek ará­nya árucseréjükben elérte a 40 százalékot. Tanulságos e két mutató vizsgálata a többi európai KGST-ország eseté­ben is: NDK Lengyelország Csehszlovákia Magyarország Románia 36 25 13 10 6 szerződés szerződés szerződés szerzőid és szerződés 25—35 százalék 17 százalék 21 százalék 40 százalék 25—30 százalék A nemzetközi szakosításban és kooperációkban Bulgária szerepe különösen az anyag- mozgató kisgépek, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gép­gyártás, hajógyártás, távköz­lési- és számítástechnika, va­lamint a műszergyártás terü­letén jelentős. Ugyancsak fon­tosak a Bolgár Népköztársa­ság kalcináltszóda-, gumiter­mék-, illatszer- és kozmetikai­cikk, növényvédő- és gyógy­szerszállításai. A KGST-n belüli sokoldalú együttműködés újabb szaka­szát jelentik a hosszú lejáratú programok. A gépgyártási, az energia- és nyersanyag-gaz­dálkodási, valamint az élelmi­szer-gazdasági programokat a KGST bukaresti ülésszakán elfogadták. Bulgária e tervek kidolgozásában és végrehajtá­sában is közreműködik. Csehszlovák mezőgazdaság Segít a hosszú távú tervezés A gazdasági tervek közöd kezelése több szempontból is előnyös: a nemzetközi szako­sítás és kooperáció további elmélyülése — főleg a terme­lésben — hozzájárul azegésa közösséget átfogóan, ugyanak­kor az egyes országokat spe­ciálisan érintő problémák megoldásához is. A baráti or­szágok közös erőfeszítései ré­vén lehetővé válik a KGST- tagországok gazdasági fejlő­désének meggyorsítása, illet­ve a termelési szerkezet töké­letesítése. Szívbillentyű — titánból Amikor az orvosok alkatré­szeket kértek a szívbetegek gyógyításához, a Kemerovo megyei kuznyecki kohászati kombinát komszomolista-if- júsági üzemének ezermesterei hozzákezdtek a‘ munkához. A billentyű kivitelezéséhez Va- lerij Sennkov, a több szakmá­val rendelkező fiatal munkás kezdett hozzá. Erőfeszítését siker koronázta. Először a billentyű acélmodelljét készí­tette el, majd titánból for­mázta ki az alkatrészt. Az üzemben és otthon is szinte megszakítás nélkül dolgozott a szinte teljesen súlytalan miniatűr szívbillentyű előállí­tásán. Ma már számos billen­tyű dicséri ügyességét. A se­bészek igen elégedettek a munkájával. Hanoiban megnyitották a „Győzelem a kínai agresszorok felett” című kiállítást, amely bemutatja a zsákmányul ei- )ctt kínai fegyvereket, katonai felszereléseket, s fényképek­kel illusztrálja a vietnami nép honvédő küzdelmét Milyen lesz Csehszlovákia mezőgazdasága 2000-ben? Mennyi termőföld áll majd ren­delkezésre, mennyi húst, tejet és gabonát termelnek majd, melyek a fejlesztés fő aka­dályai? Ezekre és hasonló kérdésekre keresik a választ a prágai mezőgazdasági kutatóin­tézet munkatársai, akik jó néhány — egészen az évezred végéig érvényes — távlati tervet dolgoztak már ki. A fejlesztési programoknál alapvető fon­tosságú a követelmények és a lehetőségek összhangjának. megteremtése. Messzemenően érvényes ez a növénytermesztés és az állat- tenyésztés struktúrájának megváltoztatására is. A következő húsz évben az étrend ugyanis jelentősen megváltozik: fokozatosan nő a hús, a tej, a gyümölcs és a zöldség, azaz a biológiai szempontból legfontosabb élelmi­szerek aránya. A szakértők a következő vál­tozásokat jelzik előre: — A napi kalóriafogyasztás a jelenlegi 3200-ról kb. 3000-re fog csökkenni. Ez elősegíti az úgynevezett civilizációs be­tegségek elleni harcot. — Tovább csökken a gabonafélék, a liszt, a burgonya (évi 96-ról, 85 kg-ra), vala­mint a zsír fogyasztása. — Növekszik viszont a zöldség- és gyü­mölcs-, valamint a húsfogyasztás. (Ez utóbbi pl. 81-ről, 94 kg-ra). Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy me­zőgazdasági termelést egyre kisebb területen tudnak csak folytatni. Az egy lakosra jutó föld 0,47-ről előreláthatólag 0,40 hektárra csökken, (összehasonlításképpen e mutató a Szovjetunióban 2,2, az USA-ban 2,09, de még Franciaországban is 0,63 hektár.) A mezőgaz­dasági földterület fogyatkozását a termésho­zamok emelésével, jobb gazdálkodással kell pótolni: 2000-re 60 mázsa/hektár körüli ga­bona-, 520 mázsa/hektáros cukorrépa- és 27 tonna/hektáros burgonyaterméssel számol­nak. Ezen túlmenően- új terményfajták ki- fejlesztésére és az agrotechnikai eljárások tökéletesítésére törekszenek. Fontos módszer a földminőség javítása, az öntözés, a rekul­tiváció, az ipari és szerves trágyák alkalma­zásának tudományos irányítása. A víz egyéb­ként sok szempontból döntő tényezővé válik az egész népgazdaság számára: az évezred végéig a mostani vízfogyasztás sokszorosára emelkedik. Az állattenyésztésben nem az állatok szá­mának, hanem a nagy tej-, és húshozamú fajták arányának növelését tűzik ki célul. Ennek feltétele az is, hogy a szarvasmarha-, sertés-, baromfitenyésztés és -hizlalás korsze­rű, ipari jellegű körülmények között történ­jen. A másik fontos feladat az, hogy szakember- képzésnél is vegyék figyelembe a jövő követel­ményeit. Az új tudományos eredményeket minél hamarabb át kell ültetni a gyakorlat­ba, ehhez pedig magasabb szakképzettségű és szélesebb látókörű vezetőkre van szükség. A Jeningrádi mammut A Szovjetunió Tudományos Akadémiája leningrádi zooló­giái múzeuma új kiállítási tárggyal gyarapodott. A hét­hónapos mammutot, amelyet most kitömve láthat a lenin­grádi közönség, a magadáni terület örök fagy dermesztet­te földje konzerválta mind­máig. A zoológiái intézet munkatársainak eddig még sohasem volt alkalmuk ilyen hatalmas állatot balzsamozni.' Kétéves, fáradságos munká­juk azonban végül is sikerrel zárult. Az állat bőrrétege, szőrtakarója, csontváza és szövetei mind épségben látha­tók. A tudósok véleménye szerint a forró parafinozás módszere gyakorlatilag 'időt­len időkig biztosítja, hogy a kiállított. mammut ellenálljon az enyészetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents