Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
Ä terveknek megfelelően halad Salgótarjánban az új CROSSBAR telefonközpont- szerelése, amely már a vége felé tart. Néhány hét múlva elkezdődnek az elektromos és mechanikai vizsgálatok aRHG Híradástechnikai Vállalat szakemberei által, akik saját munkájukat kontrollálhatják. A képen: Kiss Gyula a CROSSBAR kapcsológép mechanikai vizsgálatát végzi. — bábéi felv. — A tanácsi gazdálkodás tapasztalatai Az ellenő nem lehetiSneéiü Színvonalas igazságszolgáltatás Beszélgetés dr. Reményi Jenővel az új büntető törvénykönyvről SÜLYOS, KIRÍVÓ, netán a jogsértés határát súroló esetekről — szerencsére — nem kellett szólnia annak a beszámolónak, amit Salgótarján tanácsi felügyelet alá tartozó gazdasági egységeiben végzett ellenőrzések tapasztalatairól készített a városi tanács illetékes osztálya. A tavaly elvégzett gazdasági és pénzügyi revíziók húsz költségvetési egység közül éppen egy tucatnyira terjedtek ki. Megállapíthatóan javult például a tanács szakigazgatási szerveinek és az ellenőrzéseket hivatalból szervező pénz-terv és munkaügyi osztály kapcsolata ebben a fontos munkában. A tanácsi felügyelet alá tartozó költségvetési egységekben végzett ellenőrzések tapasztalatai akkor is fontosak, ha súlyos visszaélésekre, esetleges bűnügyre nem derítettek fényt. A nehezebb körülmények, a szigorúbb gazdasági és pénzügyi feltételek mellett jelentősebbek a „kisebb hibák” is. Nem a hibák felnagyításáról van szó, sokkal inkább arról, amelyet Illés Miklós, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén körülbelül így fogalmazott: az ellenőrzéseket nem önmagukért levő dolgoknak kell tekinteni. Nehezebb tervidőszakban az úgynevezett kisebb ügyeknek, jelenségeknek is nagyobb a súlya! Az említett tanácsi osztály szervezésében, a szakemberek, szakigazgatási szervek bevonásával nyolc helyen átfogó költségvetési vizsgálatot végeztek. Éppen ezzel kapcsolatban mondtak véleményt a testületi ülésen így: a kevesebb ezúttal is több lett volna, azaz a jövőben talán kevesebb átfogó vizsgálat, s gyakoribb, még szélesebb körű ellenőrzés alkalmazása lehetne a gyakorlat. Itt vetődött fel az a gondolat is, amely szerint javítani szükséges az ellenőrzések társadalmi' összetételét. A tanácsi bizottságokat jobban be lehetne vonni a munkába. Kevés az úgynevezett utóellenőrzés, amely elsősorban abból a gyakorlatból következik, hogy ezt csupán a súlyosabb esetekre terjeszti ki az ellenőrzést szervező tanácsi osztály. EGY ÁLTALÁNOS érvényű megállapítás éppen arra vet fényt, hogy sok még a tennivaló ezen a területen. A gyakorlat javításával éppen a legfontosabb célhoz — a gazdaságos munkához kerülhetünk közelebb. Az előző évekhez hasonlóan még mindig alapvető gondként jelentkezik például a költségvetési előirányzatok felületest!), intézményszerű tervezése. Különösen kitűnik ez a művelődési és oktatási intézmények jelenlegi gyakorlatából. Abból, hogy az intézmények nem veszik kellően figyelembe az év közben megjelent miniszteri rendeleteket és a költségvetések tervezése nagyrészt a korábbi évek költségvetését másolja, „automatikusan”. Ugyanakkor azt is megállapították a revizorok, hogy az ellenőrzött intézményeknél tovább javult a számviteli munka színvonala és a bizonylati fegyelem is megszilárdult. A vállalati-költségvetési üzemek ellenőrzésében megmutatkozott, hogy például a városgazdálkodási üzem gazdasági-pénzügyi munkája javult, ugyanakkor az ellenőrzés feltárta azt is, hogy az év közben megemelt bérszínvonal felhasználásában az eredeti céltól eltérő - vonások is tapasztalhatók. A bérszínvonalemelést az üzem azért kapta, hogy az alacsony keresetű dolgozók bérét emelje, ezzel szemben a magasabb összegű emelések a nem fizikai állományban dolgozók bérében jelentkeztek. Ugyanott fordult elő az is, hogy az érvényben levő szervezeti és működési szabályzattal — és az általános előirányzatokkal, célokkal — ellentétben, növekedett az alkalmazotti létszám. Az üzem mindössze két éve rendelkezik belső ellenőrrel, és a korábbiakhoz mérten ez a munka sokat javult a feltárt hiányosságok megszüntetésében. Az alkalmazotti, adminisztratív létszámkeret túllépése előfordult a mélyépítő üzemnél is, azonban hangsúlyozható tény, hogy a belső ellenőrök tevékenysége az utóbbi időszakban sokat fejlődött, megállapításaik intézkedésre ösztönzik a gazdasági 'vezetőket! De ide tartozik az is, hogy nem a hiba szaporodott a tanácsi felügyelet alá tartozó költség- vetési egységekben — a látszat ellenére —, hanem az ellenőrzés, a belső revízió és a folyamatosan, tervszerűen végzett munka javult a korábbi évek gyakorlatához képest jelentős mértékben. Érdemes idézni azt a véleményt is, miszerint az ellenőrzések célja nem az, hogy a működési feltételeket biztosító költségeket csökkentsék. Ellenkezőleg, a cél az, hogy a meglevő eszközöket minél gazdaságosabban felhasználják. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a véleményt is, amely így fogalmaz: „felelősségre vonás nélkül nincs komolysága az ellenőrzéseknek.” Sok tennivaló van még a belső ellenőrzések javítása, az intézkedési rendszer következetes erősítése, a munkafolyamatokba beépülő ellenőrzések megvalósítása érdekében. „ALAPVETŐEN REND VAN a pénzügyi ellenőrzési munkában” — fogalmazódott meg az ellenőrzések tapasztalatait összegező testületi ülésen. S éppen ez a rend, a következetes feltáró munka segíti az intézményeket, üzemeket abban, hogy az eszköz- és anyag- gazdálkodásban, a raktározási fegyelemben, a gépkocsi-felhasználásban, a pénzügyi, költségvetési tervezések racionális megvalósításában előrelépjenek. Az asszonyok ilyenkor már szívesen tereferélnek a kapuban. Jólesik néhány percre megállni, élvezni a simogató napsugarakat és közben megvitatni a világ ügyesbajos dolgait. Megélénkült az élet a kiskertekben is. Ágyások szabályos négyszöge húzódik mindenütt, vetemé- nyeznek a házak körül- A gyerekek melegítőben rohangálnak, bicikliznek. Ha meg is tréfál bennünket néha az idő, azért ez már hamisítatlan tavasz... Igaz, Bognár Erika csak az. utcán jövet-menet, vagy óvodai nagy játék idején sütkérezik. Egyébként minden szabad percében körmöl- Idén végez az óvónőképzőben. Olyan szakdolgozatot választott, amelynek feldolgozásában ugyancsak meg kell mutatnia, ki a „legény” a gáton. — Miért? — Szakirodaiam alig van hozzá. Elsősorban a saját tapasztalataimra kell támaszkodnom. De ez a jó. — Témája? — Erkölcsi nevelés az óvodában- Akármilyen komolyan és furcsán hangzik a cím, de az alapfogalmakkal, a jellemalakítással már kiscsoporttól kezdve foglalkoAz országgyűlés elfogadta és törvénybe iktatta az új büntető törvénykönyvet. Bevezetésére július elsejével kerül sor. Mit tartalmaz az új büntető törvénykönyv, erről beszélgetett munkatársunk dr. Reményi Jenővel, a Balassagyarmati megyei Bíróság elnökével. 1 — Mindenekelőtt hallhatnánk-e valamit arról, mi tette szükségessé az új büntető törvénykönyv megalkotását? — Az új büntető törvény- könyv (Btk) megalkotására olyan időben került sor, amikor a szocialista társadalom építése jelentős eredményeket mondhat magáénak s amikor nagyobb mértékű előrehaladást értünk el a törvényesség, a közrend és a közbiztonság megszilárdítása és fejlesztése terén, s mindez egyre növekvő tényezője társadalmi és állami életünknek. Az 1978. évi IV. törvény megalkotását az indokolja, hogy az eddiginél nagyobb összhangot teremtsen a társadalmi, gazdasági viszonyok másfél évtized alatti fejlődése és azok büntetőjogi védelme között. — Milyen fontosabb új rendelkezéseket tartalmaz a törvény általános része? — Mindenekelőtt arra utalnék, hogy lényegében nem változott a büntető törvény célja: védelmet nyújtani a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben, nevelni a szocialista társadalmi együttélési szabályok megtartására és a törvények tiszteletére. Változatlan az is, hogy a bűn- cselekményeket bűntettekre és vétségekre osztja. Valamennyi gondatlanul elkövetett bűn- cselekmény vétség, a szándékos bűncselekmények között pedig a megkülönböztetés továbbra is a bűncselekmény büntetési tételén alapul, mert ez fejezi ki a cselekmény társadalmi veszélyességét. A legtöbb változást a törvény büntetési rendszere tartalmazza. A főbüntetések köre továbbra sem változik. Törvénykönyvünk humánus szellemére mutat, hogy a szabadságvesztés büntetést nem tekinti „kizárólagos” büntetésnek, sőt előtérbe kerülnek a nem szabadságvesztés jellegű büntetések és intézkedések. Kiegészülnek ezek védő, nevelő és egészségügyi intézkedésekkel, a bűnelkövetőknek a társadalomba való beilleszkezunk. Mit mond a jó kertész? Nem lehet elég korán elvetni a magot... — Mindebből nem szabad arra gondolni, hogy Erika tudálékos, fontoskodó lény- Jókedvű, fiatal lány, akinek az érdeklődése széles körű. Balassagyarmaton végzett az óvónőképző szakközépiskolában. Kicsi kora óta ennek a hivatásnak a vonzásában élt. mást sem hallott, mint foglalkozás, óvoda szemléltetőeszközök. •. Ez nem is csoda, mert az édesanyja is óvónő. Aztán beiratkozott Kecskemétre a képzőbe. Egyúttal a mátraszőllősi gyerekek óvó nénije. Mindkét helyen duplán kellett bizonyítania- Kecskeméten azért, mert a tanárok úgy vélekedtek, hogy aki négy esztendeig már tanulta az óvónőség alapjait, annak többet kell tudnia. Mátra- szőllősön meg azért, mert az édesanyja azt mondta „rád, jobban figyelnek, veled szigorúbb leszek, állj meg a lábadon.. •” — Az a jó, ha az emberben van kezdeményező kedv. Vannak jól bevált régi receptek, emellett kell az új is- Rendszeresen készítek szemléltetőeszközöket, megszerveztük a naposi rendszert. Senki nem hinné, mi mindését előmozdító utógondozási rendszerekkel. Lényegesen bővül azoknak a bűnös magatartásoknak a köre, ahol a szabadságvesztés mellett a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés is kiszabható főbüntetésként. Igen nagy jelentőségű az az újítás, miszerint a jövőben mellékbüntetések is kiszabhatók főbüntetésként, így például a közlekedési szabályok megszegői eltilthatok lesznek a járművezetéstől más büntetés alkalmazása nélkül is. Az alkoholizmus elleni harc jegyében született meg az az új törvényi rendelkezés, hogy a 6 hónapi szabadságvesztés büntetés helyett munkaterápiás kezelésre kötelezhető az az elkövető, aki bűncselekményét alkoholista életmódjával összefüggésben követi el. — Van olyan nézet a köztudatban, hogy az új törvénykönyv az „enyhülés” tendenciájának jegyeit viseli magán. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban? — Mint említettem, az új törvényt a szocialista humánum jellemzi, s vannak egészséges jegyei az úgynevezett dekriminalizációnak is. Tartalmaz azonban a törvény olyan új rendelkezéseket, amelyek a következetesebb bűnüldözés irányába hatnak. Mindenekelőtt utalnék arra, hogy például a törvény a szabadságvesztés mértékének alsó határát az eddigi 30 napról 3 hónapra emeli fel, mert az egészen rövid tartamú büntetések nem érik el a kívánt hatásokat. , A törvény a visszaeső bűnözőkkel szemben a társadalom védelmének hatékonyabb rendszerét teremti meg. Erre mutat, hogy a visszaeső bűnözőknek több csoportját határozza meg, akikkel szemben egyre súlyosabb büntetési tételeket, büntetési fokozatokat ír elő és lehetővé teszi a büntetés kiállását követő szigorított őrizet alkalmazását is. Az eddigi törvényi rendelkezéseknél súlyosabb elbírálás alá esik a büntetett előélet megítélése is. Megemlíteném még azt is, hogy a szabadságvesztés végrehajtására az eddigi négy forma helyett a jövőben három rezsimben kerül sor: ezek a fegyház, a börtön, és a fogház. Szó sincs tehát a büntetőjog liberalizálódásáról. Sokkal inkább az mondható el, hogy a büntetőjogi felelősségi, valadent lehet véghez vinni ilyen apróságokkal. Olyan okosak, hogy csoda. Igaz, Mátraszőllős nem a világ közepe- De itt van lehetőség a mozgolódásra, közéletre. Erika édesanyja a népfront nőbizottságának tagja, a családban természetes, hogy a szorosan vett „kötelező” mellé is vállalnak munkát. — Viszem a gyerekeimet könyvtárba. Mert, hogy könyvtáros is vagyok- Ott olvasunk verset, mesét, vetítünk. Így remélem, hogy majd később is élvezik és szeretik a könyvet, megmarad bennük az érdeklődés. Vezeti a nyolcadikosok klubját. Ez már komolyabb- A kamasz fiúkat, lányokateligazítani a világ dolgaiba mint a büntetési és intézkedési rendszerünk a szükséges szigor és a messzemenő humánum ötvözetét adja. — Milyen lényege- 4 sebb új rendelkezé- I seket tartalmaz a m törvénykönyv úgy- p nevezett különös réti sze? — A nemzetközi bűnözés helyzetének alakulása szükségessé tette például a terrorcselekmények elleni védelmet. A jövőben a büntetőjog eszközeivel fogunk fellépni a muzeális értékek fosztogatása, rongálása, az ország területéről való kivitele ellen. Fokozzuk a kábítószerrel kapcsolatos cselekmények büntetőjogi fenyegetettségét. Büntetőjogilag védjük az emberi környezetet, természeti értékeinket, műemlékeinket és más fontos érdekeinket. Fokozott differenciálásra törekszik a törvény a talán leginkább gyakori bűncselekmények körében. Ezek pedig a közlekedési bűntettek és vétségek- Egyes esetekben az eddiginél súlyosabb elbírálásra kerül sor, például az ittas járművezetés, vagy a járműnek alkalmatlan személy részére való átengedése esetében. — Befejezésül hall- hatnánk-e valamit a törvény hatálybalépésével kapcsolatos feladatokról? — A törvény július 1 napjával lép hatályba. Addig azonban még több új jogszabályi rendelkezés vár elkészítésre. Ilyen lesz majd a Btk életbeléptetéséről, a büntető eljárás módosításáról szóló törvényerejű rendelet, de megjelenik addig a büntetések végrehajtásáról szóló új jogszabály is, amely egységesen, magas szintű jogszabály keretében szabályozza majd valamennyi büntetés és intézkedés foganatosításának módját. Egy ilyen széles körű jogi újraszabályozás kifejezésre juttatja a bíróságok, de valamennyi más jogalkalmazó szerv iránti bizalmat is, növeli- azok felelősségét a társadalommal szemben. Rajtunk, jogalkalmazókon a sor, hogy ennek a feladatnak maradéktalanul eleget tegyünk — mondotta dr. Reményi Jenő. Köszönjük a beszélgetést azzal, hogy az új büntetőjogi rendelkezéseknek az ismertetésére lapunk hasábjain a későbbiekben még visszatérünk. — Somogyvári László — J gyakran nem egyszerű. De, aki itt, ebben a klubban jól végzi amit rábíztak, azt a közösség KISZ-tagnak ajánlja. Erika hozzáteszi: — Itt van az eszperantó is-.. Az ifjúsági klubban kezdődött. Fellelkesedtek, hogy világnyelv. Minden országban működnek eszperantócsoportok, milyen jó lenne, ha it, Mátraszőllősön is megszerveznék. Meghívtak egy Budapesten tanuló ceyloni egyetemistát, aki szintén esz- perantista. Kezdetben mindenki elment a foglalkozásokra, aztán el-elmaradoztak. —; Bizakodó vagyok, megint megszervezzük- Ha falun élünk is, a világtól nem kell elmaradnunk... — cs — NÓGRÁD - 1979. április 1. vasárnap 5 TEL Mátraszőllősi hétköznapok Erika az óvodában \
