Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-29 / 100. szám

ö v d i v a t AZ OKISZ Labor idei al­kalmi ruha- modelljein lát­tuk az újsze­rű övmegol­dásokat. Nem kell hozzá más, csak égj kis fantázia. „Harmadik” volt, van, lesz... A kiegyensúlyozott családi élet első számú veszélye: az a bizonyos harmadik... Aki megjelenik a házasság felhőt­len egén, mint a viharfelhő és pusztító orkánt kavar fel. A harmadik témája égető és mindig aktuális téma. Saj­nos, mert a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a fel­bontott házasságok nagy szá­zaléka a közbelépett ..harma­dik” miatt ment tönkre, A válások ártatlan áldozatai a gyermekek, akik sokszor egész életre szóló lelki sebet kapnak. Hol van ebből kiút? Van-e egyáltalán? Mit tegyen a feleség, ha kitudódik hogv férje életében megjelent a harmadik? Meg lehet-e bo­csátani a férj félrelépését, vagy váljanak el? Vagy a fe­leség is keressen magának partnert, ha te úgy én is elv alapján? A kérdésekre a válasz nem egyszerű és sohasem lehet ezt a típusmegoldást találni. Vegyük a legfontosabbat: mit tegyen a feleség, ha kitudó­dik, hogy a férje életében meg­jelent a harmadik. Legelső tanácsunk, amely minden fe­leségre egyformán vonatko­zik: ne csináljon kirobbanó jeleneteket. A történteket ez­zel nem lehet meg nem tör­téntekké tenni és ez nem al­kalmas módszer a férj szere- tetének, szerelmének vissza­szerzésére. A családban élő gyermekek lelkivilágában is nagy kárt tesz az ilyen csa­ládi háború. A legokosobb: ha leül, nyugodtan megbeszélni a fém­jel a kialakult helyzetet. És azt, hogyan tovább. Nagy önuralmat kíván, de mégis, úrrá kell lenni idegein, pró­bálja meg kulturált módon rendezni ezt a kínos családi (jgyet. Őszintén, nyíltan be­széljen meg mindent térié­vel. S ha lehet, mentse meg a családi közösséget. Ha ér­demes. ha még vissza lehet fordítani mindent, hn még nem mentek teliesen tönkre az őket összekötő érzelmek, ha még leher mindent úira kezdeni maguk és gyermekeik érdekében. Nézzen a fele­sé® egy kicsit önmagába is. v~>inn eddig a zavartalan l“'ki—testi kancolat érdekében megtett-e mindent. Adott-e szeretedet és szereimet. va®v ezek elvárta, eltűrte tériétől? Oka-e annak, hogy férje el­távolodott tóle? S ha Igen, legyen elég ereje változtatni ezen. Nem jó módszer, ha a fe­leség „vigasztalást” keres, ko­molytalan kapcsolatokkal akarja „visszafizetni” férje hűtlenségét. Ez nem jelent­het megoldást. Társadalmilag mindig nép­szerűtlen szerep jut a har­madiknak. Ez érthető. De ha a dolgok mélyére nézünk, sokszor találunk ilyen szitu­ációban is mély emberi érté­ket jelentő kapcsolatokat, amikor a harmadik nem azt kívánja, hogy a férj hagyja ott a családját, a gyermekeit, váljon el, hanem magányos, társnélküli életébe akar egy kis szeretetek szerelmet vin­ni, a házasélet neki nem ju­tó szépségeiből akar részt kérni. De nem akaria feldúl­ni a család életét. Ez a ma­gatartás ugvan nem menti fel a harmadikat a társadalom szemében, de mégis enyhíti a kapcsolat elítélhető súlyát. A családok védelmében ez Is le­hetőség. amelyet ugvan nem lehet szentesíteni, de meg­könnyíti a családhoz való visszatérés útját Súlyosabb az o helyzet, amikor fiatalabb nő — anya­gi érdekből — idősebb, jól kereső férfit kerít hatalmába. A férfi „kapuzárás” előtt még fellobbanó szenvedélyek ha­talmába kerül, elveszti józan ítélőképességét és mindent odadob, amit eddig szépnek, jónak, szentnek talált. Az ilyen kapcsolatokban a har­madik kifejezetten elvárja a férfitól, hogy kedvéért el­hagyja családját, felrúgjon mindent. Ezekben az esetek­ben talán a legnehezebb a fe­leségnek. A férj — önmaga inkorrekt magatartásának iga­zolására — kitalált vagv vélt hibákat ró fel a feleségének (akivel évtizedekig jóban- rosszban együtt volt), s há­zasságuk tönkremenésében őt biháztatia. Ebben az esetben sem segít a veszekedés. A féri úgvis elmegy, ha menni akar. ne tartsuk vissza. De maidnem biztos, hoev nem hosszú idő múlva, érzelmileg és anyagilag lesz"génvedve, óira visszaiönne. Ilyenkor a feleségen mú'lk. hosv az In­termezzo után van-e még e’ég szeretet. menV>or«étásl szánnék benn», amely elég — az újrakezdéshez. HUMOR r A válóperes tárgyaláson mondja az egyik tanú: — A szomszédaimról csak a legjobbakat mondhatom. Még ha verekedtek is, azt mindig teljes csöndben tet­ték. * ' — Szívesebben járok mozi­ba. mint futballmeccsre! — Miért? — Mert amikor a moziba megrek tudom, hogv mi vár rám: vígjáték, horror vagy dráma! Az apa korholja a flát: — Ahelyett, hogy rendesen tanulnál, a lányok után futsz! — De papa, ez egy kicsit máskénn van... — Hallgass! Ki itt az apa, te va"v én? — Mind a ketten... * ■ — Na felbátorodott már Oszkár? — kérdezi Márta a barátnőiétől. — Igen... Tegnap kölcsön­kér* tőlem 500 koronát. Egytálételek Véres hurka strassburgi mód­ra Hozzávalók 4 személynek: 60 dkg burgonya, 40 dkg vö­röshagyma, 60 dkg alma, 2 dkg vaj, só, szerecsendió­reszelék, 1—2 kávéskanál cu­kor, 75—80 dkg véres hurka. A burgonyát meghámozzuk, feldaraboljuk, és fedó alatt sós vízben puhára főzzük. A hagymát közben megtisztítjuk, feldaraboljuk és kevés vízzel a hagymadarabokkal együtt fedő alatt körülbelül 5 percig pároljuk. Vigyázzunk, hogy az alma ne főjjön szét. A burgonyát leszűrjük és össze­törjük. Majd tűzálló edénybe tesszük és hozzáöntjük a va­jat és hozzákeverjük a párolt alma-hagyma keveréket és fű­szerezzük. A véres hurkát ka­rikákra vágjuk. Egy serpe­nyőben megsütjük és végül a burgonyakeverék tetejére tesszük. A karikákra vágott hagymát a hurkazsírban aranysárgára pirítjuk és vé­gül a tálra, hurkaszeletek te­tejére tesszük. Burgonyás fasírt Hozzávalók 4 személynek: 1 csomag burgonyapehely, 25 dkg darált marhahús, 1 fej vöröshagyma, bors, só, sze­recsendió, 1 kávéskanál mus­tár, olaj. A burgonyaport fél liter víz­zel elkeverjük. Hozzáadjuk a darált marhahúst és a felda­rabolt vöröshagymát. Kevés sóval, borssal és szerecsendió­val fűszerezzük, majd mustárt keverünk hozzá. Jól összedol­gozzuk, 12 rolót formázunk belőle. Nagyon forró zsírban aranybarnára és ropogósra sütjük. Céklasalátával fo­gyasztjuk. Tejszínes gulyás Hozzávalók 4 személy részé­re: fél kg marhahús, 2,5 dkg zsiradék, 1/4 kg vöröshagyma, só, bors, 15 dkg gomba, 3,5 dl víz, 1 dl tejszín, 4 evőka­nál liszt. A húst kockákra vágjuk és forró zsiradékban megpárol­juk. A hagymát megtisztítjuk és nagy darabokra vágjuk, majd a húshoz adjuk és ál­landó keverés közben párol­juk. Sózzuk, borsozzuk és víz­zel felöntjük. Fedó alatt más­fél óráig főzzük. A gombát megtisztítjuk és felszeleteljük, majd az utolsó 20 percben a gulyáshoz keverjük és tovább együtt pároljuk. A lisztet tej­színben elkeverjük és végül a gulyáshoz öntjük, állandó ke­verés közben. Rövid ideig for­raljuk. Zöldborsó parasztosan' Hozzávalók: 1 csomag mély­hűtött zöldborsó (35—40 dkg), 10 dkg nyers sonka (vékony szeletekre vágva), 1 fej hagy­ma, 1 evőkanál vaj, 4 evőka­nál tejszín, 4 evőkanál para­dicsomlé, 2 kávéskanál paradicsompüré, tubusos zöldségkrém, só. A mélyhűtött zöldborsót fél­csészényi sós vízben közepes lángon megfőzzük, forrás után még körülbelül 5 percig pu­hítjuk. Közben a sonkát koc­kákra vágjuk, a hagymát megtisztítjuk, feldaraboljuk és vajban barnára pirítjuk. A tejszínt és a pardicsomlét, pa­radicsompürét összekeverjük és felfőzzük. A zöldborsót le­szűrjük. Hozzákeverjük * a sonkát, hagymát. Tubusos zöldségkrémmel és sóval íze­sítjük. Előmelegített tálon tá­laljuk és tálaláskor leöntjük a paradicsomos telszínöntet- tel. Fokhagymás plrítós ke­nyérrel fogyasztjuk. Motívumok batik munkákhoz Verbőczy Antal; Barlaugrajz Apu költő és mindig visszaadja amelyikkel én is szeretnék játszani. Az ötlábú egérkéröl is irt verset nekem, hogy szereti a pálpusztait, én is szerethetem szombaton, mert vasárnap nincs ovi. Az egérkének pedig atért van öt lába mert kicsi mint a kétkerekű biciklinek is van egy harmadik kereke. Anyu szomorú mikor én is költő leszek. mert az egérkének négy lába van, mert az ötödikkel Apu csak fizessen a közértben. A bemutatott minták olya­nok, amelyek egyenként is, komj>ozícióba szedve is fel­használhatók batik munkák készítésénél. Előnyük, hogy például egyszínű anyagon egy színből festve is mutatósak. Nyers színű vászonból készít­hetünk asztalterítőt. hozzá négy vagy hat szalvétát; a te­rítő szélére körbe helyezhető el felváltva szinte valamennyi motívum, a szetteknek pedig 1—1 a sarkába, piros, zöld, sötétbarna színnel festve. De ugyanígy kukoricasárga vászonra fekete, sötétkék fes­tékkel valamennyi figurát megfesthetjük — párnának, futónak, sőt. verandára, kony- haablakra elsötétítő függöny­ként is használhatjuk. Kistermelők — kiskertek Hasznosítsuk termőföldjeinket A mezőgazdasági rendelte­tésű földek védelméről szóló, az 1977. évi 25. számú tör­vényerejű rendelettel módosí­tott 1961. évi földvédelmi tör­vény előírja, hogy a földhasz­nálók kötelesek a tulajdonuk­ban, használatukban levő me­zőgazdasági rendeltetésű föl­deket megművelni és azokon mezőgazdasági termelést foly­tatni. Jó tudni, hogy a földvédel­mi törvény alkalmazása szem­pontjából mezőgazdasági ren­deltetésű föld a község, város, főváros külterületén és zárt­kertjében levő művelési ág­ban nyilvántartott föld, to­vábbá az 1500 négyzetmétert (417 n. ölet) elérő vagy ezt meghaladó belterületi föld is. A magánszemélyek tulajdo­nában levő, felszólítás ellené­re is műveletlenül hagyott mezőgazdasági rendeltetésű földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. Ez a rendelkezés a külterüle­ti, a zártkerti és az 1500 négy­zetmétert elérő vagy ezt meg­haladó belterületi földekre egyaránt vonatkozik. Mit je­lent ez? Mindenekelőtt hangsúlyoz­ni kívánjuk, hogy nem a ma­gánszemélyek tulajdonában levő földek állami tulajdonba vétele a cél, hanem az ilyen földek maradéktalan megmű­velése és rendeltetésszerű hasznosítása. a hasznosítás megfelelő eszközökkel való elősegítése. A magánszemélyek tulajdo­nában levő földek hasznosítá­sával kapcsolatban fontos tud­ni a következőket. A művelési kötelezettség teljesítését a községi tanácsok helyszíni szemle során első ízben általában májusban (I. határszemle), második alka­lommal pedig júniusban (II. határszemle) ellenőrzik. Azo­kat a földtulajdonosokat, akik a művelési kötelezettségüknek időben nem tettek eleget, az első határszemlét követően legalább 30 napos határidő megjelölésével felszólítják az időszerű mezőgazdasági mun­kák elvégzésére. A felszólítás­nak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést Is, hogy ha a megadott határidő alatt a föld tulajdonosa nem gondoskodik földjének megműveléséről, úgy a földet kártalanítás nél­kül állami tulajdonba veszik. Abban az esetben, ha a föld tulajdonosának lakcíme isme­retlen (például lakcímének megváltozását a föld fekvése szerinti járási földhivatalnál nem jelentette be) a művelési kötelezettség teljesítésére vo­natkozó felszólítást a föld fek­vése szerinti községi, városi tanács hirdetőtábláján köz­szemlére teszik. Az így köz­szemlére tett felszólítást a 30 napos határidő eltelte Után úgy^ kell tekinteni, mintha a tulajdonos részére kézbesítet­ték volna. Érdemes tehát idejében hoz­zálátni mindenütt a tavaszi munkához, művelésbe venni a kertet, a földet legyen az ■zártkertben, külterületen eset­leg belterületen. Hiszen a ta­vaszi határszemléken azt el­lenőrzik mindenütt, hogyan becsülik az állampolgárok a tulajdonukat. Dr. Koronczay Miklós A vizslási élelmiszerboltban a zöldség-, megfelelő. gyümölcscllátás j NŰGRAD — 1979. április 30., hétfő 11

Next

/
Thumbnails
Contents