Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-28 / 99. szám

{lirc~.nU hozói Hírlapos kellene Rétságon Lévai Ignác anyagi okokból lett hírlapkézbesítő Rétsá­gon. Kevés volt a nyugdíj a nagy családnak. Hallotta, hogy kézbesítőt keresnek, ajánlkozott, felvették. Azóta megszerette a munkát. — Áprilisban egy éve, hogy beálltam. Kézbesítek végig a faluban, hordom az újságot. Nagyon szeretem csinálni — mondja széles mosollyal. — A legfőbb célom, a pontosság. Ügy érzem, ezt értékelik a 'postán is. — Sok előfizetője van? So­kan olvasnak Rétságon újsá­got? — Sok bizony. Lenne több is, de nem bírok, annyit vin­ni. A nagy táskával több mint száz helyre hordok újságot. A kiskocsi nem kell ebbe a fa­jiba, mert nem mindenütt jó az út. Kértem már, hogy adjon a posta kerékpárt. Azzal tud­nék kétszer fordulni, meg ha­marabb is végeznék. Hosszú egy falu ez kérem. Tizenhét utcában kell végigjárni a há­zakat. — Hogy lehetne több újsá­got kézhez jutattni? — Nem kellene mást csi­nálni, csak reggel kimenni a buszhoz. Vinnék az emberek, mert mindenki szívesen ol­vassa reggel, hogy mit írnák. De a trafik csak nyolckor nyit, és én is csak nyolckor indul­hatok el a postáról. Kellene ide egy hírlaoos. aki csak ez­zel foglalkozik. Én el is vál­lalnám. de nem nagyon talál­nának a helyemre senkit. Az az igazság, hogy aki nem nyugdíjas, annak kevés ez a pénz, a munka meg elég fá­rasztó egy öregembernek. Lévai Ignác korábban az építőiparban dolgozott. Amel­lett pedig a muzsikálás volt az öröme. A szekrény tetején most is ott a hegedűtök. s egyáltalán nem poros, tanú­sítva, hogy gazdája most is szeretettel veszi néha kézbe a száraz fát. De csak másodsor­ban, mert fő gondja az újság. — Az előfizetések beszedése okoz a legtöbb újságosnak gondot, én azonban két nap alatt lerendezem minden hó­napban. Ha kell délután is elmegyek, mert nem szeretem húzni, halogatni a dolgokat. A fél falut már fejből el tudom mondani, nem sokáig volt szükség a kis könyvemre, amibe összeírtam, kinek mit kell vinni. — Ignác bácsi mennyi ide­ig csinálja még? Nem fárasz­tó a kihordás? — Fárasztó, fárasztó. Azért kértem a biciklit is. Azért csinálom, mert valamit" kell csinálni az embernek. Amíg nem vállaltam munkát, azt setn tudtam, hol a helyem. Reggel félhatkor mindig fel­ébredtem. indultam volna. Nem volt hová. Tudja milyen rossz volt? —S-— EUögrndbon is Közúti járművek tengely súlyának ellenőrzése az utakon ' A közel harmincezer kilo­meter hosszú hazai közúthá­lózat a nemzeti vagyon . jelen­tős része, így állagának meg­óvásához országos érdek fű­ződik. Megyénkben az országos köz- úthálózat 3,2 százaléka — 965 kilométer — tartozik a salgótarjáni közúti igazgató­ság kezelésébe. Ennek mint­egy 35 százaléka korszerű aszfaltburkolatú, de teher­bírás tekintetében ettől ked­vezőtlenebb a helyzet. A negyedik ötéves tervben a 671 millió forintos kereté­ből 252 millió forintot köl­tött a közúti igazgatóság az utak teherbírásának növelé­sére, az ötödik ötéves terv­időszakra biztosított 900 mil­lió forint fedezetből pedig mintegy 280 millió forint értékű pályaszerkezet meg­erősítésére nyílik lehetőség — a korszerűsítésre és az út­üzemeltetésre fordított költ­ségek nagyobb arányú emel­kedése mellett. Az útburkolatok megóvá­sának a költséges építés he­lyett van egy másik lehetősé­ge is: az utakon közlekedő járművek terhelésének kor­látozása. Az ötvenes évek külföldi ütiügyi kísérleteinek eredménye bizonyítja, hogy az utak tönkremenetele a jár­művek tengelyterhelésének negyedik-hatodik hatványá­val arányo's; a kétszeresére növelt tengelysúly mintegy tizenhatszoros igénybevételt jelent. Az elért haszon te­hát nem áll arányban a kap­csolódó költséggel. Az út­hálózat védelme érdekében 1973-ban kiadott miniszter­tanácsi rendelet intézkedett arról, hogy „a közúti forga­lomban csak olyan jármű ve­het részt, amelynek tengely- terhelése a 10 tonnát, illetve kettős tengely esetében .a 16 tonnát, nem haladja meg” Ki­Is kólók és tanulók Az idei tanévben 575 mon­gol általános iskolában 352 000 gyermek, köztük 46 000 első osztályos tanul. A középisko­lákban jelenleg 11 000 diákot oktatnak. Másfél ezer a Szov­jetunió. az NDK, Magyaror­szág és a többi szocialista or­szág egyetemein, főiskoláin tanuló mongol ösztöndíjasok száma. Szovjet segítséggel a 6. ötéves tervben újabb 10 középiskola épül, főként vi­déken. Nemrég kezdte meg működését három mezőgazda- sági szakközépiskola. A tan­könyvkiadó csaknem 3 mil­lió tankönyvet bocsátott ki. Hat éve meghonosodott okta­tási Intézménytípus a szocia­lista munkaiskola, ahol a dolgozók politikai, jogi és gaz­dasági képzése folyik. Ezek­nek az iskoláknak 90 ezer hallgatója van, vételesen indokolt esetben a mérők beszerzését határoz- fentieknél nagyobb tengely- ta el és néhány napja a me- nyomású jármüvek az út- gyei közúti igazgatóságnak ügyi* hatóság különengedé- is rendelkezésére áll egy ilyen lyével közlekedhetnek meg- készülék. A berendezés üze- határozott útvonalon'. Az en- meltetésére önálló tengely- gedély kiadása az úthaszná- súly-ellenőrző brigád alakult, lati díj befizetése esetén le- mely az üzemi próbák után hetséges. A rendelkezés sze- — összhangban az ország töb- rint az előírás megszegői ki- bi megyéjével — haladékta- lencszeres pótdíjat kötelesek lanul megkezdte működését, fizetni. Az ellenőrzés a közúton ha­A végrehajtás ellenőrző- ladó járművek leállításával séhez azonban az útügyi ha- történik; a mérés mintegy tóságok a legutóbbi időkig tíz percet vesz igénybe. Az nem rendelkeztek hatékony ellenőrzés a közúton közle- eszközökkel. Csak az elmúlt kedők érdekében történik és két évben történt meg a leg- az úthálózat jó állapotának nagyobb közúti teherforgal- megóvását szolgálja. A koz­mát lebonyolító határállomá- , úti igazgatóság kéri a jármű­sok tengelysúlymérő bérén- vezetőket: az esetleges méré- dezésekkel való ellátása, a ki- seket ne zaklatásnak tekint­és beérkező kamionforgalom sék, nyújtsanak segítséget a ellenőrzésére. Ezen készülé- mindannyiunk érdekét szol- kek beépítése jelenleg is na- gáló ellenőrzésekhez, hogy a pirenden van és így megyénk nem kis költséggel beszerzett nagy teherfórgalmú átkelő- berendezés hatékonyan hoz- helyeinek ellátása is meg- záiárulhasson a megye út­történik. hálózatának megóvásához. Az úthálózaton közlekedő Szakos Pál járművek ellenőrzésére a főmérnök közúti főosztály svéd gyárt- KPM megyei közúti mányú mobil tengelysúly- igazgatósága Salgótarjánban, a SALGÖ Cipőipari Szövetkezetben az év első negyedévében — a tavalyi évhez viszonyítva — több mint 5 millió forinttal nőtt az árbevétel. A szövetkezet dolgozói tervüket időarányos an teljesítették. Több új, kor-i szerű gépet helyeztek üzem be, így nőtt a termelés. A képen Forgács Barnabásné felsőrészkészítő szakmunkás a Compart német gyártmányú szélbehajtó (buggoló) gépnél — amely hat ember munkáját végzi el — munka közben — bábel-felv. — Testvérvárosok világnapja ’79 Brátsztvo, Brüderlichkeit, franternité, testvériség... — a föld bármely nyelvén — le­gyen az orosz, német, francia, magyar vagy más — az össze­tartozást, őszinte barátságot, együttműködést, a nemzetkö­zi szolidaritás humánus esz­méjét jelentik e szavak. Ides­tova két évtizede, hogy el­kezdődött, s ma már konti­nensek városait köti össze a nemes mozgalom, mely köze­lebb hozza egymáshoz a világ különböző földrészein élőket Már hagyomány, hogy min­den év ' április utolsó vasár­napján megemlékezünk a testvérvárosok világnapjáról. Huszonkét évvel ezelőtt, 1957. április 28-án, a franciaországi Aix-les-Bains-ben jött létre a testvérvárosok szövetsége, mely a népek közötti megér­tést, a béke és biztonság meg­szilárdítását írta zászlajára. Vállalva olyan ügy szolgála­tát, mely hozzásegíti az embe­riséget az alkotó munka, a te­remtés öröméhez. Évről évre bővülnek a test­vérvárosi kapcsolatok. A má­sodik világháborúban sok megpróbáltatást kiállt szovjet városok százait fűzi baráti kapcsolat a testvérországek városaihoz; a kölcsönös biza­lom és megértés jegyében szü­lettek ismeretségeik a nem szocialista országok települé­seinek lakóival is. ■.V M'y v' Mv, ' MlUvv ^ v-^ü''\vs Emléktábla hirdeti a Beszter ce név felvételét Salgótarján egyik legszebb lakónegyedében — kj — Hazánk a hatvanas évek elején csatlakozott a világszö­vetséghez. Napjainkban, szin­te minden megyében több vé- ros is akad, mely szovjet, bol­gár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, mongol, NDK-beli, román, finn, francia, olasz, dán városokkal tartós, gyü­mölcsöző kapcsolatot hozott létre. Szolnok testvéré Tallinn, Szeged testvérei: Odessza, Lodz. Kecskemét Szevaszto- pollal kötött barátságot, Szé­kesfehérvár pedig Vorosilov- gráddal. Miskolc már „nagy­családba” tartozik: Kassa, Neubrandenburg, Vologda és Katowice a testvérei. Az ősi finn—magyar „családfa” is terebélyesedett: Siófok—Oulu, Győr—Kuopio, Eger—Bori, Pécs—Lahti, Esztergom—Es­poo, Salgótarján—Varltaa vá­rosokat testvérpárként' emle­getjük. Sokezer kilométerre levő városok ismerkednek, ba­rátkoznak egymással: Gyön­gyös fi dán Ringstaddal tart kapcsolatot, Kaposvár a mon­gol Darhant tekintheti test­vérének — erről tanúskodik az ajándékba kapott jurta és a magyar—mongol népi 'motí­vumé emlékoszlop Somogy megye székhelyén. Szombat­helyen városrészt neveztek el a Mari Köztársaság fővárosá­ról, Joskar-Oláról, Salgótar­jánban Besztercebányáról. A baráti szálak a Szovjet­unióval, a szomszéd országok­kal a legszorosabbak. Nem csupán a kultúra, a gazdaság, a sport .területeit érinti együtt­működésük, munkás- és ifjú­sági találkozókat, kölcsönös üdülési akciókat szerveznek, tánácsi, közigazgatási tapasz­talatcseréket tartanai, tanul­mányozzák a két város egész­ségügyi, oktatási rendszerét stb. Különösen hasznosak a településfejlesztést segítő kez­deményezések: a városrende­zésben, tervezésben, a város­építésben sok a közös vonás, hasonlóság, s így fel tudják használni egymás tapasztala­tait. AZ idegenforgalomnak is kedvező feltételeket teremt a városok együttműködése. Felmérhetetlen értéke van a világot átfogó, nagyszerű mozgalomnak, de talán eszmei jelentősége a legnagyobb: a városok erős kézfogása a ba­rátság, a biztonság záloga, mert milliókat fog össze test­véri kötelékbe. Célja egy: a világ kiegyensúlyozott, békés jövőjének megteremtése, meg­őrzése. H. A. Nagybatonyban jártunk i Gondoskodás az öregekről Nyugdíjasok háza. klubja, öregek napköziotthona — egy­re ismertebb fogalmak me­gyénk településein, s mind többen élvezik előnyeit, szol-' gáltatásait. Napjainkban jól példázzák azt a tényt, hogy ezek az intézmények — ta­nácsi fenntartásban — az idős emberek iránt érzett sze­rető gondoskodást, megbecsü­lést fejezik ki. Megyénkben egyre több példa igazolja, hogy a tanácsi szervek nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az öregekről, a mindennapi munkában el- fáradókról, a nyugdíjasok­ról gondoskodjanak. A salgótarjáni járásban, Nagybátonyban 1975 óta mű­ködik öregek napköziotthona. A nagyközségi tanács csodá­latosan szép környezetben lé­vő nagy épületet alakított át erre a célra. A szervezéshez, az üzemeltetéshez — a járási hivatal mellett — nagy segít­séget kaptak a helyi üzemek­től — mondta Kenyeres Pál' tanácselnök beszélgetésünk al­kalmával. A PENTAMER Ipa­ri Szolgáltató Szövetkezet, a gépüzem és a harisnyagyár mintegy 300 ezer forint érté­kű társadalmi munkával já­rult hozzá. A nagyközségi ta­nács dolgozói 90 ezer forint értékű munkát végeztek. Rá­dió. televízió és könyvtár., nyújtotta szórakozási lehető­ségek mellett kulturális ren­dezvényeket is tartanak. Az öregek napköziotthoná­ban biztosítják az egész heti hét végén mennek haza csa­ládjukhoz. A tanácselnök elmondta, azt is, hpgy a munkahelyi közös­ségek a — a Hazafias Nép­front szorgalmazására — mi­lyen sokat tesznek az otthon lakói életének megszépítésé­ben. Az otthonban szép, ba­rátságos környezetben, kor­szerűen berendezett szobák­ban élnek a gondozottak. Az idős emberek magukénak ér­zik a napköziotthont, s saját készítésű kézimunkákkal is csinosítják környezetüket. Kiss Imre az igazgatási cso­port vezetője elmondta, hogy a körzeti orvos havonta két alkalommal felkeresi az intéz­ményt és ellátja a betegeket. A nagyközségi tanács műve­lődési és egészségügyi bizott­sága is rendszeresen látogatja az intézményt. Valah László, a Hazafias Népfront bányává- rosi szervezetének elnöke is elismeréssel nyilatkozott arról a társadalmi összefogásról, amit a nagyközség lakossága tett az öregek napköziottho­nának létrehozása érdekében. Társadalmi fejlődésünk je­lenlegi szakaszában különös jelentőséggel bír a felnőttvé­delmi gondoskodás. Évről év­re magasabb az időskorúak száma. Ez a tendencia, a gaz­dasági és társadalmi jóléttel, az életszínvonal emelkedésé­vel, az orvosi ellátottság ja­vulásával és a szociális gon­doskodással magyarázható. Varga Ferenc, a nagyközségi pártbizottság titkára beszélge­tésünk alkalmával azt is kihangsúlyozta, hogy az öre­gek napját a Hazafias Nép­front közreműködésével min­den évben megünneplik. Tár­sadalmi szervek, üzemek vál­lalatok összefogásával rende­zik meg ezt a szép ünnepet, amit az idős lakosság vár és örömmel fogad minden évben. Megbecsülésük, tiszteletük, ha a hétköznapokban is törődnek velük, támogatják őket. Ezért is dicséretre méltó a nagyköz­ségi tanács erőfeszítése. A nagybátonyi öregek napközi­otthonának külső és belső rendje, felszereltségé bizonyít­ja, hogy egyre többet tesznek az idős emberek megbecsülé­se és tiszteletben tartása ér­dekében. Az állam évenként csupán az öregek napköziotthonának a létesítésére, fenntartására — országosan — több mint százmillió forintot biztosít. Mégis nélkülözhetetlen az az önzetlen segítség, amelyet a munkahelyi kollektívák, a társadalmi szervek adnak öregjeinknek, mert egyre gon­datlanabbá, örömteljesebbé tesszük mindennapjaikat. Az a szép példa, amit Nagy- bátonyban láttunk, még job­ban ráirányítja figyelmünket a tennivalókra, s tőlünk, a most még dolgozó, az idős embereket megbecsülőktől függ az elkövetkező évek­ben — a példa nyomán — ho­gyan tesszük még gazdagabbá,’ szebbé, gondtalanabbá, életü­ket. — gyenes — bennlakást, így lehetővé vált, ———---------------------------------------­-----------------------------------­h ogy az idős emberek csak | NÓGRÁD — 1979. április 29., vasárnap 5

Next

/
Thumbnails
Contents