Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-27 / 98. szám
Úgy táncolj, ahogy mi fülvultink?! Mint minden idők, a mai kor ifjúságának is szüksége van a kikapcsolódásra, szórakozásra. A városi és üzemi népművelők, a KlSZ-bizottsá- gok, az ifjúsági klubok mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy a fiatalok ízlésüknek megfelelő rendezvényeken vehessenek részt. Megyénkben is igen felkapottak a különböző táncos összejövetelek, érthető hát, ha negnövekedett a beatzenekarok és lemezlovasok száma. Jó ez, hiszen mindenki kiválaszthatja, hogy melyik rendezvényen vegyen részt, melyik felel meg legjobban az ízlésének. Csakhogy ennek nem mindenki örül. A zenekarok, lemezlovasok versenytársak lettek, s mindent megtesznek azért, hogy egymást „tönkretegyék”. Rontják egymás propagandáját, plakátokat szaggatnak le, s közben nem törődnek azzal, hogy a fiatalokat fosztják meg választási joguktól. önmagukat csapják be, hiszen a „teltház” nem biztos, hogy a siker eredménye. (Vagy csak a bevétel a fontos?) Ügy érzem, mindazok, akik célul tűzték maguk elé a fiatalok igényeinek kielégítését, sokkal jobban látnák el feladatukat, ha színvonalasabb műsorral toboroznák a közönséget, nem pedig a választék csökkentésével kényszerítenek rá magukat a fiatalok ízlésére. N. V. balassagyarmati népművelő Vallomás a versről, verselésről Hittel, belső gondolati töltéssel; érzelmi és értelmi tisztasággal tolmácsolja a költő gondolatait; úgy, hogy a levegő megdermed a nézőtéren; a vers hangulata ott ül az emberek arcán; súlyos szavai szorongatják a szíveket; gondolata ott cikázik a kétszáz hallgató agysejtjében. A zsűri Záborszky Csaba szuggesz- tív előadását Szécsényben a balassagyarmati járás ifjúmunkások művészeti fesztiválján arany oklevéllel jutalmazta. — Mikor kötöttél barátságot a verssel, a verseléssel? — Gimnazistakoromban kerültem közelebb a vershez. Balassagyarmaton a Balassi Gimnáziumba jártam, ahol elhintették bennem a vers sze- retetét. A szép magyar beszéd Kazinczy-emlékverseny országos döntőjén 1975-ben ott voltam Győrben. Verset mondtam az egri diáknapokon, tagja voltam az Irodalmi színpadnak. Ekkor oltották belém a líra szeretetét, amely azóta mind mélyebbre ereszti gyökérért. — És a verselés mellett? — Természetesen tanultam. A versek mellett mindig érdeklődéssel fordultam a természet felé. Harmadikos koromban az országos tanulmányi versenyen földrajzból tizenkettedik helyen végeztem. Egy évvel később a negyedik helyet szereztem meg. Aztán következett az egyetem, ahol geológiát tanulok. Most ne kérdezd, hogy miért, egy fél évet halasztottam. Ezt az időt munkával töltöm el. Jelenleg segédmunkás vagyok. Mindemellett otthon, a szügyi irodalmi színpad csoportjában tevékenykedem. — Mit jelent számodra a vers? — Sokat. Az emberek örömükben, bánatukban leginkább poharat vesznek a kezükbe. Én verseskötetet. A vers kiegészíti, teljessé teszi életemet. Kitölti azt a sok üres hézagot, ami minket körülvesz. Nem kell ahhoz irodalmárnak lenni, hogy szeressük és értsük a verset. — A vers szeretete mellett miért vállalkoztál annak tolmácsolására? — Gimnazistakoromban azért mondtam verset, mert tetszett. Most szeretném azokat az érzelmeket, gondolatokat továbbadni, amit egy-egy vers bennem kivált. És nem utolsósorban elhitetni az emberekkel: a vers szép, >s erre a szépre minden embernek szüksége van. Szcnográdi Popzenei ürténet A maga módján bizony nagyon jó ez az összesen 3Ö felvételt felsorakoztató („Story of Popoular Music”) ismertetés. Egészében: jó hallgatni a régieket. Ezért különösen ajánlom a harminc, harmincegynehány éveseknek. Sokunk életének elvet- hetetlen szelete volt az Itt szemléltetett zene. Mi tudjuk — igaz? —, hogyan volt, s alig zavar, hogy a válogatás nem követi az időrendet; nem hogy egy lemezen belül, de g két albumról is összecsapnak, keresztezik egymást az idők. Egyik kifogásom ez lenne. A másik: a cím „original recordings”-ről beszél, tehát eredeti felvételekről. A válogatónak is tudnia kell, hogy egy felvétel nem csak azért eredeti, mert eredeti az előadója, hanem leginkább azért, mert maga az egész szám eredeti formájában jelenik meg, összes esetleges hibáival, tökéletlenségével együtt. Ezért szeretném tőle megkérdezni, milyen gondolattal vette be az első lemez bemutatásába az úgynevezett re-recording- okat, újra felvett, tisztázott, '„javított, tökéletesített”, átgondolt dalokat. Az ilyenek egyébként az előadók és producereik legnagyobb melléfogásai. A darabok patinája, íze. zamata válik semmivé. Az A/2-nél bejátsza a tényleg original — közepes gyorr saságű twist — szám néhány taktusát, aztán elúsztatja, és a hetvenes években felvett lassú változatát közli. Fats Domino „Blueberry Hill”-je hangversenyfelvétel, a B/14. is újrafelvétel, s gyanús a B/16. eredetisége. A harmadik: az első lemez B/12. dalánál találhattak volna az előadóra és az irányzatra lényegesen jellemzőbb számot is, amely egyébként általános, tehát világsiker volt annak idején. Például: „How do you do it?” (Hogyan csinálod?), vagy „I like it” (Tetszik nekem). Mindenképp dicsérhető a gyűjtemény olyan darabokért, melyek ma mér nagyon nehezen hozzáférhetőek, vagy egyáltalán nem találhatók — legalábbis eredeti formájukban nem. Félreértések elkerülése végett hadd szabadjon itt tisztáznom, hogy a fentebb rerecording voltuk miatt kifogásolt dalok eredetije épp a közeli években jelent meg archív (történeti) kollekciókban, tehát arról, úgy gondolom nem lehet szó, hogy azokat nem találták már meg. Aki valamit nem talál, vagy hiába keres, az a vásárló, a lemeztársaságok emberei valamilyen eredeti formájában (magnótekercs, vagy már kiadott hanglemez) mindent beszerezhetnek. Vass Imre ROL MÁK Pódium és katedra Beszélgetés egy Kazinczy-érmessel Ha sikerül az elképzelése, néhány év múlva tanár lesz ez a valószerűtlenül karcsú, szőke kislány. A pódium helyett a katedráról szolgálja a szép magyar beszédet —, ami a közelmúltban átvett Kazin- czy-érem birtokában köny- nyebb lesz. — Verset, prózát mondtam már általános iskolás koromban is — kezdi a bemutatkozást Révay Gyöngyi. De igazán csak a középiskolás években vált erőssé az érdeklődésem a magyar nyelv iránt. Ebben meghatározó szerepe volt Kelemen' Erzsébet tanárnőnek, aki rengeteg pluszt adott. — Volt előzménye ennek a szép sikernek — több versenyről ismerős az arcod . . . — A harmadik volt az az év, amikor sok minden „bejött”. Már az előző nyáron eljutottam 10 napos felkészítő szaktáborba Debrecenbe (természetesen magyarból), OKTV-dolgozatot írtam kétszer, * az iskolai Madách-pá- lyázaton nyertem, a Bolyaiban megrendezett Széo kiejtési versenyen harmadik lettem. Idén a Kazinczy-verseny országos döntőjébe kerültem, ahol érmet szereztem. — Mivel ? — Szabó Lőrinc A költészet dicsérete című írásával szerepeltem. A felkészülésben most is sokat segített a tanárnőm. A helyes választással kezdődik a felkészülés — ezt mások és saját magam példáján is tapasztaltam. Igyekeztem mindig olyan szöveget keresni, ami illik az egyéniségemhez. Hogy milyen is ez? Érzelmes —, de nem érzelgős! — embernek tartom magam. Hiszem, hogy ez kell a pedagógushivatáshoz — a nyíregyházi tanárképző magyar—történelem szakára jelentkeztem. Akikre leginkább emlékezni fogok a diákéveimből, azok nem csak oktattak, hanem neveltek is, ami érzelmek nélkül nem megy! — Mennyire köti le energiádat, szabad idődet a ver* senyekre, a jövendő hivatásodra való készülés? — Nem vagyok az a típus, akit csak a betanulás érdekel. Diszkó, mozi, gitározás — ezek is beleférnek a szabad órákba. Nem vonom ki magamat a suli életéből sem — mindenben benne vagyok, ami érdekel. A mai délután, este kivételes —, most három dolgozatra készülök egymás után; ez a beszélgetés a „lazítás” ... \ Lakásukban —, mélyet az építész édesapa tervezett — egy szoba csak az övé, ahova visszavonulhat. A kis villanyorgonától a babakollekciókig vegyes a kép — a könyvek azonban dominálnak, már-már alig van helyük. — A sok baba és játék azért van elől, hogy ha a bátyám gyereke jön, tudjunk játszani. Úgy vettem észre, van türelmem a gyerekekhez, szívesen foglalkozom velük. Egy ideig gondolkodtam azon, a magyar mellé nem lenne-e jobb a népművelés szakot választani —, de a pálya nehézségei elriasztottak és a gyere-1 kék, ~ a pedagógiai munka jobban érdekel. — Hiszem, hogy a szép beszéd, a jó kiejtés lényeges eleme a tanári munkának, "segíteni fog később is. — Nem csak én vagyok így ezzel? . . . Volt olyan tanárom, akinek az ízes, «dunántúli tájszólású beszéde a tudat alatt felerősítette mindazt, amit mondott, élméáyszámba ment. Még a materaatikaórán sem mindegy, hogyan beszél a tanár! Ez csak az egyik oldal. Az utolsó év/ben eljutottam oda, hogy nem csak versenyre tanulok — egy-egy vers, próza gondolatait azért is rögzítem magamban, hogy később visszaadhassam . . , — gkm — Túlbuzgó strázsa (Bakon Géza rajza) Még mindig kevesen Kooperáció. A salgótarjáni öblös- üveggyár KISZ-bizottsága küldöttértekezletét 1979. április 21-én tartotta. Teplák Károly bizottsági titkár beszámolójában értékelte a KISZ-szervezet elmúlt évi munkáját. Kiemelte a fiatalok szerepét a gazdasági építőmunkában, szólt a fiatalok politikai felkészültségéről, és aktivitásáról, a sport- és kulturális életben való részvételéről. Feltárta a KISZ-munka hiányosságait, elsősorban a szervezeti életben meglevő gondokkal foglalkozott. A KISZ tömegbefolyása az elmúlt évben sem erősödött. A szervezettségi szint a gyár összfiataljaihoz viszonyítva mintegy 30 százalékos, amivel a gazdasági, politikai körülményeket figyelembe véve nem lehetnek elégedettek. A fiatalok műveltségi színvonalát tovább kell fejleszteni. Arra kell törekedni, hogy minél több fiatal fejezze be az általános és középiskolát, és vegyen részt szakmai és politikai továbbképzésben. A küldöttértekezlet vitájában 9-en vettek részt, megrősítve a beszámolót. A vita után a küldöttek megválasztották a 15 fős KISZ-bizottságot. Merészség? Kihívás? Erkölcsök és nemi erkölcsök Hogyan is állhatott elő az a jószerivel képtelen helyzet, hogy a szexualitásról, alapvető biológiai működésünkről nyilvánosan beszélni még ma is „tett”, merészség, kihívás, és aki ezt megteszi, az számolhat a névre szóló becsületsértések tömegével. A téma ugyanis távolról sincs még a helyén. Nem természetes, nem szalonképes. A szexológia szakembereinek, orvosoknak és pszichológusoknak nincs szükségük védelemre, hiszen az őket felkereső (és fel nem keresve szenvedő) betegek ezrei igazolják munkájuk fontosságát. A nemiségről szóló ismeretterjesztő előadásokat sem azért tartják, mert —, mint az egyik levélíró véli —, „kéjél- gésra akarják nevelni az ifjúságot”, hanem azért is, mert a szó szoros értelmében nem győzik ellátni a betegeket, akiknek ideges panaszai olykor a legelemibb szexuális ismeretek hiányára vezethetők vissza. Próbáljuk megérteni a föl- háborodókat is. Ellenállásuk, tiltakozásuk hőfoka arról árulkodik, hogy a témával kapcsolatos érzelmeik igen mélyen gyökereznek. Sokan közülük még a „régi világban” nevelkedtek. Akkor, amikor az erkölcsi tisztaság és a szüzesség fogalmai szinte egyértelműen összekapcsolódtak, amikor a hit- és erkölcstan órán azt tanulták, hogy a paráznaság bűn, és az önmegtartóztatás erény. Ha nem is követte mindenki ezeket a tanításokat: azért még magáévá tette az alapelveit, s a „botlás” következményeit bűntudattal viselte, vagy szorongva várta. A „szabadszerelem” — a házasságon kívüli nemi kapcsolat — legföljebb a művészek, színészek, és más, társadalmon kívüli „istentelenek” körében virágozhatott. Hogyan változhattak meg az erkölcsök — pontosabban: a nemi erkölcsök, mert a kettő nem ugyanaz! — egyetlen emberöltő alatt? Elegendő-e az a magyarázat, hogy a társadalmi rend is megváltozott? Ez utóbbi kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy a társadalmi változás önmagában még akkor sem magyarázza a nemi erkölcsök módosulását, ha tekintetbe vesz- szük a nők helyzetében beállott óriási változást. Hiszen a nemi erkölcs szigorúsága koronként és országonként mindig is igen változó volt. Az ókori görögöknél a homoszexualitás elfogadott jelenség volt, a huszadik szá-; zad derekán pedig számos országban még büntetendő cselekmény. .. A középkorban a házásságtörő asszonynak halálbüntetés járt, manapság magánügy (kivéve, ha perre kerül sor). ^ A nemi erkölcsök megváltozásának egyik fő oka a korszerű fogamzásgátlók elterjedése. A következményektől, a nem kívánatos gyermektől való félelem, a nemi szükségletek elfojtásának kedvezett, s még a létrejött kapcsolat esetén is gátolta a nők föloldódását. A félelem megszűnésével a nőknek is tágabb lehetőségük nyílt arra, hogy „minden szempontból” megfelelő partnert keressenek, s ne kelljen kikötniök „az el- ső”-nél. Miután ez a keresgélés, ami esetleg többszöri partnelváltás formájában jelentkezik, a megkötendő házasság tartósságának egyik föltétele, a társadalom szempontjából nem káros, tehát nem is lehet erkölcstelen. K. J. 1
