Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)

1979-04-27 / 98. szám

A XV. pedagógiai napok margójára Beszédművelés és sze AZ 1979 ÁPRILIS 10—12­én megtartott XV. Nógrád megyei pedagógiai napok leg­népesebb és egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó szekciója az óvodai alsó tagozatos ne­velők fóruma volt, a József Attila megyei Művelődési Központ színházterme zsú­folásig megtelt. Témája — beszédművelés, személyiségformálás — ma igen nagy érdeklődésre szá­mot tartó időszerű kérdés, az új tantervek koncepciójának egyik kulcskérdése. Sok szó esik ma a szép beszédről, a helyes viselkedési formák­ról, s arról is, hogy erre ki, mikor, hol tanítsa meg a fel­növekvő nemzedéket. Erre a kérdésre adott választ a szekcióülés programja. A szekcióülésen láthattuk, hogy óvodától középiskoláig mi­lyen változatos módszerek­kel, formákban történhet és kell, hogy történjen a beszéd- művelés. Az óvodáscsoport bemutatója tükrözte, hogy mondókákkal, versekkel, da­lokkal hogyan fejleszthető a beszédkészség, gyarapítható a szókincs, alakítható a beszéd­ritmus, a hangsúly. Az álta- Iános iskolások — Tóthné Ho- rányi Ilus vezetésével — a beszédművelési gyakorlatok néhány jól alkalmazható, eredményes formáját mutat­ták be. A beszédlégzéstől a hangképzésig, a beszédhibák javításától az érzelemkifejező, sőt dramatizált előadásig a gyakorlatok széles skáláján bizonyították a tanulók, hogy miiven fontos eszköz a be­széd. A bemutatók után a szek­cióülés levezető elnöke, Kugel Tiborné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy közös felelőssé­günk a felnövekvő nemzedék mindenoldalú felkészítése a felnőttéletre. munkára, s nem elhanyagolható szerepe van ebben a szülői házon és iskolán kívül a különböző társadalmi és tömegszerve­zeteknek, intézményeknek, gazdasági egységeknek sem. Konkrétan az anyanyelvi ne­velésről is ugyanez elmond­ható. Hiszen a kommunikáció és metakommunikáció he­lyes alkalmazása minden tan­tárgy tanításának, tanulásá­nak, minden ismeret megszer­zésének egyik legfontosabb feltétele. Az anyanyelvi neve­lés már az óvodáskortól szer­vezett formában folyik, ép­pen alapvető fontossága miatt. A társadalom is sürgeti a ne­velés-oktatás eredményessé­gének fokozását, az anyanyel­vi kultúra hatékonyabb fej­lesztését, hiszen egész gondol­kodásunk, műveltségünk alap­ja. E BEVEZETŐ UTÁN ke­rült sorra Montágh Imre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárának előadása a kommunikáció és metakom­munikáció kérdéseiről. Elő­ször utóbbi, jóval kevesebbet emlegetett problémáról a me­takommunikáció, azaz a be­széd melletti közlés fontossá­gáról, formáiról szólt. A visel­kedés, öltözködés, mozgás stb. mind-mind ide sorolha­tó, hiszen ezek is sok min­dent elárulnak. Ez régebben különösen sokat jelentett, hi­szen az öltözék szinte telje­sen elárulta viselője társa­dalmi rangját. A szocialista társadalomban ez már nem így van — és ez jó dolog. Az azonban, hogy ezzel együtt a zárt, elegáns mozgás főleg fiataljaink körében egyre kisebb százalékban találha­tó meg — már korántsem ilyen örvendetes tény. Pedig a test stilizációja (vagyis mindaz ami rajtunk van), a test tartása, a gesztusok mind hatnak a hallgatóságra a be­széddel, szöveggel párhuza­mosan, sőt azt megelőzően is. Nagyon fontos metakommuni­kációs tényező például a te­kintet, ami sokat elárul. Sok­szor a beszéd melletti kom­munikáció döntőbb, mint a közlés, s a kisgyermek erre roppant érzékeny. Ennék fej­lesztése ezért rendkívül fon­tos és különböző játékos for­mákkal nagy eredmény érhe­tő el. A kommunikáció legfonto­sabb eszköze a beszéd, de nem akármilyen, hanem a tiszta, megfelelően hangsúlyo­zott, értelmes, szép magyar beszéd. Ennek két legfontosabb összetevője a helyes légzés és megfelelő hangadás. Az, elő­adó rámutatott arra is, hogy a helytelen hangképzés a hangok torzulásán túl, sokszor egészségi problémákhoz ve­zethet. A hibás artikuláció is az érthetőség rovására me­het. Viszonylag sok napjaink­ban a beszédhibás gyermek. Az óvodások 10—12 százaléka, az iskola alsó tagozatos ta­nulóinak pedig 5—6 százaléka képezi helytelenül a hango­kat. Leggyakoribb a sziszegő hangok helytelen képzése és ejtése, valamint a raccsolás. Az előbbi viszonylag egysze­rű módszerekkel az óvodában, iskolában javítható, az utób­bit viszont logopédusra kell bízni. AZ ELMONDOTTAK il­lusztrálásaként az előadó né­hány gyakorlatot mutatott be középiskolás diákokkal. A metakommunikációs gyakor­latok, valamint a beszédgya­korlatok olyan skáláját láttuk, amely könnyített formában nagyon alkalmas az alsó tago­zatos tanulók beszédfejlesz­tésére. A problémák felis­merése, megoldása nemcsak az intézmények falai között kell, hogy megtörténjen. Na­gyon nagy ' a szülők felelőssé­ge is abban, hogy idejében megkezdődjön „édes anya­nyelvűnk” megtanulása, he­lyes alkalmazása és abban is, hogy az esetleges hibákkal idejében forduljanak megfele­lő szakemberhez. A felnövek­vő nemzedék anyanyelvi ne­velése senki számára nem le­het közömbös. Hiszen ők vi­szik tovább népünk kultúrá­ját. Dr. Szvircsekné Kispál Vera flangoeitott diatilmek A diafilmek között a leukere- settebbek még mindig a mesefil­mek. Gyártásuk öt év alatt meg­háromszorozódott. s 1979-ben már 2 millió 420 ezer darabos megren­delést készül kielégíteni a Ma­gyar Diafilmgyártó Vállalat. A hazai diafilmsrvártás történetében először, a közelmúltban hangsza­laggal társított diatilmeket hozott forgalomba a vállalat. Tiz mesé­hez készítettek hangfelvételt is­mert előadóművészek közreműkö­désével. A jövőben hangosított is­meretterjesztő diafílmek sorozat- gvártását is tervezik. Mai févéajáwt latunk 20.00: Karamazov testvérek. II. rész. Dosztojevszkij remekéből készült, szovjet tévéfilm-fel- dolgozás második részét lát­hatják ma este. Az író a há­rom Karamazov testvér: Iván, Dmitrij és Aljosa alakjaiban a gondolkodás végleteit for­málja meg a XIX. századi em­berről. Regénye valójában lényegesen több mint - egysze­rű emberi helyzetek, szerep­lők, vagy regényszituációk. Hatalmas vállalkozása ez az írót foglalkoztató gondola­toknak, eszméknek, uralkodó nézeteknek és szenvedélyek­nek —, őt magát is egy éle­ten át gyötörték. A Karama­zov testvérek adaptációja, a korábbi vállalkozáshoz viszo­nyítva teljesebb értékű mű­vészi munka, amely most egé­szében adja vissza a nagy író világát. Tanácsadás Tanácsadó irodát működtet az értelmi fogyatékosokat ne­velő szülők, családok, pártfo­gók* számára múlt év őszétől a szellemi fogyatékosok szü­lői közössége Budapesten, a VI. kerület Benczúr Gyula u. 21. szám alatt. Fogadás ked­denként délután 15—18 kö­zött, két félfogadás között pe­dig a 228—264 telefonszámon érdeklődhetnek. A tanácsadás gyakorlati segítséget is nyújt­hat — végeredményben célja az értelmi fogyatékos gyer­mekek ügyének társadalmasí­tása. érdekvédelmének szer­vezése. Mi ni könyvek A szovjet sportolók 1952. óta vesznek részt a téli és nyári olimpiai játékokon. 1952-ben 71 győzelmet és he­lyezést értek el, 1976 nyarán már 125 olimpiai érmet tud­tak hazavinni. „25 év az olimpiai pályá­kon” címmel a napokban je­lent meg az a rninikönyv- sorozat, amefy bemutatja az olimpiai győztes, vagy helye­zést elért szovjet sportolókat. A hófehér borítású könyvecs­kék 44x57 milliméteres nagy­ságúak, kis dobozkákban so­rakoznak egymás mellett, ol­dalukon az olimpiák arany­nyomású ötkarikás jelvényé­vel. A hétkötetes sorozat, amely elnyerte az „Olimpia—80” szer.vező bizottság oklevelét, a budapesti Egyetemi Nyom­dában készült, és a szovjet Fizkultúra is Szport Kiadó- vállalat, az 1980. évi olimpia hivatalos kiadója jelenteti ríieg. Szülők főiskolája Varsóban 22 évvel ezelőtt különleges felnőttoktatási in­tézményt hoztak létre: a szü­lők főiskoláját. A népszerű intézményt szülők, fiatal há­zaspárok, pedagógiai érdeklő­désű fiatalok látogatják. A főiskola keretében éven­te 300 előadást tartanak a legkülönfélébb pedagógiai té­mákból. A témákat úgy válo­gatják össze, hogy ne csak a tipikus, de a szokatlanabb összeállítású családok — egye­dülálló gyermekes anyák, vagy apák, gondozószülők stb. — is eligazítást kapjanak problémáik megoldásához. A főiskola a varsói előadás- sorozaton kívül előadásokat szervez üzemekben, iskolák • ban, szerte az egész ország­ban. Az általános iskolák fel­ső tagozatain például „Előké­szület a családi életre” cím­mel tartanak előadásokat. a marxizmus— leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazga­tósága felvételi pályázatot hirdet az 1979—80-as tanévre a marxizmus—ieninizmus esti egyetem alábbi tagozataira cs tanfolyamaira: — Hároméves általános tagozat, amely Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Pásztón indul. — Hároméves szakosított tagozat, amely Salgótarjánban indul és filozófiát, politikai gazdaságtant, illetve a nemzet­közi munkásmozgalom történetét tanulják a hallgatók. — Speciális továbbképző tagozatok amelyeken kétéves tanfolyamok indulnak. Rétságon gazdaságpolitikai kérdések­kel, Salgótarjánban a pártirányítás kérdéseivel, és pártunk történetével, Balassagyarmaton pedig a politikai oktatás pe­dagógiai kérdéseivel ismerkedhetnek a hallgatók. A szocialis­ta állam fejlfi'ése címmel Balassagyarmaton, A tömegpoli. tikai munka kérdései címmel pedig Salgótarjánban egyéves tanfolyam indul. Az esti egyetem hallgatója lehet az a párttag, vagy pár­ton kívüli, aki a pártszervezet, illetve a munkahely vezetője javaslatát hozza magával és sikeres felvételi vizsgát tesz. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási és a városi pártbizottságokon szerezhetik be a jelentkezők. A kitöltött kérdőívet, önéletrajzot és két darab saját névre megcímzett borítékot a munkahely szerint illetékes járási, illetve városi pártbizottsághoz kell eljuttatni 1979. április 30-ig. A felvételi vizsgák ideje 1979. máius 14—31-ig tart. A vizsgák eredményéről a jelentkezők 1979. június 15-ig írásos értesítést kapnak. A felvételt nyert hallgatók a tanévet szeptember 1-én kezdik és az június 30-ig tart. Minden tagozaton hetenként egyszer kötelező foglalkozás van. S a hallgatók minden év­ben tandíjat fizetnek. MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága Pályázati felhívás Újabb Galgóczi-mű filmen Kinek a törvénye ? A szerelmes fiatal rendőr és a tsz-elnök lánya (Leviczky Klári és Balkay Géza) Szőnyi G. Sándor, a televí­zió egyik legsikeresebb rende­zője. Két munkáját — a Bu­dapesten harcoltakat és a Jó estét nyár, jó estét szerelem címűt — bemutatták a mozik­ban is. Legújabb filmjét, a filmgyár és a televízió közös finanszírozásában, Galgóczi Erzsébet azonos című kisre­/cfwtn / í A KÉMFEIEDELEMl TÜNDÖKLÉSEI---­E S BUKÁSA 10. „Szükségünk volna egy igasi férfira...” ' A mézeshetek rövid ideig tartottak. Mrs. Reilly is ha­marosan részt vett férje fan­tasztikus cselszövéseiben. Ö maga írta erről: „Fokozatosan beavattak azokba a titokza­tos műveletekbe, amelyek az európai politika kulisszái mö­gött végbementek. Hamarosan megtudtam, mint készül min­den európai főváros mélyén e száműzöttek összeesküvése országuk jelenlegi zsarnokai ellen. Berlinben, Párizsban, Prágában, sőt magában Lon­donban is a száműzöttek kis csoportjai tervezgettek, kons- piráltak. Helsinki valóságos központjává lett az ellenfor­radalomnak, amelyet az eu­rópai kormányok pénzügyileg támogatták és amelyet taná­csokkal is elláttak. Ebben a mozgalomban Sidney erősen érdekelve volt és sok időt, valamint pénzt áldozott az ügyre.” Az egyik napon titokzatos látogató jelent meg Sidney Reilly londoni lakáén. Először Mr. Warner néven mutatkozott be. Bemutatta ajánlóleveleit, amelyek között szerepelt egy angol útlevél, egy garancialevél Borisz Sza- vinkovtól, a szociálforradal- már pártvezértől, valamint egy előkelő brit államférfitól származó ajánlólevél. Ezután „Mr. Warner” fel­fedte kilétét. Igazi neve Dreb- kov volt, és 1918-ban Reilly 4, NÓGRÁD - 1979. április 28., szombat Oroszországban megszervezett összeesküvő apparátusának egyik ötös csoportját vezette. Történetünk idején egy moszkvai ellenforradalmi földalatti szervezet élén ál­lott. — Szükségünk volna egy igazi férfira — tért rá jövete­le céljára —, egy férfira, aki tud parancsolni és utánanézni, hogy a dolgokat végrehajtsák, akinek parancsai felett nincs vita, egy férfira, aki irányító, egy diktátorra, ha úgy tet­szik, amilyen Mussolini Olasz­országban; egy férfira, aki megszünteti az ellenségeskedé­seket, amelyek a mi barátain­kat ott Oroszországban szét­választják, aki vaskézzel nyúl hozzá a dolgokhoz és minket egyetlen fegyverré kovácsol össze! Az „igazi férfit” Reilly Bo­risz Szavinkov személyében vélte megtalálni. Ez a kis, vékony, sápadt, kopaszodó, csendes ember, aki rendszerint jellegzetes frakkban és lakk­cipőben járt, talán valóban a legjelentősebb ember volt azok közül, akik a cári Oroszország pusztulása idején a fehér el­lenforradalmárok oldalán fel­színre kerültek. Sokkal in­kább látszott ügyes bankár­nak, mint híres terroristának és kíméletlen ellenforradal­márnak. Amikor Szavinkov Jarosz- lavlban megbukott a szovjet­ellenes felkeléssel, amely össz­hangban állt Sidney Reilly Moszkvában megkísérelt ál­lamcsínyével, nagy szeren­csével sikerült elmenekülnie. Nyugat-Európába' utazott, ott a fehéroroszok egyik európai diplomáciai képviselője lett. Reillynek már akkor meg­tetszett Szavinkov, s sikerült összehoznia Churchill-lel. Churchill pedig elvitte a kisze­melt új oroszországi diktátort Lloyd George akkori miniszter- elnökhöz, aki chequersi bir­tokán egy vasárnapon fogad­ta őt. Hiába iparkodtak azon­ban Szavinkovék és támogató­ik, nem sikerült érdemleges akcióba kezdeni. Amikor azon­ban Lenin 1924. január 21-én meghalt, az összeesküvő tár­saság új reményekre éledt. „Mr. Warner” látogatása után Reilly és Szavinkov úgy ítélték meg a helyzetet, hogy most már eljött az idő egy új, s eredményes ellenforradalmi lá­zadás megindításához. Borisz Szavinkov 1924. augusztus 10­én, miután forró búcsút vett Reillytől, olasz útlevéllel a zsebében elindult Oroszország­ba. Néhány bizalmas embere is vele tartott. Ügy tervezték, hogy a szovjet határ átlépése után azonnal felveszik a kap­csolatot a fehér földalatti mozgalmaknak azokkal az em­bereivel, akik a határ menti városokban mint szovjet tiszt­viselők helyezkedtek el. Az ő segítségükkel aztán hamaroá san kirobbantják a felkelést, amelytől biztos eredményt re­méltek. Reilly azonban hiába várta, hogy a megállapodás szerint titkos futárral jelentést kap­jon Szavinkov Szovjet-Orosz- országba érkezéséről. A kém Párizsban izgatottan leste az értesüléseket, de hiába. {Folytatjuk) gényéből Kinek a törvénye? címmel forgatta. Mindkét mű időszerű témát dolgoz fel: a politikai és gazdasági élet­ben megváltozott, forradal­masodon mai falu minden­napjait, gondjait, ellentmon­dásait. A, film hiteles emberi karakteres, magatartásfor­mák, konfliktusok, mind­annyiunk számára fontos je­lenségek mozgatórugóit tárja fel. Főszerepeit Sinkovits Im­re, Törőcsik Mari, a filmszí­nészként először látható főis­kolás Leviczky Klári és Bal­kay Géza alakítja. Operatőr Ráday Mihály, zenéjét a Víz­öntő együttes szerezte és ad­ja elő. A salgótarjáni November 7, Filmszínházban ma és va­sárnap, Nógrádmegyerben má­jus elsején játsszák a filmet. Mezőgazdasági enciklopédia A bolgár mezőgazdaság len­dületes fejlődése, az ország gazdasági életében betöltött jelentős szerepe, a mezőgaz­dasági tudományok színvona­la, megokolják, sőt szüksé­gessé teszik» egy vele foglal­kozó nagyobb szabású tudo­mányos mű kiadását. Kriszto Daszkalov akadé­mikus vezetésével kiváló szakemberek készítik elő a háromkötetesre tervezett me­zőgazdasági' enciklopédia köz­readását. Ay. új kiadvány szerkesztői segítséget adnak a szakembe­reknek, a mezőgazdasági dol­gozóknak, az egyetemi és kö­zépiskolai diákságnak egya­ránt. Az enciklopédia előrelátha­tólag 9000 cikket foglal majd magában a mezőgazdaság egész területéről, történetéről, jövendő távlatairól. Gazdag életrajzi anyag egészíti ki a cikksorozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents