Nógrád. 1979. április (35. évfolyam. 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
Vásározók tündöklése és bukása Hosszabb idejű megfigyelés tapasztalata, hogy a televízió a hét utolsó napjaira megkülönböztetett igyekezettel összpontosítja figyelmét, olyan széles műsorválasztékot kínál, amely között a kedves vásárló — írván még ezt a Vég- kiárusítás hatása alatt — kedvére kútászkodhat. Az elmúlt hét végén is láthatott a néző, amit csak akart, háborús filmdrámát, természetrajzi filmet, köny- nyűzenel parádét, mulatságosságával ölő szatírát, egyszóval: ml szem-szájnak Ingere. Csak azt az NSZK-bell krimit, az Eurogang sorozat úlabb fércelményét, Az utolsó szállítmányt tudnánk feledni! De nem; ez a sorozat csapnivalóan gyenge. Érdektelen a cselekmény bonyolítása, unalmas az egész meséje, izgalmaktól mentes, művi a fiimi megvalósítása. Mint a mi Küszöbök című hatrészes filmsorozatunké, melyről, lévén a befejező rész hátra még, most nem érdemes bővebben szót ejteni,.. Az Eu- rngang kábftószeresdarabját 18 éven felülieknek ajánlotta az erkölcseinket óvó televízió, és sejtem, sikerült Is neki ezzel az embereket a képernyő előtt marasztalni. A nézők azonban csalódtak. Akármelyik „korhatár nélküli” Derrick túltesz ezen. Azokban nemcsak vérző szájú hulla, látványos cslhi-puhi (a vasárnap látottaknál jóval életszerűbb koreografálásban) akad, hanem néhány félmeztelen lány is, ennek ellenére — ha emlékezetem nem csal — mindössze egyetlen alkalommal tiltották el nézésétől a gyermek- és serdülő nézőket.,-Bér, ha meggondolom, a „18 felülieknek!” reklám ráfért Az" ütolsó széttHmány- ra, mert a sorozat egy héttel korábbi „Madonnái” olyan mélységes unalmat és tartózkodást keltettek bennünk, hogy jó ízlésű polgártársaim külön csali nélkül aligha meredtek volna várakozó figyelemmel a képernyőre. Lenni vagy nem lenni — a híres Hamlet-monológ első sora, egyben a német Ernst Lubltsch 1942-ben Amerikában, Lengyel Menyhért forgatókönyvéből rendezett filmjének címe. A második világháború kellős közepén humanista elkötelezettséggel szól a lengyel nép hősiességéről, a hírhedt mázoló, a „kis ember” blöffjeiről, a félelmetes Gestapo mindenben és mindenkiben gyanakvó bornírtságáról. Közben hőssé magasztosul a hétköznapi ember, nevetségesen ostobává a háborús hatalom. Lubitsch szatírája — a gyönyörű Carole Lombarddal és a férfias kiállású Jack Benny-vel a főszerepben — erőltetettség nél-. kül sorolható a pár évvel korábban keletkezett Diktátor, Chaplin híres műve mellé. A Magyar Televízió a héten — leszámítva a Küszöböket — két újdonsággal jelentkezett. Nemere László Bűnügy, lélekelemzéssel című munkájára nem érdemes túl sok szót vesztegetnünk. Tersánszky Józsi Jenő különösebb jelentőséget nélkülöző regényét korrektül, de hatástalanul adaptálták az alkotók. Feltétel nélkül a színészi játék dicsérhető; Bánsági Ildikó, Oszter Sándor és Lukács Sándor. A hét — ha nem az idei esztendő eddigi hónapjainak — legjobb produkciója András Ferenc Végkiárusítás című tévéfilmje volt, á főműsorban sugárzott Eurogang után. A történetet Munkácsi Miklós írásából maga a rendező alkalmazta televízióra, az az András Ferenc, aki alig két éve mutatkozott be első önálló nagyjátékfilmjével, a Veri az ördög a feleségét-tel, egyszerre hódítva meg vele a hazai és a nemzetközi porondot. A Végkiárusítás szereplői vásározók, másodsorban kisiparosok. Társadalmunk elenyésző, de meglehetősen Jómódú részét képezik. Egy-egy vásár alkalmával több tízezer forint cserél gazdát kezeik között. Hogy mire költik ezt a pénzt? Egyénje válogatja. Házra, telekre, új, előkelő kocsira, különböző pénzfialó befektetésekre. 5 van, aki a „semmire”. Mint például a Végkiárusitás Ro- zálja, Glzája és Doktora — Grófja, kupeckodó „börtöntölteléke”. A pénzt nem eszköznek tartják az életmód ésszerűsitésére, kényelmesebbé, emberibbé tételére, hanem célnak, mely aztán kétes értékű (lásd a Doktor, Rózái példáját) tekintélyt ad, fűtő csillogást a vékonypén- zűek körében. Mindannyian jól ismerjük ezeket a figurákat. A vásárjáró ateisták éppúgy, mint a búcsújáró vallásosak. Kereplőkként fújják a betanult nótát, szakállas - szóviccekkel, magabiztos rámenőséggel etetik meg a szende vásárlókat. Jólétben élnek, a törvényesség borotvaélén táncolnak, fél lábukat az alvilág pocsolyájában lóbálgatva. A céllá vált pénz nem szerez humánus emberi kapcsolatokat. Csak társas magányt teremt. A Végkiárusítás szereplői nem Kazinczytól, Kölcseytől, Kosztolányitól tanultak beszélni — bár ők is „nyelvújítók”. Az utcák, a vásárok, a kocsmák, nyelvpárbajalnak bajnokai. Gondolkodásukban, magatartásukban, életvitelükben pedig a túlhaladott kispolgárság eszme- és etikai rendszerének hordozói. András Ferenc e legmélyebb rétegelt tárja fel filmjében ennek a világnak. Egyértelmű Ítélettel. Ugyanakkor lenyűgözően érti a film formanyelvét is. Ügyesen komponál és vág, mesterien vezeti színészeit, remek érzékkel elegyíti a játék és a valóság képeit. Nincs egyetlen üres, hiteltelen pillanata sem a filmnek. Kitűnőek a szereplők; Héjjá Sándor, Bor- báth Júlia, Kiss Mari, Bács Ferenc. A legmagával Tagadóbb azonban Marglttay Ági. Annyi csúcs után — hisszük — új csúcsra érkezett. Hatalmas lvet Jár be az ideges, csípős magabiztosságtól a vérbeli kofán keresztül a lel- kileg-testileg kifosztott, ösz- szetört, a végső veszélyt már érző' emberasszonyig. Egy nagy szerep egy nagy színésznőre talált. Sulyok László félévkor: figyelmeztetés, év végént? I ?•.. Beszélgetések a bukásról A tavaszi szünet erőgyűjtést segítő napjai után jön majd a finis az iskolákban — ami különösen a gyengék számára hoz plusz terheket, küzdeni kell a bukás ellen. Ami félidőben még csak figyelmeztető jel, év végén a kellemes nyári szünet akadályozója is lehet, avagy évismétlést jelenthet. Salgótarján általános iskoláira általában nem jellemzőek a nagyarányú bukások, nem rossz az elért átlag; félévkor évek óta 3,6 (idén 3,7) volt, év végén 0,5-től, 1,7-lg (tavaly 1,2 százalék)- Az átlag persze elfedi az egyes iskolák helyzetét, gondjait, érdemesnek látszik hát így háromnegyed év tájén bekopogtatni egy-két helyre — a jobbak és a gyengébbek közül egyformán, hogy kérdezősködjünk a feladatokról. * Ahol az út az öblösüveggyárnál elkanyarodik a Csizmadia-telep felé, ott húzódik az iskolaépület) Salgótarján egyik legkisebb általános iskolája (elsőtől nyolcadikig 218 tanuló jár), Itt dolgozik talán a legfiatalabb igazgató, Czene Zoltán. Nem volt éppen rózsás a kép félévkor; egy vagy két tárgyból 13, ennél többől hat diák bukott, ami a korábbinál sokkal rosszabb „eredmény”. Az igazgató szimpatikus őszinteséggel szól helyzetükről, elsősorban nem kívül keresve a hibákat. „ _ — Három éven keresztül nem volt megoldva az orosz tanítása, sok volt a helyettesítés magyarból is, mivel egy orosz—magyar szakos kolléganő gyermekgondozási szabadságát töltötte- Egy kicsit közrejátszott a szemlélet is; úgy gondolom, a testület általában keményebb, kevésbé, elnéző, mint másutt. És ami mindegyik munkaértekezletünkön újból és újból előjön: egyénekkel való differenciált foglalkozás még nem áll ott, ahol kellene, számos erőfeszítésünk, akaratunk, törekvésünk ellenére. A ml iskolánkba nagyon sok hátrányos helyzetű gyerek jár. Hogy miből erednek ezek a hátrányok? Az otthoni körülmények negatívumai nem csupán anyagi jellegűek lehetnek, súlyos gond a érdektelenség, a nemtörődömség. Sajnos, még olyan szülők is vannak, akik egyetlen egyszer sem jöttek el az iskolába, soha meg nem kérdezik; mivel foglalkozik a gyerek, — a magnót, ruhákat, megveszik, de talán még azt sem tudják, hányadikos a csemetéjük- Senkiről sem mondhatunk le — nem az elnéző osztályzással, hanem sok-sok plusz pedagógiai munkával igyekszünk minél több gyereket év végén megmenteni a bukástól. * — Milyen eszközeik vannak ehhez? — A pótló foglalkozások, a korrepetálások, a szülőkkel való hatékonyabb foglalkozás, segítségkérés a munkahelyektől, duplán íratott témazárók i— sorolhatnánk sokáig. Nem a túlóragyűjtés a célja. a nevelőknek; sok a társadalmi korrepetálás is amiért pénzt nem fogadnak el, gyakran foglalkoznak egy-két gyerekkel a kötött formákon túl is. Kecskeméti Sándomé, a hetedikesek osztályfőnöke. Náluk négyen buktak— Mint közösség, jő az osztály és érdekes módon nem csak gyengék vannak többen, hanem kimondottan jó képességűek Is. Ez „feladja a leckét” a tanároknak, hogyan csinálják a differenciált foglalkozást? Második éve patronálja az osztályt az írószer Szövetkezet Nógrádi Sándor brigádja, ennek is köszönhető, hogy tavaly nem buktak. Ezek az érettségizett dolgozók szívvel, türelemmel segítik felkészítésüket. Tévedés lenne azt hinni, hogy a jó bukási átlagot elérő iskolákban nincsenek hasonló problémák, feladatok. Erről győzött meg az a beszélgetés, amelyet a Rákóczi úti iskola igazgatói szobájában folytattunk a közelmúltban— 601 tanulóból tizenheten buktak félévkor — tájékoztat elöljáróban Szalánczay Györgyné igazgatóhelyettes. Az ötödikeseit eredményein múlik, • változnak-e a számok. Most gyengébb osztályok vannak ezen az évfolyamon, Konyvkiál Hí ás A Forradalom útján A majdnem négyszáz darabból álló „tárlatot” — amely április 8-ig tekinthető meg — a házi- gazda Kohász Művelődési Központ, a Magyar ’Könyvkiadók cs Könyvterjesztők Egyesülése és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rendezte. —bábel-felv.— Mint hírű] adtuk, Forradalmak útján címmel a napokban konyvkd állítás nyílt az októberi polgári forradalom, a KMP megalakulása és a Magyar Ta- nácsköztánsaság hatvanadik évfordulója alkalmából Salgótarjánban, a Kohász Műver lődési Központban. A nagy sikerű tárlatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Npgrádi Sándor Könyvesboltja és a Kohász Művelődési Központ rendezte. A megnyitón Az őszirózsától a Tűz Márciusáig címmel irodalmi műsort is adtak. A kiállítási terem bejáratánál a falon korabeli plakátok, fényképek között Ady Endre szavai világítanak: „Vörös jelek a hadak útján...” A dicsőséges forradalmi küzdelmek útjára lépett nemzet harcait őrzik, hagyományoztatják tovább — egyebeken túl — a könyvek is. A könyvek, amemint korábban és kissé tartunk az alsóbb osztályoktól, mivel bekerültek iskolaéretlen gyerekek is. A napközivel, a csoportmunkával, az órai differenciált foglalkozásokkal, a szülőkkel kiépített jobb kapcsolatokkal, a javítási lehetőség biztosításával sokat elérhetünk. — Nem liberalizmusból fakadt, hogy matematikából nem volt bukás — mondja Váradl Jánosné munkaközösségvezető- —• Azt nézzük, a minimumot hogyan tudjuk megértetni, megtanítani a leggyengébbekkel is. lyek nemcsak krónikása! a történelmi időknek, hanem egyúttal közvetítik azokat az érzelmekért, amelyek akkor fűtötték a kor legjobbjait. S amelyek lei kési ük a ma emberéi is. Közismert például —, s a mostani könyvkiállítás ezt szintén dokumentálja —, hogy a Tanácsköztársaság mily nagy szerepet juttatott rövid fennállása idején a művészeteknek, a tudománynak, a szellem embereinek Is. Mesz- szemenően demokratikus kulturális programjában tevékeny szerepet vállaltak legjobb íróink, költőink, művészeink. Maradandó értékű irodalmi,' más művészeti alkotások egész sora erre a bizonyság, s azok az intézkedések, amelyek az eddig kevesek számára hozzáférhető gyűjteményeket, a kultúra kincseit mindenki számára meg tekinthetővé, elérhetővé tették. (Az „1919 május” című antológia gazdag válogatást közöl a korabeli írásokból, s abból a szépirodalmi termésből, amely az utóbbi hatvan évben született tisztelegve a hajdani események előtt.) A könyvkiállításon mintegy háromszáz kötet, továbbá plakátok, fotók, egyéb dokumentumok sora hozza közel a dicső napokat. Vigh Tamás 1974-ben készült, a felszabadulást szimbolizáló szobra utal április 4-e történelmi idejére, amely korszakhatárnak bizonyult népünk történelmében. A szobor egyébként a Kohász Művelődési Központ tulajdona, a Kulturális Minisztérium ajándékozta az Intézmény fennállásának százéves jubileumára. A művelődési központ könyvtára gazdag rendezvényekben, amelyek jól szolgálják a munkásművelődés ügyét. Például tevékenyen bekapcsolódik a tanácsköztársasági vetélkedők segítésébe. Az elődöntők már korábban lezajlottak. Ezeken a kohászati üzemek huszonnégy szocialista brigádjából vettek részt, tizenhárom csapat jutott to- ,yább. Ok majd április végén a középdöntőn, illetve döntőn mérik össze tudásukat. Korábban már írtunk arról, hogy a Kel] a jó könyv olvasópályázatban országosan Is figyelmet érdemlően vett részt a könyvtár, az országos értékelésnél helyezést ért el kiemelkedve a Nógrád megye! szakszervezeti könyvtárak közül. A könyvtári rendezvények sorába tartoznak azok a rendhagyó irodalomórák is, amelyetet hosszú idő után rendszeresen itt tartanak a Mali- novszkij úti Általános Iskola osztályai. Az iskolával szocialista szerződésük van. Tervezik, hogy április inén a költészet napi rendezvényt a kohászati üzemekben, a dróthúzói vörös sarokban tartják meg a munka és művelődés hónapja egyik eseményeként. A mostani kftnyvk'állítás éi-HUs 8-ig várja az érdeklődőket. (te) — Az alsóban Is így van — a négy alapműveletet tisztességesen- tudniuk kell — ehhe2 pedig rengeteg korrepetálással segítjük hozzá őket — folytatja a gondolatot Posta Istvánná. Laczkóné Hóvári Mária a gondok között említi a munkaerkölcs, a tanulmányi fegyelem lazulását — sok tanuló azt hiszi otthon már nem kell. tanulni. A szülők, a család szerepe komoly ebben — a pedagógiai együttműködés elengedhetetlen! * _ „Ugyan, bukás, mindig volt, mindig lesz! Ha valamelyik iskolában nem így van,’ gyanakszom a kozmetikázásra.. — közkeletű ez a vélemény. Más szentenciákhoz hasonlóan van is valóságmagja. Csak nem szabad elfeledkezni azokról a gyerekekről, akik a számok mögött vannak, nem szabad lemondani róluk. A tankötelezettségi törvény megvalósítása, a nevelő iskola eszméje erre köteleznek! G. Kiss Magdolna /Via! tcvcajaulaiunk 20 00: MAGYAROK Fábri Zoltán filmje a Magyarok, Balázs József kisregényéből készült. Filmje „alapvető Jelentőségű, népben és nemzetben gondolkodó” írták a bemutató után a kritikusok. Aprócska, maroknyi parasztcsoport elindul egy világvég! falucskából, hogy szert tegyen a mindennapi kenyérre, és felvergődjék valamire, ezért németországi bérmunkára szerződik. A magyar parasztok e kis léleknyi társulása végtelen naivitással vág neFöld alatti A Szovjetunió nagy városaiban ezt az utat követik. Például a grúz fővárosban — Tbilisziben — nemsokára átadásra kerül a metró második vonala, amely az egyik nagy lakótelepet — Szabur- talot — köti össze a városki a távoli idegen világnak. Még a háborúról sem tudnak semmit, pedig az már körülöttük dúl. A film története így a távoli „Birodalomban” játszódik le egy öreg német földbirtokosnál, a fogolytábor közelében. Itt fedezik fel döbbenten, hogy valójában mi is történik ebben a háborús világban. Fábri Zoltán filmje döbbenetes képsorokban festi meg a paraszti kiszolgáltatottságot, tudatlanságot és a gúzsba kötött életek tehetetlenségét. sugárutak központtal. Most kezdődtek el a harmadik metróvonal építésének előkészítő munkálatai. Ez a 6 kilométer hosszúságú szakasz összeköti majd a most épülő Gldani lakónegyedet a város szívével. A szakaszon öt állomást terveznek.
